Felszólalás adatai
| 322. ülésnap (2013.11.11.), 54. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Lengyel Szilvia (LMP) |
| Beosztás | |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
| Videó/Felszólalás ideje | 3:06 |
Felszólalások: Előző 54 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
LENGYEL SZILVIA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A vízstratégiában leírtak ellenére a jelenlegi kormányzati ciklusban egyetlen kapavágás sem történt annak érdekében, hogy a gyors vízelvezetésről áttérjünk a vízvisszatartásra épülő és fenntartható vízgazdálkodásra. Ebben önök sem térnek el az elődjüktől, miközben hol az árvíz, hol az aszály okoz gondot az országunkban. Az állam olyannal foglalkozik, amivel nem kellene, MOL-részvények, gáztározók vásárlása, bankok einstandolása, tehát belép több olyan területre, ahol semmi keresnivalója nem lenne; viszont azzal azonban nem foglalkozik, hogy felmérje az öntözés valós lehetőségeit és reális igényeit, környezeti és költséghatékonyságát, megvalósítsa az alapvető állami feladatként jelentkező alapfeltételeit, és lépéseket tegyen az öntözés víz- és költségtakarékos megoldásainak elterjesztésére. Ez nyilvánvalóan a mezőgazdaságon kívül a környezeti ipar fellendülését és a munkahelyteremtést is támogatná, pedig az ország érdeke lenne az, hogy a jelenlegi szélsőséges időjárás következményeit enyhíteni lehessen. A mezőgazdaságban egyre kisebb szerepet játszó kertészetek öntözése a mezőgazdaság és a helyi foglalkoztatás alapfeltétele lenne, de Magyarországon már ma alig van kertészet és öntözés is, pedig a víz tulajdonképpen rendelkezésre áll, csak jelenleg egyenlőtlenül oszlik el.
A felszíni vizek nagyvízi időszaka vízmennyiségének itt tartása a nyári hónapokra lenne a legégetőbb, legsürgetőbb feladat, csatornák és víztározók kellenének, ezek kialakítása pedig állami feladat, hiszen ezt még az 1-2 ezer hektáros gazdaságok sem tudják saját erőből megoldani, nemhogy a kisebbek. Az is ismeretes előttünk, hogy a burgonya rendkívül gyenge terméseredményei is egyértelműen a csapadékhiánnyal, illetve az öntözhető területek zsugorodásával magyarázhatóak. A kukorica is ugyanígy megsínylette az aszályt idén, jelentős a hozamkiesés.
A kormány stratégiagyártásban mindenképpen sokkal jobban teljesít bármelyik elődjénél. Van már koncepció formájában aszálystratégia, vízgazdálkodási és öntözési stratégia, éghajlat-változási stratégia, sőt van nemzeti vidékstratégia is, ám kérdéses, hogy mi célt szolgálnak ezek a stratégiák és programok, hiszen a legtöbbjüket nem valósítják meg, csak egy szűk érdekcsoport érdekét szolgálja, lássuk például a vidékstratégiát, aminek éppen az ellenkezőjét csinálják. Egyébként is a különböző koncepciók külön köszönő viszonyban sincsenek egymással, illetve az időközben megszületett törvényekkel és a kormány intézkedéseivel.
Azt látjuk, hogy az 5,3 millió hektár mezőgazdasági terület alig 3-4 százalékát öntözik, hiányoznak a tározók, a megfelelő csatornahálózatok, és a kormány halogató taktikája és a stadionépítések egyszerűen nem érnek semmit a klímaváltozás, az árvíz és az aszály ellen, bármennyire is ezt szeretnék elérni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Meddig kell még a politikai felelőtlenség árát megfizetni az embereknek?
Köszönöm. (Taps az LMP soraiból.)
Felszólalások: Előző 54 Következő Ülésnap adatai