Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter asszony. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról... (Taps a Fidesz soraiban.) Köszönöm szépen, megvártam a viharos tapsot. Tehát a következő ülésünkön fogunk határozni a módosító javaslatokról.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Önök az előterjesztést T/19165. számon, a költségvetési bizottság ajánlását pedig T/19165/3. számon kapták kézhez.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1. pontjára. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni ötperces időkeretben. Kérem, ezt gombnyomással jelezze! Megadom a szót Tóth István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Régen várt szabályozás került a Ház elé, csak azzal a furcsa szokással, amelyet az utóbbi egy-két évben és az utóbbi három-négy hónapban ez a szocialista kormány meghonosított, hogy a pénteki futárposta kiegészítésének negyedik csomagjában lévő anyagot tárgyaljuk hétfőn, illetve kedden.

(11.30)

Úgyhogy sajnálatos, hogy egy ilyen gyors lefolyás mellett nem lehet megtenni a törvényjavaslat érdemi elemzését, illetve esetleges korrigálását.

Egyébként ezért nyújtottam be módosító javaslatot is, mely szerint az adó-visszaigénylésnek ne csak egy része valósuljon meg, hanem a megfizetett adó, teljes egészében. A dolog ebben a szabályozásban egyrészt erről szól, illetve a törvényjavaslatnak ez a pontja eleve az adóraktárban, az előállított biodízel adójának a visszaigényléséről szól.

Tulajdonképpen ez a bökkenő egyik oka, hogy azért van olyan ország, ahol nem tartozik a jövedéki körbe a bioüzemanyag. Igazából az utóbbi néhány évben ez már nem pénzügy-filozófiai kérdés, hanem stratégiai kérdés. Sőt, ha megnézzük az elmúlt néhány hónapban Magyar-ország energetikai forrásait, Magyarország energetikai hátterét, valójában ezzel a biodízellel, illetve bioüzem-anyagokkal jelentősen kiegészíthetnénk.

Éppen ezért én szeretném felhívni a kormányoldal figyelmét, hogy ha véletlenül, és egészen véletlenül kormányon maradnának, akkor gondolják már át ezt a szabályozást, mert mi már átgondoltuk, és az Unióhoz képest konformabban kell ezt megoldani ahhoz, hogy egyáltalán szó legyen ezeknek a bioüzemanyagoknak a térnyeréséről, ugyanis ez a 0,5 és 1 százalékos jelenlegi mérték eléggé alulmúlja, sőt jelentősen alulmúlja az Unió átlagát. A 25 országból gyakorlatilag kemény 20-21. helyen vagyunk ezzel, és a jelen tendencia sem mutat arra, hogy itt rövid távon kicsit továbbhaladnánk. Éppen ezért kérdéses az, hogy a jövedéki körben tartás mellett teret tud-e nyerni ez az egész. Ezért szükséges ezt átgondolni.

Azonkívül, ha már jövedéki körben van, akkor az adóraktár kialakításának feltételeit is át kellene gondolni ehhez a bioüzemanyag-körhöz, ugyanis azt gondolom, ez néhány olyan multinacionális vállalat monopóliumává válhat, ami nem lehet cél, illetve nem lehet megoldás Magyarország mezőgazdasági termékei termékpálya-váltására, mert a bioüzemanyagok értelemszerűen nemcsak arról szólnak, hogy a környezetbarát üzemanyag-felhasználás előtérbe kerüljön, hanem egyszerűen arról, hogy végre megvalósuljon az a szerkezetmódosítás a mezőgazdaságban, amely 15 éve nem történt meg, és 15 év alatt inkább sorvadt az energianövényeknek nevezhető termékek, illetve termények előállítása. Az utóbbi egy-két évben is csupán az uniós kényszer erősítette ezt a terméknövekedést, de igazából ezek a szabályozók, amire módosítót is benyújtottam, még mindig nem fogják ezt jelentősen segíteni, holott ezt már a gyakorlati élet megmutatta, hogy tőlünk egy kicsit nyugatabbra, akár Ausztria, Németország vagy Hollandia ezt igen-igen komoly síkra terelte. Sőt, ha arról beszélünk, hogy a bioüzem-anyagoknak világpiaca, tőzsdéje van, akkor Magyar-ország jelentős hátrányban van még e tekintetben is, ezért a szabályozást tovább (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) kellene könnyíteni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Gőgös Zoltánnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének, parancsoljon!

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is örülök ennek a törvényjavaslatnak, még úgy is, hogyha most valóban gyorsan került be a Ház elé.

Ennek egyszerűen az volt az oka, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt mi egy olyan törvénykezési, jogszabály-alkotási folyamatba kezdtünk ezen a területen, aminek megvannak a lépései. Én ezeket most el fogom mondani, mert ahogy képviselőtársam se tudja pontosan, hogy mi történt ebben az ügyben az elmúlt évben, a közvélemény se biztos, hogy mindenről értesült. A piac igen, tehát ezt szeretném jelezni, a piaci szereplők pontosan tudják, hogy milyen előrelépések történtek ebben az ügyben, de azért én ezeket felsorolnám.

A módosító javaslatról csak egy gondolatot szeretnék mondani. Amit képviselőtársam javasol, az egy nagyon pozitív dolog, hogy ne 79 forintos visszaigénylés lehessen, hanem a teljes, ami 85 forint. Ennek egyszerűen az az oka, hogy az Európai Unió csak az európai minimum adószintet tudja ilyen értelemben kezelni, tehát bármekkora nálunk az adószint, nem igényelhetünk vissza az európai uniós minimum adószintnél magasabbat, semmilyen körben. Tehát én azt gondolom, ezért van az, hogy mi a bizottsági ülésen ezt a módosító javaslatot elvetettük, illetve a kormány sem támogatja.

Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy az üzemanyagok minden országban a jövedékiadó-körbe tartoznak, függetlenül attól, hogy terheli-e őket jövedéki adó vagy sem.

Milyen lépések történtek? Képviselőtársam mondja, hogy a 21. helyen vagyunk az európai uniós vállalásokban. Ez való igaz, de ha azt is megnézzük, hogy abból a 25 országból talán kettő teljesítette azt a vállalást, amit mondjuk, időarányosan bevállalt, és köztük voltunk mi is, akkor már más a kép, mert ez jellemző a híradásokra is, hogy mindig azt a táblázatot mutatják, ahol megvan, hogy ki mennyit vállalt, csak azt nem nézik meg, hogy abból mit teljesített.

Én azt gondolom, hogy az a vállalás, amit mi 2010-re tettünk, a 30 dollár körüli akkori olajárnál egy gazdaságilag teljesen megalapozott történet volt, hiszen azért összességében azt is látni kell, hogy ez támogatási verseny is, mert valahol 90 dolláros olajár körül ér össze az üzemanyagok ára, tehát amikor például már az európai intervenciós gabonaárakat is figyelembe véve a benzin és az alkohol ára Európában pariba kerül. Tehát egészen addig ez egy támogatotti körbe tartozó dolog, ameddig ez a dolog nem következik be. Ne sürgessük mi ezt, én azt gondolom, az egész gazdaságnak nem lenne jó, ha nagyon hamar 90 dollárra menne föl az olaj ára - ugyan a 70-et verdesi, tehát megvan ennek a reális lehetősége.

Nyilván Amerikában a 60 dolláros tonnánkénti gabonaárral, szemben a mi 101 eurós árunkkal, ez már egy más helyzet, ott a mostani üzemanyagár már most teljesen egyenlő az alkohol, illetve a benzin viszonylatában. Nem beszélve Brazíliáról, ahol már ennek a felénél is körülbelül rentábilis volt az előállítás, és nem a semmiért fejlesztettek ők olyan intenzíven ebben a történetben.

Visszatérve a vállalásunkra: mi 2 százalékot vállaltunk 2010-re, hogy annyi biológiai komponenst tartalmaznak a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok. Ezzel szemben az elmúlt ősszel elfogadtunk egy jövedékiadótörvény-módosítást, amelynek értelmében 2007. július 1-jétől a benzinnek minimum 4,4 százalékban, 2008. január 1-jétől pedig a gázolajnak minimum 4,4 százalékban biológiai komponenst kell tartalmaznia. Csak szeretném jelezni, hogy ez pontosan ugyanannyi, mint amennyi az Európai Unió átlagának az előírása. Ezt tervezzük 5,2 százalékra emelni 2010-re, nyilván ehhez menet közben a szabályokat még módosítanunk kell.

És ennek a módosításnak többek között az is az oka, hogy az elmúlt hetekben a legnagyobb olajvállalatunk, tehát a MOL kiírt egy 150 plusz 50 ezer tonnás opciójú biodízeltendert, ami nyilván már ezeknek a módosításoknak a következménye, hiszen Magyarországon ez ideig nagyon minimális felhasználás volt, csak benzin adalékágon, tehát ETBE adalékágon került etil-alkohol az üzemanyagokba. Ezen változtat nagyságrendileg ez a tavaly elfogadott jövedékiadó-törvény.

Viszont azt is látnunk kell, hogy olyan mennyiségű melléktermék, történetesen glicerin keletkezik az ügyben, amit muszáj levezetni valamilyen ágon. És való igaz, amit képviselőtársam mondott, hogy rendeznünk kell a jövedéki adóraktárak ügyét is, hogy tisztán forgalmazott biodízel is kerülhessen ki a rendszerbe. Mi úgy gondoltuk, hogy először egy viszonylag ellenőrizhető körben - még visszaemlékezve a korábbi idők olajszőkítési ügyeire -, és utána természetesen lehet ezt a dolgot bővíteni.

Az is egy új fejlemény, és az elmúlt héten döntött róla a kormány, hogy meghonosítjuk Magyarországon is az E-85-ös üzemanyagszabványt, ami 85 százalék alkohol és 15 százalék fosszilis elemből áll. Az ezzel kapcsolatos uniós eljárási rendre vonatkozó - mivel érdemben nyilván ezt is csak jövedékiadó-mentesen lehet egyelőre forgalmazni, hogy piaca is legyen - engedélyezési eljárás elindult.

Tehát én azt gondolom, hogy ezek azok az ügyek ebben a történetben, amik egyértelműen bizonyítják, hogy nem most kezdtük el, nem kapkodva megy ez a dolog, hanem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) igenis egy kiszámítható, szisztematikus építkezéssel fogunk oda eljutni, hogy a mezőgazdaság megfelelő alapanyagot tudjon eladni ilyen célú előállításra. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Tóth István, a Fidesz képviselője, parancsoljon!

(11.40)

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban, a szabályozás egyik pontja, amelyet Gőgös képviselőtársunk említett, a glicerin, mely melléktermékként megjelenik, a glicerin befogadása a rendszerbe, amely a gyártás során nem is kevés melléktermék, és valójában igen jól hasznosítható anyag, tehát mindenképpen nevesíteni kellett, nevesíteni volt szükséges. Én tulajdonképpen azt nehezményezem, hogy a tavaly tavaszi országgyűlési határozat is, melyet támogattunk, illetve meghoztunk, novemberi-október végi határidőt adott a kormánynak. Gondolom, még annak az egyik lépése ez a jövedékitörvény-módosítás, amit meg lehetett volna tenni azzal a jövedékitörvény-módosítással, melyet említett képviselőtársam. Tehát a kettőt egybe lehetett volna hozni.

Valamint a bekeverésre vonatkozó mértékeknél nemcsak szemantikai eltérésünk van, hanem ténybeli is, ugyanis a nálunk megjelent taxatív mérték, a 4 százalék az Unióban úgy szól, hogy legalább 4 százalék. Többet lehet, de legalább 4 százalék, nálunk meg 4 százalék, és nem fogunk elérni addig. Lássuk be, hogy az üzemanyag-előállító, illetve finomító cég szándékán kívül nehéz utánalépni ennek a mennyiségnek.

Az a tender, amit képviselőtársam említett, valójában a MOL-nak egy kései lépése, de hadd mondjam azt, hogy ez még mindig nem fogja elérni azt a 4,4-4,5 százalékos mértéket, ugyanakkor ha megnézzük, ez gyakorlatilag két év. Két év alatt ezt a kapacitást nem tudjuk fölfejleszteni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Gőgös Zoltán, parancsoljon!

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Nem kívánok nagyon mélységig belemenni a vitába, mert képviselőtársam nincs igazán képben ebben a történetben. Szívesen vitatkozom bárkivel, aki pontosan ismeri ennek az egésznek az európai hátterét, ismeri a magyarországi rendszert, ismeri a szabványokat - szeretném nagyon hangsúlyozni -, mert azért akkor azt is tudná képviselőtársam, hogy maga a szabvány jelenleg Európában nem enged 5 százaléknál magasabb mértéket bekeverni, és az 5,75 százalék csak úgy jöhet ki 2010-ben Európában is, ha direkt forgalmazás van.

Az E-85 és a biodízel direkt kúthoz való kivitele pontosan ebbe az irányba megy. Szeretném hangsúlyozni, hogy az a tapasztalat, hogy az összes biológiai üzemanyag, amit tisztán forgalmaznak, nem éri el a bekevert biológiai üzemanyagok 1 százalékát. Amikor mondják, hogy Ausztriában már száz kútnál lehet biodízelt tankolni, mindig mosolygok, mert Ausztriában van körülbelül 16 ezer üzemanyagtöltő állomás, és el lehet képzelni, hogy abból az a száz darab körülbelül mekkora volument képvisel.

A következőt szeretném még mondani. Most folyik az Európai Unióban egy engedélyezési eljárás, ami ezt a szabványt 10 százalékra kívánja módosítani, sőt, 2020-ra a biodízelnél 25 százalékra.

Van egyéb problémánk is, mikor a biodízel nagyságrendi elterjesztéséről beszélünk, az pedig a következő: Magyarországon körülbelül 250 ezer hektár olyan repceterület van, amin jelenleg szabványos biodízelt lehet előállítani, ugyanis a jelenlegi üzemanyagszabvány Európában nem tudja kezelni a napraforgó alapon előállított bioüzemanyagot.

Ez egy következő feladatunk és a következő hetek történése, hogy el kell indítanunk egy szabványosítás-módosítási eljárást, hogy a jódszámot máshogy határozzák meg ennél a körnél, legalábbis engedjék meg, hogy nálunk máshogy határozzuk meg, ugyanis napraforgóból közel 500 ezer hektárt tudnánk termelni a magyar viszonyok között, repcéből meg 250 ezret.

Amikor képviselőtársam azt mondja, hogy ez nem egy grandiózus mennyiség, ez pontosan az a határ, amit most a MOL kiírt, amennyi alapanyag Magyarországon előállítható.

Köszönöm, majd még folytatom.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Csak szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy pont Tóth István képviselő úr nyújtotta be a módosítót, ami nem nagyon vonatkozik másra, mint arra, hogy bizonyos körülmények között a visszaigényelhető adó mértéke nulla legyen. Tehát kérem tisztelettel erre a módosítóra koncentrálni majd a vitában, mert látom, hogy kezd kiszélesedni az egész biodízel kérdéskörére, ami nyilván nem tárgya most ennek a vitának.

Kétperces felszólalásra következik Tóth István, a Fidesz képviselője, parancsoljon!

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Elnézést, hogy néha átcsapunk egy kicsit a módosító javaslaton, de ez adódik abból, hogy a tegnapi általános vita nyúlfarknyira sikeredett; egy ötórás szavazás után már nehéz volt a koncentráció a mi és az önök oldalán egyaránt, éppen ezért, ha véletlenül ezen túlnyúlunk, akkor ez mégiscsak a téma kibontását jelenti, és a módosító indítvány kapcsán merült föl az, hogy a bioüzemanyag-kérdéskört az adóraktár kialakításával, illetve az abból való kivétellel könnyítsük.

Mert valójában ennek az adóraktárnak a kényszere, illetve ennek a jelentős pénzügyi letéti kényszere akadályozta rendesen ezt az ügyet, ezért is támogattuk tavaly ezt az országgyűlési határozatot. Emlékszik, képviselőtársam, hogy a megfogalmazás, ami bent maradt a megszavazott határozatban, ez az "akadálymentesítő csomag" kifejezés, néhány kodifikátor hajszálait emelgette, de függetlenül attól, a szándékot mindenképp így akartuk, így szerettük volna.

Az, hogy ki mennyire ásta be magát, hogy ki mennyire ért ehhez a rendszerhez, azt ne boncolgassuk, mert könnyen lehet, hogy képviselőtársam pár hét, hónap alatt is eljutott oda, ahova néhányan a saját gyakorlati tapasztalatuk, használatuk alapján. Tulajdonképpen a szabvány értékelése csak egy előírási kényszer, mert valójában a felhasználási lehetőség Európában sokkal szélesebb, ahogy ismeretes (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ez a skandináv országoktól kezdve a spanyol területig.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Gőgös Zoltán, a Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon!

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Visszatérve a módosító javaslatra, amit képviselőtársam benyújtott, én arra jeleztem, hogy amit Európában lehet, azt nyilván meg fogjuk csinálni, de azért beléptünk egy rendszerbe, amitől nem tudjuk magunkat függetleníteni. Tehát arról van szó, hogy a teljes jövedéki adó visszaigénylésének a korlátja adott, hiszen az Európai Unió csak egy minimum adószint visszaigénylését teszi lehetővé, és akkor arra meg, hogy be tudtuk ásni magunkat vagy nem tudtuk, csak azt jeleztem, hogy rengeteg ügy történt.

Országgyűlési határozat született májusban. Az országgyűlési határozat különböző dolgokat állított fel, annak persze csak két pontja foglalkozik az üzemanyagokkal, hiszen az egész bioenergetika nagyságrendekkel szélesebb terület, mégpedig olyan terület, ami most mindenkit érdekel, úgy gondolom, hiszen látjuk, hogy az energiafüggőség komoly probléma. Ezért azt mondom, része egy egésznek az üzemanyagtéma is, és pont a melléktermékei azok, amelyek máshol hasznosíthatók, fűtéstechnikában, biogáz-alapanyagként, a biogázzal föl lehet tárni a kukoricában levő alkoholt. Ez tehát egy olyan összefüggő rendszer, amit persze lehet kapkodva is csinálni, meg lehet úgy is, hogy végiggondolom, melyik lépés hogyan következik a másikból, körülbelül mennyi fejlesztést generálhat ez Magyarországon, és mit jelenthet ez az ágazatnak.

Ez az ügy még 5 százalék bekeverés vagy hasznosítás mellett sem energetikai kérdés, hanem egy vidékfejlesztési ügy. Olyan fajta ügy, aminek nagyon örültünk, amikor konszenzusos lett az országgyűlési határozat, várhatóan ez a törvény is megszavazásra kerül, és még sok-sok törvénynek megszavazásra kell kerülni ahhoz, hogy ez a történet Magyarországon a mezőgazdasági szereplők szempontjából sikertörténet legyen.

Magyarország kapacitása alkoholproduktumban tízszerese, mint amennyi Magyarországon felhasználható, még ha növelem az arányokat, akkor is. Úgy gondolom, hogy ez Európában, illetve a világpiacon eladható termék. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ebben sikerágazat legyünk. Nekünk most az a dolgunk, hogy közösen olyan jogszabályokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) alkossunk, ami ezt a dolgot segíti, és úgy gondolom, hogy ez is egy olyan jogszabály, és még lesz néhány ilyen, amit meg fogunk vitatni persze tovább is a parlamentben.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérem, hogy térjenek azért a tárgyra, és koncentráljanak a módosító javaslatra.

Tóth István képviselő úrnak kétperces felszólalásra megadom a szót.

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm a figyelmeztetését, de valójában másik felszólalást már nem is tervezek. Tulajdonképpen csak annyit mondanék reagálásképpen, hogy a bioüzem-anyag és ennek az adókérdése azért lényeges, mert mindannyian tudjuk, hogy a megújuló energiaforrásokkal könnyített üvegházhatású gázok kibocsátásának feléért a közlekedés felelős. Az a közlekedés, amely az etanol és a dízel felhasználásával változhat, és a fosszilis helyett behozott megújuló energiákra van szükség.

(11.50)

Valójában Magyarország, mint világviszonylatban kis kibocsátó ország, nem fogja egymaga megoldani, de láthatjuk, hogy Európa előrelépése után Ázsia, valamint az amerikai földrész is fogja ezt érvényesíteni, legfőképp az olajjal, illetve az energia árával kapcsolatos utóbbi fél év, egy év történései kapcsán. Ha tehát hozzányúlunk egy ilyen szabályozáshoz, akkor mindenképpen kicsit távlatosabban illik gondolkodni. Ezt fájlaljuk mi a Fidesz-frakció részéről, hogy a beterjesztés gyorsasága nem láttatja azt, hogy a szabályozásból egy távlatos ügy kikerekedik. Egy-két havonta ezzel az üggyel kapcsolatban történik változás, de ezek a változások nem kerülnek rendszerbe, hiába mondja képviselőtársam, hogy átgondolt a folyamat. Az átgondolt folyamat eredménye még mindig csak a helyben járás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), éppen ezért a legközelebbi szabályozásnál, remélem, több eredménye lesz.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Továbbra is szigorú monotonitással ragaszkodom ahhoz, hogy térjenek a tárgyra, mert ez már tényleg annyira távol volt ettől a módosító javaslattól, hogy nem akartam közbevágni.

Úgy látom, hogy nincs további felszólaló.

Kérdezem Molnár Albert államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Úgy látom, hogy igen. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr.

MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy egy rövid, de nagyon fontos törvénymódosítás van előttünk, és azt gondolom, hogy ennek megfelelően kezelte a parlament ezt a kérdést. A kormány stratégiai célja, hogy a hazai gazdaság szereplőit akár az iparban, akár a mezőgazdaságban olyan helyzetbe hozza, hogy a hazai erőforrásokat használjuk fel lehetőség szerint, például energetikai célokra is. Nem kell hangsúlyoznom, hogy Magyarország összes importjának mintegy 10 százalékát teszik ki az energiahordozók, tehát igen nagy érdekünk van abban, hogy Magyarországon a magyar termékekből állítsunk elő energiahordozókat.

Mint ahogy az itt el is hangzott, a Pénzügyminisztérium január közepén elkezdte például azt az eljárást, hogy azt a bizonyos E-85-ös üzemanyagot, ami 85 százalék etilént tartalmaz, az Európai Uniónál megkezdődjön az eljárás, hogy ezt bevezethessük, de ennél sokkal fontosabb, a törvényjavaslatban szereplő négy elemet szeretnék kiemelni. Az egyik a bioüzemanyagok fokozottabb elterjedését szolgálja Magyarországon, másodsorban gondoskodik a nagy volumenben keletkező melléktermék, nevezetesen a glicerin felhasználásának adómentes lehetőségéről, például erőművekben, kapcsolt hő- és villamos energiát előállító berendezésekben, például távhőellátáshoz, amely gázolajat és fűtőolajat tud kiváltani. A harmadik vonal, amelyről beszélünk a törvénymódosítás kapcsán, hogy a szőlőbor-forgalmazóknál nemcsak a belföldi kereskedőket, hanem az exportőröket, importőröket is mentesíti a jövedéki biztosíték alól ez a módosítás. Azt gondolom, hogy jó néhány, borral foglalkozó kereskedőnek, exportőrnek, importőrnek jelent ez könnyebbséget.

Ugyancsak jelentős könnyebbséget találunk a törvényjavaslatban az üzemanyag-adalékokat forgalmazóknál is, ahol is a biztosíték 120 millió forintról 1 millió forintra csökken. Azt hiszem, hogy mind Európa, mind Magyarország számára folyamatos odafigyelést igényel a jövőben, hogy mit teszünk az erőforrásainkkal, hiszen nem vagyunk energia bővében, sem Európa, sem Magyar-ország.

Azt gondolom, hogy most időben léptünk, és nagyon nagy beruházások szükségesek ahhoz, hogy a 2008-ban belépő előírásokat, azt a bizonyos 4,4 százalékot az üzemanyagokban, akár dízelben, akár benzinhez hozzáadagolt etanollal, ezt a kapacitást kiépítsük. A MOL-lal tárgyaltunk, és arra a megállapodásra jutottunk, hogy Magyarországon itthon megtermelt etilént vagy Magyarországon megtermelt biodízelt fogunk a forgalom arányában bekeverni az üzemanyagokba. Ez azért is fontos, mert a mezőgazdaságban jelentős termékfeleslegeink vannak, és a jó, hatékony színvonallal megtermelt, különösen kukoricát jó hatékonysággal lehet etanollá alakítani, ami egy sajnálatos körülmény miatt lassan gazdaságossá válik. Ez a sajnálatos körülmény természetesen az olajárrobbanás, amely, képviselő urak talán emlékeznek még, '98-2000 között 10-18 dollár volt, mára ez 60-70 dollárra növekvő olajárban testesül meg.

Szeretném megköszönni valamennyi képviselő úrnak a témához való hozzájárulását, gondolatait. Azt gondolom, hogy Magyarország számára nagyon fontos, amiről itt beszéltünk, a magyar mezőgazdaság számára különösen fontos. A kormány stratégiai programnak tekinti az ipar és a mezőgazdaság számára a hazai energiaellátásban a hazai anyagok előállításából való minél magasabb ellátást. Még egyszer köszönöm a képviselő urak hozzászólását, és kérem, hogy majd a szavazásnál támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)