Felszólalás adatai

LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Évszázadunkban sokszor az egyik legvitatottabb politikai kérdés volt az, hogy az állami és a helyi hatalom mennyire szólhat bele a kulturális élet alakulásába, mennyire irányíthat, szabályozhat kulturális vagy önmagát ilyetén beállító folyamatokat. Minden korban hallatta hangját olyan követelés is, miszerint az államnak nem lenne szabad beleavatkoznia még közvetett módon sem a kulturális élet eseményeibe. A tapasztalat azt igazolta, hogy ilyen magára hagyatottság esetén az egyetemes és magyar kulturális értékek törvényszerűen sorvadtak, nem bírhatták a versenyt az olykor gátlástalan ösztönökre, erőszakra, nemiségre ható, valójában nem is kulturális jellegű, csak ilyen mezben fellépő termékekkel és szolgáltatásokkal.

Már az évtized első felében is azt a véleményt képviselte a nemzeti kulturális alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvényt elfogadó Országgyűlés, hogy a törvény nem a kulturális életen belüli irányvonalak és áramlatok között hoz egyeseket előnyösebb, másokat hátrányosabb helyzetbe, hanem az egyetemes emberi kultúrán belüli és az ezen kívüli termékek és szolgáltatások közé von élesebb határvonalat. A nemzeti kulturális alap létrehozásának további célja az volt, hogy az alap támogatója legyen a hazai, valamint a határon túli magyar művészeti alkotásoknak és eseményeknek. Az 1993. évi törvény szükségességét és indokoltságát jelezte, hogy a nemzeti kulturális alap megőrizte önállóságát 1995 után is, amikor a legtöbb, korábban elkülönített állami pénzalapot megszüntették vagy összevonták.

Tisztelt Ház! Milyen területen változik meg lényegesen a törvény? A leglátványosabb változás a kulturális járulékfizetés alá kerülő termékek és szolgáltatások körének a bővülése. A nagyobb épületek, közutak, sőt a villanyvezetékek létrehozása is 2001-től járulékkötelessé válik. A kulturális járulék alapja például az épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén az előminősítési eljárási értékhatár 50 százalékát elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minősülnek az építmények megépítésének anyagköltségei és a munkadíjak.

Az új járulékfizetési kötelezettség az építész szakmán belül is vitákat vált ki, mert igaz egyrészt, hogy ezáltal az építő-tervező tevékenység művészeti és kulturális jellege törvényben is rögzítve lesz, a szakma meghatározó hányada viszont attól tart, hogy a kivitelező építőipar pluszjárulékai valószínűleg más művészeti tevékenységek számára jelentenek majd egy új bevételi forrást. Többen javasolják, hogy a jövőben az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységek támogatására juttatott állami támogatás legyen egyensúlyban az építőipartól elvont összegekkel, máskülönben nem javulnak, hanem romlanak a tervezők építészeti kultúrát szolgáló lehetőségei.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat szerint ismét bekerül a járulékfizetői körbe a rádiós és televíziós szolgáltatás. Ez a szolgáltatás 1996-ban azért került ki a járulékkörből, mert az akkori Országgyűlés ilyen módon is segíteni kívánta a közszolgálati műsorszolgáltatást. A kereskedelmi csatornák megjelenésével tovább már nem indokolt fenntartani ezt a kedvezményt, a törvényjavaslat szerint a közszolgálati műsorszolgáltatás továbbra is járulékmentes marad. Bekerül viszont a járulékköteles körbe a műalkotás- és régiség-kiskereskedelem is.

Bizonyára vitát vált majd ki, hogy a kettős járulékteher - a fogyasztási adó és a kulturális járulék - elkerülése érdekében kikerül a járulékköteles körből az óra és az ékszer. Az ékszerkészítés és az ötvösművészet, továbbá az ezzel kapcsolatos rendezvények számára kérdéses, hogy ez után a döntés után számíthatnak-e állami támogatásra, hiszen a későbbiekben az ilyen tevékenységek már nem járulnak hozzá a nemzeti kulturális alap bevételi forrásaihoz.

(20.20)

Kikerül a járulékköteles körből a közösségi művelődési szolgáltatás. Helyeslem ezt a változást, mivel nem indokolt az amúgy is támogatásra szoruló közművelődési szolgáltatás külön megadóztatása. A jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képzőművészeti, iparművészeti és fotóművészeti alkotások is járulékmentesek maradnak. Továbbra is járulékmentes marad a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás, ide értve a bizományosi értékesítést, valamint az előadó-művészeti tevékenységet is.

Növekednek a járulékkörbe bekerülők adminisztrációs terhei. A törvény szerint a járulékfizetésre kötelezettek ugyanis olyan nyilvántartást kell hogy vezessenek, amelyből a kulturális járulék alapjának számítása egyértelműen megállapítható.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat szerint 25 százalékos emelt összegű járulékkal kell terhelni az erőszaktartalmú, illetve a pornótartalmú műveket; a "műveket" kifejezést erősen idézőjelben mondtam. A törvénytervezet indoklása szerint e kategóriák értelmezésével régi adósságát törlesztené az Országgyűlés. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja szerint változatlanul rendkívül nehéz egyértelmű, a szubjektív megítéléstől elvonatkoztatott meghatározásokat adni ezekben az esetekben. A törvény szövege szerint például erőszaktartalmú mű minden olyan mű, amelynek célja és egyben legfőbb hatáskeltő eszköze a mű egészéből megállapíthatóan az erőszakos, illetve az erőszakos cselekedetre ösztönző jelenetek ábrázolása. A szöveg azt sugallja, hogy a mű egészéből kell megítélni annak erőszakos besorolását, holott egy másfél órás filmből akár húsz percnyi részlet vagy akár egyetlen perc is igazolhatná ezt a jelleget.

Megfontolandó az az általánosan elterjedt vélemény is, hogy a tömegkommunikációban, a sajtóban immáron megszokott, már-már polgárjogot kapott nyelvi trágárság is egyfajta lappangó agressziót, az emberek közötti feszültségek demonstrálását, azaz az erőszakot példázza. Hasonlóan nem egyértelmű a "pornó" minősítés és az ehhez kapcsolódó extra járulékalap megállapítása. Gondosabb meghatározást várunk el ezen a területen, különben félő, hogy méltatlan vitákkal terheljük meg a bíróságokat.

A pornó és erőszak jellegű termékekre és szolgáltatásokra kirótt 25 százalékos járulékot magunk is keveselljük. Úgy véljük, hogy a - régi szóval - giccsadó sokak szemében aránytalanul nagy negatív megkülönböztetést jelent. Ha belegondolunk abba, hogy a világ népességének a többségét alkotó országokban nem giccsadóval, hanem börtönbüntetéssel - más kifejezéssel: priccsadóval - bünteti az államhatalom az ilyen jellegű termékek és szolgáltatások árusait, akkor ilyen viszonyításban egyértelmű ennek a törvényjavaslatnak a rendkívül toleráns jellege. Ismét hangsúlyozom, hogy a törvény nem éppen egyértelmű szövege alapján lehet, hogy csak néhány úgynevezett műalkotás és előadás kerülhet ebbe a kategóriába. Ugyanis véleményem szerint például a társadalom érdekének jobban megfelelne, ha bizonyos termékeket a törvény szigorával betiltanának, megtalálásuk esetén pedig megsemmisítenének.

A törvényjavaslat például 25 százalék járulékkal adóztatná azokat a képeskönyveket, rajzoló- vagy kifestőkönyveket, amelyek pornó- vagy erőszaktartalmú műveket tartalmaznak; a "művek" kifejezés megint csak szó szerinti idézet a törvényjavaslatból. A képeskönyvek, kifestőkönyvek esetében alapos a gyanú, hogy a gyártók, a forgalmazók a kiskorúaknak, a gyermekeknek is szánják terméküket. Ebben és az ehhez hasonló esetekben az állami szigor okos és megfontolt lehetőségeit kell a gyakorlatban is megvalósítani.

Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum összegző véleménye az, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmas, de számos vonatkozásban még pontosításra, finomításra szorul. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)