Készült: 2024.09.24.00:52:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

37. ülésnap (2010.10.20.), 58. felszólalás
Felszólaló Scheiring Gábor (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:05


Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHEIRING GÁBOR, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kormányoldal! Rögtön az elején szeretnék két félreértést - hogy ne hazugságot mondjak - tisztázni. Az egyik az lenne, hogy itt rendszervitáról lenne szó, a másik pedig az lenne, hogy pénzügyi kényszerről van szó. Jelen előterjesztés, jelen napirendi pont ugyanis nem arról szól, hogy mit gondolunk az állami versus magán-nyugdíjpénztári rendszerekről, nem arról szól, hogy hogyan lehet végrehajtani az áttérést a magán-nyugdíjpénztári rendszerből az állami nyugdíjrendszerbe, hanem arról az előterjesztésről szól, amit önök beterjesztettek. Abban a beterjesztésben egy betű nincsen arról, hogy hogyan fogják ezt az átállást lemenedzselni. Tehát nagyon szépen kérem önöket, hogy ne azokról a ködösítő szólamokról beszéljenek, amelyek arról szólnak, hogy mennyire nagy baj van azzal, hogy itt jogi kényszerrel az emberek pénzét a tőzsdére viszik - ami nyilván nagyon szépen hangzik, és nyilván nagyon megijednek majd tőle a nyugdíjasok -, ne erről beszéljenek, kérem, hanem arról beszéljenek, amiről az előterjesztés szól.

Beszélgethetnénk valóban arról is, hogy mennyi baj van a magánnyugdíjkasszák jelenlegi rendszerével, ahogy Magyarországon az működik, és elvi szinten elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy előkészítsünk egy visszatérést valamilyen formájú állami nyugdíjkasszába. De az önök előterjesztésében nincsen szó például arról, hogy hogyan kívánják bevezetni a virtuális számlás rendszert az állami nyugdíjszisztémában; nincsen erről szó, pedig ha erről beszélnénk, akkor ez lenne az első pont, amit érinteni kellene. Arról is beszélgethetnénk nyilván, amit önök is emlegetnek, hogy magas a magánnyugdíjkassza költségszintje, meg arról is beszélgethetnénk, hogy mennyire alacsonyak a hozamok, és ezekben valószínű, hogy egyetértünk önökkel - de még egyszer mondom, ez a napirendi pont nem erről szól. Ez a napirendi pont arról a beterjesztésről szól, hogy önök einstandolnak 14 havi befizetést a magánnyugdíjkasszába, eltérítik, és nem mondják meg, hogy hova: erről szól ez a beterjesztés, úgyhogy erről beszéljünk.

Aztán a másik félreértés pedig, amit szeretnék eloszlatni, hogy erre azért van szükség, mert pénzügyi kényszer van. Ha pénzügyi kényszer lenne, akkor az LMP, a fenntarthatóság pártja a pénzügyi fenntarthatóság oldalára állna, mint ahogy ezt eddig is kifejtettük. Támogatjuk a hiánycél tartását, támogatjuk a pénzügyi fenntarthatóságot - de nem erről van szó, nem ez az indok. Az indok az, hogy önök 400-500 milliárd forintos lyukat vernek a költségvetés bevételi oldalán egy teljesen perverz és hibás adóreformmal, egy olyan adóreformmal, amiről már nagyon sokat vitáztunk; most nem kívánom az érveket itt újra felhozni, hogy ez mennyire antiszolidáris, és mennyire nem képes munkahelyeket teremteni, és ezt most már Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke is megerősítette. Ez a valódi indok, ami miatt erre a beterjesztésre szükség van, ehhez a lyukhoz keresik most azokat a forrásokat, amikkel ezt a lyukat be lehetne tömni. Az az érvelés tehát, hogy egyszer csak találtak egy nagy lyukat, egyszerűen nem igaz: találtak lyukat, mert önök ássák, igen, erről van szó. Ez az indok egyszerűen nem állja meg a helyét, tehát erről szintén feledkezzenek meg az érvelésben, arra kérem önöket, különben nagyon-nagyon rossz verbális stratégiáknak ágyaznak meg a közeljövőben.

Miről van szó valójában, miről szól ez az előttünk fekvő törvénymódosító javaslat? Ez a törvénymódosító javaslat egyszerűen arról szól, hogy iksz összeget - ahogy hallottuk, nagyjából havi 10 ezer forintnyi összeget - 14 hónapra, előre meg nem mondott céllal, előre meg nem mondott iránnyal eltérítenek az állami nyugdíjkasszába, ugyanis a törvényben nincsen szó arról, hogy ez hogyan kerül majd elszámolásra.

De mielőtt erre itt rátérnék, két részletkérdés is felmerül, amit talán eddig nem érintettek. Az egyik az, hogy arra a kérdésre sem válaszolnak, hogy mi van azokkal, akik ebben az időszakban kezdik meg a járulékfizetést, vagy mi van azokkal, akik ebben az időszakban mennek nyugdíjba; nem tudjuk, hogy mit kívánnak tenni ezekkel az emberekkel. Ez egy óriási kockázat, és joggal merül fel itt, hogy a biztonság, jogbiztonság elve sérül. Szintén nem beszélnek arról, hogy mi lesz akkor, ha a joggal kritizálható magánnyugdíjkasszák nem tudják fenntartani, nem tudják fedezni a működési költségeiket, ezeket ugyanis jelenleg részben abból a forrásból fedezték, amelyeket az államtól átutalásként megkaptak.

(11.50)

Viszont ha nem fogják tudni fedezni ezeket a költségeket, és ezt nem orvosolják valahogy, amiről, mondom még egyszer, egy betű nincsen ebben az előterjesztésben, akkor fennáll annak a veszélye, hogy egyszerűen elkezdik majd likvidálni azokat a megtakarításokat, amelyeket most a magánnyugdíjkasszába befizetésre kötelezett állampolgárok ebben a magánnyugdíjrendszerben, magánnyugdíjkasszákban felhalmoztak. De azzal, hogy önök egyszerűen einstandolják ezt az összeget, azokat a megtakarításokat veszélyeztetik - többek között az enyémet is, de ez talán a legkevesebb -, amelyeket kötelezően előírtak, hogy a magánnyugdíjkassza irányába menjenek. Mondom még egyszer: ez egyszerűen elfogadhatatlan, és joggal merül fel ebben a tekintetben is az alkotmányos aggály.

De a legnagyobb probléma, amit itt szocialista képviselőtársaim is megemlítettek, és amit már az előbb is mondtam, az az, hogy önök úgy kívánják elvonni a tagdíj egy részét, hogy jelenleg nem mondják meg, hogy az ügyfelek ezt hogyan fogják később visszakapni, milyen jogalapon fogják tudni ezt később visszakövetelni. Erről - mondom még egyszer - egy betű nincs az előterjesztésben.

Lehet itt hivatkozni a "majd"-ra, de ezt úgy hívják, hogy ráolvasás. A ráolvasás nem egy parlamentáris demokráciába illeszkedő jogalkotási forma. Arról kell beszélni, ami itt van, ez pedig egyszerűen ebben a formában alkotmányellenes. Alkotmányellenes, mert védi a jogállamiság elveiben foglalt bizalomvédelmet, ugyanis akik befizettek a magánnyugdíjkasszába, joggal számíthatnak arra, hogy mondjuk, ha három hét múlva nyugdíjba kívánnak menni, akkor az utolsó heti befizetésüket is a nyugdíjba és nem valamilyen meg nem mondott lyukba ejtik bele önök.

De azért is alkotmányellenes ebben a formában - és hiába pótolják ezt később, mert az Alkotmánybíróság nem a későbbi törvényt fogja vizsgálni, hanem ezt az előterjesztést vizsgálja, ha vizsgálja -, mert sérül a hátrányos megkülönböztetés tilalmának az elve is. Ugyanis jelen formában egyszerűen azok, akik az állami nyugdíjszisztémában vannak, előnyt élveznek azokkal szemben, akiktől most ezt a pénzt önök átirányítják. Tehát jelen formában ez egyszerűen alkotmányellenes minden bizonnyal.

Mit lehetne tenni? Önöknek lett volna nyolc évük arra, amire előszeretettel hivatkoznak, az elmúlt nyolc évre, hogy ezt az átállást érdemben előkészítsék. Nem tették meg, pedig nagyon szívesen vitatkoznánk arról, hogy hogyan lehet ebből a valóban eléggé csetlő-botló magánnyugdíjkassza-rendszerből áttérni az állami nyugdíjrendszerbe. Azt sem készítették elő, hogy legalább ezt a 14 hónapos einstandot valahogy jogállami elvekhez és módszerekhez méltó módon kivitelezzék.

Mivel önöknek erre nem volt idejük és kapacitásuk, mi most itt sebtében összeraktunk egy módosító javaslatot, amit majd ajánlok figyelmükbe. Ez a módosító javaslat arról szól, hogy hogyan lehet garantálni azt, hogy az imígyen áttérített összeg valójában is felhasználásra kerüljön.

Ennek a módosító javaslatnak a lényege pedig az, hogy a (6) bekezdés szerint kiszámított összeg 75 százalékát növeljük meg a szüneteltetés időszakára eső elismert szolgálati idő teljes elismert szolgálati időhöz viszonyított százalékos mértékének a 25 százalékával. Ez egy egyszerű technikai fogás, amivel el lehet érni azt, hogy önök megmondják, hogy mi lesz azzal a pénzzel, amit most egyszerűen einstandolnak, és nem lehet tudni, hogy mi lesz vele. Ez a módosító javaslat szerintem alkalmas arra is, hogy az alkotmányos aggályokat is eloszlassa, úgyhogy önöknek most, azt hiszem, hogy két választási lehetőségük van. Az egyik az, hogy megfontolják erősen és elfogadják ezt a módosító javaslatot, a másik pedig az, hogy belemennek egy olyan utcába, egy olyan megoldásba, ami jó eséllyel alkotmányellenes, és akkor ennek az ódiumát önöknek viselniük kell. De amit igazából én kérni szeretnék önöktől, az az, hogy az önök által okozott pénzügyi fenntarthatatlanságot, azt az 500 milliárdos lyukat, amit a teljesen irracionális adócsökkentésükkel fognak verni a költségvetés bevételi oldalán, ezt kerüljék el. Ha ezt a módosítást visszavonják, akkor nem lesz szükség arra, hogy ilyen einstandokkal, ilyen sarcokkal éljenek. És mondom még egyszer: ha arról folyna a vita, hogy térjünk vissza a magánnyugdíjkasszából az államiba, akkor abban partnerek leszünk, arról lehet vitázni és arról kell is vitázni, de jelenleg nem erről szól az előterjesztés.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai