Felszólalás adatai

DR. TABAJDI CSABA (MSZP): Kedves Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja szerint a tervezett népszámlálás megtartása feltétlenül indokolt. De ezt a törvényjavaslatot csak akkor fogjuk elfogadni, ha teljes lesz az összhang a statisztikáról szóló '93. évi törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló '92. évi törvény és nem utolsósorban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló '93. évi törvény között, ezek figyelembevételével történik ennek a tervezetnek az elfogadása.

Ugyanis van egy pont, amelyet a magyar szocialisták nem tudnak elfogadni, nevezetesen - amely már ma is többször szóba került - a törvényjavaslat 14. §-a alapján a KSH felhatalmazást kapna, hogy gyakorlatilag bármilyen nyilvántartásból bármilyen személyes adatot egyéni azonosításra alkalmas módon, statisztikai felhasználás céljából átvegyen. Ez a 14. § ebben a tervezetben. Ez ellenkezik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló '92. évi törvény 1. és 5. §-aival. Ez a törvény ugyanis kimondja azt, hogy a törvény célja annak a biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és eme törvény szerint kivételt csak meghatározott adatfajtára lehet megállapítani.

Ilyen értelemben mi csak akkor fogjuk elfogadni ezt a törvényt, amennyiben megtörténik az, amire az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előtt az előterjesztő ígéretet tett, miszerint a paragrafust visszavonják, és a részletes vitában a bizottság ilyen irányú módosító javaslatát a kormány elfogadja. Hiszen nem csak ellenzéki oldalról tettük szóvá, hogy rendkívül veszélyesnek tartjuk, hogy az úgynevezett szenzitív adatok esetében - inkább nevezzük különleges adatnak - biztosítva legyen-e a megfelelő adatvédelem. Jelenleg ugyan egyetlen szóbeli ígéret hangzott el, de ez nem elegendő, hogy a különleges adat esetében - nemzeti kisebbségek, vallás, fogyatékosság - az adatszolgáltató dönthet úgy, hogy a kérdésre nem kíván válaszolni. De ezzel nem érik el a kívánt célt, nevezetesen azt, hogy a magyar társadalomnak, a magyar döntéshozóknak objektívebb és egyértelműbb képe legyen ezekről a kategóriákról.

Tisztelt Ház! Ami a kérdés egyik leginkább érzékeny oldalát illeti, ez a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó felmérés. Rögtön szeretném mondani, hogy jó lenne, ha a törvényalkotó megszabadulna a "nemzetiség" szótól, hiszen már a '93-as törvény behozta azt az eurokonform terminológiát, hogy nemzeti és etnikai kisebbségről és nem nemzetiségről beszél. Rögtön hozzáteszem, a kisebbségi felméréssel kapcsolatosan a magyar szocialisták egyetértenek azzal, hogy legyen világosabb kép és felmérés arról, hogy hányan ítélik úgy, hogy a Magyarországon a kisebbségi törvényben rögzített 13 nemzeti és etnikai kisebbséghez, ahhoz a népcsoporthoz tartoznak.

(20.50)

Jelenleg e téren teljesen kaotikus a helyzet, nem teljesen megnyugtató - és erre felhívnám Hende államtitkár úr figyelmét -, a jelenlegi törvényjavaslat sem ad megnyugtató választ erre. Miről van szó? Az emberi jogi bizottság ülésén elmondtam, és most is szeretném megerősíteni, hogy amennyiben a nemzeti hovatartozásra vonatkozó kérdést rosszul teszi fel a népszámláló, tulajdonképpen az egész fabatkát sem fog érni. Mire gondolok? Arra, hogy a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozók döntő többsége vallja magát egyszerre magyarnak és az adott kisebbséghez tartozónak. Vagyis ha a kettős vagy a többes identitás bevallására nem lesz lehetőség a kérdőíven, akkor azt kell mondanom leegyszerűsítve, hogy nincs is értelme az egésznek, mert teljesen hamis, fals adatokat kapunk, és tulajdonképpen ellenkezik azzal az alapelvvel, amelyben hatpárti egyetértés volt anno és van jelenleg is, hogy márpedig a szabad identitásválasztás a magyar kisebbségpolitikának egy sarkalatos alapköve. Ezzel a szabad identitásválasztás elvével nem lenne szabad szembe kerülni. Már '89-ben vita folyt a KSH-val, hét hónapig tartó megboldogult miniszterhelyettesi korszakomban a KSH nem fogadta el azt, hogy lehetőség legyen a többes identitás bevallására, kettőre mindenképpen.

Felhívnám az államtitkár úr és a törvényhozó figyelmét arra, hogy '93-ban elfogadtunk egy anonim bevallást, amelynek a törvény mellékleteként volt egy kérdőíve. Ebben a kérdést úgy fogalmazták meg, hogy mely népcsoporthoz tartozónak vallja magát, illetve mely nyelv, kultúra használatát tartja ön fontosnak. Jó, most a népszámlásnál az anyanyelvet és a nemzeti csoporthoz való hovatartozást szét fogják választani, de erre mindenképpen nagyon fontosnak tartom felhívni az államtitkár úr figyelmét.

Ezzel kapcsolatban még szeretném jelezni azt, hogy a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek nem azért nem akarják azt, hogy egyénileg azonosítsák őket, mert ők bujkálni akarnak, hanem a történet arról szól, hogy tudjuk valamennyien a történelmi tényeket. A csehszlovák lakosságcsere nyomán a szlovákok kitelepítését, a Rákosi-korszakban Tito, a láncos kutya miatt a szlovének, horvátok, szerbek meghurcoltatását, a hazai németség felének kitelepítését a Vertreibung idején, a zsidóság holocaust-drámájáról már nem is szólnék. Tehát itt olyan történelmi beidegződések vannak, amelyek nyomán a Hargitai úr vezette ad hoc bizottságban is arra jutottunk, hogy a kisebbségi törvény módosításakor sem tudjuk a regisztrációt bevezetni. Pedig különben jó lenne, hogy ne csak azt tudjuk, kik a kedvezményezettjei mondjuk a kisebbségi törvénynek, hanem azt is, hogy ki az, aki ezzel élhet, és ki az, aki ezzel nem élhet vissza, de jelenleg a kisebbségek akarata ellenére nem tehetjük meg ezt a regisztrációt. Vagyis éppen azért kell az érzékeny adatok védelmét garantálni, hogy minél többen bevallhassák, hogy valamely nemzeti és etnikai kisebbségi csoporthoz tartoznak.

Tulajdonképpen nekem némi gondom van, mert az ördög a részletekben bújik el. Nevezetesen: hogy fog kinézni az a kérdőív, igaz-e, hogy azon egy perforált és elkülöníthető módon lesz a nemzeti kisebbségi csoportokhoz való tartozás, hiszen ez egy nagyon fontos kulcskérdés.

Felvetődött az, hogy ne csak a kisebbségi hovatartozás, hanem az anyanyelv is legyen szenzitív adat. Ezzel kapcsolatosan megjegyezném - bár ezen a késői órán nem akarok szakmai részletekbe belemenni -, hogy a kilencvenes népszámlálásnál nagyságrenddel többen vallották be, hogy kisebbségi nyelvet beszélnek, minthogy kisebbségi csoporthoz tartoznak. Ez is azt mutatja, hogy nagyon erős a magyarsághoz való kötődés a magyarországi kisebbségek esetében.

Tisztelt Ház! Még egy dologra hívnám fel a figyelmet, a "faji eredet" kifejezésre. Ez sajnos a magyar jogi nyelvben rosszul és helytelenül fogalmazódott meg. Isten nyugosztalja Szentágothai professzort, még '92 táján ő hívta fel a figyelmet, hogy mi, emberiség egy fajhoz tartozunk, tehát rossz ez a "faji eredet". Ha már meghonosodott a magyar jogi nyelvben, és helyette elég nehéz újat találni, de ahol lehet, irtsuk ki a szövegből, ezt a rossz dolgot ne ismételjük meg. Ebben Szentágothai professzornak tökéletesen igaza volt, és azt hiszem, hogy ez nem lehet pártpolitikai viták tárgya.

Tisztelt Ház! Jó lett volna, ha a kisebbségek képviselőivel ezt a szövegtervezetet is egyeztetik, bár a történeti hűséghez hozzátartozik, hogy ezt a témát '95-96-97-ben többször vitattuk. De jó lett volna, ha ezt a tervezetet, változatot is látják a kisebbségi vezetők.

Végezetül ezekkel a fenntartásokkal, nevezetesen az érzékeny adatok személyi azonosítására vonatkozó paragrafus kikerülésével a szocialisták támogatni tudják ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)