Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ZSIGÓ RÓBERT, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt mondta, hogy azt kérik öntől sokan, hogy hallgassuk meg az időseket. 2010 óta nem teszünk mást, mint ezt. Éppen tegnap volt egy Idősügyi Tanács-ülés, ahol megkérdeztük és meghallgattuk az idősek véleményét arról, hogy milyen intézkedéseket tegyünk az elkövetkezendő időszakban.De az ön kérdésére, amely úgy szólt, hogy hogyan tudunk örömet szerezni a nyugdíjasoknak, hadd válaszoljak én is. Elsősorban azzal, hogy olyan támogatási rendszert építünk és működtetünk, amely segít a családoknak. Mi olyan országot építünk 2010 óta, ahol segítjük a fiatalok tanulását, támogatjuk őket a családalapításban, támogatjuk a gyermeknevelésben, támogatjuk őket abban, hogy önálló otthont szerezzenek, és abban tudjanak élni. Abban is támogatjuk őket, hogy munkájuk legyen, és a munkájukból megszerzett jövedelmükből tisztességgel el tudják tartani a családjukat, és az időseknek is biztonságos életük legyen.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön is tudja, ahogy én, hogy nem volt ez mindig így. 2010 előtt abban az időszakban eladósították az országot, és a családokat, benne egyébként az időseket is, nehéz helyzetbe hozták. 2010 előtt a Gyurcsány-Bajnai korszakban mindig mindenről az akkori kormánynak csak a megszorítás jutott eszébe. Elvettek egyhavi bért a közszféra dolgozóitól, elvettek egyhavi nyugdíjat, megemelték a nyugdíjkorhatárt, akármennyire is nem tetszik önöknek, 15-ször emelték meg az energia árát, háromszorosára a gáz árát és kétszeresére a villanyáram árát, megemelték az áfát, és megadóztatták a családi pótlékot, tisztelt képviselő úr.

Az a helyzet, hogy abban az időszakban, 2006-2010 között 4 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke, és amikor kormányváltás volt, akkor a Nyugdíjbiztosítási Alapot 357 milliárd  még egyszer mondom: háromszázötvenhétmilliárd  forint hiánnyal vettük át. Ez azt jelentette, hogy amikor átvettük a kormányzást, az is nehézségekbe ütközött, hogy tudjunk nyugdíjat fizetni. (Soltész Miklós az ellenzéki padsorok felé mutat.  Nunkovics Tibor: Ne mutogassál már!  Az elnök csenget.) Képviselő úr, én is meghallgattam önöket, ha lehetséges, akkor ön is tegye ezt.

Tisztelt Képviselő Úr! Ezzel szemben 2010-ben mi kötöttünk egy megállapodást a nyugdíjasokkal. Az úgy szól, hogy amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig a nyugdíjak vásárlóértékét megtartjuk. Az elmúlt évek bizonyították, hogy álljuk a szavunkat, sőt a jövő év elejétől visszaépítjük a tizenharmadik havi nyugdíjat, nem egyszeri juttatásként, hanem rendszeresen, amit egyébként a baloldali kormányok elvettek tőlük. Tesszük ezt azért, mert mi tudjuk, hogy sokat köszönhetünk a nyugdíjasoknak, az időseknek, szüleinknek, nagyszüleinknek, hiszen amink van, azt tőlük kaptuk, ami körülvesz minket, azt tőlük kaptuk, a mi feladatunk az, hogy ezt továbbra is fejlesszük, és az ő áldozatos munkájukat pedig ne csak szavakban, hanem anyagilag is meg tudjuk becsülni.

Éppen ezért, tisztelt képviselő úr, 2010 óta a nyugdíjak értékének megőrzését törvény garantálja. A törvény szerint, ha a januári nyugdíjemelés alacsonyabb, mint az infláció szeptemberben várható éves mértéke, akkor a nyugdíjasok novemberben, januárra visszamenőleg egyébként, meg kell kapják a nyugdíj-kiegészítést. Ezt most is megkapják, s a november-decemberi hónapban már az emelt összegű nyugdíjat fogják megkapni. Ezzel megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, és megvédjük a nyugdíjasokat az évközbeni gazdasági hatásoktól.

Arról is tájékoztatom a tisztelt képviselő urat, hogy ugyan ezt ön lebecsülte, de a nyugdíjasok az elmúlt négy évben több mint 220 milliárd forintnyi extrajuttatásban részesültek. Ez nyugdíjprémium, ez Erzsébet-utalvány, és egyébként a nyugdíjasok számára adott rezsiutalvány. A „nők 40” program keretében, amelyet önök nem támogattak, eddig közel 280 ezer hölgy mehetett nyugdíjba 40 év munkaviszony után, és többszöri rezsicsökkentéssel is érezhetően segítettük egyébként a nyugdíjasokat.

De ön, jobbikos képviselőként biztos emlékszik arra, hogy amikor így beszélnek itt a parlamentben szép szavakkal a nyugdíjasokról, akkor mit is mondanak akkor, amikor nem a parlamentben vannak. Vona Gábor, az önök korábbi elnöke egy bejegyzésben azt írta a nyugdíjasokról  idézem -: „Húzták maguk mögött a kis bevásárlókosarukat, és ne szépítsük, a szemükben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig szennyvíz folyt.” (Moraj és közbeszólások a Jobbik soraiból.) Ezt az önök akkori elnöke mondta az idősekről. (Zaj.  Az elnök csenget.) Egyébként a Jobbik alelnöke és egy korábbi embere azt mondta: mi ezeket úgy hívtuk, hogy far-hát kommandó, ezek nagyrészt nyugdíjasok voltak.

Tisztelt Képviselő Úr! Itt, a parlamentben szép szavakat mondanak, amikor pedig az őszinte véleményük kiderül, akkor pedig csak szégyellhetik magukat. (Közbeszólás a Jobbik soraiból.  Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselő Úr! A nyugdíjasok továbbra is számíthatnak ránk. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)