Felszólalás adatai

MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság március 24-ei ülésén tárgyalta meg a T/9124. számú törvényjavaslatot, 14 igen, 2 nem és 5 elutasító javaslattal általános vitára alkalmasnak tartotta. Az a feladatom, hogy a többség álláspontját összegezve ismertessem önökkel.

Viszonylag hosszú vita folyt le a költségvetési és pénzügyi bizottságban erről a törvénymódosításról, ez mutatja, hogy mind a két oldalon nagyon fontosnak tartottuk ennek a törvénynek a tartalmát, az ebben foglaltakat. A többség általában pozitívan értékelte azt, hogy az európai uniós csatlakozással az európai uniós mérce lesz a kis- és középvállalkozók között is az, ami meghatározza, definiálja ezen vállalkozások milyenségét, nagyságrendjét és kategorizálásukat.

Nagyon fontos, hogy törvényi szinten bővültek azok a lehetőségek, amelyek a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból finanszírozható célok jogcímét és ezek sorait bővítették. Ilyenek a kis- és középvállalkozások minősítéséhez, ezen vállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények szervezése, bonyolítása, különböző stratégiai kutatások, elemzések, tanulmányok készítése vagy akár a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítésének a támogatása. Nagyon fontos elemnek tartjuk a szellemi tulajdon védelmének elősegítésére és a szellemi tulajdon védelme tudatosságának fejlesztésére vonatkozó bővítéseket, nyújtható támogatásokat.

Új támogatási formákat vezet be ez a módosítás. Eddig a vissza nem térítendő támogatást és a kamattámogatást ismertük, bejött a lízingdíj-támogatás, a faktoringdíj-támogatás, a bankgaranciadíj-kedvezmény vagy akár egy tulajdoni részesedés szerzése a vállalkozásokban, majd opcióval történő kivásárlása. Tehát egyértelmű, hogy ezen formák támogatása ebben a törvénymódosításban utolérhető.

A IV. fejezet nagyon fontos a törvényben, amely az állami feladatok összehangolását rögzíti le. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az állam milyen feladatot vállal a kis- és középvállalkozások érdekében. Nagyon fontos a vállalkozásfejlesztési tanács létrehozása, amely gyakorlatilag arról szól, hogy nagyon széles kör, akik a gazdaság szereplői, a különböző érdekvédelmi szervezetek, az államhatalmi szervek, egy évben legalább négyszer össze kell üljenek azért, hogy áttekintsék, hogy ebben a körben milyen teendők vannak. Azt gondolom, eleve az, hogy egy évben négyszer kötelező ezzel foglalkozni, gyakorlatilag a problémák felvetésére elég, és azok is részt vesznek ezekben a feladatokban, akik ezt meg tudják oldani.

Nagyon fontos az állami feladatok összehangolásában az is, hogy e törvény III. fejezete kimondja, hogy az állam az értékelés módszertanát dolgozza ki. Azt gondolom, hogy itt vannak olyan dolgok a múltból, amiket mindenképpen célszerű kijavítani. Ez az a fajta vállalkozási támogatás, amely úgy adott támogatást, hogy utólag nem nézte meg, hogy az adott vállalkozás azt a célt érte-e el, amire kérte a pénzt, arra használta-e fel, amire kérte, a gazdaságra milyen hatással volt annak a pénznek az elköltése, és egyáltalán hozott-e gazdasági fejlődést az országnak. Azt gondolom, hogy ezzel a monitoringgal, gazdasági követéssel, ezzel a jövedelmezőségi kritériumokat előíró feltételrendszerrel adósak vagyunk, azonban a kormány már többé-kevésbé elkészítette ezt a kritériumrendszert.

Tehát összefoglalva, a költségvetési és pénzügyi bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta ezt a törvénymódosítást. Kérem a tisztelt Házat, hasonló módon támogassák, hogy ebből törvény lehessen.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)