Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon nemes emberi gesztus volt, köszönöm szépen.

ELNÖK: Ilyen vagyok, mit tegyek? (Derültség.)

KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a 2018-as költségvetés általános vitájában az oktatási szakterületre vonatkozóan ajánljak a figyelmükbe néhány olyan körülményt, amely megjelenik a költségvetési javaslatban. Talán nem érdektelen, ha ezekre figyelünk, és akkor a tényeket össze lehet majd vetni a vélelmekkel.

Elhangzott már a miniszteri expozéban is és az államtitkár úr felszólalásában is, hogy a 2018-as költségvetés a munkából élők költségvetése. Én néhány olyan elemet is elősorolnék a köznevelés, illetve a felsőoktatás vonatkozásában, ahol ez testet ölt, és tennék említést néhány egyéb fejlesztési szándékról is, aminek a fedezete megjelenik a ’18-as költségvetésben, már csak azért is, mert ha összességében tekintjük ezt, akkor a 2017-es költségvetéshez képest mintegy 81,3 milliárdos többletet tartalmaz erre a szakterületre vonatkozóan a ’18-as költségvetési tervezet.

Tehát a pedagógus-életpálya és a legkisebb munkabér, tehát a minimálbér és a garantált bérminimum vonatkozásában. Az elmúlt időszak kormány­döntései alapján a pedagógus-életpályamodell hatálya alá kerültek a nem pedagógus-munkakörben dolgozó, de pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatottak, továbbá a gyermekvédelmi ágazatban dolgozó pedagógusok is, ezért a 2018. évi minősítési tervbe ezen foglal­koz­ta­totti kör is bekerült. 2017. január 1-jétől a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező foglalkoztatottak 10 százalékos béremelésben részesülnek, valamint a jogszabály-módosítások kö­vet­keztében 2017. január 1-jével a nyugdíjas vagy a nyugdíj előtt legfeljebb hét évvel álló, pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógusok kedvezményes pedagógus II. fokozatba sorolásához is sikerült megteremteni a költségvetési forrásokat. A minimálbér és a garantált bérminimum emeléséhez kapcsolódó, több évre szóló, számottevő változásokat hozó bérmegállapodás eredményeként a Klebelsberg Központ esetében 8 milliárd 761,3 millió forint jelenik meg a 2018. évi költségvetési javaslatban.

A 326/2013. kormányrendelet szerint az osztályfőnöki feladatot és a munkaközösség-vezetői feladatot ellátó pedagógusok heti kettő-kettő óra, a diákönkormányzatot segítő feladatot ellátó pedagógusok heti egy óra kedvezményben részesülnek a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére.

A Klebelsberg Központ részére 1 milliárd 514,5 millió forint kerül többletként beépítésre a ’18‑as költségvetési javaslatba.

2018-tól már az első kilenc évfolyamon ingyen kaphatják a gyermekek a tankönyvet, ami jövőre már több mint egymillió diákot, illetve a szüleiket érinti.

A gyógypedagógiai és pedagógiai szakszolgálati intézmények esetében tapasztalt szakember-ellá­tott­ság jogszabályoknak megfelelő biztosítása érdekében 2018-ban a Klebelsberg Központ javára további 1 milliárd 930 millió forint többlet került beépítésre a javaslatba.

A Klebelsberg Központ által fenntartott köznevelési intézmények esetében a beruházási, felújítási lehetőségek növelése szükséges a sürgős beavatkozásokat igénylő esetekben, különösen a közép-ma­gyar­országi régióban, ahol az uniós források nem vehetők igénybe. A 2018. évi törvényjavaslat 3 milliárd forint többletet tartalmaz ezen beruházásokra és felújításokra, amit én magam csak üdvözölni tudok, hiszen mi magunk is tapasztaljuk a főváros XVIII. kerületében, hogy valóban uniós forrásokhoz ebben a régióban korlátozott mértékben tudunk hozzájutni. Ezért is örvendetes, hogy az elmúlt év decemberi kormánydöntésének köszönhetően 100 milliós fejlesztési összeggel rendelkezve egy óvodakapacitás-bővítési mun­kát tudunk megvalósítani ebben az esztendőben.

Érdemes talán megemlíteni, hogy bizonyos forrásokhoz hozzájutván szintén kerületünkben, Pestszentlőrincen és Pestszentimrén, a KEHOP- vagy korábban KEOP-pályázatoknak köszönhetően csak az elmúlt években Lőrincen, a Havanna-lakótelepen a Csontváry Kosztka Tivadar Általános Iskolát és a Vörösmarty Általános Iskolát és Gimnáziumot tudtuk korszerűsíteni, felújítani, a Szent Lőrinc-lakótelepen a Darus Iskolát, Lőrinc kertvárosi részén például a Brassó Iskolát, a Kassa Iskolát, vagy Pestszentimrén a Kastélydombi Általános Iskolát vagy a Táncsics Iskolát. Ez összegszerűségét tekintve jóval másfél milliárd fölötti fejlesztés. Természetesen még érintett ez a folyamat óvodákat és bölcsődéket is, és a munka folytatódik tovább, a közeljövőben éppen három intézménnyel fogunk haladni ezen az úton. Tehát ezt a törekvést, ezt a szándékot és a pluszforrást mindenképpen üdvözölni tudom.

A felsőoktatással összefüggésben. A felsőoktatásról szóló törvény megalapozta a felsőoktatás strukturális átalakítását, az új felsőoktatási ágazati stratégia pedig világos iránymutatást fogalmazott meg a magyar felsőoktatás számára. Az átalakítás fő célja az ágazat versenyképességének javítása, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek érvényesítése, a műszaki, informatikai és természettudományos képzések súlyának növelése, a felsőoktatási hozzáférést növelő megoldások és programok bevezetése és folytatása, a képzési szerkezet és tartalom átalakítása, a képzésekre fordított társadalmi költségek megtérülésének biztosítása.

A felsőoktatásnak a következő évben is el kell látnia a hazai és nemzetközi hálózatok részeként folyó felsőfokú képzést, továbbá a kutatást, a fejlesztést és az innovációt is. A kancellári rendszer révén cél a gazdaságos működés elősegítése, a képzési és tanulmányi fegyelem erősítése, az oklevél minőségének garanciája.

Itt egy-két dolgot még hadd említsek meg konkrétan! A felsőoktatási törvény 2. § (1) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmények alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység. A tudományos kutatások egyik alapja a színvonalas PhD-képzés, egyértelmű korreláció van a nemzetközi elismertség és az adott egyetem által kiadott PhD-fokozatok száma között.

(11.20)

A nemzetközi versenypozíciók javításához tehát alapvető eszköz a PhD-hallgatók számának és a minőségnek a nagymértékű emelése. A PhD a korábbi három évről kettő plusz kettő évesre nőtt, ehhez kapcsolódóan a kormány a PhD-hallgatók ösztöndíját megemelte az első két évben 140 ezer forint/hóra, míg az ösztöndíj a második két évben már 180 ezer forint/hó.

2018. január 1-jétől tovább emelkedik az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktatók, kutatók, tanárok garantált illetménye. A kormány az életpályamodellek és más célzott béremelések segítségével biztosítja a munkavállalók számára a kiszámíthatóságot, valamint a gazdaság teherbíró képességéhez igazodó béremeléseket. Ez azt jelenti, hogy a 2015-ös garantált illetményhez képest 2016-ban 115 százalékos, 2017-ben 120,8 szá­za­lékos, míg 2018-ban 126,8 százalékos átlagos bérszint valósul meg, mivel a bázis minden évben az előző évi emelt illetmény volt.

A tanárképzésben a képzés részeként szervezett szakmai gyakorlat minél magasabb színvonalon történő elvégzéséhez 2018-ban a kormány a bázis-előirányzaton túl az állami felsőoktatási intézmények részére 10 milliárd 763,6 millió forintot, a nem állami felsőoktatási intézményeknek pedig további 421,2 millió forintot biztosít.

Folytatódnak az infrastrukturális beruházások is. Ezek közül néhányat hadd említsek meg! 2018-ban folytatódik a Pécsi Tudományegyetemen az idegen nyelvű képzések bővítéséhez kapcsolódó kapacitásfejlesztés, valamint a kutatás-fejlesztési potenciál fejlesztése, továbbá folytatódik a fejlesztés a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a MOME Campus kreatív innovációs és tudáspark építésével, és a Testnevelési Egyetemen is folytatódik az intézmény új campusa, valamint a hozzákapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítése. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Márton Áron Szakkollégium épületének teljes körű felújítása és a kollégiumi infrastruktúra javítása 2018-ban kezdődhet meg. Az Óbudai Egyetem esetében a megkezdett kollégiumi beruházás folytatódik 2018-ban.

A fentieken túl az országos kollégiumfejlesztési stratégia keretében 1 milliárd forint támogatás fordítható 2018-ban kollégiumi fejlesztésekre, amellyel megkezdődik a magyar felsőoktatási intézmények szín­vonalasabb, élhetőbb és az univerzitás eszméjének jobban megfelelő kollégiumok, valamint campusok kialakítása. Folytatódik továbbá a PPP-kons­truk­ci­ók kiváltása, amelynek eredményeképpen 2018-ban is jelentős megtakarítás várható az állam számára.

S végezetül hadd említsem meg a Stipendium Hungaricum programok támogatását, ahol egy 3 milliárdos többlet jelenik meg. Ezen program oktatáspolitikai célja, hogy elősegítse a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését, minőségfejlesztését, erősítse a magyar tudományos elit nemzetközi kapcsolatait, növelje a felsőoktatási intézmények kulturális sokszínűségét, és népszerűsítse a világban a versenyképes magyar felsőoktatást. Ennek a programnak a finanszírozására 2017-hez képest, mint említettem, 3 milliárdos többlet áll rendelkezésre, és ennek köszönhetően várhatóan több mint 5 ezer ösztöndíj kerül meghirdetésre.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottakat is mérlegeljék, és a 2018-as költségvetési javaslatot támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)