Felszólalás adatai

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Normál felszólalásra jelentkeztem, két okból. Az egyik az, hogy amúgy is kétpercesre jelentkeztem volna az előbbi felszólalást követően. Ha Bertalan képviselő asszony olyan jól emlékszik, akkor még egy ténnyel szeretném a jó emlékezetét kibővíteni. '98-tól viszont Fidesz-kormány volt. Ha négy éven át nem jutott eszükbe önöknek az, ami most egyébként - akkor mennyi is? - tizenkét év után, akkor azt tudom mondani, hogy későn érő típus a Fidesz.

Viszont ami miatt e mellett a javaslat mellett szeretnék érvelni, a mi javaslatunk mellett, amit az előbb Varga László képviselőtársam is nagyon szépen körülírt, az az, hogy ez megint egy olyan törvény - egyébként ez jellemző a Fidesz pótcselekvéseire, vagy kormányzás fedőnéven alakított produkciójára -, hogy az ég adta világon semmilyen hatástanulmányt nem tesz a dolgok mögé. Maximum ilyen "mert minekünk kétharmadunk van", azt hiszem, ez volt az eddigi legerősebb érvük. Valóban, mint a kártyában az adu, mindent visz, én ezt belátom, csak így bohóckodás lesz ebből, kérem tisztelettel, és nem országvezetés.

Szóval, ennek a javaslatnak, amit Varga László képviselőtársunk fölvezetett, kellene, nagyon kellene hogy legyen valami garanciális eleme arra vonatkozóan, hogy és akkor a jövővel mi történik. Önök nagyon sokat hivatkoznak a családokra. A családoknak mindig ez a legfőbb kérdésük, hogy öt-tíz éves távlatban mi történik velük, ezt nézik. Önök most egy borzasztó komoly biztosítékot húztak ki a családok gondolkodása alól, és egyszerűen hagyják ezzel az erőszakos törvényhozatallal tulajdonképpen szétbarmolódni ezt az egész rendszert. Azért bátorkodom ezt mondani, mert rengeteg olyan munkavállaló van Magyarországon, aki egyébként nem valami nagy cégnél, ahol bérszámfejtési osztály van, meg nem tudom, mi minden, kis cégeknél, családi kft.-knél vagy önfoglalkoztató formációban dolgoznak egy vagy két családtaggal. Végiggondolták, hogy ezek az emberek mit fognak csinálni? Főképpen annak fényében is végiggondolták, hogy amúgy egyébként párhuzamosan megy az osztalékadónak a jelentős csökkentése? Ez azt jelenti, hogy munkaágon alig-alig fognak jövedelemhez jutni főleg a kis- és középvállalati zónában.

Magyarul, ez úgy meg fogja apasztani, egyébként még ezzel a fölbruttósított lopással is úgy meg fogja apasztani a tb-kasszának a bevételeit, hogy az csak úgy porzik. Mondhatnánk még jó pár hasonló érvet, persze tudom, hogy önöknek ezt teljesen fölösleges elmondani, mert majd nyomogatni fogják a gombot jó szokásuk szerint, de igyekszem legalább szembesíteni önöket azzal, hogy legalább tudják azt, hogy mit csinálnak, és annak mi a következménye.

Egyébiránt itt is szeretném megismételni azt, mert a bizottságban is váltottunk erről egypár szót, de a plenáris nyilvánossága mellett, hogy október 8-a, és ma van október 20-a, ebben a csodálatos 12 napban fantasztikus változáson ment át ez az egész ötlet.

(19.50)

Onnan indult a dolog, hogy a magyar-orosz miniszterelnöki, illetve orosz részről miniszterelnök-helyettesi találkozón fölvillant annak az esélye, hogy az oroszok által a MOL-ban birtokolt 21 százalékos részvénypakettet a magyar állam megvegye. Hurrá, a lelkes magyar miniszterelnök pedig kiadta az ukázt, hogy azonnal, bárhonnan kerítsetek 300-400 milliárd forintot! Önök persze elkezdtek keresni-kutatni, minthogy normál menetben nincs, tehát lopunk. (Derültség, közbeszólások a kormánypárti padsorokban és a Jobbik soraiban.)

Innentől kezdve először önök fölvetettek egy ilyen békekölcsön formációt, hogy ez valami békekölcsön lesz, majd egyszer valahogy visszafizetjük. Másnap azt mondták, hogy tulajdonképpen most azért nem is biztos, hogy ezt teljesen visszafizetjük, de valahogyan majd kompenzáljuk; most pedig már ott tart a dolog, hogy nem, ezt a 14 hónapot aztán egészen biztosan elbukjuk, a munkavállalói oldalon, és önök pedig egyébként hagyják egy nagyon komoly jogbizonytalanságba torkollni ezt az egész folyamatot.

Jelzem nagy tisztelettel, hogy egyébként ebből az emberek le fogják ám azt is venni, hogy tulajdonképpen a munkavállaló, amikor diszpozíciót ad a munkáltatójának, hogy hova utalja a fizetését, egyik részét a bankszámlájára, a másik részét eddig a magánbiztosítóhoz - most leegyszerűsítettem a dolgot. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Eléggé.) -, ha most az állam ott beáll, és azt mondja, hogy á, á, én aztán nem engedem neked a magánbiztosítóhoz ereszteni a pénzedet, akkor ugyanezt majd meg fogja tenni a bankszámlánál is, hogy amikor be akarok fizetni a saját számlámra, odaáll az állam, és azt mondja, hoppá, most nekem kell erre vagy arra a pénz, és elveszem tőled? (Közbeszólások.)

Ez egyébként vissza fogja vetni még azt a nagyon-nagyon kevés - hogy mondjam - átlátható banki átutalási szisztémát is, mint ami eddig volt, és mindenki megpróbál ügyeskedni úgy, ahogy tud, menekíteni az állam spektruma elől minden fillérjét, minden utolsó fillérjét. És most indul, ez az az időszak, amikor az emberek már nem számlára, hanem igenis készpénzben fogják kérni a fizetésüket, egyszerűen azért, mert elveszítették a bizalmukat mindabban, amit úgy hívnak, hogy magyar állam. Hát aztán a Fideszről nem is beszélve.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)