Felszólalás adatai

PÁNCZÉL KÁROLY, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Hétfőn délelőtt tárgyalta meg a bizottság a Pokorni Zoltán és Pósán László képviselő urak által beadott törvénymódosítást, és valóban 1 tartózkodás mellett, 20 igen szavazattal a bizottság ezt általános vitára alkalmasnak tartotta.

Röviden összefoglalva a bizottság véleményét, azt gondolom, a legfontosabb ebben a minőség, a minőség emelése, hiszen az egész oktatásban, így a felsőoktatásban is az egyik legfontosabb szempont ez. Igen, annak idején a kétszintű érettségi bevezetésével az volt a polgári kormány célja, hogy egyrészt kiváltsa azt a kettős terhelést, amit a középiskola végén kellett teljesíteni a diákoknak. Megpróbálta ezt a kettős terhelést - az érettségi plusz a felvételit - megszüntetni, és az volt az elképzelés, hogy a felsőoktatásba való belépéshez azonban kelljen az emelt szintű érettségi, ez biztosította volna továbbra is a minőségi követelményeket.

Azonban mire ez bevezetődhetett volna, jött a kormányváltás, és 2002-ben a felsőoktatási intézmények, rektorok nyomására, akik féltek attól, hogy a hallgatói létszám lecsökken a felsőoktatási intézményekben, és miután a normatíváktól függ az intézmények jövendőbeli sorsa is, ennek a nyomásnak a hatására úgy módosult ez a törvény, hogy rábízták a felsőoktatási intézményekre, kérik-e az emelt szintű érettségit. Innentől kezdve ez már nem volt kötelező elem, és meg is kezdődött a számolgatás. A diákok mindig a könnyebb utat választják, megkezdődött a számolgatás, hogy vajon mi az a tudás, ami még megéri: nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi, vagy elég a középszintű érettségi. És mindez hová vezetett? A minőség romlásához, amit most már azóta az egyetemek és a főiskolák is hangoztatnak, hogy bizony felkészületlenül érkeznek a diákok, és ez a minőség rovására ment. Tehát a többlettudás megszerzésének az igénye tűnt el, és ez a legveszélyesebb.

Stratégiai kérdés rábírni a diákokat arra, hogy ne elégedjenek minimális teljesítménnyel, legyen valamilyen motiváció és igény a többlettudás megszerzésére, és igen, ahogy már hallottuk az előterjesztőtől, az orvosi egyetemek már egyezségre jutottak, szemben a műszaki főiskolákkal és egyetemekkel, az orvosi egyetemek már kérnek emelt szintű felvételit.

A javaslat szerint felhatalmazást kap a kormány, hogy mely szakokon milyen tárgyból teszi kötelezővé az emelt szintet, ha egyáltalán kötelezővé teszi, hiszen lehetnek olyan karok, olyan szakok, olyan szakmák, ahol hiányszakmákról van szó, és nem biztos, hogy ott célszerű ezt most bevezetni. Ugyanakkor tisztelettel kérjük a kormányt és államtitkár asszonyt - a bizottsági ülésen ez megfogalmazódott -, hogy amennyiben a kormány kialakítja az álláspontját, és megvan az, hogy milyen szakokon milyen tárgyból kérnek emelt szintű vizsgát, nagy tisztelettel kérünk tájékoztatást a bizottság felé. Tudjuk, hogy a kormány felelőssége lesz e törvénymódosítás alapján ezt meghatározni, de tájékoztatást kérnénk.

Nagyon fontos az időpontja, hiszen 2010. október 30-áig kell meghozni a kormánynak a döntést. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert így meg tud jelenni a felvételi tájékoztatóban, és 2013-ig, amikorra ez életbe lép, elegendő idő áll rendelkezésre a diákoknak, hogy erre az emelt szintű érettségire felkészüljenek. És talán ez a legfontosabb, nem maga az emelt szintű vizsga, hanem az arra való többéves felkészülési idő, hiszen ott szerezhetik meg azt a többlettudást, ami kell a minőséghez.

Van ennek anyagi vonzata is, ez is elhangzott a bizottsági ülésen. Igen, az osztálybontás, a felkészítő tanárok képzése, továbbképzése, a felkészítő tanárok díjazása pénzbe fog kerülni. Nyilvánvaló, hogy miután kevesebben tesznek középszintű érettségit, az valamilyen költségcsökkentést is előidézhet, de nyilvánvaló, hogy az egésznek pluszköltségei lesznek. De azt gondolom, hogy azt a becslések szerinti egy-két milliárdot ettől nem szabad sajnálni.

Egy technikai módosításra is szükség lesz a benyújtott törvényjavaslatnál, hiszen nemcsak alapszakokról van szó, hanem vannak olyan szakok és iskolák, ahol osztatlan képzést is folytatnak, ezzel majd ki kell egészíteni a törvénymódosítást.

A bizottság - még egyszer hangsúlyozom - általános vitára alkalmasnak tartotta, a felsőoktatás minőségének javítása érdekében.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)