Felszólalás adatai
299. ülésnap (2013.09.09.), 255. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Demeter Zoltán (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Emberi jogi bizottság |
Felszólalás oka | Ismerteti a bizottság véleményét |
Videó/Felszólalás ideje | 3:33 |
Felszólalások: Előző 255 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DEMETER ZOLTÁN, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az emberi jogi, civil- és vallásügyi bizottság a T/12015. számon benyújtott, Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítását megtárgyalta, és azt 14 igen, 3 nem mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
Az előttünk fekvő alaptörvény-módosítás rendelkezései közül a bizottság hatáskörébe elsősorban a vallási közösségekre vonatkozó szabályozás tartozik. Úgy vélem, hogy két dolgot érdemes ezzel kapcsolatban leszögezni. Egyrészt ami alapjogi szempontból a legfontosabb, hogy Magyarországon a vallásszabadság joga mind egyéni, mind közösségi szinten a lehető legteljesebben biztosított és érvényesül. Sőt, a módosítás egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés döntése nem a vallási közösségek teológiai értelemben vett egyházi önmeghatározását érinti, nem az egyházként való működés lehetőségének megadására vagy elutasítására irányul, hanem annak szabad mérlegelésére és eldöntésére, hogy a közösségi célok érdekében az állam melyik vallási közösséggel kíván együttműködni.
A másik nagyon fontos része a vallási közösségeket érintő folyamatnak, hogy továbbra se lehessen haszonszerzési céllal úgynevezett bizniszegyházként működni a jövőben. Pontosan az elmúlt egy vagy másfél év történései mutatják, hogy annak a közel négyszáz, magát egyháznak nevező szervezetnek körülbelül negyede az, tehát körülbelül száz, amely tényleges vallási tevékenységet folytatott és folytat a mai napig. Természetesen itt meg kell jegyezni és meg is jegyzem, hogy a bevett egyháznak nem minősülő vallási közösségekről sem szabad elfeledkeznünk.
A politikai hirdetések közzétételére vonatkozó alaptörvényi szabályozás kapcsán pedig felhívnám a figyelmet, hogy az egyenlő feltételek biztosításával és az ellenérték-nélküliség kikötésével valóban mindenki egyenlő eséllyel vághat neki a kampánynak, a választásnak, függetlenül az adott szervezet anyagi lehetőségeitől, amely rendelkezést igencsak előremutatónak értékelhetünk.
Végezetül, reményeim szerint az alaptörvény ötödik módosítása a legérzékenyebb és az alapjogok érvényesülése tekintetében arra legfogékonyabb szerveket és szervezeteket is meggyőzi, és nyugvópontra jutnak reménységem szerint a feleslegesen gerjesztett viták.
Köszönöm.
Felszólalások: Előző 255 Következő Ülésnap adatai