Készült: 2024.05.11.10:36:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

191. ülésnap (2001.03.06.),  110-117. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 7:04


Felszólalások:   102-109   110-117   118-125      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nyitray András, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügy-miniszternek. A miniszter asszony távollétében, amennyiben a képviselő úr elfogadja, az államtitkár úr fog válaszolni. Elfogadja-e a válaszadó személyét? (Jelzésre:) Igen. A képviselő urat illeti a szó.

 

NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt évben az MSZP frakcióvezető-helyettesének, a nemzetbiztonsági bizottság tagjának, Vancsik Zoltánnak a nagykorú gyermeke keveredett büntetőügybe, míg az elmúlt héten ugyanezen bizottság elnökének szintén nagykorú gyermekével hasonló eset történt, még ha más típusú bűncselekményben is.

Akkor is, most is felvetődött az ügyek kapcsán a családilag érintett képviselők esetében a nemzetbiztonsági kockázat ténye, de erről most nem szeretnék beszélni. (Bauer Tamás: Akkor miért beszélsz?) A kérdés az ezzel kapcsolatosan felvetődő egyéb tanulságokra vonatkozik.

Az utóbbi ügy, Keleti György nagykorú lányának, Keleti Györgyinek az ügye ugyanis egy igen jelentős problémára irányította a figyelmet, nevezetesen a büntetőeljárások lassúságára, illetve arra, hogy az eljárások bonyolultsága miképpen tudja megakadályozni a büntetőjog érvényesülését. A sajtóban és az elektronikus médiában is nagy nyilvánosságot kapott ügy lényege ugyanis végső soron mégiscsak az, hogy egy olyan autólopási ügyben, amelyben több mint huszonkilenc személyt vádolnak orgazdasággal és más bűncselekményekkel, az eljárás azért akadt el a Monori Városi Bíróságon, mivel a nagyszámú vádlott tartózkodási helyének, köztük Szeteiné Keleti Györgyinek és férjének a felkutatása nehézségekbe ütközött. Pedig ez utóbbi esetben ez nem is volt annyira bonyolult, hiszen mint kiderült, az elmúlt három évben egy másik testvérénél tartózkodott a férjével együtt. A megtalálása tehát nem lett volna túlságosan bonyolult.

Végül a volt honvédelmi miniszter lányát a hegyeshalmi határállomáson tartóztatták le, az ellene kiadott elfogatóparancs alapján, több mint két évvel a vádirat benyújtása után. S csak ezt követően jelentette be a tartózkodási helyét a férje is, aki ennek a büntetőügynek a huszadrendű vádlottja.

Az ügyben a laikusok számára számos kérdés vetődik fel: hogyan lehet az, hogy több mint két évvel a vádirat benyújtása után egy büntetőeljárás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a bíróságon nem indul meg? Hogyan lehet az, hogy huszad... (Az elnök ismét jelzi az időkeret lejártát. - Közbeszólások: Két perc! Lejárt!)

 

ELNÖK: Képviselő úr, a rendelkezésre álló idő a Házszabály szerint 2 perc. Úgyhogy azt kérem, az elhangzottak alapján adja meg az államtitkár úr a választ.

 

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. A hatályos büntetőeljárási törvényünk meghatározza az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben a lakcímének, tartózkodási helyének megállapítása végett foganatosítandó intézkedések pontos, a bíróságra nézve egyben kötelező sorrendjét. Lakcímkérőt kell kibocsátani, meg kell keresni a rendőrséget, tartós lakcímfigyelést kell kiadni, legvégső esetként lehet csak elfogatóparancsot kibocsátani. A bíróság ezt a törvényi sorrendet köteles betartani, ugyanakkor megjegyzem, hogy a tartózkodási hely felkutatása nem a bíróság, hanem a rendőrség feladata.

Összességében azt kell megállapítanom, hogy a bíróságnak - a külső szemlélő szerint esetleg tétlen magatartása ideje alatt - a törvényben előírt eljárási cselekmények egész sorát kell elvégeznie. Egyébként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hathavonta adatszolgáltatást kér a megyei bíróságoktól az egy, illetve két éven belül be nem fejezett büntetőügyekről. Ezeket folyamatosan vizsgálja, értékeli, és a szükséges gyorsító intézkedéseket egyedi ügyekben is megteszi. A statisztika arról tanúskodik különben, hogy a büntetőügyek 70 százaléka egy éven belül fejeződik be.

A hatályos Be. egyébként most is lehetővé teszi az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó terhelttel szembeni eljárás lefolytatását. Tárcánknál folyamatban van a büntetőeljárási törvény átfogó módosítása, amelyet még ebben a félévben a tisztelt Ház elé fogunk terjeszteni. Ez az új szabályozás már lehetővé kívánja tenni a vádlottal szembeni elfogatóparancs kibocsátását és az eljárás távollétében történő lefolytatását akkor is, ha a vádlott szabályszerű idézés ellenére a tárgyaláson nem jelent meg, és a rendőri elővezetése se vezetett eredményre.

Ez az új eljárásjogi intézmény a büntetőeljárás jelentős lerövidülését, a vádlott perelhúzó vagy az eljárás alóli kibúvást célzó cselekményeinek a megakadályozását, és a bizonyítási eljárás lefolytatásának a megkönnyítését fogja eredményezni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok, valamint a MIÉP padsoraiban.)

 

ELNÖK: Viszontválaszra megadom a szót Nyitray András képviselő úrnak.

 

NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a felvilágosítását, de azért megvallom, csak részben nyugtatott meg, amit ön mondott. Hiszen gondoljunk bele, mi történik akkor, ha az utóbbi időben igen nagy port felvert olajügyekben, amelyek kapcsán egynémely büntetőeljárás már nyolc éve nem fejeződött be, ezen bizonyos, ön által is említett büntetőeljárási szabályok megváltoztatása záros és sürgős határidőn belül nem valósul meg.

Mindenképpen kérem önt és a tárcát, hogy a büntető jogszabályok módosításának az előterjesztését mielőbb tegyék meg. És ha ez így lesz, azt köszönettel vesszük mindannyian.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Viszontválaszra megadom a szót az államtitkár úrnak.

 

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Mint említettem, az egyes egyedi ügyekben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács mint a törvényekben erre feljogosított bírósági igazgatást végző szerv, vizsgálódást eszközöl, és szükség esetén elrendeli bizonyos ügyek soron kívüli intézését.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács egyik tagja az igazságügy-miniszter, akinek azonban e tekintetben indítványtételi joga van. Ezzel a joggal élve a tavalyi esztendőben az igazságügy-miniszter már kezdeményezte az úgynevezett olajügyek soron kívüli tárgyalását, és ennek az indítványnak az Igazságszolgáltatási Tanács maradéktalanul eleget is tett. Így tehát ezek az ügyek ma már fokozott felügyelet, ellenőrzés és odafigyelés mellett, gyorsított ütemben zajlanak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

 




Felszólalások:   102-109   110-117   118-125      Ülésnap adatai