Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról következő ülésünkön határozunk.

Soron következik a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést T/4141. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4141/1-2. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A formatervezés a gazdasági élet szinte valamennyi területén fontos versenyképességi kérdés. A modern piacgazdaságban a termék megjelenése, a külcsín a fogyasztó szempontjából gyakran éppen olyan fontos, mint a belbecs, azaz a termék hasznossága, értéke, műszaki színvonala. A formatervezés azonban nemcsak a piaci siker előfeltétele, hanem mindennapjaink, otthonunk, munkahelyünk, köztereink tárgyi kultúrájának alakítója, gazdagítója is.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy a formatervezési minták oltalmát átfogóan, törvényi szinten szabályozza újra, és teljessé tegye a hazai szellemitulajdon-védelmi szabályozás megújításának évtizedes munkáját. A javaslat mindenekelőtt a hatályos jogszabályokban, így elsősorban az ipari minták oltalmát jelenleg szabályozó 1978. évi 28. törvényerejű rendeletben szereplő elnevezés megváltoztatását célozza. Bár a hatályos jogszabályokban szereplő ipari minta elnevezés a jogi nyelvben már hagyományosnak tekinthető, a köznyelv és az európai közösségi szóhasználatban alkalmazott design kifejezés mégis inkább a formatervezés fogalmával azonosítható. A javaslat az elnevezés megváltoztatásán túl - nemzetközi kötelezettségeinkre is figyelemmel - tartalmilag is új szabályozást ad. A már kihirdetett ilyen tárgyú nemzetközi egyezmények mellett a mostani javaslat egyrészt már teljes mértékben összeegyeztethető szabályozás a formatervezési minták oltalmáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel. Ezt a kormány jogharmonizációs programja erre az évre irányozza elő.

Másrészt illeszkedik az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló hágai megállapodás Genfben, 1999-ben felülvizsgált, de hatályba még nem lépett szövegéhez. A javaslat a közösségi irányelvben foglaltaknak megfelelően, a hatályos 1978. évi törvényerejű rendelettől eltérően, illetve azt korszerűsítve szabályozza újra az oltalmazhatóság tárgyát és feltételeit, az oltalom időtartamát, valamint azokat az okokat, amelyek a mintát kizárják az oltalomból.

A javaslat rendelkezik többek között a mintából és a mintaoltalomból eredő jogokról és kötelezettségekről, a minta és a mintaoltalom bitorlásáról, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal és a bíróság mintaoltalmi ügyekben történő eljárásáról.

A javaslat a szellemi tulajdon védelmét érintő több más törvény kisebb módosítását tartalmazza, ezek közül kiemelést érdemel a szerzői jogról szóló törvény módosítása. Ennek célja, hogy biztosítsa a szerzői műre vonatkozó kritériumokat kielégítő önkéntes szabványok szerzői jogi védelmét. Nem utolsósorban ezzel válhat lehetővé a Magyar Szabványügyi Testületnek az európai szabványügyi szervezetekhez való csatlakozása. A tervezet korlátok között lehetővé kívánja tenni, hogy a lejárt oltalmú és a hatályos törvényerejű rendelet szerint lajstromozott minták is részesülhessenek a tíz évről most már huszonöt évre felemelt oltalomból.

(0.30)

A javaslat széles hivatásbeli és érdek-képviseleti egyeztetésen alapul, ami biztosítja a szakmai megalapozottságot és a jogszabályi tartalmat illető konszenzust.

A formatervezési minták korszerű jogi védelme a magyar nemzetgazdaság versenyképességének fokozásához járul hozzá, előmozdítja a hazai formatervezők nagyobb erkölcsi és anyagi elismerését, valamint tárgyi kultúránk gazdagításával javítja a hazai életminőséget is.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Megkérdezem a gazdasági bizottságot, kíván-e előadót állítani. (Senki nem jelentkezik.) Nem.

Most a képviselői felszólalásokra kerül sor, 10-10 perces időkeretben. Elsőként Fazekas Sándornak, a Fidesz képviselőjének adom meg a szót.

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Jelenlévők! Az előttünk lévő T/4141. számú törvényjavaslat a formatervezési minták oltalmáról szóló szabályozás egységes koncepcióját fogalmazza meg, illetve ajánlja elfogadásra. Ha felvetjük azt a fogalmat, hogy "formatervezési minta" vagy "ipari minta", tisztában kell lennünk azzal, hogy csak bizonyos, nem túl széles körben ismert kifejezéssel, jogi kategóriával van dolgunk.

A termék megjelenése, a külcsín mint jogi intézménnyé váló elvont fogalom - hiszen a "minta" ezt sűríti össze, ha új és egyéni szerzeményről van szó - leginkább a formatervezők, iparművészek, jogászok és főként a termelés, az ipar szereplői számára jelenik meg szabatos és szabályozott definícióként.

Maga a jogintézmény nem túl régi. Előzményei a nagy ipari termelés általánossá válásáig, az iparművészet önállósulásáig nyúlnak vissza. Jellemző, hogy Révai Ipari és Kereskedelmi Lexikona még nem említi önálló szócikkben, az 1925-ös kiadás még csak az iparművészetről írja az alábbiakat: "Az iparművészet újabb értelmezésben azoknak az eszméknek és törekvéseknek együttese, amelyek az ipar különböző ágaiban a művészetet akarják átvinni." A régies megfogalmazástól függetlenül láthatjuk, hogy ebben sok igazság van, de a helyzet ennél összetettebb, a folyamat pedig kétirányú.

Az ipar és a kereskedelem is immáron több mint 200 éve ösztönzője a művészeti szféra felé való nyitásnak, az alkotások átvételének, némileg leegyszerűsítve: látható, hogy egy szép vagy divatos termékben az iparművészeti teljesítmény a formatervezés által ölt fizikailag testet, míg a formatervezési minta, amely oltalmazó jogi keret, a jogi védelmet intézményesíti. Itt fontos visszautalnom az általam az imént elmondottakra: bár a "minta" fogalmával a hétköznapi ember aligha találkozik, a hordozóval, a termékkel gyakorlatilag mindenki kapcsolatba kerül. A boltban vett üveg alakja, a bútorok, dísztárgyak, gépkocsik külső megjelenése, a formatervezett konyhai eszközök, utcabútorok, ablakok és ajtók mind-mind ebbe a körbe tartoznak. A külső megjelenés, az alak pedig egyrészt szellemi, szerzői érték, de komoly vagyoni érték is a gyártók, kereskedők számára, ezért is fontos, hogy a jogterület átfogó szabályozására sor kerüljön.

A késői időpontra tekintettel a tervezet részletekbe menő taglalásától most - engedelmet kérve - eltekintenék.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről az előterjesztést támogatjuk, azon módosító javaslatok iránt pedig, amelyek az anyag pontosítására és jobbítására irányulnak, fogadókészek vagyunk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Mécs Imre, az SZDSZ képviselője.

MÉCS IMRE (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kollégák! Örömmel vettem kézbe a formatervezési minták oltalmáról szóló törvényjavaslatot, amely lényegében a régebbi nevén ipari mintának nevezett jogintézmény továbbfejlesztett változata. Közismert, hogy egy törvényerejű rendelet szabályozta az ipari minták alkalmazását, és itt volt az ideje annak, hogy az európai jogharmonizációba illesztve, a mai trendekbe beillesztve egy korszerű törvény szülessen.

Közhely, hogy a szellemi tulajdon elterjedésének az időszakát éljük. Ma már a szellemi tulajdon válik a legfontosabb tulajdonformává, a fejlődésünk mozgatójává. Ismerjük a szellemi tulajdon régi, alapvető intézményeit: a szabadalmaztatott találmányt; a használati mintát, amit egyes országokban szokás kisszabadalmaknak nevezni; az ipari mintát, amit most a törvényjavaslat formatervezési minták címen pontosít és fejleszt tovább; a védjegyjogot; a szerzői és a szomszédos jogokat és a mikroelektronikai maszkok védelmére vonatkozó jogintézményt. Várható, hogy a szerzői tulajdon tovább fog fejlődni, és a modern technika kihívásainak megfelelően újabb jogintézményei fognak megszületni. Szerény véleményem szerint a szoftver sem fogja sokáig tűrni, hogy a szerzői jog Prokrusztész-ágyába szorítsák be.

A jelen törvényjavaslat több régebbi szemlélettel szakított, szakított azzal a szemlélettel, hogy az ipari minta alkalmazása esetén nincs helye a szerzői jog alkalmazásának. Élve az európai vagylagos lehetőségekkel, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a formatervezésiminta-oltalom megszerzése mellett szerzői jogok is érvényesüljenek. Azt is látni kell, hogy abban a sorrendben, ahogy felsoroltam az alapvető jogintézményeket, míg a találmányok esetében a teljes mértékű, precíz és pontos leírás dominált, hiszen egy találmányi leírásban rögzíteni kellett a reprodukcióhoz szükséges valamennyi elemet, pontosan meg kellett fogalmazni az igénypontokat, és egy abszolút elsőbbség volt szükséges ahhoz, hogy a szabadalmi oltalmat meg lehessen kapni, addig a használati minta esetében már egyszerűbb volt ez az eljárás, ipari minta esetében pedig csak letétbe kellett helyezni azt a dokumentációt vagy magát az eszközt, amelynek alapján egyértelműsíteni lehetett, miről van szó. A szerzői jog esetében pedig semmit nem kell letétbe helyezni, nem is lehet pontosan tudni, miről van szó, hanem a használat során derül ki az, hogy a felek, a résztvevők elismerik-e a jogokat vagy sem. Látjuk, hogy ebben a sorban a formatervezési minták oltalma inkább a szerzői jog felé eső részre jut.

Több ellentmondás is adódik ebben a sorrendben, hiszen ez egy klasszikusan kialakult rend, amely a fejlődés során, a gyakorlatban alakult ki. Várható, hogy ezek majd össze fognak csiszolódni, jelenleg azonban nagyon sok ellentmondás tűnik fel.

Csak néhány példát mondok az idő előrehaladtára való tekintettel: találmány esetében az oltalmi idő 20 év, az ipari minták esetén 5 év, ami négyszer meghosszabbítható, tehát így lesz 20 év, ezzel szemben a szerzői jogok esetében az alkotó halála után 70 év az oltalmi idő. Tehát látjuk, hogy itt nagyon nagy ellentmondások feszülnek, és a technika rohamos fejlődése miatt ezek az ellentmondások még kiáltóbbak lesznek.

Összességében: egy jól kiérlelt törvényjavaslatot tartok a kezemben, kaptunk az Igazságügyi Minisztériumból, amely segíteni fogja azt, hogy a formatervezési kultúra nagyobb megbecsülést kapjon Magyarországon, és remélhető, hogy ezek után a bejelentések száma is növekedni fog, valamint ez a tevékenység nagyobb elismerést fog kapni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Az SZDSZ támogatja a törvényjavaslatot. (Taps.)

ELNÖK: Hozzászólásra következik Göndör István úr, az MSZP képviselője.

(0.40)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Egy rendkívül fontos törvényjavaslat van előttünk, és most már hallva az előttem szólókat, azt hiszem, hogy ez az egyik sikertörténete lesz az igazságügyi tárcának, mert egy nagyon fontos törvényjavaslat, és megítélésünk szerint elég kis számú módosító javaslattal elfogadható lesz.

Fontos, hogy hozzányúltak ehhez a kérdéshez, mert a szellemi tulajdon jogvédelme nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban is rendkívül kiemelt helyen szerepel, és jó az, ha nem kormányrendeleti, hanem törvényi alapon nyugszik ez a védelem. Pozitívnak értékelem ugyanúgy, ahogy Mécs képviselőtársam is, hogy szakítottak az egyenes fordítási szöveggel, és fölvállalták ezt a formatervezési minta magyar kifejezést, és ezt használják végig a törvényben.

Amit még pozitívumként szeretnék kiemelni, hogy megszüntet párhuzamosságokat, és bátran hozzányúl ahhoz, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárására vonatkozóan átemel elemeket, illetve annak a törvénynek a szabályozási kérdései közé utal számosat, átfogja a bírósági eljárás szabályait. A formatervezés gazdasági szerepéről, azt hiszem, éjjel háromnegyed egykor már én is mellőzöm a fejtegetést, de hangsúlyozom, hogy egyetértek az előttem szóló képviselőkkel abban, hogy bizony számos esetben a külcsínnek már nagyon meghatározó a szerepe. Lehet, hogy erről érdemes lesz még itt vitatkoznunk majd Mécs képviselő úrral, mert én azt gondolom, hogy azok a vállalkozások, akik energiát és költséget fordítanak arra, hogy formatervezésbe fektessenek, mert rájöttek, hogy ez fontos, a termék eladhatóságáért folytatott versenyben ez már előnyt jelenthet; ott már lehet, hogy nem is kell a húsz év, mert ennél sokkal rövidebb idő alatt megújítják vagy átalakítják a meglévő termékek külalakját.

Mindamellett - amiért már jeleztem rögtön a bevezetőmben, hogy módosító indítványokat fogunk benyújtani - aggályosnak tartjuk azokat a megfogalmazásokat, amikor azt mondja, hogy lényegtelen részletekben fordulhat elő az azonosság, ez később vitára adhat okot, és egészen pontosan kellene szabályozni azt az eljárást, amikor közös alkotás van. A törvényjavaslat ezt a kérdést elég nagyvonalúan kezeli, ez pedig, tudjuk, megint csak vitára és hosszú pereskedésre adhat okot, és fölöslegesen terhelheti a Magyar Szabadalmi Hivatalt, amely eljár majd ezekben az ügyekben.

Összefoglalva: a szocialista frakció nevében ezeket a módosító javaslatokat benyújtjuk vagy legalábbis kísérletet teszünk, és kérjük önöket az együttgondolkodásra, de ezzel együtt elfogadásra javasoljuk a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Miután több jelentkező nem jelentkezett, megkérdezem Hende Csaba államtitkár urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Hende Csaba: Nem, köszönöm.) Nem kíván válaszolni. Az általános vita lezárására, a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalások következnek. Bóka István, a Fidesz képviselője jelentkezett napirend utáni felszólalásra: "A japán hitel probléma" címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben.