Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, a mai vitanapot méltán nevezhetjük az ellenzék lelkiismeret-furdalása napjának is, hiszen ők voltak azok, akik jó pár évvel ezelőtt, pontosan 2010. december 20-án ‑ amikor dönteni kellett arról, hogy kívánunk‑e a nők számára egy kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget biztosítani, egy olyan lehetőséget, hogy 40 év munkavégzés vagy 40 év munkavégzés és gyermeknevelés után nyugdíjba kívánnak vonulni ‑, bizony a Magyar Szocialista Párt, illetve a Jobbik képviselői tartózkodtak ennél a szavazásnál, nem támogatták, sőt az LMP képvi­selői konkrétan nemet is nyomtak.

Nyugdíjszempontból nem egyszerű időszak volt az. Emlékszünk arra, 2010-ben az akkori, félig-meddig magánkasszákra is épülő nyugdíjrendszerben 320 milliárd forint volt az a hiány, amely hiányzott mondjuk díjkasszából. Ez a pénz vándorolt a kötelezően választandó magánkasszákba. 2014-re, ha ez a rendszer így maradt volna, akkor ez a lyuk a nyugdíjrendszeren már nem 320 milliárd forint, hanem 460 milliárd forint. Tetézte ezt a különböző nehezen átlátható és a kezdeti időkhöz képest nehezen követhető, korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségek szövevénye. Sokan úgy mentek nyugdíjba, hogy még keresőképesek maradtak, és akár évekig vagy évtizedekig a nyugdíj mellett keresőképes tevékenységet is végeztek. Emellett az akkori rokkantsági rendszer sem ösztönözte az enyhébben egészségkárosodottakat a munkavégzésre, a megmaradt munkaképességük fejlesztésére, kihasználására. Az akkori nyugdíjrendszer sokakat arra ösztönzött, hogy még fiatalon, kevés szolgálati idő és alacsony jövedelem mellett menjenek nyugdíjba.

Ha az akkori számokat és adatokat megnézzük, a nők különösen hátrányos helyzetben voltak, hiszen az ő esetükben az átlagos nyugdíjba vonulás esetén azt láthattuk, hogy kevesebb szolgálati idő alapján korábbi nyugdíjazást választva alacsonyabb összeggel vonulnak nyugdíjba. Ezért döntött úgy a kormány, hogy egy új családpolitikai intézkedést vezet be, amely a nyugdíjrendszerben is a növekvő hiány és a diszfunkciókkal szemben egy családpolitikai szempontot tükröz, mégpedig azt, hogy a nők 40 év után, 40 év jogosultsági idő megszerzése után nyugdíjkorhatártól teljes mértékben függetlenül nyugdíjba tudjanak vonulni.

(16.10)

Azoknak a nőknek nyitotta meg a kormány ezt a lehetőséget, akik mind a munka területén, mind a családban helytálltak 40 éven keresztül. Megnyitotta a „Nők 40” a lehetőséget számukra arra, hogy gyermekeikre és esetleg gondozásra szoruló szüleikre gondoljanak. Gyermekeikre a tekintetben, hogy az unokák gondozásában részt vállalhassanak, és segíthessenek a gyermekeknek az unokák nevelésével járó terhek viselésében, másrészről sok esetben itt már olyan idős szülőkről, nagyszülőkről beszélhetünk, akiknek a gondozása szintén otthonlétet, otthoni törődést igényel.

Éppen ezért ez segítséget jelent az idős embereknek, hiszen a „Nők 40”-nel nyugdíjba vonuló gyermekeik, lányaik közvetlenül otthon tudják őket gondozni egy szeretetteljesebb légkörben, másrészről segítséget jelent a fiatal anyukáknak, hiszen a megkezdett karrierjük folytatása mellett is tudnak gyermeket vállalni. Hiszen otthon a családban a nagyszülő, nagymama segítséget tud adni a gyermek vállalásában.

Úgy gondoljuk, hogy ez a családon belül egymás iránti felelősségvállalásnak egy nagyon jó példája, egy társadalmi érték, a generációk közötti szolidaritás jelenik meg, amelyet az Alaptörvény is rögzít, mind a szülők felelősségét a gyermekek iránt, mind a gyermekek felelősségét a szüleik tartása iránt, ha erre a szülők rászorulnak, a gyermeknek pedig van erre lehetősége.

Itt, ebben az esetben egy komoly biztosítási előzményt, 40 éves munkaviszonyt vagy gyermekneveléssel töltött időt, tehát a gyermeknevelési ellátások igénybevételének idejét vagy a gyermeknevelés miatti fizetés nélküli szabadságot számít a rendszer pontosan azért, hiszen itt várhatóan egy hosszabb ideig történő nyugdíjfolyósításra kerül sor.

Ezek a kedvezmények illetik meg tehát a höl­gye­ket, és ennek az alaptörvényi alapját is lefektettük. Az Alkotmánybíróság 2015-ben ki is mondta, hogy az a kezdeményezés, ami a mai vitanapnak is az alapját jelenti, az Alkotmánybíróság döntése értelmében kiüresítené a nők kedvezményeit, kiüresítené azt az al­kotmánybeli szakaszt, amely azt mondja, hogy sok más csoport mellett a nőknek is külön ked­vez­mé­nye­ket kell biztosítani. Ha ez a kedvezménybeli előnye a nőknek megszűnne, akkor az Alkotmánybíróság értel­mezése szerint ez az alaptörvényi szakasz is kiüresedne, értelmét vesztené.

Ha megnézzük, hogy a „Nők 40” kedvezménnyel kik vonultak nyugdíjba, azt mondhatjuk, hogy átla­go­san 41 év szolgálati idő után veszik igénybe a „Nők 40” lehetőségét a hölgyek. Átlagosan 59 évesen vo­nul­nak nyugdíjba a „Nők 40” kedvezménnyel. Eddig 181 ezren vették ezt igénybe. De ha az ellenzéki pár­to­kon múlt volna, ez a 181 ezer hölgy nem vo­nul­ha­tott volna nyugdíjba, közülük többen már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt. Most 130 ezren vannak abban a kategóriában, hogy a „Nők 40”-ben benne vannak, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érték el. Ha az ellenzéki pártokon múlna, akkor ők 181 ezren az elmúlt években és 130 ezren ebben a pil­la­natban sokkal hátrányosabb körülmények között élnének, ezt a kedvezményt nem vehették volna igénybe.

Engedjék meg, hogy azért, mivel régen volt ez az esemény, közel hat évvel ezelőtt, idézzük föl, hogy kik voltak azok, akik nem támogatták ezt a ja­vas­la­tot. Azért is szeretném fölolvasni ezeknek a névsorát, hiszen nagyon sok pártból most is itt vannak azok a képviselők, akik a következő órákban hangosan fogják követelni annak a kedvezménynek a kiter­jesz­té­sét, amely kedvezménynek a bevezetését ők maguk nem támogatták. Azt kérném, ha valaki ezelőtt hat évvel nem támogatta egy kedvezménynek a be­ve­zetését, akkor itt a mai vitanapon kicsit furcsa lenne, ha ő maga lenne az, aki a leghangosabban képviselné ennek a bővítését.

Akik nemmel szavaztak az LMP padsoraiból: Ertsey Katalin, Jávor Benedek, Kaufer Virág, Kukorelly Endre, Mile Lajos, Osztolykán Ágnes, Scheiring Gábor, Schiffer András, Szabó Rebeka, Szabó Timea, Szilágyi László, Szilágyi Péter és Vágó Gábor. Az LMP ezen képviselői közül már senki sem az LMP képviselője. Egyetlenegy hölgy van, aki itt ül a függetlenek soraiban, azonkívül pedig az LMP-ben ‑ itt erre a vitanapra készülve is meg­álla­pítottam ‑ a legnagyobb itt a fluktuáció, mert ezek közül már senki sincs itt, de nyilván maga a párt teljes vállszélességgel abban az időben ellene szavazott ennek a javaslatnak.

De nem támogatták ezt az MSZP képviselői sem: Baja Ferenc, Bárándy Gergely, Boldvai László, Burány Sándor, Ficsor Ádám, Gőgös Zoltán, Göndör István, Gúr Nándor. Akkor még az MSZP soraiból nem támogatta Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Józsa István, Juhász Ferenc, Kolber István, Kovács László vagy Kovács Tibor képviselő urak, de még folytathatnám ezt a sort az MSZP-ben is és folytatom is. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Hiszen Lendvai Ildikó képviselő asszony, Lukács Zoltán, Mandur László, Molnár Csaba, Nemény András, Pál Tibor, Simon Gábor, ugye, őróla már elég sokat hallottunk az utóbbi években, Soós Tamás, Steiner Pál, Szabó Imre, Szabó Vilmos, Szanyi Tibor, Szűcs Erika, Tóbiás József, Tóth Csaba, Tóth József, Tukacs István, Varga Zoltán, Varju László vagy Veres János képviselő hölgyek és urak szintén nem támogatták ezt a javaslatot. Azt hiszem, fura lenne, ha most ennek a kiterjesztését kérnék.

De már akkor is a Jobbik az MSZP-vel együtt szavazott ebben a kérdésben is. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Sokszor változtatja a Jobbik az állás­pontját, tudjuk, az európai uniós tagságtól kezd­ve, az Alaptörvénybe iktatandó kvóták elleni vé­de­lem­től kezdve a szabad vasárnap ügyén át az egy­ház­ügyi törvény megszavazásán keresztül az alkot­mány­bírók választásáig mindenhol volt már a Jobbiknak mindenfajta véleménye és annak az ellenkezője is.

Itt, ebben az esetben nézzük, hogy hat évvel ezelőtt kik voltak azok a jobbikos képviselők, akik itt voltak, szavaztak és nem támogatták ezt a javaslatot: Apáti István, Balla Gergő, Bana Tibor, Baráth Zsolt, Bödecs Barna, Dúró Dóra, Egyed Zsolt, Endrésik Zsolt, Farkas Gergely, Ferenczi Gábor, Gaudi-Nagy Tamás, Gyenes Géza képviselő urak, Gyöngyösi Márton képviselő úr, Gyüre Csaba, Hegedűs Lorántné, Hegedűs Tamás, Kepli Lajos, Kiss Sándor, Korondi Miklós, Kulcsár Gergely, Lenhardt Balázs, Magyar Zoltán, Murányi Levente, Németh Zsolt, Novák Előd, Nyikos László, Rubi Gergely, Samu Tamás, Sneider Tamás, Szabó Gábor, Szilágyi György, Vágó Sebestyén, Varga Géza, Volner János frakcióvezető úr, Z. Kárpát Dániel, Zakó László. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Jó páran most is itt vannak talán a Jobbik sorai­ban. Ők voltak azok tehát, akik ezt a kedvezményt nem adták volna meg 181 ezer honfitársunknak, és ők ezzel hátrányosabb helyzetben lennének most.

De nemcsak a „Nők 40” kedvezménnyel igye­kez­tünk a nyugdíjasok vagy az idős emberek helyzetén javítani. Azt hiszem, már többen olvasták a hírekben is, hogy az Idősek Tanácsa, ahogy két héttel ezelőtt, a mai napon is ülést tartott, és itt is megvitatásra került a nyugdíjemelés mértéke, egyéb juttatások mértéke is, és az Idősek Tanácsának azt a javaslatát ismertette a miniszterelnök úr, amelyet nyilván­valóan a kormány is a holnapi napon megvitat, hogy 1,6 százalékos legyen jövőre a nyugdíjemelés mér­té­ke, és még az idén 10 ezer forint Erzsébet-utalványt kapjanak a nyugdíjasok. Mindemellett elmond­hat­juk, hogy az elmúlt hat esztendőben az idős emberek létbiztonsága sokkal nagyobb, két okból is. Egy­rész­ről, akik már nem dol­goz­nak, hanem nyugdíjasok, azok nyugdíjának a vá­sárlóértékét nemcsak meg­őriztük, de növeltük is, hiszen ha 2011 és ’15 között nézem, csak ebben az időszakban is 8,4 százalékkal emelkedett a nyugdíj vásárlóértéke. Egyhavi nyug­díj­nyi értékkel van több a nyugdíjasok zsebében, mint korábban. Nyilván a kia­dásaik is nagymértékben csökkentek, hiszen ha csak a rezsicsökkentést nézem, egy földgázzal fűtő nyugdíjas házaspár esetében évente 88 ezer forint, táv­fűtés esetén 83 ezer forint, egy családi házban lakó idős házaspár esetén 116 ezer forint meg­ta­ka­rí­tást jelentett a rezsicsökkentés. Ezáltal is az idős embereknek, akár dolgoznak, akár nyugdíjasok, a lét­biztonsága javulni tudott. Több volt tehát a jöve­del­mük, érezhetően több nemcsak olyan szem­pont­ból, hogy nominálisan, számszerűen 21,1 százalékkal nőtt, hanem vásárlóértékében is egyhavi értékkel nőtt. Emellett a kiadásaik is csökkentek.

El kell mondjuk, hogy a munkahelyvédelmi akció ma tíz 55 év feletti idős emberből hét em­ber­nek biztosítja, segíti elő a munkahelyét. Hiszen tíz olyan munkavállalóból, aki 55 év feletti, hét után igénybe veszik a munkahelyvédelmi akciótervet. Ha ez a kedvezmény nem lenne, amire a kormány magas összegeket költött az elmúlt években, hiszen a mai na­pon is, ha megnézzük az átlagos számot, 317 ezer em­ber után veszik igénybe egyidejűleg ezt a ked­vez­ményt, amely éves szinten 48 milliárd forint, folya­ma­tosan növekvő, az idei évben 6,3 százalékkal több, mint a tavalyi évben, ennyivel több idős ember biztonságát tudjuk 55 év felett a nyugdíj előtt álló években biztosítani.

Nos, tehát ezek a kedvezmények mind hozzá­járultak ahhoz, hogy ezek az emberek munkahelyet kapjanak vagy megőrizzék a saját munkahelyüket. Az idős emberek biztonságához, azt hiszem, ez is nagyon fontos és lényeges mértékben hozzájárult. A munkáltatók mind a szociális hozzájárulási adó­ked­vez­ményt igénybe vehetik az 55 év felettiek után, mind pedig a szakképzési hozzájárulási ked­vez­ményt.

(16.20)

Ahogy mondtam, tíz 55 év feletti emberből 7 ennek vagy ennek is köszönheti a munkahelyét, a biztonságát, azt, hogy nagyobb összegű nyugdíjjal mehet munka után nyugdíjba, hiszen a munka utolsó éveiben biztos megélhetést garantálhat, méghozzá ezt munkaviszonyból teheti.

Külön segítség, azt hiszem, sok mindenkinek időskorban az Erzsébet-programnak a nyugdíjasok számára biztosított kikapcsolódási lehetősége, ami eddig pihenési, üdülési vagy pedig fürdőzési lehetőséget 170 ezer nyugdíjasnak kínált: az első évben 17 ezernek, 2013-ban 28 ezernek, 2014-ben 34 ezernek, tavaly 58 ezernek, idén 35 ezer nyugdíjasnak eddig, azt hiszem, jelképes összegért, 500 forintért vagy pár ezer forintért akár egy elő- vagy utószezonbeli üdülést, akár pedig egy fürdőjegyet kaphattak ezek az idős emberek. Azt hiszem, hogy számukra is érezhető életszínvonalbeli emelkedést jelentett ebben az időszakban, hogy igénybe tudták ezt venni.

Szintén a gyógyszerárak csökkentése a gyakran használt gyógyszerek esetében sok idős ember számára jelent hasonló csökkenést, mint a rezsicsökkentés. Ha csak egy-egy konkrét példát mondhatok önöknek: míg 2010-ben az egyik leggyakrabban hasz­nált támogatott gyomorsavcsökkentő gyógyszer egyhavi mennyiségének a beteg által fizetett térítési díja 1000 forint volt, azzal szemben most már 200 forintért tudnak ugyanilyen hatású gyógyszert venni. (Derültség az MSZP padsoraiban.) Baloldali képviselőtársaink ezen nevetnek, a gyógyszergyártók sírnak, de maguk az idősek viszont megkönnyebbülhetnek, hogy ennyivel kevesebb a gyógyszerkiadásuk.

Míg 2010-ben az egyik leggyakrabban használt, támogatott új típusú vérnyomáscsökkentő gyógyszernek (Zaj az MSZP padsoraiban.) az egyhavi ára, ami az egyik leggyakrabban szedett, idős emberek ‑ és nemcsak nyugdíjasok, hanem idős emberek ‑ által leggyakrabban szedett egyik gyógyszer, ennek a térítési díja 3000 forint körüli volt. Azzal egyenértékű készítménynek most a térítési díja a vakliciteknek köszönhetően 600 forint 3000 forint helyett, vérnyomáscsökkentő 600 forint ugyanolyan hatásfokkal.

De koleszterinszint-csökkentőnél is 2200 forintról 600 forintra való csökkenést láthatunk, vagy trombóziskockázatot csökkentő gyógyszereknél is 2100 forint helyett 450 forint vagy hangulatstabilizáló, szorongásoldó gyógyszer esetében is a havi adag 2200 forint helyett 600 forintba kerül. Ezt sikerült a vaklicitek eredményeképpen is elérni. Sok mindenki számára jelent ez előnyt és könnyebbséget.

Ahogy mondtam, a „Nők 40” bevezetése fontos családpolitikai lépés volt, fontos kedvezmény volt a nagymamák számára, hogy a fiatal anyukáknak, a gyermekeiknek tudjanak segíteni, de ugyanilyen segítség a családpolitika terén a fiatal, kisgyermekkel rendelkezők számára, hogy a bölcsődei ellátórendszer bővítése révén 37 ezerről 48 ezerre növeltük a bölcsődék férőhelyeinek számát, így nemcsak a nagyszülők, de a bölcsődék is sokkal nagyobb arányban állnak rendelkezésre a szülők számára. Ahogy mondtam, itt 180 ezer körüli hölgynek, potenciális nagymamának tudtuk ezt a lehetőséget megadni. Itt is 11 ezerrel nőtt a férőhelyek száma, és az a tervünk, hogy 2020-ra ez 60 ezerre emelkedik. Sőt, a minibölcsődék, családi bölcsődék és munkahelyi bölcsődék bevezetése révén sokkal több helyen lesz lehetőség gyermekek napközbeni elhelyezésére minden településen 10 ezer fő alatt is. Bízunk benne, hogy ahol legalább 40 fő él, 3 év alatti gyermek vagy öt ilyen korú gyermek esetében igényt jelentenek be a szülők, ott biztosítani lehet ezt az ellátást. Nem csak a nagyszülőkre hárul tehát ez a feladat.

Az is fontos, hogy itt lesznek bölcsődei dolgozók is, hiszen az idei évtől a felsőfokú végzettségű, jövő évtől pedig a középfokú végzettségű kisgyermeknevelőknek nő a bére 3 milliárd forint értékben. Mondhatnám még a gyed extrát, a féléves kortól való munkavégzés lehetőségét, mellette pedig a gyesnek és a gyednek mint ellátásnak a párhuzamos folyósítását. Ha a tavalyi évet nézem, 35 ezer kisgyermekes szülő tudott ezzel a kedvezménnyel élni, ami ugyanolyan segítség a családoknak, mint a nagymama, aki adott esetben most már egész nap az unokákkal tud foglalkozni.

Ahogy mondtam, a munkahelyvédelmi akcióterv sokak számára jelentett előnyt és könnyebbséget. Ez is több tízmilliárd forint támogatást hagyott a családoknál. Ha megnézzük a többi kedvezményt, amit családok számára nyújtunk, tehát az első házasok kedvezményétől, a családi kedvezménytől kezdve a gyedet, a gyest, diplomásgyedet, áfacsökkentést, CSOK-ot, kamattámogatott kölcsönt, ingyenes gyer­mek­étkeztetést, tankönyvellátást, összesen ilyen családpolitikai intézkedésből 1741 milliárd forintnyit találunk a költségvetésben jövőre, ami a GDP 4,7 százaléka. Ennek is az eredménye, hogy nő a magyar családok gyermekvállalási kedve.

Azt hiszem, hogy a „Nők 40” jól illeszkedik ebbe a sorozatba, fontos családpolitikai intézkedés volt, fontos családpolitikai lehetőség azoknak, akik a gyermek nevelésével szeretnének foglalkozni, 40 év munkaviszony és gyermeknevelési viszony után most már az unokákra fordítanák az idejüket, éppen ezért ez a kormány fontos családbarát intézkedései közé sorolható. Az pedig, amit az ellenzék tesz, a saját korábbi álláspontjával való szembemenetel, az nyilvánvalóan nem hiteles és nem felelős magatartás. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)