Felszólalás adatai

DR. BOGNÁR LÁSZLÓ (MIÉP): Köszönöm a szót, kedves elnök úr. Tisztelt Ház! A beszámolóból megállapítható, hogy hazánkban a jogállami demokrácia az ombudsmanok szempontjából szilárd, az alkotmányos jogok összességükben érvényesülnek, ez örvendetes tény, demokráciánk tehát remélhetőleg nincs veszélyben, mint ahogy azt az SZDSZ esetleg állítaná.

Tekintsük át a panaszosokat! A beszámolóból kiderül, hogy az állampolgár természetesen arra a hatóságra panaszkodik, amellyel a legtöbbször kerül kapcsolatba: polgármesteri hivatalokra, önkormányzatokra, a nyugdíjbiztosítóra, az adóhatóságra, közüzemi szolgáltatókra és a rendőrségre. Megállapítható, hogy a magyar állampolgárok többsége felnőtt, olyan adófizető, aki számon akarja kérni az őt szolgáló államtól és hatóságtól, hogy az adófizetők pénzén mit és hogyan szolgáltat számára. Ennek következtében az állampolgári jogok országgyűlési biztosai vizsgálták a biztonságos ingatlanforgalmat, a monopolhelyzetben lévő szolgáltatókat, a biztonságos és kiszámítható adózási eljárást, de néhány, az állampolgárok jogait érintő, közvetlenül érintő privatizációs anomáliát is.

(12.10)

A Magyar Igazság és Élet Pártja tisztelettel kéri az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és általános helyettesét, hogy ez utóbbit, a privatizációs anomáliák vizsgálatát kiemelten vizsgálja. Szerettük volna azt is kérni - és kérjük is -, amit a Fidesz már előttünk megtett, hogy a multinacionális cégek jogsértéseire is figyeljen oda.

Ezután a jogosítványokról beszélnék. Ezen címszó alatt röviden érinteném a közigazgatási bíróságok kiépítését és az ombudsmani feladatkört, a jogosítványokat erősítve a jogvédelem biztosítására szeretném a hangsúlyt fektetni, és néhány szót szólnék a szakosított ombudsman kérdéséről.

A Magyar Igazság és Élet Pártjának az a fő problémája, hogy hatékony-e, hatékonynak tekinthető-e az állam számára a jelenleg így működő országgyűlési biztosi munka gyakorlata és struktúrája. A MIÉP-frakció a kérdés megválaszolása során abból indul ki, hogy az állami szervek tevékenysége az állampolgárokkal folytatott széles körű kapcsolattartással párosul, az állampolgárok is széles körben fordulnak a különböző hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervekhez vagy intézményekhez. A legkülönbözőbb állami szervek: bíróságok, ügyészségek, minisztériumok, rendőri és egyéb rendészeti szervek, polgármesteri hivatalok, országos hatáskörű szervek azért folytatnak panaszügyi tevékenységet és tartanak ügyeletet, hogy az állampolgárok panaszai hozzájuk eljussanak.

Az állam fenntart egy Alkotmánybíróságot is, amely őrködni hivatott jogrendszerünk alkotmányossága felett, az Igazságügyi Minisztérium folyamatosan vizsgálja jogrendszerünket, újabb jogszabályok előterjesztésekor is oda kell figyelnie az előterjesztőnek az alkotmányosságra, egyre több minisztérium foglalkoztat alkotmányjogászokat a különböző törvényi előterjesztésekkor.

Legfelsőbb Bíróságunk is törekszik jogegységi döntések megfogalmazásakor alkotmányos szempontból megindokolható álláspontok kialakítására, közigazgatási hivatalaink vizsgálják a helyi önkormányzatok rendeletalkotásának jogszabályszerűségét, és tulajdonképpen valamennyi állami főhatóságunk alkotmányvédő szerv is egyben, amely saját hatáskörében ügydöntő jogosítványokkal is fel van ruházva.

Ebben a rendszerben az országgyűlési biztosi intézmény nem működtethető olyan hatékonyan, hiszen nincsenek ügydöntő jogosítványai. A problémát az jelenti az ombudsmani intézménnyel kapcsolatban, hogy míg a legtöbb országban közigazgatási bíróságok működése mellett látják el tevékenységüket, és lényegében igazgatási hibákat igyekeznek orvosolni, addig nálunk elmaradt az önálló közigazgatási bíróság kiépítése. De talán éppen az ombudsmanok ez irányba eltolódott tevékenysége mutatja, hogy itt hiány van, és ma nálunk nem megoldott a közigazgatási bíráskodás. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a fennálló résbe az ombudsmanok akaratlanul is belecsúsznak.

Áttekintve a két biztos által írt '98-99-es beszámolókat, azok példatárát, az látható, hogy azokban 70-80 százalékban közigazgatási bírósági pótlásnak minősített javaslatok találhatók. Tehát fontos a közigazgatási bíróságok kiépítése, ez tisztábbá tenné a struktúrát az ombudsmani rendszerrel kapcsolatban is.

Végezetül a jogvédelem vagy az alkotmányos képviselet intézménye-e az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatala. Egyetértünk kivételesen Majtényi doktor álláspontjával, hogy az ombuds a jogvédelem, nem pedig az alkotmányos képviselet intézménye. Egyetértünk Pokol Béla képviselő úrral, hogy túlságosan közel hoztuk az ombudsmanok tevékenységét az Alkotmánybíróságéhoz. A nyugati országokban megfigyelhető ombudsmanokhoz képest a hazaiakat inkább négy függetlenített alkotmánybírónak lehetne nevezni. Ugyanis máshol az ombudsmanok alapvetően igazgatási hibákkal foglalkoznak.

Fontos változtatás lenne, hogy a nevüknek megfelelően valóban állampolgári jogok védelmét bíznánk a hazaiakra, az alkotmányőri funkciót kizárólagosan meghagyva az Alkotmánybíróságnak. Valóban, néhány európai országban, ahol nincs még Alkotmánybíróság, így egyes jogkörökhöz az ombudsman intézménye kap rá úgynevezett emlékeztető jogosítványokat.

A szakosított ombudsmanok kérdése, amit az előbb szintén hallottunk, és ugyanaz a véleményünk, mint a Kisgazdapárté, és makacs az álláspontunk: egyet, de oroszlánt. Mégsem lehet minden szabadságjoghoz és minden közigazgatási szervhez vagy monopóliumhoz egy-egy ombudsmant állítani, ezért azt hangsúlyozzuk, hogy általános hatáskörű ombudsman el tudja látni ezeket a feladatokat. Szó van már vallásügyi ombudsmanról - kérték a különböző vallások -, környezetvédelmi ombudsmanról, oktatási ombudsmanról, de a végén lehet honvédelmi, ifjúsági, egészségügyi, és egészen a börtönügyig lemehetnénk. Nem javasolnánk ezt a megoldást.

Végezetül még egy téma: a '99-es beszámoló tartalmi újdonsága az alkotmányos joggal összefüggő visszásság közvetlen veszélyével kapcsolatos pontos definíció meghatározása, alkotmányossági aggály. Nagyon jó, hogy megvan ez a definíció, de - és akkor mi történik? Még mindig marad, ami a tükör, ahogy Fodor Gábor képviselőtársam mondta, vagy a harangozás, esetleg a médiák megerősíthetik; semmivel nem jutottunk előbbre.

Van tehát egy intézmény az állami szervek között, aminek nincs olyan világos pontossággal megállapítva a hatásköre, mint más állami szerveknek, amelyeknek pontosabban körül van írva a feladat- és hatásköre. A határőrség határt őriz, az illetékhivatalok illetéket szabnak, az APEH adót szed, a vámtisztviselő vámot, mindezt nagyon pontosan körülírt hatásköri és eljárási szabályok szerint teszik. Egy országgyűlési biztosnak azonban nincs ennyire precízen körülírt hatásköre és tennivalója. Vannak a tevékenységre bizonyos szabályozások, de nem konkrétak - véleményezgethet. Ha egy földhivatal bejegyez egy tulajdonjogot, akkor az be van jegyezve. Egy országgyűlési biztosi vélemény kapcsán ilyesmire nincs mód, de értelme sem lenne, ugyanis senkinek nem fogja lefoglalni a bírósági végrehajtó az antik értékű - mondjuk - kakukkos óráját egy alkotmányossági aggályra hivatkozva, az ugyanis egy jogerős bírósági ítélettel ellentétben nem végrehajtató okirat.

Tehát nem kötelezőek, csak elfogadhatók az ombudsmanok javaslatai, de vissza is utasíthatók.

Összegezve: az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese rendelkezik a törvényben biztosított feladatkörével, némileg. Ezeket kell tisztázni, kiegészíteni, és ezt ajánljuk az Országgyűlés figyelmébe, hogy rendezze a hatáskört és a jogosítványokat.

Végezetül: a beszámoló igen magas színvonalú, mint mindig, számot ad minden alkotmányos jogsértésről, a hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelem helyzetéről, mind a biztosok kezdeményezéseiről, ajánlásaikról, fogadtatásáról és eredményeiről. De a Magyar Igazság és Élet Pártja jelezni szeretné, hogy a struktúrával, a feladatkörrel nem ért egyet, ezért figyelmeztetésül tartózkodni fog a szavazáskor.

Köszönöm a figyelmüket, és visszaadom elnök úrnak a szót. (Derültség.)