Felszólalás adatai
143. ülésnap (2000.05.24.), 148-150. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Molnár László (FKGP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | kétperces felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 1:57 |
Felszólalások: Előző 148 - 150 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Kérem, figyelmeztessen, ha lejárt az idő, megpróbálom tartani a keretet.
ELNÖK: Meg fogom tenni, képviselő úr.
MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP): Az előző hozzászólásom alkalmával sajnos egy rész elmondására már nem jutott idő, ezt szeretném most kibontani, hátha több képviselőtársam is azonosul ezzel.
Mi az én fő gondom? Az, hogy a törvényjavaslathoz az előterjesztő három és fél oldalas hatástanulmányi vizsgálatot csatolt, melynek színvonala, tartalma, kidolgozottsága nem áll arányban a törvény fontosságával, terjedelmével, így nem is ad kellő alátámasztást a törvényjavaslat megnyugtató elfogadására. A mikro-, kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatosan az 1990. évi XCV. törvény előírásaiban szereplő értékhatárokra hivatkozik, mégis kevesebb, mint fele összeget adja meg csak a törvényben az egyszerűsített mérleg kritériumaként.
Nagyon meglepő az a hatástanulmányi gondolat - ezt azért mondom, nehogy vád érjen, hogy nem ezt olvasom; a 2. oldal közepén van -, hogy "a költségvetés védelme érdekében kapcsolódhat többéves adóalap-korrekció is". Az egyszeres könyvvitelről történő átállás adóbefizetési többletet és hiányt is okozhat, de megítélésünk szerint nem érintheti negatívan a vállalkozásokat, különös tekintettel azokra a kis- és középvállalkozókra, akiket az átállás a legjobban sújt. A hatásvizsgálatnál igényeltük volna, hogy az előző évi beszámolók adataiból számszerűsíthető adatokat is terjesszen elő a javaslat. Így például szemléletesebb lett volna az átállás költségvetésre gyakorolt hatása, és talán bizonyítható lett volna, hogy a törvény bevezetése nem egy új adóforma. Vagy talán mégis? Köszönöm szépen.
Felszólalások: Előző 148 - 150 Következő Ülésnap adatai