Készült: 2024.09.20.06:33:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

175. ülésnap (2004.10.18.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Katona Tamás
Beosztás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:03


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Frakcióvezető Úr! Azt gondolom, egyetértünk abban, hogy a mai gazdaságpolitikának fontos kérdése az, hogy milyen keretek között lehet a legnagyobb eredményességet elérni a gazdasági növekedésben, az életszínvonalban, és hogy ehhez meg kell találni a megfelelő formákat. Ennek az egyik formája lehet valóban a magánosítás, és erről lehet is vitát folytatni, erre mi készek vagyunk, ezt a múlt héten a pénzügyminiszter úr Herényi frakcióvezető úr kérdésére válaszolva el is mondta.

Ugyanakkor van egy nagyon fontos dolog, hogy azonos adatokról, azonos tényekről beszéljünk. Frakcióvezető úr is említette, hogy megjelent egy hirdetés az egyik napilapban szombaton, amelyben különböző információk jelentek meg a privatizációról. Az a baj, hogy ezek az adatok nem felelnek meg a valóságnak. Amikor 2002-ben a választás előtt egy tizenegy részes sorozatot jelentetett meg a Fidesz politikai hirdetésként a Népszabadságban, bevallom, azt hittem, hogy ez már a mélypontja a szakmának, aztán kiderült, hogy ez csak egy lokális minimum volt, és azóta is lehet mélyebbre jutni. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Szeretném elmondani, hogy melyek azok a valós adatok, amelyekre érdemes odafigyelni.

Miről is van szó? Azt írja a politikai hirdetés, hogy 10 százalék az állami vagyon részaránya - nem írja, hogy miről van szó pontosan -, miközben az Európai Unió átlaga 25 százalék. De nem lehet összehasonlítani, miről van szó. Többféleképpen lehet ezt nézni, csak úgy nem, ahogy az a hirdetésben szerepel. Meg lehet nézni, hogy a jegyzett tőkéből a különböző tulajdonosi csoportok hogyan részesednek. A közszféra 18,5 százalékkal részesedik, a magyar magánszféra 39,1 százalékkal, a külföldi magánszféra pedig 42,4 százalékkal. Vagyis összességében a magyar tulajdon 57,6 százalékot jelent a jegyzett tőkéből.

Ha a GDP-termelésből való részarányt nézem, akkor egészen más számokat kapok, de úgy, hogy a közszféra állítja elő az összes termék 26 százalékát. A magyar magánszféra állít elő 54,5 százalékot, a külföldi magánszféra pedig 19,5 százalékot, vagyis a magyar bruttó hazai termék termeléséből, a hozzáadott értékből 80,5 százalékot képvisel a magyar tulajdon részaránya. Több mint négyötödöt! Ehhez képest a legnagyobb ellenzéki párt elnöke kedvenc rádióműsorában vasárnap azt mondta, hogy gyakorlatilag már kisemmiztek bennünket ebből az országból. Nos, ez a 80 százalék nem erre utal.

Egyébként ha azt nézem, hogy a nemzeti vagyon tekintetében hogy alakul a közszféra részaránya, akkor azt látom, hogy az államháztartási szektor 41 százalékot képvisel - ebben a lakások értéke nincs benne, ha benne lenne, még nagyobb lenne ez az arány -, a magánszféra részaránya pedig 59 százalékot.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy érdemes ezeket az adatokat megfontolni, és ennek alapján lehet vitatkozni arról, hogy túlprivatizált-e az ország vagy alulprivatizált, vagy éppen megfelelő helyen van.

S még valamit, csak a pontosítás kedvéért: a szombati hirdetésben grafikonok is vannak, amelyek jó meredeken emelkednek.

Ezt kétféleképpen érték el, egyrészt úgy, hogy nem megfelelőek az adatok. Például azt írja, hogy 1999-ben 88 milliárd forint volt a privatizációs bevétel. Nos, ehelyett a tényadat 132 milliárd forint, majd megy fel az égbe, nem tudom, hány száz milliárddal 2004-re.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, célszerű megfontolni, hogy milyen alapon vitatkozunk ezekről az információkról. Azzal egyébként egyetértünk, hogy érdemes megfontolni, miként lehet a leghatékonyabban működtetni a magyar gazdaságot, és nyilvánvalóan a gazdaság szereplői közül az államnak nagyon fontos funkciója lehet akkor is, ha nem tulajdonos, hiszen maga szabályoz, maga határozza meg azokat a jogi kereteket, amelyek között a gazdasági élet szereplőinek működniük kell. Erre mi készek vagyunk, és remélem, hogy megtaláljuk azt a megoldást - persze a valós keretek között -, ami ahhoz vezet, hogy a leghatékonyabb legyen a magyar gazdaság.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai