Felszólalás adatai
37. ülésnap (2010.10.20.), 12. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Cséfalvay Zoltán |
Beosztás | Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | napirend előttihez hozzászólás |
Videó/Felszólalás ideje | 3:05 |
Felszólalások: Előző 12 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, nagyon égető kérdést feszeget, hiszen nem tudjuk a pontos számot, de úgy gondolom, Budapesten, Miskolcon és más nagyvárosban is nagyon sok embert érint ez a probléma, és nagyon hosszú és mély gyökerei vannak. Ha visszamegyünk időben, azért a gyökerek valahol a bérlakásszektor privatizációjánál kezdődnek a kilencvenes években, ott is úgy privatizáltak lakásokat, hogy nem mindenki privatizálta, és ez már egyben egyfajta felhívás volt a keringőre, arra, hogy néhányan potyautasként viselkedjenek ebben a rendszerben.
A gazdasági nehézségek és az életkörülmények nehezedése, ami az elmúlt időszakban jellemezte Magyarországot, tovább erősítette ezt a problémát, nagyon sokan részben kényszerből, és talán lehetséges az is, amit ön is említett, másfajta meggondolásokból, felelősségvállalás hiányában valóban nem járulnak hozzá a közös költségekhez. Itt egy óriási probléma áll elő, mivel ez esetben a többiek fizetik azoknak is a költségeit, akik mindezt nem hajlandók fizetni.
(9.30)
Ez a klasszikus potyautas-probléma, ami ebben a helyzetben előáll. És éppen azért, hogy azért működőképes maradjon a ház, a tisztességesen fizetők még többet fizetnek, vagy fizetnek a nem fizetők helyett.
Teljesen egyetértek azzal is, hogy fennáll az a veszély, hogy ez idővel értékvesztéshez vezethet, hiszen hogyha elhanyagoljuk a lakásokat, ennek megvan a maga következménye. Minden lakásnak megvan a maga életciklusa, hogy mennyi időnként kell újra felújítani.
Ugyanakkor úgy gondolom, hogy amennyiben törvényi úton-módon próbáljuk mindezt a helyzetet kezelni, figyelemmel kell lenni arra is, hogy vannak jól működő társasházi közösségek, olyanok, amelyeknél nem találjuk meg ezt a potyautas-dilemmát. Tehát én azt javaslom, hogy olyan szabályozáson gondolkodjanak a képviselő hölgyek és urak, amelyek nem korlátozzák azokat, ahol viszont ez működik.
Tehát értem én ebben az esetben, hogy az első reakció a kemény büntetés és a kemény szigor, viszont van egyfajta félelmem, hogy a kemény szigorral talán a jól működő társasházi közösségeket is olyan kordák közé szorítjuk, amelyek nem teszik lehetővé, hogy ők szerencsésen és sikeresen működjenek. Ezért én úgy gondolom, hogy még további finomításra és ebben a dilemmában való gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy megoldást találjunk, viszont szintén úgy gondolom, hogy nagyon sürgősen megoldást kell találni erre a problémára.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Felszólalások: Előző 12 Következő Ülésnap adatai