Felszólalás adatai

Sok minden elhangzott a közoktatás, a köznevelés ügyével kapcsolatban itt az elmúlt időszakban. Úgyhogy ezeket nem feltétlenül megismételve azzal indítanék, hogy a köznevelési törvény kerettörvényi változatáról, illetve az azóta eltelt időszakban a különféle kiegészítésekről, módosításokról sok ízben volt mód beszélgethetni az oktatási bizottság ülésein, illetve itt a parlament keretei között is. Magam azt tudom megfogalmazni, hogy kétségkívül még most is vannak jócskán nyitott kérdések. Azt gondolom, hogy az a javaslatcsomag, amit Michl József beterjesztett, ezek közül néhányra adhat választ, illetve még módosításokkal szerintem előrébb lehet jutni ezekben a megnyitott kérdésekben.

Több olyan pont szerepel előttünk javaslatként, amelyekről többször említést tettek már. Itt legutóbb talán hangsúlyosan a mindennapos testnevelés ügye jelent meg. Emlékeztetnék arra, hogy annak idején, amikor a nemzeti köznevelési törvény előkészítő szakaszában voltunk, az oktatási bizottság ülésén ez már akkor is szerepelt. Mi kormánypárti oldalról is elmondtuk, hogy körülbelül milyen peremfeltételek szükségesek ahhoz, hogy ezeket szikáran, testnevelésóraként értelmezve, a tanítási rendbe beillesztve meg lehessen valósítani.

(20.00)

Ezt csak azért idézem fel, mert több ellenzéki felszólalás is volt azzal kapcsolatban, hogy a tánc, néptánc ügye hogyan kerül ide. Nem most jött elő ez a gondolat, ez már akkor jelenvaló körülmény volt; visszaidézhető ez a jegyzőkönyvekből. S ha már ez jelenvaló gondolat, akkor arra is emlékeztetnék, hogy a korábbi időszakban a szemközt ülő szocialista kormány regnálása alatt is a tánc és dráma kategória sok esetben a helyi tantervekben a testneveléshez kapcsolva jelent meg. Nem feltétlenül kötelező jelleggel, mert ezt a helyi pedagógiai programba építve választották meg helyben a nevelőtestületek, amit aztán utána akkor még a fenntartó jóváhagyott.

Arról, hogy ez szempontként előkerül, Sági István képviselő úr bőven beszélt. Ezt magam is üdvözlendőnek tartom. De ehhez fontos hozzátenni azt is - amire talán Dúró Dóra képviselő asszony is utalt -, hogy nem biztos, hogy nagyon szigorú feltételek mentén kellene szabályozni azt a részét, hogy a művészeti iskolákkal való együttműködés hogyan alakuljon. Én is úgy gondolnám, hogy ez inkább ajánlásként kellene hogy megjelenjen az anyagban.

Néhány konkrét pontra hadd utaljak - nem nagyon részletezve ezeket -, hogy megítélésem szerint melyek azok a javaslatok, amelyek előremutatóak, illetve mi az, amihez módosító beadása látszik indokoltnak, szükségesnek.

A 7. §-ban több más mellett a javaslat egyfajta megoldási módot kínálna arra az esetre, ha sztrájk vagy sztrájkkészültség van az iskolában. Tudjuk, hogy ez kérdésként jelent meg az érdekképviseletekkel való tárgyalások során is. Itt arra hívnám fel a figyelmet, hogy a sztrájkjog szabályozását, a minimális szolgáltatás szabályozását, és legalább ilyen fontos vagy a mi szempontunkból fontosabb tényezőként a tanuláshoz való jog szabályozását mindenképpen indokolt egybefésülni. Ez még kimunkálásra vár ebben a javaslatban az én meglátásom szerint.

A 8. §-ban az etikaoktatásról, erkölcstanról és egyéb kérdésekről olvashatunk. Erről az előterjesztő részletesen beszélt az expozéjában, ezért erre most nem térnék ki a magam részéről.

Viszont a 9. §-t illetően, amely az állami intézményrendszerben megjelenő hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatban további szabályozásokat fogalmaz meg, felvetném azt, amit az oktatási bizottság ülésén is említettem - és erről egy módosító indítványunk is szól majd -, hogy ennek az elindítását, kezdeményezését célszerű lenne az egyházakhoz rendelni. Tehát az egyházak részéről induljon el a kezdeményezés. S azzal a törekvéssel, azzal a javaslati iránnyal magam is egyetértek, hogy ennek a bevezetését az ismert körülményekből kiindulva célszerű elhalasztanunk.

Helyeselhető a 10. és 11. §-ban alkalmazott technikai jellegű módosítás, ami a nyilvántartandó személyes adatokról, illetve a jegyző és a járási hivatal részére továbbítható személyes adatok kérdéséről szól.

Még egy dolgot hadd említsek meg, azt, ami a javaslat 13. §-ában szerepel, ez pedig a felhatalmazó rendelkezés a miniszternek döntésre az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről és tevékenységi körének módosításáról. Ezzel kapcsolatban itt is szeretném jelezni - a törvény első változatának a vitája során gyakorlatilag erről is esett már szó, és ebben a vitában is elhangzott már -, mindenképpen indokoltnak látnám a magam részéről, hogy a működtető önkormányzatnak legalább véleménynyilvánítási - ez az enyhébb megközelítés -, de esetleg egyetértési jogosítványa legyen, hiszen a tulajdonjog ennél a bizonyos önkormányzatnál van ebben az esetben.

Zárásképpen annyit szeretnék mondani, hogy ami a javaslatcsomagban szerepel - ahogy azt Dúró Dóra is említette, hogy azok irányát ők is jónak látják -, az a törvényi szabályozás egészét nem érinti, de ezek a pontok szerintem előremutatók, és úgy gondolom, hogy ezen a nyomvonalon haladva, illetve módosító javaslatokkal előbbre tudunk lépni, és - ezzel kezdtem - reményeim szerint a sok nyitott kérdésből újabb kérdésekre találjuk meg a választ.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)