Felszólalás adatai

DR. SZEKERES IMRE, a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének előadója: Elnök Úr! Képviselőtársaim! Goldwater amerikai politikus egyszer azt mondta: ha egy kormánynak elég hatalma van ahhoz, hogy mindent megadjon, amit kívánunk, akkor elég hatalma van ahhoz is, hogy elvegye. Lefordítva a mi helyzetünkre: ha egy kormánynak lehetősége van arra, hogy jó költségvetést készítsen, akkor lehetősége van arra is, hogy rosszat. Jó példa erre a most benyújtott költségvetés tervezete. Pedig a lehetőség megvolt. Három éven át jelentősen nőtt a gazdaság és csökkent az infláció. Lehetőség volt tehát arra, hogy a közalkalmazottak magasabb bért kapjanak, hogy a családok számára könnyebb legyen a gyermeknevelés, hogy az időseknek tisztességesen emeljék a nyugdíját, és hogy a magyar vállalkozók megerősödjenek.

S erre fel mit készített a kormány? Miről akarja, hogy majd itt szavazzunk? Egy olyan tervezetet, ami nem más, mint a reménytelenség költségvetése! Ahogyan azt a költségvetési bizottság ülésén az ellenzéki képviselők, a szocialisták és a szabaddemokraták kifejtették, és követelték, követeljük itt is, hogy a kormány vonja vissza ezt a tervezetet! Vonja vissza, mert szakmailag megalapozatlan és társadalmi hatásait tekintve katasztrofális! És hogy ez így van, mutatja az is, hogy sem a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, sem kormányának egyetlenegy tagja nem hallgatta végig a pénzügyminiszter expozéját, nem vállalt közösséget tehát azzal a tervezettel, amely most itt előttünk van! (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Derültség és közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a tervezet, mint ahogy a bizottságban elhangzott, a reménytelenség költségvetése (Dr. Horváth Zsolt: Ez nem bizottsági vélemény!), mert tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket a szegények és gazdagok között, és nem nyújt felemelkedési lehetőséget a középrétegeknek. Nem biztosít felzárkózási esélyt a szegényeknek. Ez a költségvetési tervezet egy központosító, a társadalmat, a gazdaságot és a kultúrát maga alá söpörni kívánó kormány politikájának fényképe. Egy olyan fénykép, ami még az államháztartási törvény előírásainak sem felel meg, ahogy azt az Állami Számvevőszék jelentéséből megismerhettük. De kérdezem én: ez tényleg a kormány fényképe? Vagy a Fideszé? Tényleg a kormány fényképe vagy a Fideszé? És a kérdés azért jogos, mert a kisgazda miniszterek nem szavazták meg a kormányülésen ezt az előterjesztést, és remélem, tisztelt kisgazda képviselők, van önökben annyi tartás, hogy itt sem fogják megszavazni! (Folyamatos zaj és közbeszólások a teremben.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a tervezet a reménytelenség költségvetése, mint ahogy a bizottságban elhangzott (Dr. Horváth Zsolt: Ez nem hangzott el!), mert tovább növeli a jövedelmi különbségeket. Gondolják végig, az elmúlt három év alatt a magyar gazdaság 13 százalékos növekedést tudott produkálni. Megteremtettük tehát azt a többletet, amelynek ésszerű felhasználásával már az idén is csökkenteni lehetett volna az egyenlőtlenségeket. Tudjuk, hogy nem ez történt. A jövedelmi különbségek ebben az évben a TÁRKI adatai szerint 15 százalékkal nőttek, és ez a tervezet - mint ahogy a számítások mutatják - ezt a különbséget fogja növelni. Ezt akarják a tisztelt Ház tagjai? Vagy a családi pótlék! Nem fogadhatjuk el, hogy a távol levő Harrach úr egyetlen forinttal sem akarja emelni a családi pótlékot! Mert a szegényebb családoknak csak ez a támogatás jut. Adókedvezményt ők, tisztelt pénzügyminiszter úr, nem tudnak igénybe venni. Ez a kormány ezzel a tervezettel képes a csodára is! Képes arra, hogy a családi pótlék reálértékét 20 százalékkal csökkentse, vagyis hogy 20 százalékkal kevesebb tejet és kenyeret lehet majd venni érte.

Vagy a születések száma! Önök tavaly júliusban kerültek kormányra. Ebben az évben már hónapról hónapra csökken az élveszületések száma. Tisztelt MDF-es Képviselők! Ez az önök családi programja? Ezt akarják megszavazni? (Dr. Horváth Zsolt: Bizottsági véleményt!) Meg akarják szavazni, hogy csak azok lesznek jogosultak gyedre, akik aránylag jó módban élnek? A rászorultak, akiknek nincs munkahelyük, a pályakezdők, vagy akik tanulnak, csak a kis összegű gyesre jogosultak! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Demagóg! - Dr. Horváth Zsolt: Bizottsági véleményt mondjon, elnök úr, ez nem hangzott el a bizottságban!) Kérem, ne szavazzuk meg, hogy még hátrányosabb helyzetbe kényszerüljenek az amúgy is szegény sorsúak! (Rozgonyi Ernő: Amit ti négy év alatt csináltatok!) És ne szavazzuk meg, hogy a közepes jövedelműeket a lecsúszás veszélye fenyegesse!

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a tervezet a reménytelenség költségvetése a közalkalmazottak, köztük a pedagógusok, az orvosok és a nővérek számára! Nekik mindösszesen 5 százalékos béremelést tudott kiharcolni az egészségügyi és az oktatási miniszter, aki szintén távol van a költségvetés vitájáról. És ahhoz, hogy a bérük legalább annyival nőjön, mint az infláció, majd kénytelenek lesznek elbocsátani pedagógusokat és orvosokat. Mert ez a tervezet erre kényszeríti őket. Eközben a kormányzatnál például Stumpf István - aki szintén távol van - hivatalában 17 százalékos béremelést terveznek. Nem felháborító ez, tisztelt képviselőtársam? (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: De!) Ezt akarják önök megszavazni? (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból és az ellenzéki padsorokból: Igen!) Igen, hallom a kormánypárti sorokból, hogy ezt akarják megszavazni! (Balsay István: A hátad mögött mondták!) Jellemző!

Ez a tervezet egyébként, tisztelt képviselőtársaim, a reménytelenség költségvetése a gazdaság szereplői számára is. A pénzügyminiszter a kis- és középvállalkozások zsebéből kivesz százmilliárd forintot azzal, hogy nem adja vissza az áfát. A távol levő gazdasági miniszter viszont mindösszesen 5 milliárd forintot szán a kis- és középvállalkozások támogatására. Tehát ha ezt a törvényt megszavazza a parlament, a kis- és középvállalkozások 95 milliárd forintot veszítenek. Pedig mindnyájan tudjuk, hogy ők már most is milyen kevés pénzt tudnak a vállalkozásukba visszaforgatni. S ha már a beruházásokról van szó, ez a tervezet itt is reménytelenséget jelent, visszafogja ugyanis az állami beruházásokat, mint ahogy ebben az évben nem épült egyetlenegy kilométer autópálya sem. Pedig egészen mást harangoztak be! És a költségvetés tervezete jövőre sem vállal erre garanciát! Így soha nem fogunk megszabadulni az autópályadíjtól! Vajon mit szól ehhez Gémesi György képviselőtársam és azok, akik azért harcoltak? Ezt akarják megszavazni?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a tervezet a reménytelenség költségvetése a falvak és a városok önkormányzatai számára is. A tervezet ellehetetleníti ugyanis az önkormányzatokat, már gyakorlatilag úgy függnek a költségvetéstől, mint régen a tanácsok. Ha megszavazzuk ezt a költségvetési törvényt, az önkormányzatokból nyugodtan kihúzhatjuk az "ön" szót. Pedig '98-ban a szocialista-liberális kormány (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nosztalgiázás?!) 20 százalékkal növelte az önkormányzatok költségvetését! Akkor úgy éreztem, hogy ez nemcsak nekünk, hanem más pártoknak is fontos! (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Igen, képviselőtársam, ha elolvasná a '98-ról szóló jelentést, ezt a számot találná benne!

Azt gondoltam, hogy fontos önöknek a helyi önkormányzat, pedig látszik, hogy nem, mert nem terveznek mást, mint azt, hogy csökkentik az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét. Tehát nem becsülik sokra az önkormányzatokat. Ezért van az, hogy harmadára akarják csökkenteni a személyi jövedelemadó helyben maradó részét, s mindezt azzal indokolják, hogy a felzárkózást támogatják. Csakhogy ez az elvonás nem erre szolgál! Hiszen a tervezetből kiderül, hogy az így elvont 60 milliárd forintból a kormány csak 5 milliárd forintot kíván a hátrányos helyzetű térségek támogatására fordítani. Kérem, erre nem szabad igennel szavazni!

S igen, ez a tervezet a reménytelenség és a hazugság költségvetése a magyar mezőgazdaság számára! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Hol?) Torgyán József 413 milliárd forintot követelt. (Dr. Horváth Zsolt: Ez biztos, hogy nem hangzott el a bizottságban!) Ha a vidékfejlesztési és földművelési miniszter ezt a költségvetést megszavazza, akkor egyértelművé válik, hogy csak propagandafogás volt az akkori követelése. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a tervezet nemcsak a reménytelenség költségvetése! Ez polgárellenes! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Húhú!) Fejenként 60 ezer forinttal akarja megrövidíteni azt a kétmillió állampolgárt, aki belépett a magánnyugdíjpénztárba, és így körülbelül 120 milliárd forintot vesz ki a polgárok zsebéből. Polgárellenes, mert kevesebb pénzt ad az egyházaknak, a tudománynak és az ombudsmannak is - ha megszavazzuk. De remélem, nem szavazzuk meg. (Zaj a teremben.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Mit csinál a miniszterelnök úr? Látható: csendes betlit játszik! (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük dr. Horváth Zsolt: Ha legalább tudnál ultizni!) Elkövetett gazdaságpolitikai hibái miatt megszigorításokat akar. Ezt nyíltan nem vállalja fel, de itt a bizonyíték: ha megszavazzuk a tervezetet, jövőre mindenre, ami fontos, kevesebb pénz jut. Nem építenek utakat, nem lesz csatorna, nem lesz pénz a pedagógusok és az orvosok bérének emelésére. Jövőre megint mindenki egy kicsit rosszabbul érzi magát.

Ne legyen így! Még tőlünk függ! Gondoljanak azokra, akiket képviselnek! Minden egyes képviselő, aki igennel szavaz, felelős mindazokért (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) a káros hatásokért, amit a pénzügyminiszter ebben a tervezetben elrendelt. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

(16.50)