Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Papcsák Ferenc, Vas Imre, Lipők Sándor, Fidesz, képviselők önálló indítványát T/13219. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Papcsák Ferenc úrnak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az előterjesztés, amely a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szól, a felelősségről és a közösségről is szól egyben. Három éve vagyok Zugló polgármestere, és az elmúlt három évben igyekeztünk mindazt a mulasztást, azt a 60 évet, illetőleg a rendszerváltozás óta eltelt 20 évet pótolni akár a közösségépítés, akár a közösségi terek építése területén, amely sajnos elmaradt, illetőleg elmulasztottak az elmúlt években.

A mai napon adtuk át a Bosnyák tér második ütemét, a befejezett ütemét, és nagyon büszke vagyok arra, hogy itt van előttünk a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló indítvány, amelyet remélem, hogy a képviselőtársaim támogatni fognak.

Kicsit visszamennék az időben. A Városliget egy szakrális helye a magyar nemzetnek, hiszen a rákosmezei országgyűléseknek is a színtere volt, általában vadászatra használták, illetőleg a Pest város melletti legelőként használták ezt a területet. Mintegy 260 éve került Pest város közösségének a tulajdonába, és látható, hogy nagyon sok minden történt, hiszen 1810-1813 között Európa kontinensi részének az első épített közparkjaként kapta meg a funkcióját. És mondhatom azt, hogy a 200 éves tér, amely 200 éve nyerte le a közparki funkciót, két alkalommal lett rendezett formában rendbe téve, és mind a két alkalommal a magyar állam, a magyar nemzet közösségének a forrásaiból.

Első alkalommal, éppen ahogy említettem, még 200 évvel ezelőtt József nádor volt, aki indukálta a városépítészeti bizottság felállítását - nem ezen a néven működött -, akkor kezdődött el a megépítése, majd rá majdnem száz évre, 1890-ben döntöttek úgy, hogy a millenniumi ünnepségekre megújítják ezt a területet, és akkor kapta meg lényegében a mai jellegét ez a terület.

Minden alkalommal, amikor nagy átalakításra került sor, ez a két alkalom is, és azóta éppen száz év telt el, minden alkalommal az államnak kellett beavatkozni. És miért is volt ez indokolt? Azért volt indokolt, mert sem a területi önkormányzatnak, hogy így fogalmazzak, tehát sem Pest városának akkor, sem az akkori környékbeli önkormányzatnak nem volt meg a megfelelő forrása. Mint ahogy ma sincs meg a forrása, sem a zuglói önkormányzat nem rendelkezik akkora pénzeszközökkel, de a főváros sem rendelkezik akkora pénzeszközökkel, hogy mintegy 100-150 milliárd forintot tudjon allokálni a fejlesztésekre. Azonban nagyon fontos a fejlesztés, és nagyon fontos a közösség építéséhez - mint ahogy mondtam - a közösségi tereknek a kialakítása.

Nézzük meg, hogy milyen állapotú ez a tér ma, illetőleg ez a környezet. Látható, hogy néhány héttel ezelőtt a parlamentünk tárgyalta a szabálysértési törvény módosítását, amellyel az életvitelszerű, közterületen való tartózkodást tilalmazzuk, illetőleg az illegális árusítást fel kívántuk számolni. Ennek egyik, mondhatom, hogy területe a Városliget volt, ahol ezt fel kellett hogy számoljuk. Nagyon nagyok az aszfaltterületek, illetőleg az aszfaltozott területeknek a nagysága, mondhatom, hogy közösségi folyosóként használták az elmúlt 20-30 évben a Városliget területét. A '70-es, illetőleg a '60-as években döntött akkor az építész szakma úgy, hogy a Kelet-Magyarország irányába terjedő, az M3-as autópálya megépítésével lényegében egy fővárosi közforgalmú utat átvezetnek az ország egyik legszebb közparkján. Tehát a Kós Károly sétány közlekedési folyosóként működik mind a mai napig. P+R parkolóként használják a város környéki lakók, hiszen nem tudnak máshol megállni, miközben 160 hektárnyi terület, a Rákosrendező állomás hosszú évtizedek óta rendelkezésre állhatna ahhoz, hogy P+R parkolót építhettek volna az előző városvezetők, illetőleg elgondolkodhattak volna rajta az ország vezetői is, hogy építsenek egy parkolót.

És mondjuk ki: sajnos nagyon rossz állapotú a Hősök tere is. Hiszen a Hősök tere ugyan a külföldi turisták által szépnek látott, de ha megnézzük jól a tér burkolatát, rettenetesen elhanyagolt állapotúnak mutatkozik. Tehát még egyszer: Zuglónak nincs erre forrása, a fővárosnak sincs erre forrása, azonban már elindult egyfajta hisztériakeltés ebben a kérdésben, félrevezetik az embereket és félretájékoztatják.

(13.50)

Nézzük meg, hogy mi történt a félretájékoztatók által! 60 éve nem tettek ezért a Városligetért igazából semmit, elhanyagolt épületek sora mind a mai napig ott van a Ligeten belül. Lerombolták a park egy jó részét, felvonulási utat vagy felvonulási teret építettek, felvonulási térnek alakították át a tér egy részét - most a kommunistákról beszélek egyébként -, bódévárost építettek a Ligetben, tehát látható, hogy egyszerűen olyan szinten elhanyagolt bódéváros alakult ki az Állatkerti körút mentén, amely méltatlan, illetőleg nem méltó Budapesthez. Leromboltak egy nagyon szép templomot, a Regnum Marianumot, amely pótolhatatlan értéket képviselt.

Nézzük meg a jogszabályt! Miről szól ez a törvényjavaslat? A törvényjavaslatunk egyfajta jogi keretet, szerkezeti és szervezeti keretet biztosít a ciklusokon átnyúló, tehát a több évre, mondhatom, hogy másfél évtizedre kiterjedő fejlesztésekre és építési beruházások megvalósítására. Szeretnénk, ha a közeljövőben középtávon már kiemelt állami beruházásnak minősülő formában megvalósulna a múzeumi negyed. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy egy helyen valósuljon ez meg, és mint zuglói polgármester nagyon büszke lennék arra, hogy ez éppen Zuglóban valósulna meg.

Jogi szempontból a törvényjavaslat nem érinti a főváros tulajdonjogát, és nem érinti a zuglói önkormányzat tulajdonjogát sem, azonban a törvény erejénél fogva vagyonkezelést állapít meg, vagyonkezelői jogot alapít a magyar állam részére és a magyar állam által felállított munkaszervezet részére. Ez a vagyonkezelő lenne majd hivatott elvégezni a feladatokat.

Fontosnak tartjuk azt, hogy a vagyonkezelő által az ingatlanra felépített építményeknek a tulajdonjoga, mondhatom, hogy tartós állami tulajdonba kerüljön, azaz százszázalékos állami tulajdonba, a kizárólagos vagyoni körben hosszú-hosszú évtizedekre gazdagítsa majd az országot. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.

Amit szeretnék még kiemelni, hogy a Városliget ingatlanterületén csupán kulturális, közösségi, oktatási-nevelési, sport- és szabadidő, hitéleti, turisztikai, kiskereskedelmi, közlekedési, biztonsági és vendéglátó funkciójú és rendeltetésű területeket építhetnének meg. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a főváros önkormányzata felhatalmazást kap, hogy a következő fél évben erre a területre a mondhatjuk, hogy speciális építési szabályokat alakítsa ki, amelyek ennek a területnek a jövőbeli fejlesztését, illetőleg a feladatokat meghatározzák, hiszen ez egy kiemelt területe egyébként is az országnak, ily módon pedig egy kiemelt státushoz a Fővárosi Önkormányzatnak rendelet formájában kell az építési szabályzatot megalapítani, illetőleg megállapítania.

Benyújtott egy képviselőtársam egy módosító javaslatot, amelyet egyeztettem vele. Fontosnak tartom, hogy a Városliget ingatlanterületén a zöldfelületek a 2013. december 31-ei állapotnak megfelelően rögzítésre kerüljenek, illetőleg csak ennél nagyobb zöldfelületek kerüljenek meghatározásra, ami azt jelenti, hogy nem csökken a zöldfelületek aránya, amennyiben a képviselők itt majd ezt elfogadják és támogatják. Én a magam részéről támogatom.

Köszönöm szépen, elnök úr. Ennyit szerettem volna indításképpen elmondani. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni, tízperces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A kormány egyértelműen támogatja az előterjesztést, és jó vitát kívánok az elfogadáshoz.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Most az önkormányzati és területfejlesztési bizottság álláspontjának és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

BABÁK MIHÁLY, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Az önkormányzati bizottság az elmúlt napon, december 2-án megtárgyalta a T/13219. számú törvényjavaslatot, amelyet önálló képviselői indítványként nyújtott be dr. Papcsák Ferenc képviselő úr.

A törvényjavaslat egy érdekes törvényjavaslat, már csak azért is, mert meg kell oldani egy olyan problémát, ahol egy területen három tulajdonos rendelkezik tulajdonnal, jelesül a magyar állam, Budapest székesfőváros és a főváros XIV. kerülete, Zugló önkormányzata. Egy olyan területről van szó, a Városliget megújulásáról és fejlesztéséről, amiben a kormánynak elképzelései vannak.

Papcsák képviselő úr, engedje meg, hogy gratuláljak önnek, hogy sikerült elérnie a kormánynál, hogy az ország szempontjából is nagyon jelentős terület és emlékhely tekintetében elképzelések vannak a fejlesztést illetően. Ezek a fejlesztések tehát egy háromtulajdonú területen valósulnának meg, amelyben megfelelő vagyonkezelői jogot kell biztosítani a beruházónak, és ha ebben az állam feladatot vállal, akkor az államnak kell biztosítani ezt a vagyonkezelői jogot, amely teljesen természetes, és magából adódik. Azt viszont - mivel az állami vagyonkezelésre megvannak a szabályok -, hogy egy ilyen különleges helyzetben, ahol három tulajdonos is jelen van, fejleszteni lehessen, ugyanakkor a fejlesztő állam tulajdonjoga rendezett legyen közjogi tekintetben, polgári jogi tekintetben is, ezt a törvényben szabályozni kell.

Papcsák képviselőtársam e törvényjavaslat kapcsán megoldást javasol arra az adott helyzetre, hogy fejleszthessen a magyar állam, és ne okozzon konfliktust, jogi csűrcsavart, nehézséget, polgári jogi vitát és egyéb más nehézséget, hogy ezek a nagyon fontos beruházások az ország szívében, a székesfővárosban, a Városligetben megvalósulhassanak akadálytalanul.

Mondhatnám azt is, hogy a törvényjavaslat arról szól, hogy előkészítse a Városliget megújulását és fejlesztését közjogi oldalról, a törvényalkotás oldaláról is, amelyet majd követhet természeten a tervezés és sok egyéb más, megvalósítandó feladat elvégzése, amely, úgy gondolom, a későbbiekben lesz aktuális. Fontos ez az előkészítő munka. Én úgy értékelem, hogy Papcsák képviselőtársam az önálló indítványában időben gondolkodott, és lehetővé teszi, hogy a magyar állam grandiózus terveket valósítson meg nemcsak a főváros érdekében, hanem Magyarország kultúrája, sportja, közművelődése vonatkozásában is.

Épp ezért a bizottságunk a tegnapi napon 18 igen szavazattal, 5 nem ellenében tárgysorozatba javasolta és általános vitára is javasolta. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, biztos, hogy a törvényjavaslat kapcsán lesznek kevésbé érhető passzusok, amelyeket nyilvánvalóan értelmezni kell, és az is előfordulhat, hogy a törvényjavaslatban - mint ahogy szó is esett róla a bizottsági ülésen - lehetnek pontosítandó és finomítandó megfogalmazások. Kérjük ebben a támogatásukat.

Én köszönöm, hogy meghallgattak, a bizottsági támogatásról pedig biztosítottam önöket. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt két felszólaló kívánja ismertetni, mindösszesen 5 perces időkeretben. Megadom a szót Pál Tibor képviselő úrnak.

PÁL TIBOR, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tegnap a bizottsági ülésen, azt kell mondjam önöknek, világosan elmondtam, hogy a polgármesteri funkció vagy a polgármesterség az önök elmúlt három és fél éves törvényhozása következtében merőben új funkciót kapott. Ennek ékes példája a most előttünk lévő előterjesztés. Azt az új funkciót kapta a polgármesterség, hogy míg eddig az adott területnek a gazdája volt, az volt a dolga, hogy gazdálkodjon és vigyázzon a területére, most azt kell lássam ebből az előterjesztésből, a felszámoló funkciót szánták önök a polgármestereknek, és ebben élen jár Papcsák képviselő úr, Zugló polgármestere.

A bizottsági ülésen próbáltunk érdeklődni az előterjesztéssel kapcsolatban - nem volt ott az előterjesztő, csak az egyik kollégája -, hogy egyáltalán a zuglói önkormányzat tárgyalta-e ezt az előterjesztést, tehát akikről mégiscsak szól a dolog, akiknek eddig a terület a kezelésük alatt volt, tárgyalták-e ezt az előterjesztést. Ezt kérdezem is a polgármester úrtól, hátha majd esetleg a vitában erre kapunk választ, hogy volt-e az ő képviselő-testülete előtt, és mit szóltak ehhez az előterjesztéshez.

(14.00)

Azt kell mondanom önöknek, hogy nem a Városliget fejlesztéséről szól ez az előterjesztés, ez egy tévhit, mert pontosan érdeklődtünk, hogy akkor mondjanak már valamit a tervekről, és erről nem tudtunk meg semmit a bizottsági ülésen. Ez az előterjesztés egy eljárási rendről szól, egy eljárási rendet próbál meg törvénybe iktatni, azt az eljárási rendet a Városliget esetében, amit egyébként önök már többször alkalmaztak a főváros különböző területein és az országban is. Mondok önöknek néhány ilyet, ami talán az emlékezetükből előhívja ezt az eljárási rendet. Ilyen volt a Kossuth tér, az Olimpiai park, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Bálna árvízvédelme, a Normafa kérdése, és most itt van a Városliget kérdése előttünk.

Világosan látszik, hogy önök nem csinálnak mást, mint egy speciális eljárási rend alá vonnak különböző területeket, ezeket kivonják mindenféle törvény alól, ez benne van ebben az előterjesztésben, hogy mit nem kell figyelembe venni ebben az eljárásban, és megadják azt a lehetőséget, hogy nagyberuházásokat haveroknak mutyiban odaadjanak úgy, hogy még a közbeszerzést sem kell lefolytatni. Erről szól ez az előterjesztés, ennek semmi köze nincs a Városligethez, csupán arról szól, hogy a haveroknak kívánnak újabb támogatást adni, ezért nem támogatjuk ezt az előterjesztést.

Köszönöm. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak, a bizottság kisebbségi véleménye másik ismertetőjének.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Annyiban szeretném kiegészíteni a képviselőtársamat, hogy a kisebbségi véleményünk megfogalmazásakor felmerült az is, hogy egyáltalán miért van szükség erre a törvényre, mert valóban voltak már ennek a törvénynek bizonyosfajta előzményei, más területek esetén is egészen sajátságos módon kívánta a kormányzat, illetve egyes képviselők a fejlesztéseket, a beruházásokat menedzselni. Tehát van ennek már jogelőzménye, vannak már olyan jogszabályok, amelyekre lehetett volna támaszkodni, amelyekre most is lehetne támaszkodni, ez azonban az előzőekhez képest is még egy lépéssel tovább megy, és egészen elképesztő módon felfüggeszti gyakorlatilag az összes vonatkozó törvényt. Erre majd a hozzászólásomban részletesebben ki fogok térni.

Arra is rákérdeztünk, hogy valójában mi lesz itt, mondják már meg nekünk, hogy tulajdonképpen mik ezek a beruházások, mi ez a nagybetűs beruházás, ami a törvényjavaslatban előttünk van. Tudjuk, hogy vannak ilyen tervek, meglévő tervekről beszélünk, de akkor tiszteljék meg a Házat, a bizottságot azzal, hogy be is mutatják nekünk, hogy legalább tudjuk pontosan, hogy miről dönthetünk. Erről a válaszban semmit nem hallhattunk, sőt gyakorlatilag letagadta az előterjesztő, hogy volna ilyen.

Továbbá a hiányosságokra hívtam fel a tisztelt bizottság figyelmét. Ilyen hiányosság az építési jogi, illetve településrendezési kérdésekkel kapcsolatos hiányosságok, amelyek teljes jogi nonszenszt jelentenek. Egyébként a BM részéről, azt hiszem, egy osztályvezető kimerítő választ adott a kérdésemre, és azt mondta, hogy ez így nem jó, ezt teljesen át kell fogalmazni. Én nagyon sajnálom, hogy Tállai államtitkár úr most e tekintetben nem tudott nekünk segítséget adni.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Felszólalásra következik Babák Mihály képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk van a Városliget megújulásáról és fejlesztéséről szóló törvényjavaslat, amelyet, mint már mondtam, a képviselőtársam terjesztett elő. Szeretném elmondani, hogy nincs arról szó, hogy összeférhetetlen lenne egy képviselő azon törvényjavaslata, amely az ország egy nagyon fontos területéről, mondjuk, épp a Városligetről rendelkezhetne, és előkészítené azon beruházásokat, amelyeket majd később tervez a kormány. Szeretném azt a vélekedést is eloszlatni, hogy itt most fejlesztési tervet hagyunk jóvá.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem erről szól a történet. Van egy területe az országnak, a székesfővárosnak, mégpedig a Városliget, ahol három tulajdonos van. A legfontosabb tulajdonos a székesfőváros, Budapest, ezenkívül a magyar állam, amelynek intézményei vannak, és Zugló önkormányzata is tulajdonos egy kisebb részben e területen. Pusztán arról szól a történet, hogy ez a száz éve beépített terület, amely az ország életében is jelentőséggel bír, kulturális, sport és egyéb más tekintetben is, az ország szívében van, épp ezért az államnak erre a területre lehetnek elképzelései, mint ahogy vannak is. Megemlítette a képviselőtársunk többek között a múzeumi negyedet, amely, úgy gondolom, nagyon hasznos dolog lenne az idegenforgalom és Magyarország kultúrájának elismertetése szempontjából, és sok egyéb más szempontból is, már csak azért is, hogy a művészetekről megfelelő gondoskodás történjen - ennek anyagi és tárgyi megjelenítéséről, ilyenekben gondolkodik a magyar kormány. Tehát majd lesz egy kiemelt beruházás, amelynek az előkészítése gyanánt az általános törvények mellett, amelyek nem adnak lehetőséget arra, hogy a beruházó tisztázott vagyonkezelői jogot kapjon, kivételt kell tenni olyan esetekben - és más esetekben is -, amikor a magyar állam beruház önkormányzati tulajdonú ingatlanokba, más tulajdonában lévő ingatlanokba.

Nagyon fontos kérdés, hogy nem borítja fel a meglévő tulajdoni viszonyokat, bár kérdés lehetne, hogy a rendszerváltás kapcsán miért történt az, hogy különböző tulajdonok kerültek különböző tulajdonosokhoz, különböző önkormányzatokhoz, hiszen ez nagyon sok bonyodalmat és vitát jelentett a beruházás előkészítésében, engedélyezésében, megvalósításában és a tulajdonjog-fenntartás rendezésében is. Ezt az állapotot annak idején a rendszerváltásnak nevezett aktus kapcsán állították elő, nem biztos, hogy megfontoltan és meggondoltan, de ma 2013-ban vagyunk, és a képviselőtársam a törvényjavaslatban arról igyekszik gondoskodni, hogy az általa is irányított terület egy részén, Zuglóban, azaz a városligeti területen a Városliget megújulásáról és fejlesztéséről a magyar állam gondoskodhasson.

Arról beszélt a képviselőtársam, hogy ez miért fontos terület - talán felesleges ismételni. Aki magyarnak érzi magát, az tudja, hogy az egykori ezredévi kiállítás helye sok tekintetben majd' minden magyar állampolgár és minden gyerek, fiatal, középkorú számára látogatási hely volt, meg kellett ismerniük, hiszen az ezerévesség szimbólumává vált a Városliget, és mint egy zarándokhelyre ellátogattak oda annak idején a magyarok, és gondolom, manapság is. Persze, a székesfőváros polgárai büszkén használják, de pontosan amiatt, hogy több tulajdonosa és több fenntartója, több intézménytulajdonosa van a területnek, valahogy igazából a sok közt senki sem volt komplexen a gazdája e tekintetben.

Nagyon üdvözlendő az, hogy a kormánynak, az államnak ezekre a területekre, ahol országos jelentőségű beruházásoknál, közcélú, közérdekű és az egész magyar közösséget szolgáló beruházásoknál feladatot vállal, elképzelése van, fejleszteni szeretné ezeket a területeket, ingatlanokat és az ott lévő szolgáltatásokat is. Nyilvánvaló, hogy ez konfliktust okoz a meglévő jogszabályokkal, már csak azért is, mert az állam vagyonkezelésére speciális szabályt alkotott a tisztelt Ház, és ebben nem biztosít az ilyen speciális esetekre, mint az állami beruházások, vagyonkezelői jogot e tekintetben. Tehát úgy gondolom, hogy le kellene hámozni a törvényjavaslat köré keveredett kishitű, irigy és félreértő megjegyzésekből, és a dolog lényegét kellene látni. (Dr. Józsa István: Látjuk!)

Arra próbáltam eddig a hozzászólásomban reflektálni, hogy a dolog lényegét próbálja meg a tisztelt Ház értékelni, és azt a tisztességes szándékot, amellyel előkészíteni javasolja a képviselőtársam a területről való gondoskodás lehetőségét, hogy a Városliget megújulásáról és fejlesztéséről szóló elképzelések megvalósítását készíthesse elő. Tehát nincs aktualitása a tekintetben, hogy máris kezdődne valami, tudvalévő, hogy ezek különböző konfliktusokat és jogi anomáliákat táplálnak majd a későbbiekben, ezért nagyon fontos az az előkészítő munka, amelyet a jog oldaláról e törvényjavaslat kapcsán a képviselőtársam beterjesztett.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én őszintén irigylem Papcsák képviselőtársamat és Budapest székesfővárosát, sőt a budapesti polgárokat is. Azért irigylem, mert ez egy nagyon fontos emlékhely, kulturális központ és sportterület, amelyhez sok kötődése van minden magyar állampolgárnak, többek között a budapestieknek is, és egy olyan fejlesztés elébe nézhet, amelyért egy kicsit irigy vagyok vidékiként.

(14.10)

S ha megengednek egy személyes aspektust: nagyon bízom benne, hogy ez a törvényjavaslat alkalmas lesz arra, hogy például az a történelmi emlékhely, amely a kisvárosunkban, Szarvason van, amely a Kárpát-medence és Nagy-Magyarország mértani közepe, a nemzet közepe, egyszer majd hasonló módon egy kiemelt állami beruházás része lehet, mint ahogy a Városliget is.

Még egyszer elmondom: egy tervbe vett kiemelt állami beruházás része lehet a Városliget, ehhez pedig jó, ha mi a törvényhozás oldaláról asszisztálunk, igyekszünk megteremteni a törvényes feltételeket, amiben egyértelmű viszonyok keletkeznek, nem okoz konfliktust a beruházás kapcsán, hanem ennek a gördülékenységét teszi meg. A törvényjavaslat sok olyan passzust érint, amelyben konkrét elképzelése és javaslata van képviselőtársamnak arról, hogy ezt a problémát hogyan lehet megoldani. Kérem, hogy ezeket a passzusokat vegyék kritika tárgyává, próbálják segíteni azt a feladatot, amely az ország előtt áll, mint ahogy sok egyéb más tekintetben is jelentős feladataink vannak, hogy a Városligetről is, amely most nem a legfontosabb és nem a legsürgősebb feladat, de az ember gazdasági bajok és szegénység közepette is igyekszik felöltözni, ünnepelni, ugyanakkor a jövőről gondoskodni, ez is egy ilyen elképzelés, épp ezért a megoldást illetően, mármint hogy a Városliget fejlesztése, több tulajdonos területén lévő beruházás gördülékenyen, törvényesen és vitathatatlan jogi keretek között megvalósulhasson.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, hogy ezeket a passzusokat vegyék górcső alá, és segítsék képviselőtársam munkáját. Nagy tisztelettel várjuk a javaslataikat. Nekem is van egy elképzelésem, amivel pontosítani szeretném azokat a passzusokat, amelyeket megajánlott a képviselőtársam. Állunk rendelkezésükre, és kérem, segítsék e fontos előkészítő munkát.

Köszönöm, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Szilágyi György képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem kívántam hozzászólni, csak azért szólok hozzá, mert Babák képviselő úr azt mondta, hogy beszéljünk a lényegről, erre hívott fel mindenkit. Csak azért, hogy akik esetleg nyomon követik és figyelemmel kísérik a plenáris ülést, azok tudják, hogy mi a lényeg: sajnos ez az egyik legszomorúbb törvény, amit önök az elmúlt három és fél évben benyújtottak, mégpedig azért, mert ez a törvény azt mutatja, hogy pontosan tudják, sajnos, sőt Babák képviselő úr mondatai alapján le is mondtak a székesfővárosról, és tudják, hogy 2014-ben újra át fogják adni egy szocialista-liberális városvezetésnek ezt a területet, és azért tették ezt a törvényt, hogy a Városligetet egészében kivegyék a főváros hatóköréből, jogából.

Még egy dolgot szeretnék elmondani, ami nagyon fontos lenne ezzel a törvénnyel kapcsolatosan. Azt kérjük, mondják el, hogy milyen terveik vannak, mert nem mindegy, hogy mit szeretnének a jövőben csinálni ezen a területen. Hadd hívjam fel ismételten egy dologra a figyelmüket, arra, hogy mennyire fontos a tervezés, mennyire fontos, hogy mit kívánnak megvalósítani. Közel 5 milliárd forintot költöttek a Városligetben található Műjégpálya felújítására. Ez az 5 milliárd forint nagyon hasznos lett, hiszen a Műjégpálya ma mindenre használható, csak szinte korcsolyázásra nem, mindaddig, amíg nincsenek mínuszok. Hát könyörgök, a gépészetet olyan szinten rontották el a Városligeti Műjégpályánál, hogy az idén egy hónappal csúszott a nyitás, mert képtelen a gépészet normális jeget csinálni! Egy 5 milliárdos beruházásnál képtelenek normális jeget csinálni a Műjégpályán! Véleményem szerint ez botrány. Ezért fontos az, hogy tudjuk, egyáltalán milyen beruházásokat kívánnak ott megvalósítani, ezek a beruházások valóban Magyarország érdekeit fogják-e szolgálni, vagy pedig ismét egyes barátoknak, egyes haveroknak az üzleti érdekeltsége lesz.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(A jegyzői székben Z. Kárpát Dánielt Göndör István váltja fel.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk az írásban előre bejelentett felszólalásokkal. Megadom a szót Pál Tibor képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az alkotmány helyett alaptörvényt fogadott el a parlament, akkor egyáltalán nem gondoltuk volna, hogy az a mondat, ami szerepel az új alaptörvényben, hogy nincs már önkormányzati tulajdon, hanem közösségi tulajdon van, ilyen súlyos törvényekig fog elvezetni, és ilyen súlyos törvényeket fognak önök benyújtani a parlament elé. Ugyanis azt látjuk, hogy ma már az önkormányzatok a saját tulajdonukkal nem rendelkezhetnek önállóan, hanem közösségi tulajdonként szerepelnek. Ez a törvényjavaslat kimondottan azt mondja, hogy az önkormányzat vagyonkezelői jog létrehozása érdekében lemond az ő tulajdonáról, és ehhez a polgármester, mint ahogy láthatjuk, Zugló polgármestere, Papcsák úr a nevét adja, sőt az élére állt ennek a dolognak.

Azt kell mondjam önöknek, a vitában mindig elhangzik, hogy azt szeretnék, hogy tiszta viszonyok legyenek a beruházás érdekében, ezért kell ezt a törvényt elfogadnunk. Ha önök tényleg azt gondolják, hogy tiszta viszonyok legyenek, akkor az a kérdés, hogy az elmúlt hónapokban itt a parlament előtt tárgyalt különböző törvények, amelyek a területfejlesztésről, a területrendezésről szóltak, építési törvények, miért hoznak létre olyan helyzeteket, amelyek pont a tiszta viszonyt rontják meg. Mondok erre egy példát. Például a Balaton Fejlesztési Tanács és a megyék jogviszonyának a kérdéséből - ami tegnap volt a Ház előtt napirenden - világosan kiderült, hogy nemhogy a megyéknek tiszta viszony lenne az adott területen a fejlesztése, hanem ezt még összekeverték a regionális vagy a Balaton Fejlesztési Tanács jogviszonyaival, és már abszolút nem lehet tudni, hogy Somogy vagy Veszprém megyében kinek lesz több joga arra, hogy az adott területet fejlessze, a megyének vagy a Balaton Fejlesztési Tanácsnak. Ez pont tegnap volt itt a parlament előtt. Tehát az az érv, amit ezzel a törvénnyel kapcsolatban mondanak, hogy szeretnének tiszta viszonyokat létrehozni, nem igaz, hiszen más törvényben pontosan ennek az ellenkezőjét teszik. Ez is azt bizonyítja, amit már oly sokszor elmondtunk, hogy önök a törvényeket a saját kedvük szerint, a saját ízlésükhöz alakítják, és egyáltalán nem valamifajta tervszerű elv alapján.

Az is fölvetődik kérdésként, hogy valójában mikor volt akadálya a helyi önkormányzat bármilyen fejlesztésnek. A Városligetben a Műjégpálya esetében volt akadálya a fejlesztésnek az, hogy ez nem a főváros, hanem a kerületi önkormányzat tulajdonában lévő területen történt? Vagy volt akadálya az Állatkert fejlesztésénél vagy bármely más esetben, vagy éppen a Vidám Park áthelyezése esetében? De lehet mást is mondani a fővárosban. Azt tudom önöknek mondani, hogy nem volt akadálya. Akkor volt akadálya, amikor önök ellenzékben voltak, és a fővárosban valamilyen fejlesztést szerettünk volna végrehajtani, és az adott kerületben éppen egy fideszes polgármester volt, aki mindent megtett annak érdekében, hogy a fejlesztések ne valósuljanak meg. Védték a fákat, odakötözték, odaláncolták magukat a fákhoz, hogy megvédjék azokat.

S ma mit látunk? Azt látjuk, hogy annak az eljárási rendnek a keretében, ami most előttünk is szerepel, senkit nem kell megkérdezni arról, hogy hogyan történik a beruházás, a fejlesztés. Azt láthattuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél az Üllői út mentén, hogy egy éjszaka vágtak ki több mint húsz fát, és utána mindent el is tüntettek még az éjszaka során, nehogy nyoma maradjon, mert nagyon jól tudták, hogy ez szabálytalan, hiszen egészséges fákról volt szó. Önök tehát ezt az eljárási rendet hozzák be újra, nehogy valaki bele tudjon szólni, nehogy valamilyen kontroll legyen.

Egyébként a kontrollra utaltam akkor, amikor a bizottsági véleményt mondtam az elején, hogy az önkormányzat, az ott lévő emberek és a civil szervezetek legalább valamilyen kontrollt biztosítottak annak érdekében, hogy a rombolást megakadályozzák. Önök ezt nem szeretik, hogy bárki belelásson a fejlesztésbe. Egy olyan eljárást akarnak végigvinni, aminek a törvényi hátterét a kétharmaddal sajnos már megszavaztatták. Az a sajátos eljárás, aminél nem kell semmilyen törvényt figyelembe venni. Ez működött a Kossuth tér esetében, működik az Olimpia park esetében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében. A közbeszerzés alóli mentesség működik a Bálna esetében, a Normafa esetében, most pedig itt van a Városliget előttünk. Azt kell mondanom önöknek, hogy ha ezeket összeadjuk, akkor több százmilliárdról van szó, amit igyekeznek önök a nyilvánosság elől eltitkolni.

Ami ennek a törvénynek a "legszínesebb" része, az a 7. § (3) bekezdése. A 7. § (3) bekezdése ugyanis felsorol nagyon sok törvényt - a területfejlesztésről szóló törvényt és sok-sok más törvényt -, és azt mondja, hogy na, mindezek a törvények azok, amelyeket nem kell figyelembe venni a beruházás során, és nem kell figyelembe venni, amikor az építési szabályzatot elkészítik.

(14.20)

Ráadásul önök ezt úgy csinálják, hogy a kerületi rendezési szabályzatot nem a kerületnek kell megalkotnia, hanem a törvényben az van, hogy a főváros készít szabályozási tervet a kerületre vonatkozóan. Azt kell mondjam önöknek, hogy az önkormányzatiságnak már a csírája sincs az önök fejében benne, ez a törvény aztán meg kimondottan arról szól, hogy ezt kiirtsák teljes mértékben.

Tehát ez a 7. § (3) bekezdése aztán kimondottan jó példája annak, hogy itt valójában nem valamifajta fejlesztésről van szó, nem arról van szó, hogy önök a Városligetet fejleszteni szeretnék, hanem azt szeretnék, hogy a nyilvánosság elől és a jelenleg hatályos törvények elől mindent eldugjanak.

Miközben a parlament tárgyalja a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényt, önök azt mondják, hogy na, ez az a törvény, amely nem vonatkozik ebben az esetben a Városligetre. Miközben a parlament tárgyalja a nemzeti fejlesztésről szóló koncepcióját, ami 2030-ig szól, na, ebben egy szó sem esik erről a mostani fejlesztésről, amit önök ide behoznak. Akkor milyen törvényalkotás az, amit önök végeznek, és amit önök ide a parlament elé benyújtanak? Azt gondolom, ennek a komolyságát nagyon jól lehet látni.

Legalább megkérdezhették volna a fővárosban élőket vagy mondjuk, a kerületben élőket, de ha már önök azt mondják, hogy itt fővárosi beruházásról van szó, legalább a fővárosban élőket megkérdezhették volna, hogy mit is tartanak fontosnak. Babák úr egy kicsit utalt erre, lehet, hogy talán nem ez a legfontosabb a főváros számára. Nem azt vitatom, hogy a Városligetet kell-e fejleszteni, mert kétségtelen, hogy kell, de hogy most van-e ennek itt az ideje és ilyen mértékben, ezt vitatom (Babák Mihály: Nem kell!), és vitatom azt, hogy ilyen eljárással kell-e ezt megtenni. Vélhetően az emberek többsége szeretne megélni, szeretne a fizetéséből megélni úgy, hogy a hó végén is legyen pénze, és ne elszegényedés legyen. Valószínű, hogy kicsit kevesebb stadiont szeretnének az emberek.

De ha már a fővárosnál tartunk, akkor gondolják végig, hogy a Városligetbe kimenő 1-es metrónak hívott kisföldalatti ma életveszélyes állapotban van, vagy mondjuk, a 3-as metró szintén életveszélyes állapotban van, és nem azért, mert az előző ciklusban nem újították fel, hanem azért, mert az önök főpolgármestere az elmúlt három és fél évben semmit nem csinált! Nap mint nap azt látjuk, hogy kigyulladnak a kocsik, füstölnek a kocsik, és életveszélyes a közlekedés! (Közbekiabálások a kormánypártok soraiból. - Wittner Mária: Mit csináltatok nyolc éven keresztül? - Az elnök csenget.) Erre kellene pénzt költeni, képviselőtársaim, nem pedig arra, hogy a Városligetet kicsinosítsák úgy, hogy senki nem látja, hogy mire költik azt a pénzt! (Wittner Mária: Loptatok!) A metróra kellene önöknek költeniük ezt a pénzt!

De az önök főpolgármestere nem mer megszólalni ebben az ügyben, hallgat. Azt teszi, hogy levelező tagozatot nyit Vitézy Dáviddal, és egymásnak írogatnak, hogy ki mit mondhat, miközben az emberek életveszélyes környezetben utaznak a metrón. Tessék ezt végiggondolni! (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.)

Összességében, hogy világos legyen: nem a Városligetről szól ez a törvény, hanem az önök üzleti köreinek a lobbiérdekeit mutatja be. Amikor a törvényekről itt tárgyaltunk, többször elmondtuk, hogy ha valaki eléri, hogy ezt a speciális eljárási rendet alkalmazzák egy beruházás, egy fejlesztés esetében, akkor a nyilvánosságot teljes mértékben ki lehet zárni - ez a törvény erről szól, ez nem a Városligetről szól, ez tévhit, polgármester úr. Ez arról szól, hogy önök most még gyorsan szeretnének valakinek egy komoly megrendelést adni. Erről szól ez a törvény, ennek a feltételeit teremtik meg, ezért nem is támogatjuk, és ezért szégyelljék magukat!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbeszólások.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalások következnek. Megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak, Fidesz-képviselőcsoport.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az az érzésem, hogy nem egy törvényjavaslatról beszélünk, és ha valakinek szégyellnie kell magát, akkor szerintem Pál Béla (sic!) úrnak kell szégyellnie magát, mert hetet-havat összehordott szakmaiatlanul és nem e törvényjavaslat kapcsán. Beszélt a főváros utóbbi négyévi fejlődéséről és polgármesterkedéséről, de elfelejtette, hogy előtte önök kormányoztak húsz évig a fővárosban, és minden gond, ami jelenleg van a főpolgármester úrnál, sajnos reparálni kell azt a rengeteg bűnt, hibát, galibát, amit önök okoztak annak idején a székesfővárosban.

De ez nem az én dolgom, vidéki gyerek vagyok én, ezt oldják meg önök itt Pesten, és próbálják meg kiharcolni, de hogy önnek nincs igaza és mellébeszél, sőt mit több, valótlant állít, az hót ziher, így van. (Derültség.) Lehetne egy kicsit mértéktartóbb e tekintetben! (Dr. Józsa István: Szarvason, úgy látszik...)

A nyilvánosság, amit ön emlegetett - sőt inkább kezdem azzal, hogy miről tetszik beszélni, milyen mutyiról? (Dr. Józsa István: Meghívásos pályázatról! - Az elnök csenget.) Önök beszéltek mutyizásról körbe-karikába, hiszen a miniszterelnökük be is vallotta. Önök nemcsak az ország népe előtt hallgattak el mindent, amikor kormányoztak, államtitkár úr, hanem mindenki előtt elhallgattak, még a kormánytagok, a párt frakciója előtt is elhallgattak mindent. Ki a hazug? Ne tessék már ilyeneket mondani! Szégyellje ön magát, és nem minekünk kell szégyellni magunkat!

Mikor épülne ez a beruházás? Nincs arról még szó, előkészület van. Úgy gondolom, lassan és értelmesen mondtam, tessék rá figyelni, amit beszélek! Arról van szó, hogy egy lehetséges, nagyon fontos nemzeti érték, a Városliget dolgáról igyekszik a képviselőtársam gondoskodni, hogy majdan a kiemelt állami beruházásnak - még egyszer mondom, kiemelt állami beruházásnak - meglegyenek a feltételei. Erre van egy elképzelése, ezt lehet kritizálni, de hogyan jön ön ide a szabályozás kérdésével meg a demokráciával, az már nonszensz.

Tudja nagyon jól a képviselő úr is - és megint nem mond igazat -, hogy minden szabályozási tervet, sőt építéseket, útépítést lakossági fórumokon kell megbeszélni, ez törvény szerinti feltétel. Miért tetszik hazudozni e tekintetben? Mindenki beleszólhat. (Közbeszólások az ellenzék soraiból. - Az elnök csenget.)

Aztán azt is el szeretném mondani (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), többek között a törvényjavaslat is ír arról, hogy megmarad a főváros forgalomszabályozási, konkrét szabályozási feladata (Az elnök ismét csenget.), mint ahogy meg is van a székesfővárosban. Úgyhogy kérem, beszéljünk a lényegről! (Közbekiabálások.)

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbekiabálás a kormánypárti sorokból: Bravó!)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a hangos párbeszéd kialakulna, tisztelettel arra kérek mindenkit, hogy nyomjon gombot, és akkor tökéletesen lehet érteni egymást.

Kettőperces felszólalásra jelentkezett Papcsák Ferenc képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport, mint előterjesztő. Öné a szó.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem terveztem, hogy kétpercesben is hozzászóljak, csak úgy látom, hogy nagy indulatokat váltott ki ez a törvényjavaslat, de nem ez a célja. Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy tiszta, rendezett és átlátható keretek között oldjuk meg azokat az előkészítő tevékenységeket, amelyek egy ekkora beruházásnál indokoltak. Olyan szervezeti és jogi keretet kell szabni, amely biztonságosan célhoz juttatja az államot, azaz megújul, rendbe lesz téve a Városliget. Ki az ebben a teremben, aki elvitatja azt, hogy Magyarország egyik legfontosabb közterületéről van szó, az egyik legfontosabb közparkjáról van szó?

Azt gondolom, ezt senki el nem vitatja, hogy a Hősök tere, amilyen állapotban van, nem méltó egy ilyen országhoz. (Dr. Józsa István: Vagy az ország hozzá!) Rettenetes állapotban van. Azt gondolom, hogy rendbe kell tenni, mint zuglói polgármester, engedje meg képviselő úr, Pál Tibor, hogy azt mondjam, rendbe kell tenni. A magyar állam tulajdonában van. Azt gondolom, a Városligetet is rendbe kell tenni, és a Városliget alapvetően a főváros tulajdonában van. A főváros gondja a Városliget fenntartása és rendbetétele, és a fővárosnak viszont a teljes megújuláshoz nincsenek meg a forrásai. Azokkal a forrásokkal - és nem azért, mert rossz a főpolgármester vagy jó, vagy a korábbi rossz volt vagy jó volt, hanem mert nem rendelkezik olyan szintű forrásokkal.

Azt szeretném indukálni itt a tisztelt képviselőtársaknál, hogy segítsék azt a munkát, hogy a Városliget átlépjen a XX. század szlömös, 60-as évekbéli lepukkant állapotából egy elegáns, tiszta, rendezett formájú világba, a XXI. század közparkját alakítsuk ki együtt, ebben kérem a támogatásukat. Semmilyen hátsó szándék, semmilyen, nem tudom (Babák Mihály: Mutyi! - Az elnök csenget.), mutyi nem vezérel bennünket ebben. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Szeretnénk rendezett, tiszta közállapotokat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a kétperces felszólalásokat, és kérem, hogy a két perc alatt tegyék meg az észrevételeiket.

Józsa István képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szóval, Papcsák úr, azért a pofátlanságnak is van határa! (Közbekiabálások a kormánypártok soraiból.) Én most nem akarom felemlegetni azt a százmilliót, amit az egyik vállalkozó állítása szerint visszacsurgatott Zugló önkormányzatának, de hogy törvényen kívül akarják helyezni a Városligetet az alapján, amit ön elmondott, hogy az ország legexponáltabb és talán legrégebbi közparkja...!

Olvassa már el, hogy mit íratott ide bele! Itt az van a 7. § (3) bekezdésében, hogy a városligeti ingatlan területére vonatkozó kerületi építési szabályzat készítése és jóváhagyása során nem kell figyelembe venni, nem kell figyelembe venni semmit. Tehát nem kell figyelembe venni Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, törvényen kívül helyezi, kiveszi Budapestből a Városligetet.

(14.30)

Nem kell figyelembe venni a fővárosi településszerkezeti tervet, mert önöknek azt nem kell akkor figyelembe venni. Nem kell figyelembe venni a fővárosi szabályozási kerettervet és a budapesti városrendezési és építési keretszabályzatot. Ezt se kell figyelembe venni. Valamint ezen túlmenően nem kell önnek figyelembe vennie az integrált településfejlesztési stratégiát - amin sok éve dolgoztak szakemberek -, és a mindenkor hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait sem. Tehát magyarul semmit. Hát mi ez, ha nem a lenyúlás? Az eddigi kialakított, működő szabályokat semmibe veteti ezzel a törvénnyel.

Babák Képviselő Úr! Lehet, hogy a szarvasi arborétum a következő, hogy ennyire beleszeretett ebbe a törvényen kívül helyezésbe? Hát ez a skandalum! Ez a korrupció melegágya! Hagyják abba még most, mielőtt elkezdenék! (Taps az MSZP soraiban. - Babák Mihály: Maga a skandalum! - Kontur Pál: Magadból indulsz ki!)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Papcsák Ferenc képviselő úrnak mint előterjesztőnek, két percben.

Öné a szó.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Mindenképpen reagálnom kell. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Józsa képviselő úr, nem gondoltam, hogy ilyen mélyen vagyunk szellemi szint tekintetében. A 7. § (2) bekezdését kérem... (Dr. Józsa István: Harmadik!) Még egyszer: a 7. § (2) bekezdése után érkezik az, amit ön olvasott fel. Egy törvényjavaslatot teljes egészében, összefüggésében, majd részleteiben is értelmezni kell. Ön fogta, kiragadott belőle egy bekezdést, és ezt itt világgá hinti.

Miért nem olvassa el a (2) bekezdést? (Dr. Józsa István: Olvastam azt is!) A (2) bekezdés úgy szól, tisztelt képviselőtársam, hogy felhatalmazást kap Budapest Főváros Önkormányzata, hogy 2014. június 30-áig a városligeti ingatlan területére rendelet formájában... (Dr. Józsa István: Amiben semmit nem vesz figyelembe! - Az elnök csenget.) ...rendelet formájában, kerületi, urambocsá! területi építési szabályzatot állapítson meg. Egy kiemelt, speciális területre állapítson meg egy építési szabályzatot. Ez az első, ez a fő attribútum, hogy állapítsa meg a szabályzatot, hogy mit fog ott csinálni. (Dr. Józsa István: Mindentől függetlenül!)

Ezután már az jön, amit ön mond. (Dr. Józsa István: Mindentől függetlenül!) Így van, mert kiemeli, speciálissá válik, tehát... (Dr. Józsa István: Mutyi! - Az elnök csenget.) Ne haragudjon! Azt gondoltam (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Beteg vagy!), hogy a Városliget megújításával...

ELNÖK: Tisztelettel kérem önt, legyen szíves végighallgatni a képviselő urat! Figyelmeztetem.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Azt gondolom, hogy a Városliget megújításával összefüggő törvényjavaslat messze-messze több türelmet, tiszteletet, és azt gondolom, hogy sokkal több békét érdemel. Budapest fővárosa és valamennyi polgára, így Zugló polgárai is egyébként messze-messze sokkal több tiszteletet érdemelnek, és megérdemelnék azokat a tiszta, rendezett közállapotokat, amelyeket mi Zuglóban igyekszünk a számukra megteremteni.

Önök semmi mást nem hagytak itt 20 éves regnálásuk alatt, a Demszky-Horváth-éra alatt, csak mocskot, szennyet (Dr. Józsa István: Mese!), piszkot. Mi rendbe tesszük ezt a várost (Dr. Józsa István: Zsebre teszik!), és nem adjuk fel egyébként Budapestet, szeretnénk a választásokat megnyerni jövőre, az önkormányzatit is.

Köszönöm szépen. (Kontur Pál: Magadból indulsz ki! - Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! (Kontur Pál: Belőled indulsz ki! - Az elnök csenget.) Kérem képviselőtársaimat, a kétperces gombot nyomják meg, és akkor ki tudják fejteni álláspontjukat!

Megadom a szót kétperces időkeretben Pál Tibor képviselő úrnak, MSZP. (Babák Mihály: Négyes metró!)

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Visszakanyarodnék oda, amit Papcsák képviselő úr mondott. Azt mondta, hogy tiszta, rendezett keretek legyenek. Én ezzel egyetértek, Papcsák úr.

Azt is értem, amit ön felsorolt a kettes pontból, hogy a főváros kap egy felhatalmazást. Csak akkor azt mondja meg nekem, hogy ha ön azt a törvényt benyújtja, hogy a főváros kap felhatalmazást, akkor miért írja utána két bekezdésben azt, hogy miközben a főváros ezt a bizonyos rendeletet erre a területre megalkotja, akkor a fővárosnak az égvilágon semmit nem kell figyelembe vennie azokból a szabályokból, amelyek ma egyébként életben vannak.

Ha a következő bekezdést is elolvassa, például a zöldterületre vonatkozó településrendezési tervet sem kell, amit a főváros saját magára készített, és ön azt mondja, hogy még azt se kell figyelembe venni. Az agglomerációs tervet, semmit nem kell figyelembe venni. Mondja meg, hogy miért, hát azt szeretnénk tudni!

Egyébként szeretném önnek elmondani, Zuglóban van kertvárosi rész, ha valaki egy kerítést szeretne építeni, hány engedélyhez kell folyamodnia, mennyi papírt kell beszereznie. Ha valaki azt szeretné, hogy az udvarában egy garázst felépítsen, hány engedély kell? Mit vesznek figyelembe: arculatot, színt és sok minden mást. Akkor hogy van az, hogy ön pedig behoz ide egy törvényt polgármesterként, akinek az a dolga, hogy a saját kerületében rendet tartson, és azt mondja, hogy a főváros törvényileg minden alól fel van mentve, hogy a Városligetben mit és hogyan fog kialakítani.

Ön szerint ez helyénvaló? Nem csodálkozik, ha felvetődik bennünk az, hogy itt azért valamifajta visszaélésre lesz lehetőség? (Dr. Papcsák Ferenc: Milyen visszaélésre?) Nem csodálkozik azon, hogy amit olvashattunk Zuglóban önnel kapcsolatban, azok után felvetődik bennünk, hogy talán ez sem egy tiszta dolog, és talán más van mögötte?

Az a baj, tudja, hogy a kérdéseinkre sem a bizottsági ülésen, sem itt nem kapunk választ, önök csak visszafelé mutogatnak az időben.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak. (Dr. Józsa István: Arborétum?)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tényleg szeretném arra kérni önöket, hogy a dolog jelentőségéről, mármint a Városliget jövőbeli sorsáról, annak feltételeiről próbáljanak tárgyalni, és ne emlegessék, kérem, se a 4-es metrót, se a garázsépítést, meg a kerítést, mert nem ide tartozó, sekélyes ügy, és aki ebben betegesen gondolkodik, mert maga is olyan, akkor az, kérem, lehetőleg ne válassza a nyilvánosságot, mert ha ma nyilvánosságról beszélek - mármint a parlament nyilvánosságáról -, azt sem tisztességes dolog megemlíteni, hogy ez mind mutyiban történik, ugyanis a nyilvánosságot különböző szabályok írják elő, akár rendezési tervnél, akár építési engedélynél, akár szabályozási kérdésekben, amiről beszél ez a törvényjavaslat, csak önök nem olvasták el.

Kérem, pótolják ebbéli ismeretbéli hiányaikat, mert azt emlegetni e törvényjavaslat kapcsán Józsa úrnak, hogy törvényen kívül helyezni törvénnyel és törvény tartalmával (Dr. Józsa István: Igen!), hát szóval, ez az önök gondolkodása. Törvénytelen állapot az önök idejében volt bőven, én úgy gondolom, és tényleg arról van szó, hogy szakítsunk ezzel a dologgal.

Ha van egy kiemelt, fontos terület, és oda az állam beruházni kíván, és nagyon fontos a nemzet érdekében, a főváros érdekében, akkor viseljük el azt, hogy azt lehetőleg szabályozott, átlátható tulajdoni és vagyoni viszonyok mellé tegyük.

Törvényen kívül nem lehet, mert pontosan a törvényjavaslat arról szól, hogy az építtető, az építő államnak milyen jogosítványa lesz azon a házon, és hogyan lehet ezt megvalósítani. Tetszik érteni? Még egyszer elmondom. Tehát építeni kíván oda egy harmadik, a magyar állam, a kettő tulajdonos mellett, és az azzal a tulajdonnal kapcsolatos jogosítványát is rendezi. Tetszik érteni? Egyáltalán nincs az állami vagyontörvénnyel vagy a közvagyon törvényével ellentétben ez a szabály, ugyanakkor lehetőséget ad a magyar államnak, hogy érvényesítse speciális területen lévő sajátos jogait.

Nyilvánosság, facsemete. Hölgyek, urak, tudja mindenki, hogy a fában van védett fa és nem védett fa. A védett fához hozzá nem szabad nyúlni, a nem védett fánál pedig előírás az, hogy legalább többet kell ültetni (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezt mindig az építési engedélyben írják elő egyébként.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Szél Bernadett képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport.

Megadom a szót.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Papcsák Úr! Először is szeretném leszögezni, hogy se kishitű, se irigy nem vagyok, viszont teljes mértékben eltökélt vagyok abban, hogy a Fidesz most már tényleg álljon le azzal, hogy fideszes polgármesterek sorra lobbizzák itt a parlamentet a saját ötleteikkel, és arra használják fel a kétharmadot, hogy átvigyék azokat az elképzeléseket, amelyeket egy normál jogalkotási rendben egyáltalán nem így kellene megvalósítani.

Vagy ön szerint, tisztelt polgármester úr, normális dolog az, hogy kapunk egy törvényjavaslatot, ami semmi másról nem szól, mint hogy egy jogalkotási vákuumot hozunk létre, amelybe aztán majd azt pakol mindenki, amit akar, mint ahogy a Városligetben is azt épít majd mindenki, amit akar, e szerint a javaslat szerint? Kiemelt beruházássá nyilvánítják az egészet, egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy ez Budapest más részeit, úgymint, mondjuk, a Várat, vagy mint például a Népligetet hogyan érinti, és fogják és elkezdenek ezzel itt foglalkozni, a parlament előtt.

Azt gondolom, hogy ez mindennek a teteje, hogy önök erre használják fel a hatalmukat. Tudomásom szerint önök januárban ki szeretnék írni a pályázatot, és direkt elkértem a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, és azt válaszolta dr. Vas Imre, hogy nincsenek konkrét tervek. A média tele van azokkal az ötletpályázatokkal és mindenfajta elképzelésekkel, ami már hónapok óta a Városligettel kapcsolatban megy.

Papcsák úr, adjon nekem egy egyenes választ arra: vannak konkrét tervek, vagy nincsenek konkrét tervek a Városligettel kapcsolatban? (Koszorús László: Taps? - Szabó Rebeka tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Papcsák Ferenc képviselő úrnak mint előterjesztőnek. Öné a szó.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót. Nyilvánvalóan vannak olyan elképzelések, megvalósíthatósági tanulmányok, amelyek a Városligetre születtek. Ez így van egyébként már kétszáz év óta, tehát folyamatosan gondolkodik a városvezetés, Tarlós István is, a zuglói önkormányzat is és a magyar állam is, hogy hogyan és miként újítsa meg a közterületeit.

(14.40)

Kifejezetten a zuglói önkormányzatot tudom önnek példaként említeni, legalább negyven elkészített terve van a zuglói önkormányzatnak az 1990-es évek közepéről, csak forráshiány miatt nem valósultak meg akkor azok a fejlesztések. Így a Városligetre is számos elképzelés van, egyébként erre akár tervpályázat, ötletpályázat is volt kiírva, foglalkozik vele a Magyar Urbanisztikai Társaság, és így tovább. Tehát teljesen természetes, hogy a Városliget kapcsán az építészszakma, a civil szervezetek és mindenki gondolkodik. Sőt megfordítom, az önkormányzatoknak nemcsak joga, hanem kötelezettsége is egyébként tervezni, álmodni, elkészíteni akár előterjesztéseket, elképzeléseket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a kétperces felszólalásokat, megadom a szót Szabó Rebeka képviselő asszonynak, független képviselő.

SZABÓ REBEKA (független): Köszönöm szépen a szót. Csak röviden, Papcsák képviselőtársam az előbb azt mondta, hogy vannak hatástanulmányok, vagy valami ilyesmi szót használt. (Dr. Papcsák Ferenc: Elképzelések.) Igen, itt szeretném jelezni, hogy Baán László azt mondta, hogy hatástanulmányok, nemcsak megalapozott becslések készültek a projektről, csak hogy akkor tisztázzuk, hogy tulajdonképpen mi is áll rendelkezésünkre.

De igaziból, amire én reflektálni szerettem volna, Papcsák képviselőtársam itt a zuglói polgárokra hivatkozik. Én egy zuglói polgár vagyok (Dr. Papcsák Ferenc: Tudom.), de az én véleményemet senki nem kérdezte még meg erről a beruházásról, sőt nem is nagyon lehetett erről hallani. Az is egy érdekes eljárás, hogy ön ezt vasárnap önálló indítványként benyújtja a parlament elé, majd kedden már tárgyaljuk. Kíváncsi vagyok, hogy itt a két nap alatt hány zuglói polgárnak sikerült egyáltalán képbe helyezkednie, hogy miről szól ez a törvény. Az is nagyon mókás, hogy pont egy jogásszal kell itt jogértelmezési vitákba bonyolódni. Én ugyebár nem vagyok jogász, de kérem, cáfoljanak meg, ha esetleg rosszul tudom, én úgy tudom, hogy pont azt szokták csinálni a törvényekkel, hogy megnézik az egyes paragrafusokat meg sorokat, és azt értelmezik. Amit ön az előbb a szemére hányt a szocialista képviselőtársamnak, hogy ezt merte csinálni, ki merte ragadni a (3) bekezdést, én úgy tudom, hogy ez egyébként szokás a jogszabályoknál, hogy kiragadnak egyes részeket. Ha megnézem összefüggésében, ahogyan ön volt szíves felhívni a figyelmemet, akkor pontosan az van, ahogy a 7. §-ban, hogy Budapest Főváros Önkormányzata felhatalmazást kap, hogy kerületi építési szabályzatot állapítson meg a városligeti ingatlan területére. Miközben ezt az építési szabályzatot megállapítja, közben nem kell neki figyelembe venni a (3) és a (4) bekezdésben felsorolt egyéb szabályokat, tehát sem a zöldterületre vonatkozó településrendezési és építésügyi követelményeket, sem a többit, ami a harmadikban fel van sorolva.

Legyen szíves, akkor magyarázza el nekem, ha ezt nem így, akkor hogyan kell értelmezni, és ön milyen garanciát, konkrét garanciát lát ebben a törvényben arra, hogy például a zöldfelületek nem fognak csökkenni a beruházás miatt. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez az előterjesztés arról szól, hogy minden eddigi jogi védelem alól kivonják a Városliget területét, de annyira be van építve a Fidesz-mutyi, hogy még az a szó, hogy "pályázat útján", az is átírásra kerül, hogy "tárgyalásos eljárással kell lefolytatni". Tehát nehogy már a szokásos, még egyébként is laza, a Közgép valamennyi közbeszerzési pályázatot megnyer, amin elindul, nehogy még ez is érvényes legyen, beleveszik a 7. § 5. pontjába, hogy a városligeti ingatlan területére vonatkozó összes szabályzat, koncepció, és minden, amit meg kell rá csinálni, azt tárgyalásos eljárással kell lefolytatni. Tehát nem versenyeztetéssel, nem egyetértéssel - tárgyalásos eljárással. Aztán a tárgyalásban majd valaki dönt, vélhetően az, aki a pénztárcát fogja.

Tehát a zöldterület védelmét, a meglévő örökség védelmét, minden jogi védelmet ezzel önök kiiktatnak, és egyedül egynek nyitnak utat, annak a mérhetetlen Fidesz-mutyinak, aminek már tanúi lehettünk. Ön szerint csak vélelmezhető, hogy 100 millió forintot visszaosztott egy vállalkozó, ő nagyon sérelmezte, hogy rossz helyre került, de polgármester úr, ha ön tényleg komolyan gondolkodik a Városliget jövőjéről, akkor miért nem kezdi el a szokásos jogi keretek között a fejlesztését? Meg se próbálta! Azzal kezdi, hogy idehoz a Ház elé egy ilyen, szigorúan a kivételezésről szóló törvényt - ön jogvégzett ember, jól menő ügyvédi irodája van, 20 milliós Mercedese van az ügyvédi irodájából -, és akkor most úgy gondolja (Dr. Papcsák Ferenc: Hogy jön ide a 20 milliós Mercedes? - Kontur Pál: Ezek a tények?), hogy egy ilyen törvényt be lehet hozni a parlament elé, ami minden jogi garanciát kiküszöböl, csak és kizárólag arra bízza, hogy ő hogyan látja jónak. (Az elnök csenget.) Ez nem jogállamhoz méltó. (Kontur Pál: Paksi Atomerőmű. - Dr. Szél Bernadett tapsol.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk kétperces felszólalásokkal, megadom a szót Szél Bernadett képviselő asszonynak, LMP.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Polgármester Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ön komolyan a Magyar Urbanisztikai Társaságra hivatkozik ennek a törvénynek az indoklásánál? Itt a kezemben van az állásfoglalásuk, amelyben azt írják, hogy elsietettnek tartják a nemzetközi pályázat kiírását, és feleslegesnek tartanak további, tömegeket vonzó létesítményeket telepíteni az egyébként is túlterhelt közparkba. Gyakorlatilag itt egy párizsi projektirodáról van szó, aki tanácsot adna önöknek, hogy ezeket hogyan építenék fel, de maga az elnökség nem látja kellően alátámasztottnak azt sem, hogy a beruházás érdemben hozzájárulna a nemzetgazdaság fejlesztéséhez, ráadásul arra meg végképp nem találtak meggyőző érveket, hogy a múzeumi negyednek éppen ott kellene megvalósulnia, ahol most tervezik. Ez is világosan mutatja, hogy az a civil szervezet, szakmai civil szervezet, amelyikre ön hivatkozik, az pont az ellenkezőjét gondolja annak, mint amit ön ebben a törvényjavaslatban át kíván erőltetni a magyar parlamenten.

Azt gondolom, hogy ez itt egy újabb intő jel arra, hogy önnek nagyon gyorsan meg kellene állnia ezen az úton, mert ez most már tényleg tűrhetetlen, hogy itt sorra jönnek fideszes polgármesterek, és arra használják fel a kétharmadot, hogy helyi lobbiérdekeket valósítsanak meg, és erre kérnek felhatalmazást a magyar parlamenttől, illetve arra - egy törvény jó esetben szabályoz, amit önök most már sokadszorra csinálnak, ugye a Normafa esetében is ez volt -, hogy létrehoznak egy vákuumot, amelyben az égvilágon semmilyen szabályozás nem érvényes, és ezt a vákuumot azzal töltik fel, amivel csak akarják. Polgármester úr, így nem lehet tervezni, így nem lehet egy adott térség hosszú távú jövőjét megalapozni, és azt meg végképp nem kell mondanom, hogy Budapestre milyen hatással lesz, ha itt önök sorra fölállnak majd, és minden polgármester átviszi a kétharmaddal azt, amit ő az adott kerületében éppen gondol.

Polgármester úr, ön mint országgyűlési képviselő, és nem mint Zugló polgármestere, nem érez magában némi felelősséget azért, hogy olyan törvényeket cipeljen ide a Ház elé, amelyek némiképpen nagyobb perspektívából szemlélik a világot? (Dr. Józsa István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm. Kettőperces felszólalásra jelentkezett Babák Mihály képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport. Öné a szó. (Dr. Józsa István: A szarvasi arborétum a következő.)

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, nyilvánvaló, az ellenzéknek az a dolga, hogy ami be van terjesztve, azt száz puskából lője itt - csak az a baj, amikor nagy hazugságról van szó. Mert ami különben abba a színészkedésbe tartozik, amit itt a patkóban kénytelenek vagyunk elviselni alkalmasint az ellenzék oldaláról, ez ténylegesen így van, és ezért semmi harag nincsen köztünk.

De azt azért szeretném elmondani, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy van egy törvényjavaslat, amely egy beruházást, egy állami gondoskodást, akár még a polgármester úr részéről is... (Dr. Józsa István: Állami gondozott lesz?) Igen, állami gondoskodást a tekintetben, mert az imént a Normafa is megemlítésre került, s én úgy gondolom, ezek olyan fontos területei az országnak - a Normafa is és a Városliget is -, amelyekről igenis gondoskodni kell, de nem úgy, mint az elmúlt 50-60 évben és az azt követő 12 éves kormányzásuk alatt, amit a székesfőváros polgármesterei hibájának rónak föl eléggé el nem ítélhető módon, holott, bocsássanak meg, ezeket az állapotokat önök állították elő. Az, hogy lerobbant a Városliget, a Hősök tere, meg minden más, ebben önök voltak a bűnösek, mert önöknek ez nem tetszett, nem tetszett a nemzeti gondolkodás, és az országban a vagyonról való gondoskodás egyáltalán nem. Úgyhogy ne beszéljenek, kérem, a dologban a szocialisták, mert nekik semmi helyük ebben beszélni!

Szabó Rebeka képviselőtársam, bocsásson meg, de nem egy konkrét beruházásról van szó, hanem egy területről, amelyet Városligetnek hívnak, és több objektum van benne. Elképzelések vannak, és ebben nincs döntés még, de bocsásson meg, gondolkodni szabad akár egy fővárosnak, akár egy kerületnek, akár még egy kormánynak is illik gondolkodnia.

Pusztán csak arról van szó, hogy ha ezek a tervek megvalósulhatnak, akkor nyílt utat kapjon, és elő legyen készítve minden olyan fontos lépés, amelyben az állam mint várományos beruházó - és valószínű, ő lesz a beruházó -, az ő saját jogai, többek közt a vagyonkezelés joga biztosítva legyen a törvény által. Erről szól a törvényjavaslat, nem szól most még különben arról, hogy milyen demokratikus fórumokon kell keresztülmennie a beépítési tervnek, meg egyáltalán minden másnak, magának a beruházásnak is (Az elnök csenget.), de kérem, engedjék meg, hogy hadd gondolkodjunk (Az elnök csenget.), és próbáljunk biztonságot teremteni.

Elnök úr, köszönöm megtisztelő türelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Hegedűs Lorántné képviselő asszony, Jobbik-képviselőcsoport. Öné a szó.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Rendes felszólalásra várok, ahol szeretném részleteiben kifejteni a véleményünket, de itt elhangzott egy olyan tévedés, amit szeretnék helyre tenni. Józsa képviselőtársunk azt említette a 7. § (5) bekezdése kapcsán, hogy majd a közbeszerzést tárgyalásos úton kell lefolytatni, és nyilván a Közgép nyeri meg.

(14.50)

Most ennél rosszabb a helyzet, képviselőtársam, és megmondom, hogy miért. Mert az, amire ön gondolt volna, tehát a közbeszerzésekkel kapcsolatos eljárást a zrt. belügyévé degradálja ez a törvény, ez egy teljesen másik paragrafusban, a 3. § (4) bekezdésben van benne, amelyben - csak mondanám egyébként Babák képviselőtársamnak - vélhetően nem az állam lesz a beruházó, hanem nyilvánvalóan, le van írva, ez a bizonyos zrt. lesz a beruházó, ő lesz az építtetője ennek az egész fejlesztésnek, amellyel ezzel kapcsolatban számtalan egyéb gond is van, de ezt a hozzászólásomban a későbbiekben majd ki fogom fejteni.

Nem, itt amiről ön beszélt, az arról szól, hogy még a közbeszerzést megelőzően a kerületi szabályozási terv létrehozásánál, amit, tudjuk, hogy a főváros fog megvalósítani teljesen abszurd és nonszensz módon, ott nem kell az ügyféljogokat, semmit nem kell gyakorolni, hanem az erről szóló kormányrendeletet... - korábban ez az Ötv. 9. § (2-6) bekezdésében volt benne, hogy hogyan kell egy ilyen településrendezési eszközt megalkotni, na most, ezt már kormányrendeletté degradálta a Fidesz-kormányzat, és most a saját kormányrendeletüket is hatályon kívül helyezik, illetve csak egy egészen kis szegmensét kell majd alkalmazni, hogy minél rövidebb úton és minél kevesebb - idézőjelben mondom - érdeksérelemmel tudják ezt a dolgot megvalósítani. Magyarul, bármifajta ügyféljogot megpróbálnak kizárni ebből az egész eljárásból.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Koszorús László képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport.

Megadom a szót.

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Érdeklődően tekintettem az elmúlt egy órában ellenzéki képviselőtársaim rendkívül szakmai felszólalását, viszont azt tapasztalom, mint ahogy általában, most ezt talán kevesebben tudják, hogy a heves kritika után igazából munka nem folyik az ellenzék padsoraiban, hiszen egyetlenegy módosító javaslatot sem adtak be eddig, legalábbis az általános vita lezárásáig. Úgyhogy általában ez így szokott lenni, főleg a kampányidőszakban, hogy az ellenzék kígyót-békát kiabál, követeli a kormányon, hogy dolgozzon, jobban dolgozzon, átláthatóbban, holott törvényi vitáról van szó, majd lezajlik az általános vita.

Nyilván, mint ahogy Szél Bernadett is, Pál Tibor is, Józsa István is és Hegedűs Lorántné is majd a sajtónak el fogja mondani, miért nem jó a jelenlegi törvényjavaslat, de azt a képviselői munkát egyikük sem végzi el, ami egyébként feladatuk lenne, hogy módosító javaslatokkal javítsák a törvény minőségét, pontosabban: javítsák a törvényjavaslat minőségét. Tehát általában ez így szokott kinézni a Magyar Országgyűlésben, az ellenzék hőbörög, de azt a képviselői munkát nem végzik el, ami egyébként kutya kötelességük lenne, ha már ennyire felkészültek a törvényjavaslatból, hogy módosító javaslatokkal javítsák a törvényjavaslat minőségét. Úgyhogy nagyon kíváncsian várom, hogy a nap végén lesznek-e módosító javaslatok, és bátorítom önöket, hogy azért ne csak szájhősök legyenek, hanem végezzék el a képviselői munkájukat is, és igenis javítsák, és nemcsak akkor kell szerepelni, amikor egyébként a sajtó jelen van (Zaj, derültség az ellenzéki oldalon.), hanem akkor is, amikor le kell írni a javaslatokat, és ezt a képviselői munkát el kell végezni. Úgyhogy várom a módosító javaslatokat, kíváncsi vagyok, hogy a sok szöveg után a munkára is jut-e sor az ellenzéki padsorokban ülő képviselőtársaimnak.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a kétperces felszólalások sorát. Megadom a szót Szabó Rebeka képviselő asszonynak, független képviselő.

SZABÓ REBEKA (független): Köszönöm szépen a szót. Ez egy mellékvágány, és talán nem is kell válaszolnom, de most nem tudom megállni. Kedves Koszorús László Képviselőtársam! Hol volt ön az elmúlt három és fél évben? Szeretnék tisztelettel érdeklődni, hogy el tudja-e nekem mondani, vajon az ellenzéki képviselők által benyújtott módosító indítványok körülbelül hány százaléka mehet át ezen a kétharmados kormánytöbbségen? Szerintem körülbelül 5 százalék lehet, lehet, hogy 3, lehet, hogy 1, esetleg, ha nagyon nagy szerencsénk van. (Zaj a kormánypártok soraiban.) Azt most csak így felvetném önnek, hogy nekem az elmúlt három évben volt minimum 150 darab módosító javaslatom, törvénymódosító javaslatom, önnek lehetett körülbelül kilencven-egynéhány, tehát nekem egy kicsit több van, mint önnek. Azt hiszem, önálló indítványom is egy kicsit több van, mint önnek.

Kérdezem: ön szerint azért a 153 módosító javaslatomból hány ment át a parlamenten? Úgy emlékszem, egy darab a három és fél év alatt. Megsúgom önnek, ez nem azért van, mert olyan borzalmasan rossz módosító javaslatokat csináltam. Azt is megsúgom önnek, hogy volt olyan mezőgazdasági bizottsági ülés, amíg önök nem tettek ki engem onnan (Zaj a kormánypártok soraiban.), amikor egy fideszes képviselőtársa odajött hozzám, odajött hozzám a bizottsági ülés végén, és azt mondta nekem, hogy Rebeka, igazad van, én egyetértettem a javaslatoddal, de tudod, sajnos nem szavazhattam meg. Ez persze itt a városi legendák része marad, nem kell hogy elhiggye nekem, csak szeretném jelezni, hogy ezt a fajta - nem is tudom -, teljesen valóságtól elrugaszkodott arroganciát nyugodtan be lehet fejezni, mert ez azután végképp nem a törvénymódosító javaslatról szól.

Én a magam részéről egyébként azért nem adok be ehhez módosító javaslatot, mert akkor az egészet ki kellene törölnöm, és ennek pedig nem láttam értelmét. Ez nyilván nem menne át a parlamenten. Ezzel is jelzem, tudatosan, hogy nem adok be módosító javaslatot, hogy ezt a törvényjavaslatot rendkívül rossznak és károsnak tartom.

Köszönöm.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatjuk munkánkat, a képviselő asszony szíves figyelmébe ajánlom és egyben figyelmeztetem, hogy nem a parlamenti felszólalási statisztikákról folyik a vita, hanem a Városliget megújításáról és fejlesztéséről. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban.) A hozzászólások kapcsán vitát nem nyitok, azonban szíveskedjenek figyelni a felszólalásokra, és akkor érzékelik, hogy mely témához való felszólalást kérdőjelezték meg.

Folytatjuk a kétperceseket. Mint előterjesztőnek, megadom a szót Papcsák Ferenc képviselő úrnak.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel arra kérném minden képviselőtársamat, hogy az előterjesztéshez szóljanak hozzá, és nagyon-nagyon... Éppen Szabó Rebekát szerettem volna megszólítani, hogy örülnék, hogyha mint zuglói polgár, ehhez az előterjesztéshez módosító javaslatot tenne. Két és fél évvel ezelőtt tisztelettel meghívtam az irodámba - nézze el, hogy mint közszereplő, ezzel most visszaélek -, akkor még a Lehet Más a Politika színeiben politizált, akkor arra kértem önt, mint zuglói polgárt, hogy keresse a polgármesterét, és indítványaival javítsa a munkánkat. Azóta csak vidéken látom önt feltűnni. Szerintem mindenki jobban jár, ha Zuglóban fejti ki a tevékenységét.

Köszönöm szépen. (Dr. Gruber Attila tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Pál Tibor képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport.

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Koszorús képviselő úr a módosító javaslatok felé terelte el a vitát. Nem szeretnék ebbe belebonyolódni, nehogy az elnök úr rendre utasítson, csak jelzem, hogy úgy Zugló, mint más fővárosi kerület szerepelt a módosító indítványokban, nevezetesen a költségvetésnél. 654 módosító indítvány volt benyújtva, ebből több mint 100 volt, ami a fővárost érintette, önök ebből egyetlenegyet sem támogattak. Ugye, nem gondolja komolyan, hogy akkor ezek után ehhez a törvényhez bármilyen módosító indítványt be lehet adni? Egyet lehet beadni, egy dolgot lehet csinálni ezzel a törvénnyel: vissza lehet vonni. Ez az egyetlen megoldás.

Azt kell őszintén mondanom, én már Papcsák képviselő urat nem is bántanám tovább ebben a vitában - idézőjelben értendő a bántanám. Számomra az a furcsa, hogy mindehhez a kormány is asszisztál, mert az, hogy Papcsák képviselő úr bead egy ilyen törvényjavaslatot, azt gondolom, a szíve joga, valóban megteheti, de hogy mindehhez a kormány asszisztál, és hallgat egy ilyen vitában, nem szól egy szót sem az itt lévő államtitkár úr, hogy egyébként ez egy nagyon helyes eljárási rend, ami itt van előttünk, hiszen milyen nagyon klassz. Azt kell mondanom önöknek, 3 éve, mert itt visszafelé mutogatnak, nem történik más ebben a városban, mint hogy stadionokat építenek, 3 éve presztízsberuházásokkal állnak elő, 3 éve mindent eldugnak a nyilvánosság elől, és 3 éve a közbeszerzést minden ügyben megkerülik. Ez történik ebben a városban, Babák képviselő úr.

Ha most össze kell foglalnom, talán emlékeznek arra a dalra, ami úgy szól, hogy ujjé, a Ligetben nagyszerű. Ennek most vélhetően egy új szakasza lesz, ami úgy fog szólni, hogy ujjé, a Liget a miénk - mondják majd a vállalkozók és a haverok, akik önökhöz közel állnak. Erről szól ez a törvény, ennek a dalnak a szövegét kívánják ezzel módosítani.

Köszönöm szépen. (Dr. Józsa István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a kétperces felszólalásokat folytatnánk, bejelentem, hogy az elfogadott napirendnek megfelelően a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló T/12415. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak benyújtási határideje 30 másodperc múlva lejár.

Tisztelt Országgyűlés! Most folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Megadom a szót Szél Bernadett képviselő asszonynak, LMP-képviselőcsoport.

(15.00)

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy látszik, Koszorús képviselőtársunknak most már ez a bevett stratégiája, hogy ha kifogy a szakmai érvekből, amiből ugyan egyet sem hallottunk tőle e vita során, akkor bedobja azt, hogy adjunk be módosító javaslatokat. Hát, mondjuk, azért ez sem semmi a Fidesz részéről, hogy vasárnap este benyújtanak egy törvényt, ami már kedden itt a Ház előtt van, és még ők tromfolják le az ellenzéket azzal, hogy nem dolgozunk rendesen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ezt a törvényt önök rendesen kidolgozták volna, akkor nem vasárnap este kellett volna benyújtani. Hónapok óta tudja polgármester úr, vagy ha nem tudja, az még nagyobb baj, hogy ez a projekt előkészítés alatt van a Városligetben. Miért pont vasárnap este jut eszükbe ezt beterjeszteni? De ám legyen! A Lehet Más a Politika be fog adni módosító javaslatot, amúgy is szerettünk volna. Úgyhogy ezúton tisztelettel kérem elnök urat, hogy ne zárja le, kérem, a napirendi pontot, hanem a mai ülésnap végéig lehessen benyújtani a módosító javaslatot. (Koszorús László tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Gruber Attila képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport.

Megadom a szót.

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nem lesz két perc, csak jelezni szeretném, hogy én az elmúlt két ciklusban, azaz 8 éven keresztül ellenzéki képviselő voltam, ellenzéki pozícióban. Rengeteg módosítót adtunk be, a kormánypárti képviselők nagy csodálkozása közepette, de soha nem hivatkoztunk arra, hogy minek adjuk be, úgysem lesz belőle semmi. Tehát ez az érvelés, kedves képviselő asszony, azt kell mondjam, méltatlan egy ellenzéki képviselőhöz. És ezért javaslom, hogy minden percet használjunk ki, és én is támogatom, hogy hosszabbítsuk meg a lehetőséget. Úgy vélem, hogy zuglóiként én is az utolsó pillanatig küzdenék az igazamért.

Köszönöm szépen. (Babák Mihály és Koszorús László tapsol: Bravó!)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Szilágyi György képviselő úr.

Mielőtt megadom a szót, megköszönöm együttműködésüket, és az ülés vezetését átadom Ujhelyi István alelnök úrnak.

Öné a szó, képviselő úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Gruber Attilának szeretném mondani: képviselőtársam, igaza lehetne, ha ön úgy lett volna kisebbségben, hogy egy kétharmados többség ült volna önnel szemben. Pont tegnap hangzott el miniszterelnök úr szájából, hogy támogatja a vizsgálóbizottság felállítását, csak azt ne a Jobbik adja be, mert akkor nem fogadják el. Ez hangzott el. Tehát önök támogatnak bizonyos változtatásokat, csak azt ne az ellenzék adja be, mert akkor azt nem fogadják el. Ezt tapasztalhatjuk például akkor is, amikor a költségvetési módosítókról úgy szavazunk csomagban, mondjuk, egy bizottsági ülésen, hogy nem téma szerint van csomagban szavazás, hanem MSZP-s, jobbikos, LMP-s, fideszes módosítókról. Teljesen mindegy, hogy mi a téma, ha az ellenzéki, akkor lesöprik az asztalról, ha nem, akkor pedig megfontolják, hogy elfogadják-e. (Dr. Papcsák Ferenc: Szánalmas.)

A másik, amiről itt megpróbáltunk, most már tényleg elmondtuk többször, de nem mindegy, hogy adott esetben egy törvény mögött mi van. Tehát mi azt szeretnénk tudni, hogy önöknek milyen terveik vannak a Városligettel. Nem mindegy adott esetben, hogy a Városligetben milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. Erre is mondok példát. Ha, mondjuk, egymillióért kívánnak közpénzből vécét csináltatni, mint ahogy Zuglóban erre már volt példa, akkor adott esetben nem hiszem, hogy ezt az ellenzék teljes szívvel támogatná. Vagy azt sem szeretnénk, ha esetleg a felújítások kapcsán, mondjuk, különféle hangfelvételeket kéne majd a későbbiek folyamán meghallgatnunk azzal kapcsolatban, hogy most éppen bizonyos vállalkozók előnyt szereztek-e, és bizonyos pénzeket juttattak-e valakinek. Ezt szeretnénk elkerülni. Ez lenne a lényege.

Arra meg, amit ön a módosító javaslatokkal kapcsolatban mondott, itt volt a példa tegnap, az önök miniszterelnöke mondta azt, hogy a Jobbik ne adja be ezt a javaslatot, mert akkor nem támogatják, majd önök benyújtják, azt majd támogatni fogják.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Üdvözlöm a tisztelt Országgyűlést, átvettem az ülés vezetését. Közben tájékozódtam Szél Bernadett képviselő asszony javaslatáról, ha minden igaz, amely a beadási határidőt, a vita lezárásának továbbtolását kérte. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy ez most nem lehetséges, mert tegnap úgy fogadtuk el a napirendet, hogy Kövér László elnök úr a napirend elfogadásakor be is jelentette, hogy ennek nincs módosítási lehetősége a bizottságok ülésezése miatt és a háttérmunka miatt. Úgyhogy nekem felülbírálati lehetőségem nincs a napirend elfogadását követően, úgyhogy nem tudom támogatni ezt a kérést. A vita lezárásáig lehet csak benyújtani a javaslatokat. Megyünk tovább.

Hegedűs Lorántné képviselő asszony következik, Jobbik. Öné a szó.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztő Képviselőtársam! Hát, hosszú ideig vártam arra, hogy a rendes felszólalásomra sor kerülhessen, ezért jó pár okot hallottam a tekintetben, hogy miért is kell tulajdonképpen ezt a törvényjavaslatot most a Ház elé hozni, miért is terjesztették be önök. Ön kezdte azzal, hogy felelősség és közösség, erről szól.

Meggyőződésem, végigolvasva ezt a törvényjavaslatot, és minden szakaszát, minden bekezdését gondosan átvizsgálva, hogy pontosan ezt a két dolgot, úgymint felelősség és közösség, ezt teszi ön zárójelbe ezáltal a törvényjavaslat által. Mert pontosan a felelős döntéshozatali mechanizmusokat iktatja ki vagy teszi zárójelbe és hatályon kívül ezen törvényjavaslat kapcsán. Illetve a közösséget, az önkormányzati, a kerületi önkormányzati képviselő-testületet, ami azt a közösséget képviseli, ami Zuglót jelenti, a Főváros Önkormányzatot teszi zárójelbe ezáltal.

Aztán fölmerült az is, hogy azért kell ezt benyújtani, mert a Hősök tere, Budapest szíve történelmi hely, és így tovább, sok szép gondolatot hallottunk. Sok szép és igaz gondolatot hallottunk arról, hogy milyen jelentősége van a Hősök terének Magyarország, a főváros életében. És ez mind igaz. Csak sajnos azt kell mondjam - vagy szerencsére? -, hogy hál' istennek, még nagyon sok ilyen jellegű helyszín van, nemcsak Budapesten egyébként, hanem egész Magyarország területén. És akkor mégis önök egy törvényt, aminek elvileg területi hatálya az egész országra ki kell hogy terjedjen, kizárólag csak erre a konkrét területre, erre a konkrét, egy darab helyrajzi számra alkalmaznak.

Ez önmagában nonszensz, teljesen értelmezhetetlen, és szerintem nagyon rossz gyakorlat, amit önök itt próbálnak bevezetni.

Babák képviselőtársunktól azt hallottuk, hogy Szarvason is sok ilyen szép hely van, és egy kicsit irigykedik, hogy neki miért nem lehet ilyen külön törvénye. Ez a probléma, hogy mindenkinek személyre szabott törvényt kéne ezek szerint alkotni. Mert hiszen úgy tűnik, hogy csak ilyen törvényen keresztül lehet beruházást megvalósítani az önök érvrendszere szerint. Aztán azt is hallhattuk, hogy miért kell. Azért kell, hogy fejlődjön a város, és hát ki az, aki nem akarja, hogy fejlődjön a város. Ezt csak támogatni lehet, ugye, vagy támogatni kell, mert a fejlődésnek csak pártolói lehetnek, ellenzői nem lehetnek. Aki tehát ezt a törvényjavaslatot nem akarja, az egyben azt is jelenti, hogy nem akarja, hogy fejlődjön Budapest. Én ezt visszautasítom.

Azt gondolom, hogy enélkül is, törvényes keretek között is létre lehet hozni ma Magyarországon olyan fejlesztéseket, amelyek mondjuk, olyan nagyságrendűek, ami egész teret érint.

Aztán azt is hallottuk, ami mondjuk, a Hősök tere és a Városliget kapcsán, azt kell mondjam, eléggé sajátságos, hogy itt mindig is az államnak kellett beavatkozni a Hősök tere és a Városliget kapcsán, hogy itt bármi történhessen. Hát, a Regnum Marianum után azt mondani, hogy itt mindig is az államnak kellett beavatkozni, hogy valami történjen, finoman szólva kissé rosszízű. Ezt külön KDNP-s képviselőtársaimnak mondom.

Aztán azt mondták, hogy azért kell, hogy tiszta viszonyokat teremtsenek, mert jelenleg rendezetlenek a tulajdonviszonyok. A rendezetlenség pedig abban merül ki, hogy két tulajdonos van, úgymint Budapest és a zuglói önkormányzat. A leírás szerint kettő van, de akkor ezek szerint még az állam is tulajdonos. Hát, ez valóban rendkívül rendezetlen viszony.

Amikor integrált városfejlesztési stratégiát valósítunk meg, és annak alapján pályázati pénzeket költünk el, akkor van, hogy száz vagy több száz tulajdonos is van. És mégis, egy kistelepülési önkormányzat is meg tud valósítani aránylag, saját léptékéhez képes nagyméretű beruházásokat. De hát önök vannak többségben a Fővárosi Önkormányzatban, Zuglóban, az államhatalom végrehajtó szervénél. Akkor tulajdonképpen mi ebben a rendezetlenség? Miért nem tudnak önök saját magukkal együttműködni?

(15.10)

Ez szerintem önmagában nem lehet ok arra, hogy ilyen törvényt benyújtsanak. Azt mondják, hogy nem kell félni... - ja igen, hogy nincs pénz, és hogy hát azért, hogy lehessen pénz. Hát eddig azt hallottuk a minap, illetve pontosabban, pont a mai nap nemrégiben tárgyalta a Ház a nemzeti fejlesztés 2030-as dokumentumot, amit azért kellett benyújtani az előterjesztő kormányzat szerint, mert az európai uniós pénzek elköltéséhez, ami az EU 2014-2020-as költségvetési ciklusára vonatkozik, kellenek ilyen fejlesztési tervek, abból következően operatív programok, merthogy lesz pénz. Ahhoz miért kéne tulajdonképpen törvényt alkotni? Vagy mitől generál egy törvény pénzt? Ezt megmondom őszintén, nem igazán értem.

Aztán azt mondják, hogy nincs mutyi. Na, ha nincs mutyi, akkor most mondják meg nekem, sorolják fel, hogy kik lesznek e zrt. menedzsmentjének a tagjai! Mondják meg, álljanak ki ide elénk, és mondják meg! Mert egészen biztos vagyok benne, hogy készen van a névsor, biztos vagyok benne. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Röhejes!) Igen, hát valóban röhejes, igen, az ember kínjában nevet, hogy így folynak most a dolgok egy nemzeti, saját magát kereszténynek valló kormányzat idején.

De hogy a törvényjavaslat konkrét szövegére térjek át, a következőt szeretném mondani. Kérdéseim lennének alapvetően, és nagyon jó lenne, hogyha most már érdemi választ kaphatnék. Először is a bizottsági ülésen, amikor erről tárgyaltunk, itt most a kisebbségi vélemény előadásánál is elmondtam, hogy rendkívül érdekes, hogy Vas Imre képviselőtársunk, aki ott előterjesztőként részt vett - mert mint tudjuk, két előterjesztője van, Papcsák Ferenc és Vas Imre -, nem tudta megmondani, hogy igazából milyen beruházásokat takar ez a törvényjavaslat. Most itt Papcsák Ferenc képviselőtársunktól konkrét terveket hallottunk.

Nagyon jó lenne, még egyszer mondom, és hangsúlyozom, hogy ugyan becsüljék már meg, tiszteljék már meg a Házat azzal, hogy akár itt, a vörös társalgóban bemutatják ezeket a terveket, hogy lássuk, hogy mi az, ami meg fog valósulni, lássuk, hogy mi az, amihez szükséges ez a törvényjavaslat. Mert elképzelhető, hogy az alapján még támogatható is lehet. Mert hátha benne van a Regnum Marianum. Papcsák képviselőtársam, most ne menjen ki, mert most konkrétan önnek szegezem ezt a kérdést. Meg fog-e épülni a Regnum Marianum? Mert igen, ez egy olyan ország, ahol a társadalom azt követeli, hogy az az épület, amit Rákosi Mátyás leromboltatott, az újra épüljön fel. Lehet, hogy a katolikus egyház kapott már e tekintetben kárpótlást, de az legfeljebb csak erkölcsi kárpótlás lehetett azért, mert lerombolták a templomát. De annak a templomnak újra állnia kell. Hogyha olyan sok pénz lesz ezen törvényjavaslat kapcsán, akkor ugye, fel fog épülni a templom? Hogyha azt mondja most itt az előterjesztő a mikrofonba, nekem válaszként, hogy igen, azt ígéri, hogy ezen törvény alapján újra fog állni az a bizonyos templom, akkor lehet, hogy a Jobbik még meg is fogja szavazni ezt a törvényjavaslatot. De most itt tegyen ígéretet a Ház előtt, hogy ez meg fog történni! Tudniillik Vas Imre képviselőtársam nem tudott. Ön szerint ez nevetséges, Koszorús képviselőtársam, hogy egy keresztény templom felépítését követelem itt a Háztól? Mondja már meg, hogy mi ebben a... (Közbeszólás a KDNP padsoraiból: Nem erről van szó!) De igen, erről szól, erről szól, hiszen az van benne, hogy a Városliget ingatlanterületén, olvasom a 7. § (1) bekezdés e) pontját, hitéleti célú ingatlan is létrejöhet. Ja, vagy valami másfajta hitéletre gondolnak? Mondja már meg, hogy miről szól ez a törvény!

No, akkor menjünk tovább! A következő problémáim az építésjogi, illetve településrendezési kérdésekkel kapcsolatban voltak. Az teljes egészében nonszensz, hogy a Fővárosi Önkormányzat kerületi szabályozási tervet alkosson. Amire eddig felhatalmazása van, és amivel kapcsolatban az építésjogot szabályozó törvények mindegyike szól, benne sarkalatos törvényekkel, az arra ad felhatalmazást, hogy a fővárosi rendezési szabályzatot alkossa meg a Fővárosi Önkormányzat, amiben viszont telekalakítási és építésjogi szabályozási elemek nem lehetnek. Még egyszer: olyan rendeleti felhatalmazása van, amiben csak ez a kettő dolog hiányzik. Amire a kerületnek, a kerületi önkormányzatnak van lehetősége, abban lehetnek telekalakítási, illetve építésjogi szabályozási elemek. Na most, én úgy tudom, hogy ez a pontja, ami a 7. §, még egyszer mondom: (2)-(6) bekezdésig terjedő része, az nem lesz sarkalatos. Ugyanakkor vannak olyan törvények, amelyeket önök ezen törvény alapján nem helyeznek hatályon kívül, de mégis ezeket a körülményeket rendezik és tisztázzák. Mondok egy példát: az Mötv.-ben is ez szerepel. Tehát ezt a kérdést önöknek valamilyen módon rendezni kell.

Egy másik esetben, a Duna-parti ingatlanok esetében önök egy külön kategóriát hoztak létre, tehát vannak a kerületi önkormányzatokhoz kötődő felhatalmazások, hogy milyen lehetőségek vannak, mit lehet alkotni, ugyanúgy a Fővárosi Önkormányzathoz, illetve egy teljesen külön kategóriát hoztak létre. Javaslom, hogy ha önök ezt meg akarják oldani anélkül, hogy teljes egészében az önök által alkotott törvényeket lábbal tipornák, alkossanak egy új ilyen elemet, amit úgy hívnak, hogy városligeti szabályozási terv vagy valami ilyesmi, és amiben... (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.) Nem, nem ez van benne, a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatban abszolút nem ez van benne. Nem ez van benne! Tessék elolvasni! Az van benne, hogy kerületi építési szabályzatot alkothat. (Ivanics Ferenc: Kategóriákról szól.) Nem, ne haragudjon, képviselőtársam, akkor szóljon ehhez hozzá, hogyha ért hozzá! Akkor szóljon ebbe a kérdésbe bele, mert én úgy gondolom, hogy itt azért vannak olyan szakmai követelmények, amit talán a tisztelt Ház is megérdemel, hogy talán figyelembe kéne venni. (Taps a Jobbik padsoraiból.) Bizony!

No, akkor továbbmennék még. Akkor mondják már meg nekem, hogy miért is kell 99 évben megállapítani a vagyonkezelési jogot! Miért nem mondják azt, hogyha itt tényleg nincs semmi mutyi, hogy csak a beruházás ideje alatt? És utána a felépítmények átszállnak az államra, az állam szedi a hasznát. A múzeumok esetében számtalan esetben, ugye, ez a helyzet. Miért kell most ide közbeiktatni egy vagyonkezelőt 99 évre? Hogyha tényleg nem a mutyiról szól a dolog, akkor önök ilyen módon nyugodtan módosíthatják a saját előterjesztésüket, és azt mondhatják, hogy a vagyonkezelői jog kizárólagosan csak a beruházás végéig szól.

Végül még, pillanat, mert elég sok mindent felírtam itt a vita során. Ja igen, még arra szeretnék visszatérni egy szó erejéig, ami itt felmerült Józsa képviselőtársam által, de ő már időközben kiment, hogy hogy is fog történni ezen szabályzatnak, építési szabályzatnak a jóváhagyása, és ott ő azt mondta, hogy tárgyalásos eljárással kell lefolytatni. Ez valóban így van, de ő a közbeszerzésekre értette ezt, ami egy teljesen másik paragrafusban lett rögzítve, és a vagyonkezelőnek adja meg ezt a jogot a törvény.

Azonban az való igaz, hogy a kerületi építési szabályzat egyeztetését leegyszerűsíteni egy tárgyalásos eljárásra, amikor ilyen nagyságrendű beruházásról van szó, szerintem, finoman szólva nem illendő, nem elegáns dolog. Igenis megérné, pláne, hogyha valóban nem mutyiról van szó, megérdemelné azt a nagy nyilvánosság, a kerület lakói, ha már önök - az előterjesztésben azt hallottuk - a kerület lakosságának az érdekét akarják szolgálni, az ő kényelmüket, hogy akkor esetleg ismerjék meg azt az építési szabályzatot, ami az ő ingatlanjaikat is befolyásolni fogja. Ugye, mert az ügyféljogokat akkor szokta biztosítani a törvény, mikor feltételezzük, hogy a szomszédos ingatlanok tekintetében is hatással lesz egy beruházás. És ezt egy tárgyalásos úton való eljárásban rendezni, ez azt jelenti, hogy valójában ezeket az elképzeléseket nem fogják megismerni a kerület lakói, a környék lakói. És ezáltal, bocsásson meg, de csak az erősödik meg bennem továbbra is, hogy valami mutyiról lehet szó. Kérem, cáfoljon meg!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

(15.20)

ELNÖK: Kétpercescunami következik. Elsőként Babák Mihály képviselő úr, Fidesz.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szólás lehetőségét. Hegedűs képviselő asszony, bocsásson meg, de én úgy gondoltam, hogy pontosan fejeztem ki magam. Ha nem történt, most pótolnám, mert biztos bennem van a hiba. Én az ügyben fejtettem ki álláspontomat, hogy nagyon szeretném, ha Szarvason, a történelmi Magyarország közepén, amely egyben a Nagy-Magyarország mértani közepe, sőt a nemzet közepe, lenne állami vagy önkormányzati kiemelt beruházás, ahogy ezt a Városligetben is szeretnék, és nagyon gratulálok Papcsák úrnak.

Ön azt kéri, hogy mondjuk meg, hogy milyen konkrét dologról van szó. Nincsen. A sajtóban én is olvastam, hogy a székesfőváros, a kormány, a kulturális államigazgatás gondolkodik azon, hogy milyen fejlesztéseket kellene tennie a Városligetben, ami nagyon dicséretes dolog, mert sajnos eltelt száz év, és volt előtte ötven év, húsz év meg sok egyéb más, amikor nem gondoskodtak erről a területről.

Tehát a konkrét tervről nem lehet beszámolni most, egy tulajdonjogot rendező törvényjavaslatnál, de ha úgy gondolja, hogy Papcsák úr képes arra, hogy most itt megígérje, hogy a Regnum Marianum visszaépülhet és megépülhetne, a kerületben lobbizni én magam is ott vagyok, szeretném, ahogy ön. Tisztességes szándék, de ezt ne kívánja, hogy megígérje Papcsák képviselő úr, ez nem rajta múlik, hanem azon, aki majd ehhez a pénz adja és beruházza. Kérem, próbáljunk abban összefogni, hogy megépülhessen és visszaépülhessen, amit a szocialisták lebontottak annak idején, ugyanis ez is hozzátartozott a Városligethez. Úgy gondolom, ebben érdekközösségben vagyunk.

Azt azért tudni kell, hogy a főváros tulajdonos, azonkívül pedig Zugló és az állami intézmények is ott vannak.

Az érdekekről is beszélhetünk. Elsősorban a főváros érdeke, az itt élő emberek érdeke, de érdeke Zuglónak és érdeke az országnak is, mert mi is szeretjük a Városligetet. Úgy gondolom, hogy az államnak most itt a konkrét és tiszta vagyonkezelői jogát kellene biztosítani e törvényjavaslat kapcsán, erről próbált előkészítő javaslatot tenni Papcsák képviselőtársam, dicséretesen.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Papcsák Ferenc képviselő úr következik, kétperces hozzászólásra.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Megszólíttattam képviselő asszony által. Tisztelettel tájékoztatom, hogy a Regnum Marianum jogutód temploma a Zoborhegy téren van, ez Zuglóban van Hajnal atya plébános felügyelete és munkássága mellett. (Hegedűs Lorántné: Nem jogutód kell, azt kell odaépíteni...) Tehát jogutód plébániatemplom. Többször fölvetettük az elmúlt három évben, hogy szeretnénk a Városligetben méltó emléket állítani, állíttatni ennek a plébániatemplomnak, illetőleg van egy olyan elképzelés is, van erre egy alapítvány, amely szeretné ezt újjáépíteni, újjáépíttetni. Én támogatom az ő munkájukat, de természetesen a Magyar Katolikus Egyház nélkül ez nem fog tudni megtörténni, hiszen a Magyar Katolikus Egyház az ügy ura ebben a kérdésben. Viszont az az elképzeléseink között szerepel - tisztelt elnök úr, ha ennyit még engednek a számomra -, hogy a volt plébániatemplom megmaradt altemplomi részét megfelelő formában rendbe tegyük, és megfelelő emléket állítsunk az egyébként a kommunisták által lerombolt templomnak.

Viszont nagyszerű lehetőséget biztosít a beruházásra, így a múzeumi negyed kialakítására az a Felvonulási tér, ahol parádéztak a kommunisták 40 évig. Most turisták fognak sétálgatni, megújult és felfrissült állapotban múzeumok fognak épülni, szerintem ez nagyon fontos.

Fölteszem azt a költői kérdést: ki az a budapesti városlakó, magyar honpolgár, aki azt mondja, hogy nem kell felújítani a Városligetet, nekünk nem kell múzeum, nekünk nem kell kultúra, nekünk nem kell rendezett közterület? Nem is értem egyébként ezt a vitát. Nem is értem egyébként Józsa bekiabáló József... Nem tudom, mi a keresztneved. (Közbeszólás: István.) István. (Dr. Józsa István: Nem tudod? Szégyen!) Direkt elfelejtem egyébként. (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) Nem is értem a hozzáállását a képviselőtársaimnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Ivanics Ferenc képviselő úr következik, kettőpercessel, Fidesz.

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Mivel megszólított itt a hozzászólása közben, ezért válaszolok. Nevezetesen arra a részre gondolok, amikor a kerületi építési szabályzat mikéntjét kifogásolta, és erre én mertem véleményt mondani. Ha megnézi az ilyen jellegű szabályzatokat, azok különböző szinteket határoznak meg. Van országos szint, van megyei szint, van fővárosi szint. A fővároson belül van kerületi szint. A kerületi szint az, amit meg tud határozni mint építési szabályzat. De ez a Városligetre fog vonatkozni, csak a kategóriája az a kerületi.

Ilyen módon határolja be. (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Tehát ez a javaslat elhelyezi az építési jogrendben... (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Zavarta az előbb, hogy közbeszóltak? (Hegedűs Lorántné: Abszolút nem.) Úgy tűnt.

Tehát gyakorlatilag, ha a kerületi építési szabályzatot nézzük, akkor az a szintjét határozza meg, és hogy az a Városligetre vonatkozik, attól lesz városligeti, és ilyen módon kiemeli a különböző szabályozásokból, és arra teremt lehetőséget, hogy a Városligetet egységben, egy külön elképzelés alapján, olyan szinten valósítsuk meg, ahogyan azt a XXI. századi Európa megköveteli. Ez a javaslat erre teremt lehetőséget.

Lehet furcsállni a mikéntjét, hogy hogyan valósul meg, lehet különböző pontokat vitatni benne, de azt nem, hogy az építési szabályzatoknak megfelelő szintű szabályozás a kerületi szabály ebben a kérdésben. Úgyhogy, ha ezt elfogadja és sikerül megértenie - ez nem ebben a törvényben van benne, hanem az építési szabályzatokról szóló törvényben, az egy másik törvény, azt is meg kellene nézni hozzá -, akkor pontosan meg fogja érteni ezt a mondatot, és így világossá válik a dolog, és akkor nem fog másokat azzal vádolni, hogy nem olyanokat mondanak, ami nem ideillik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Koszorús László képviselő úr következik, kettőperces hozzászólásra.

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Lassan 90 perce zajlik a vita. Én azt látom, hogy a kormányzati oldalt vagy a kormányoldalt egy városligeti múzeumnegyed megépítése és megálmodása érdekli, míg az ellenzéket egy saját maguk által összerakott, rögtönzött összeesküvés-elmélet hajtja.

Jelen pillanatban - bár ezt nem tudják nyilván a kedves tévénézők - két darab módosító javaslat szerepel a törvényjavaslat mellett, az egyiket Kozma Péter, a másikat Babák fideszes képviselőtársunk jegyzi. Azt gondolom, hogy ha önök ténylegesen ebben a 90 percben szánták volna az időt arra, hogy javítsák az ötletet, javítsák a törvényjavaslatot, az önálló indítványt, akkor legalább legépelik a módosító javaslatot (Dr. Staudt Gábor: Nyújtottunk be!), és érdemben is tudnánk arról majd dönteni, hogy önök ténylegesen csak szóban vagy igazából tettekben is szeretnének ehhez hozzájárulni. Mert azt látom, hogy önöket inkább csak a kampány heve hajtja, illetve ez a rögtönzött összeesküvés-elmélet, ami nagyban gátolja, hogy a Városligetben egy múzeumnegyed megépülhessen.

Köszönöm szépen, és bátorítom önöket, hogy adjanak be módosító javaslatokat, hiszen valahol ez is a feladatuk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Technikai információként jelzem, hogy minden egyes kétperces hozzászólás újabb kettőt szül.

Hegedűs Lorántné képviselő asszony következik, Jobbik.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen. Ha Babák képviselőtársam kiemelt beruházásra vágyik, tisztelettel jelentem, arra van törvény, arra nem kell külön törvényt alkotni, arra már van, és pénz is lesz hozzá, ahogy hallhattuk korábban a kormány képviselőitől, az európai uniós költségvetésből bőven fog rá telni a 2014-2020-as időszakban, legalábbis ők ezt állítják.

Ha jól értettem, akkor ön azt mondta, hogy múzeumok lesznek, Regnum Marianum nem lesz, legföljebb egy falcsonkot, illetve egy valami alépítményt fognak rendbe hozni. (Dr. Papcsák Ferenc: Nem mi tervezzük, a katolikus egyház...) Ön ezt mondta, azt mondta, hogy múzeumok lesznek, másra egyelőre nem gondolnak. Köszönjük szépen, ez rendkívül kiábrándító, de gyakorlatilag nem is nagyon várhattunk önöktől mást. (Dr. Papcsák Ferenc: Miért fordítja ki a szavaimat? Miért nem akarja megérteni, amit mondtam?)

Még egyet szeretnék hozzáfűzni, ami az építésjogi körülményekre vonatkozik. Akkor mást mondok, képviselőtársam. Nem én mondtam, hanem a BM jelen lévő osztályvezetője mondta, hogy az, ami oda így most le van írva, nem alkalmas rá, mert egy teljes káoszt teremt, ez így nem alkalmas. (Babák Mihály: Ki fogjuk venni.) Ezért mondtam azt, hogy lehetne egy olyan megoldást találni, hogy a Duna-parti mintára egy teljesen új kategóriát hoznak létre.

Egyébként meg akkor a következőt kérdezem: ha önök ragaszkodnak a kerületi szabályozási tervhez, akkor miért nem Zugló alkotja meg? Itt ül a polgármestere, hallhattuk, hogy csak ő, de ő aztán igazán tudja, hogy mi kell a zuglói polgároknak meg lakosoknak. Akkor alkossa meg a zuglói önkormányzati képviselő-testület! Az miért nem tudja megalkotni? És akkor nem volna ilyen probléma! Erre a konkrét kérdésemre adjon választ!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Szél Bernadett képviselő asszony következik, kettőperces hozzászólásra.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Tisztelt Képviselőtársaim! Mi most egy olyan törvényjavaslatról tárgyalunk, amit vasárnap este sikerült a Fidesznek kétharmaddal benyújtani. Erre képesek, ennyien vannak, és mégis vasárnap este jutnak el odáig, hogy ezt benyújtsák.

150 milliárd forintról van benne szó, egy kiemelt beruházásról, aminek a hírek szerint egy része EU-s forrásokból származik, de amit biztosan tudunk, hogy az adófizetők pénzéből 350 millió forintot jövő évben már erre szeretnének elkölteni.

(15.30)

Semmi érdemi választ nem kapunk a kérdéseinkre, nem kapunk arra választ, hogy mit szeretnének építeni, azt sem tudjuk pontosan, miből szeretnének építeni. Azt viszont tudjuk, hogy létrehoznak majd kétharmaddal egy vákuumot, amelyben önök azt csinálnak, amit akarnak.

Egy módosító javaslatot tudok ezzel kapcsolatban mondani: felejtsék el! Felejtsék el, és ha kétpercesben hozzá kívánnak szólni, akkor jöjjenek szakmai érvekkel, különben azt fogom gondolni, tisztelt képviselőtársam, hogy el sem olvasta azt a törvényt, amihez most már másodszorra hozzászól, és azt kifogásolja, hogy 90 perce beszélünk erről. (Kontur Pál: Nem is tudom, miről beszélsz!)

Nézze, 350 millió forintról és 150 milliárd forintról van szó. (Kontur Pál: Ki mondta ezt neked?) Azt gondolom, hogy Magyarország megérdemel annyit, hogy erről érdemi vita legyen a parlamentben annak ellenére, hogy vasárnap este sikerült önöknek ezt a törvényt benyújtani. (Zaj, közbeszólások a Fidesz padsoraiban.) Annak ellenére ezt átolvastuk, megvizsgáltuk, megnéztük a civileknek azon véleményét, ami nem feltétlenül osztja Papcsák polgármester úr, képviselő úr véleményét, és itt vagyunk, és vitázunk róla.

Ne próbálják ezt a vitát azzal elkenni, hogy itt mindenféle összeesküvés-elmélet van. Nem, itt egy törvény van, ami messziről bűzlik! (Közbeszólások a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: Babák Mihály képviselő úr következik kettőperces hozzászólásra.

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét. Az utolsó megnyilvánulására, dr. Szél Bernadett képviselő asszony: tényleg olvastam a törvényjavaslatot, képviselőtársam is, de ebben 150 milliárdról és konkrét beruházásról nincs szó. Tessék már nekem megmutatni, hogy hanyadik sorban van, melyik oldalon, mert nincs benne! Ez szerintem önnél megjelent valami ködfelhőként, és most beleképzeli tényként, amit ön gondol.

Ne haragudjon meg, nem sértegetni akarom, de nemegyszer mondta. És milyen mutyiról van szó? Szerintem önnél van valami probléma és nem a törvényjavaslatnál, de ne haragudjon meg, elismerem, drága Szél Bernadett képviselő asszony, hogy szokatlan, újszerű ez a törvényjavaslat. Kérem, szokja meg, hogy az élet új megoldásokat kíván, és úgy gondolta képviselőtársam, és nem is tudom, mit beszél itt a kétharmadról, hogy mire képes meg mire nem... - szóval, tehetünk ilyen megjegyzéseket, csak nem érdemiek.

Úgy gondolta, képviselőtársam, hogy egy fontos megoldás Budapest székesfőváros érdekében, az itt élők érdekében, Zugló érdekében, hogy egy ilyen kiemelt állami beruházásnak egyébként a területen lévő jogi státusát rendezze. Pusztán erről van szó. Ebben nincs Regnum Marianum templom, nincs benne semmi egyéb más, múzeum sem, és nincs 150 milliárdos mutyi sem. Tessenek már egy picit elolvasni ezt a törvényjavaslatot! Megértem, hogy önök megütköznek e megoldás kapcsán, de úgy gondolom - és ezt még egyszer mondom -, hogy újszerű megoldásokra legyenek nyitottak azért. És ne blamáljuk egymást!

Elhiszem, ez mind belefér különben a hazugságokba, amit önök is gyakorolnak, hogy mindenkit besároznak e törvényjavaslat kapcsán, de nem is értem pontosan, miért teszik, semmi értelme nincs. Úgy gondolom, hogy erre tettünk esküt.

(A telefonáló Hegedűs Lorántné felé:) Nincs bent a képviselő asszony, talán inkább nem figyel. Mondhatom még? Mondhatom, igen. De nem értem, hogy miért tartja fontosnak Hegedűsné képviselő asszony, hogy egy polgármester lobbizik. Nem figyelt oda. Tudom, hogy vannak kiemelt beruházások - nem figyel, telefonozik.

De azt mondtam, hogy jó lenne, ha az én kis városomban is lenne egy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kiemelt állami beruházás. De erről mindig a kormány dönt, nem én döntök, csak az óhajomat fejtettem ki.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy egy tisztességes polgármester lobbizzon a városáért.

ELNÖK: Babák úr!

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Egészséges dolog. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Rutinos kétperces hozzászóló, tudja, hogy kettő perc, az kettő perc. Papcsák Ferenc képviselő úr következik két percre, Fidesz.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon szeretném, ha rögzítenénk egy tényt: ennek a környéknek, a Városligetnek, az Ajtósi Dürer sornak és ennek a résznek van egy megválasztott országgyűlési képviselője az én személyemben. Egyéni országgyűlési képviselőként ne tessék már elvitatni tőlem azt, képviselő asszony, hogy önálló képviselői indítvány benyújtásának jogával éljek. Azt gondolom, jogom van hozzá. Szeretném azt, ha ez a területrész megújulna, és valóban - még egyszer rögzített formában, hogy megértsék - a XXI. századot éljük már 13 éve.

De azok az állapotok a '70-es éveket tükrözik: azok a bódék, azok a lepukkant épületek, az az aszfalttenger. Ezt rendbe kell tenni. Ennek találtam ki a jogi szervezeti kereteit, amely beruházás kiemelt állami beruházássá történő minősítését javaslom, amely beruházás kiemelt állami beruházási státusa azt eredményezi, hogy erre egy szervezetrendszert kell felállítani, a Nemzeti Vagyonkezelő rendszerében felállításra kerül egy munkaszervezet részvénytársaság formájában, amely százszázalékos állami tulajdonú. A megépített építmények százszázalékos állami tulajdonba fognak kerülni. A jogcíme a vagyonkezelés, nagyon egyszerű: vagyonkezelés.

A zuglói önkormányzat résztulajdonát - egészen csekély tulajdona van a Városligetben - nem érinti. Ennek a területnek a felelőse a Fővárosi Önkormányzat, tehát a Fővárosi Önkormányzatnak kell fenntartani, karbantartani. Láthatóan egyébként nagyon sok minden történt az elmúlt 3 évben, de ekkora összegű beruházásra nem képes a Fővárosi Önkormányzat sem. Azt gondolom, hogy kiemelt állami feladatként ezt a kérdést tisztességgel meg kell és meg is lehet oldani.

A Regnum Marianumra - nyolc másodperces - azt mondtam, hogy a magyar katolikus egyház nélkül ez a templom újjá nem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) építhető. A jogutód temploma pedig most is létezik. Szeretném, ha újjáépíthető lenne.

ELNÖK: Képviselő úr!

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ivanics Ferenc képviselő úr következik kétpercesre, Fidesz.

IVANICS FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Tényleg csak tisztázandó, bár nem tudom, hogy így telefonbeszélgetés közben, ami még mindig tart, mennyire lehetséges megérteni. (Dr. Apáti István: Amennyire háttal állva! - Hegedűs Lorántné: Igen, tessék parancsolni! - Az elnök csenget.)

Rendben, köszönöm szépen. Az a lényeg benne, hogy a kerületekre van egy kerületi építési szabályzat, és ez a Városligetre egy egyenértékűt hoz létre. (Hegedűs Lorántné: El ne mondd nekem!) Ezt vitatja-e, képviselő asszony? (Hegedűs Lorántné: Az értelmetlenséget vitatom.) Kiemeli.

ELNÖK: Nehéz lesz követni a párbeszédet így.

IVANICS FERENC (Fidesz): Az a lényeg benne, hogy a kerületiből kiemeli és egy külön státust ad neki azért, mert ahogy hallhattuk Papcsák képviselőtársunktól, meg a többiek is elmondták: Városligetből csak egy van. Ilyen kulturális-természeti értékekkel rendelkező területből egy van, ami a fővárosban van. Ezért külön szabályzat vonatkozik rá, ami a többi kerülettel egy szintre emeli az építési szabályozását. Mindössze ennyiről van szó.

És amit vitat, hogy inkább csináljunk valami külön kategóriát, ez tulajdonképpen az. (Hegedűs Lorántné: Nem! Nem!) Csak mivel ilyen egy van, ezért nem egy egész kategóriát készít, hanem azt mondja, hogy a Városligetet ilyen és ilyen módon, a többiektől eltérő módon szabályozom. Ez mindössze ennyit tartalmaz.

És ha ezt elfogadja, akkor kiderül, hogy gyakorlatilag ugyanarról beszél, csak megpróbálja ezt vádként megfogalmazni, mint ahogy benne van a javaslatban, ami egyébként meg a dolog lényege.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Szilágyi György képviselő úr következik, Jobbik, kettőperces.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Ivanics képviselő úr, csak ezért mondom, el önnek, mert lehet, hogy nem volt itt azon az általános vitán, mert lehet, hogy éppen nem ért rá, amikor önök ugyanezt mondták el a Margitsziget esetében is. Állítólag a Margitszigetből is egy van, azért kellett külön hozni rá törvényt. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.)

Megmondom, önnek, nem csak egy van, mert van egy Népliget is, igaz, hogy nem ennyire történelmi helyszín a Népliget, de hasonló gondokkal küzd egyébként, mint a Városliget, és hasonlóan meg kellene oldani ezeket a problémákat. Mint ahogy az akkori állítással szemben a Margitszigetből sem csak egy van Budapesten, mert akkor javasoltuk, hogy a Hajógyári-szigetre is ilyen átfogó terveket készítsünk, de az már nem tetszett önöknek.

Csak azért, mert hátha ezt nem tudta, ezért mondtam el önnek, hogy önök mindig arra hivatkoznak, hogy egy bizonyos területből valahol, valami miatt ha kimondottan csak egy van, akkor egy területre hoznak olyan rendelkezéseket, amely rendelkezések csak arra a területre vonatkoznak. És amit képviselő asszony elmondott: ez a törvénykezésnek nem igazán a legmegfelelőbb formája.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Lássunk csodát: visszatérhetünk az előre bejelentett felszólalói listára. Szél Bernadett képviselő asszony, LMP.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Először is nem győzöm ismételni azt, hogy önöknek sikerül olyan szintre rombolni a magyar demokráciát, olyan törvénygyárat csináltak a magyar parlamentből (Babák Mihály: Jaj, ne tessenek ilyet mondani! Nem igaz.), hogy már a mindig megszokott, vasárnap este benyújtott törvényjavaslataikat sem gondoljuk rendkívülinek, de ez az. Mert a Magyar Országgyűlésnek nem úgy kellene működni, hogy vasárnap este kapunk derült égből, sehonnan, nem számítva rá, egy törvényjavaslatot, ami hétfőn már a bizottságokban van, kedden pedig már itt beszélünk róla, a parlamentben.

Eközben az apparátus sem bírja ezt a terhelést, hiszen tegnap azért kellett ragaszkodni ahhoz a házelnök úrnak, hogy ezt a napirendet lezárják most, mert egész egyszerűen félnek attól, hogy nem tudják feldolgozni azt a rengeteg irományt, ami ebben a törvénycunamiban, ami most itt, karácsony közeledtével elérte a magyar parlamentet, és ezzel el fognak-e boldogulni. (Babák Mihály: Ezért fizetnek minket!)

Ezért nem lehet például ma estig kitolni a módosító javaslatok benyújtásának határidejét, mert egész egyszerűen olyan mértékű törvénycunamit dobtak önök a magyar parlamentre, hogy már az apparátus sem bírja. De az ellenzék itt van, az ellenzék teszi a dolgát, és megteszi a kritikai észrevételeit.

(15.40)

Ha ez önöknek nem tetszik, a szívük joga, de mi a munkánkat végezzük. Az pedig, hogy állandóan bekiabálással zavarják az okfejtéseinket, méltatlan a Magyar Országgyűléshez. Koszorús képviselő úr, Babák képviselő úr, nyomjon gombot, ha velem szeretne beszélni, de ne kiabáljon közbe, miközben én demokratikusan megválasztott képviselőként a jogaimat gyakorlom és a kötelességemet teljesítem. (Babák Mihály: Ki kérte ezt számon?)

Elfogadhatatlan az, hogy megint egy ilyen minőségű törvényt kaptunk. Ezt már sokszor elmondtuk, de muszáj újra elmondanom, hogy ez egy vákuumot hozott létre, egy olyan vákuumot, amelyben az emberek ezt követően azt fognak csinálni a Városligettel, amit akarnak, méghozzá azok az emberek, akik ezt a projektet jegyzik.

A Liget-projektről már többször nyilatkozták, hogy 100-150 milliárd forint a költségvetése. Egy kiemelt beruházásról van szó, ami igazából azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban végig lehet majd hajszolni az engedélyeztetést, mint egy normál projekt esetén. Ennek a 150 milliárd forintnak egy részét önök EU-s forrásokból kívánják finanszírozni. Azt, hogy hogyan és miként, azért nem tudják, mert a következő ciklusra fog esni. Kíváncsian várom, hogy lesz-e ebből valami, vagy az lesz, mint például a kormányzati negyeddel, hogy megálmodják és elindul - sokszor használták a vitában is azt a szót, hogy álmodni, álmodni, álmodni -, végül mégsem lesz belőle semmi.

A költségvetésben mindenesetre már spóroltak rá, 350 millió forint szerepel a negyeddel kapcsolatos költségekre. Ez 2014-re már be van tárazva. Tehát teljesen komolyan gondolják, hogy ennek nekiállnak. Azt gondolom, ha szépíteni szeretnék a várost, annak alapvetően semmi akadálya nem lenne, de itt nem erről van szó.

Mint ahogy szakértő civilek is elmondták, ezt egy teljesen elhamarkodott projektnek gondolják, ami nincs tekintettel arra, hogy Budapest más részein ez milyen hatásokkal fog járni. Milyen hatása lesz annak a többi múzeumra, hogy ennyi múzeumot felhalmoznak egy kicsi térben, amely amúgy is túlterhelt. Vagy azt próbálják nekem elmondani, mit jelent az a felsorolás, amely a 7. § (1) bekezdésében van, amely szerint az űrrepülő-kilövő pályán kívül szinte mindent lehet majd építeni a Városligetben, mert lehet kulturális, közösségi szórakoztató, oktatási-nevelési, sport- és szabadidő, hitéleti, turisztikai, vendéglátó, kiskereskedelmi, közlekedési, biztonsági rendeltetésű, parkoló, gépjárművek, illetve kerékpárok elhelyezését biztosító építményt lehet elhelyezni. Ez tehát egy hatalmas projekt.

Én azt gondolom, mielőtt ennek nekivágnak, meg kellene ezt a projektet tervezni, majd utána jöjjenek ide a parlamentbe mindenféle törvénnyel, és arra kérjenek felhatalmazást. Megint az van, mint a Normafa esetében - s most már mondhatjuk, hogy ez egy sorozat -, hogy jönnek a fideszes polgármesterek, és jó előre felhatalmazást kérnek egy olyan projektre, ami majd a következő, 2014-től 2018-ig tartó kormányzati ciklusban lesz aktív. Ez a déj vu érzés végig ott volt, miközben ezt a törvényjavaslatot olvastam, mert ez a törvényjavaslat semmi másról nem szól, mint arról, hogy gyakorlatilag minden korlátozó jogintézmény alól felmentést adnak Papcsák úr legújabb projektjének. Ez a törvény arról szól, hogy ebben semmiféle korlátozás nincs.

Azt gondolom, az nem eljárás, hogy sorra nyújtják be azokat a törvényeket, amelyek egyedüli része az, hogy Budapest valamely önök által kiemeltnek gondolt területét kiemelik minden szabályozásból, ott azt csinálnak, amit akarnak, Budapest többi része meg majd azt csinál, amit akar, elszenvedi a következményeket.

Az is nagyon méltatlan volt, hogy csak egyetlen bizottság tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, az önkormányzati bizottság, ahova Papcsák úr nem ment el, hanem dr. Vas Imre fogadta a kérdéseket és próbált válaszolni. Ő azt nyilatkozta, hogy nincsenek konkrét tervek, valamint azt is sikerült nyilatkoznia, annak, hogy a főváros alkotja meg ezt a kerületi építési szabályzatot, az az oka, hogy ez egy elég kiemelt területe a fővárosnak. Elég kiemelt területe a fővárosnak! Mit gondolnak, képviselőtársaim, hány elég kiemelt területe van még a fővárosnak? Mindenhova szeretnének betárazni pénzeket? Vagy hogy gondolják ezt? Ez így egy városfejlesztési koncepció?

A legkritikusabb pontok mindazonáltal három területen fogalmazhatók meg. Az egyik az, amiről már sok szó esett: kivonják a területet a városrendezési-építési szabályozás alól, amivel gyakorlatilag korlátlan beépítésre adnak lehetőséget. Itt kell elmondani, hogy egy közparknál elvileg 3 százalék a beépíthetőség. Tudják, hogy mennyi most a Városliget beépítettsége? Csaknem a duplája. Tehát ha még át is megy az a módosító, amit benyújtottak, és ami arról szól, hogy a zöldfelület ne csökkenjen, akkor is a Városliget egy olyan közpark, ahol kétszeres a beépíthetőség határa ahhoz képest, amennyi a szabályozás szerint lehetne.

Képzelődhet, álmodozhat vagy álmodhat itt Papcsák úr megújult és felfrissült állapotban sétálgató turistákról, ahogy az előbb mondta, de ez a törvény nem erről szól. Ez arról szól, hogy csökkentik a hatósági engedélyezés, valamint a lakossági és a civil kontroll szerepét. És gyakorlatilag arról is szó van benne, akár tetszik, akár nem - és ez nem összeesküvés-elmélet, hanem ez maga a törvény -, hogy vállalkozási vagyonná nyilvánítják a Városliget vagyonkezelési jogait, méghozzá szerződéskötés nélkül, a törvény erejével. Erről van szó! Ezek nagyon kemény dolgok. S hiába nem tetszik Koszorús képviselőtársamnak, hogy már 90, 110 vagy 120 perce vitatkozunk erről a dologról, de ha önök ilyen törvényeket cipelnek a Ház elé, akkor órákon keresztül fogunk róluk vitatkozni, mert az felháborító, hogy ez egyáltalán előfordulhat.

Hadd húzzam alá, egész egyszerűen elfogadhatatlannak tartom azt, hogy kiveszik a hatósági engedélyezés menete alól ezt az egész projektet. Elfogadhatatlannak tartom, hogy azoknak a törvényeknek is megszűnik a hatóköre, amelyek azt biztosítják - amivel a Kossuth téren még tudtunk harcolni -, hogy az önkormányzatnak vannak bizonyos tájékoztatási kötelezettségei. Ebből is kiveszik! És abból is kiveszik, hogy a civil szervezeteknek legyen valamiféle beleszólási lehetőségük.

Képviselőtársam! Polgármester Úr! Ön az elmúlt időben nagyon sokszor megkapta azt a kérdést, hogy a zuglói önkormányzat vajon tárgyalta-e ezt az indítványt. Nem kaptunk rá választ. Feltettük azt a kérdést is, hogy végzett-e valamilyen megkérdezést a kerületében arról, hogy mit gondolnak az emberek erről a beruházásról. Nem kaptunk rá választ. Érdekes módon - s megint déj vu érzés van rajtam -, amikor itt volt a Normafa-törvény kapcsán a hegyvidéki polgármester, és tőle is megkérdeztük, hogy végzett-e valamilyen közvélemény-kutatást, megkérdezte-e a kerületet, nem válaszolt rá. Ez volt az a kérdés, amire nem válaszolt. Most ott tartunk, hogy ott lesz valamifajta közvélemény-kutatás. De kérdés az, hogy önnél mi a helyzet. Ki találta ki ezt a projektet? Ki szeretné ezt a projektet?

Kinek az érdeke ez a projekt, polgármester úr? Nekem ne mondják azt, hogy ez a zuglóiak érdeke. Én olvasom azt, amit ír és nyilatkozik az ön megbízottja. Olyanokat nyilatkoznak, hogy a kulturális elemek olyan koncentrációját hoznánk létre, amely Európában egyedülállóan komplex városi családi élményparkként vonzaná a turistákat. Olyan brand jönne létre, amely a nemzetközi piacon is eladhatóvá teszi Budapestet. Komolyan kérdezem: önöknek tárgyalási alap az, hogy ki mit álmodozik össze egy adott kerületről?!

Azt gondolom, hogy a korlátok és a törvények azért vannak, hogy egészséges módon befolyásolják az embereket abban, hogy mit lehet megtenni és mit nem. Milyen törvényhozás az, amely sorra hoz létre olyan helyzeteket, amelyekben a törvények nem aktívak? Most már gyakorlatilag arról szól a törvényhozás, hogy van egy projekt, amelynek a kedvéért mindent felfüggesztünk? Szerintem ez nagyon rossz irányba viszi a magyar jogalkotást.

Ráadásul a 7. § (4) bekezdése gyakorlatilag egy felhatalmazást ad a fővárosnak arra, hogy azt csináljon a Városligettel, amit akar, akár a zöldfelület rovására is. Kíváncsi vagyok rá, hogy tudja megmagyarázni azt mint országgyűlési képviselő, tisztelt Papcsák úr, hogy ebben a fővárosban, ahol most élünk, Budapesten, 14,4 négyzetméter zöldfelület jut egy lakosra. Tudja, hogy tőlünk nem is olyan messze, Bécsben, mennyi az egy főre jutó zöldfelületek száma? 124 négyzetméter. Tudja azt, hogy milyen a szálló por koncentrációja ebben a városban? Kötelezettségszegési eljárást indítottak ellenünk, mert olyan szennyezettek a városaink. Ez a magyar emberek egészségét borzasztóan veszélyezteti. A budapesti emberek kevesebb ideig élnek, mint mások, mert ilyen rossz a levegő Budapesten.

Meg ne forduljon a fejében, hogy még egy olyan projektet áterőltet ezen a városon, amely miatt újabb fákat vágnak ki, újabb zöldfelületeket csökkentenek, és megint olyan helyzetet hoznak létre, amivel a budapesti emberek járnak rosszul! Nincs az a múzeum vagy múzeumkoncentráció Zuglóban, amely azt tudja kompenzálni, hogy már nincs hova kitolni egy gyermeket egy babakocsival, nincs egy fa, ami alá le lehetne ülni ebben a városban, mert önök 2000 óta, amióta itt vannak ebben a városban, folyamatosan pusztítják a fákat és a zöldfelületeket. A rendszerváltás óta mintegy három városligetnyi közpark és egyéb zöldfelület tűnt el ebből a városból. Ha ön egy olyan projektet bevisz az Országgyűlés elé, amelyben ez előfordulhat - márpedig a törvény szövegében nincs kikötve, hogy ez ne csökkenhessen -, akkor a legmélyebb ellenállásunkkal fog találkozni, pontosan a budapesti polgárok érdekében, de minden magyar ember érdekében.

Ráadásul az a recept, amely felsejlik a nyilatkozatok és a konkrét törvény alapján, már egy nagyon szokásos fideszes recept kezd lenni. Ahelyett, hogy egy rozsdaövezetbe megpróbálnának új életet lehelni, mint ahogy az Londonban vagy Bécsben szokás, már megint a könnyebb ellenállás irányába mennek, és újra azzal kezdenek el foglalkozni, hogy betolnak egy olyan törvényjavaslatot, ami semmi másról nem szól, mint arról, hogy szabad kezet adunk sok pénzért, de nem tudjuk, hogy kinek és nem tudjuk, hogy pontosan mire.

(15.50)

Jelzem, hogy abban a polgári világban, amelytől önök most már egyre messzebb vannak, de Orbán Viktornak még továbbra is egy hivatkozási alap, gyakorlatilag a politikai közéletből elküldik azokat az embereket, akik ilyen destruktív ötletekkel előállnak. Ebben az országban viszont, amióta önök kormányon vannak, úgy tűnik, mindent szabad, úgy tűnik, hogy megjelenhet egy polgármester, és benyújthat egy olyan törvényt, ami gyakorlatilag arról szól, hogy milyen törvények nem érvényesek az ő kerületében, és ha ehhez nem tapsol az ellenzék, akkor köré gyűlnek és ordítoznak neki, miközben felszólal, és válogatott szitkokkal illetik a kormánypárti képviselők. Azt gondolom, hogy ennek nem így kellene menni.

Még egyszer kérdezem polgármester urat, és hét kérdést fogok megfogalmazni, és nagyon szeretném megkérni önt arra, hogy válaszoljon rá egyenesen és nagyon konkrétan, mert ha igaz az, hogy önök már januárban pályázatot szeretnének kiírni... Persze, ha nem államtitkár úrral beszélgetne, akkor hallaná, amit kérdezek. (Derültség az ellenzéki padsorokban. - Dr. Répássy Róbert: Ez nem interpelláció! Ez nem interpelláció, ne haragudjon már!) Tehát ha igaz az, hogy önök januárban szeretnének pályázatokat kiírni, akkor önnek ezekre a kérdésekre válaszolnia kell.

Vannak-e konkrét tervek? - kérdezem én öntől. Érdemi választ várok arra, léteznek-e tervek, vagy csak álmodozások vannak, és ön most egy álmodozásra kér felhatalmazást a magyar parlamenttől.

Kérdezem én arról is, hogy mekkora hányada válik beépíthetővé a Városligetnek a törvénytervezet alapján.

Kérdezem azt is, hogy mennyi fát kell kivágni, a zöldfelület mennyit fog veszíteni. (Babák Mihály: Kérdezzük meg!) Értem, hogy ön támogatja ezt a módosító javaslatot, nem tudom, hogy mi lesz a sorsa. De azt se tudom, hogy 2013. december 31-ig, ami a módosító javaslatban szerepel, mi fog történni a Városligetben. Tervez-e valamit vagy sem?

Kérdezem önt arról, hogy miért van szükség a vagyonkezelői jog vállalkozásba vitelére. Meg akarják esetleg terhelni az ingatlant beruházásra felvett hitelekkel? Ugye, itt arról van szó, hogy 99 évre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt., vagyis a vagyonkezelő kezelésébe kerül. Mi a célja ennek, miért kell ezt így csinálni? Nincs más lehetőség? Nagyon rossz emlékeink vannak különböző 99 éves pályázatokról. Kérdezem, hogy mi ezzel a 99 évvel az ön célja.

Kérdezem újfent arról, hogy megkérdezték-e az érintetteket, megkérdezték-e a kerület lakosságát, hogy szeretnének-e építkezést, új épületeket, jó esetben a jelenleginél kisebb zöldfelületeket a Városligetben. Szeretném önt megkérdezni, hogy a saját testületén belül megvitatták-e ezt a kérdést vagy sem.

Szeretném azt is tudni, hogy meg tudja-e adott esetben akadályozni a lakosság vagy bármely hatóság ezt a beruházást, hogyha elindul. Vagyis úgy is kérdezhetném, hogy számít-e bárki másnak a véleménye ebben a projektben a politikusokon kívül.

Szeretném önt emlékeztetni arra, hogy van egy korábbi alkotmánybírósági határozat, amely szerint a környezetvédelem jogszabályban rögzített szintje alkotmányos módon tovább nem csökkenthető. Kérdezem önt arról, hogy nem mond-e ellent ennek az állásfoglalásnak az a törvény, ami az ön nevéhez kötődik, amely gyakorlatilag minden jogszabályi korlátozást felold, és adott esetben lehetővé teszi azt is, hogy a zöldfelület felszámolásra kerüljön. (Ivanics Ferenc: Nem!)

Tisztelt Képviselőtársam! Még egy kérdésem van: van-e önnek valami garanciája arra, hogy ha elindul ez a beruházás, akkor nem jut-e a kormányzati negyed sorsára? Nagy fideszes álmok, nagy elképzelések, átcsoportosítva a 350 millió forint a 2014-es költségvetésben, EU-s források bevonása - mi lesz ennek a sorsa, képviselőtársam?

ELNÖK: Kétperces, Babák Mihály képviselő úr! (Babák Mihály a képviselői helyére siet.) Egy kis tornagyakorlatot követően. Öt másodpercet veszített eddig, hatot, hetet...

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget, megtisztelő. Megmondom őszintén, Szél Bernadett képviselő asszony, figyeltem önt közelről is, azért mentem oda - mindazt, amit mond, azt komolyan gondolja? Tényleg, egyszerűen megdöbbentő!

Az elejére térjünk vissza, amikor korholt minket a törvények beadását illetően. Képviselő asszony, dolgozni kell, a frusztráltságra a legjobb ellenszer a munka, én állítom magának. Én megéltem az ellenzéki koromat, dolgoztam.

A másik pedig: nézze, úgy gondolom, nemcsak joga van, hogy elmondja a vélekedését, hanem föl is illene készülni, kötelezettsége is van, és ha ön nem győz valamit, csinálja más. Én nem minden törvénnyel foglalkozom, csak amihez értek, vagy amire úgy gondolom, időm is lesz rá. Nem minden törvénybe beszélek bele.

Azt ugye, nem kéri tőlünk, hogy a véleményét kötelezőképpen fogadjuk el? Mert az meg diktatúra lenne. Képviselő asszony, ne haragudjon meg, de az ön imént elhangzott vélekedését már egyszerűen terrornak éreztem, tetszik érteni? Ugyanis nem tudom, miért terrorizál minket egy konkrét projekt részelemeivel, mikor erről szó nincs ebben a törvényjavaslatban. Most vagy ön nem érti az egészet, vagy én nem értem önt. Tisztázzuk ezt a kérdést!

Képviselő asszony, én szeretném önt érteni, de nem válaszolt ön sem nekem arra, hogy mi az a 150 milliárdos mutyi. Mi ez a pénz? Hol van ebben a törvényjavaslatban? Miről tetszik beszélni, képviselő asszony? (Dr. Szél Bernadett: A költségvetésről beszéltem!) Ezt önnek ki írta már megint?

Ön eltéveszti a metódust. Persze, ha ezt a szakmából megkérdezte volna építőiparos társaitól, mondjuk, a főmérnök asszonytól vagy tőlem is, elmondtam volna, hogy van előkészítés, van tervezés, amelynek számtalan szakasza van, többek között a lakossági fórum és minden egyéb más szabály betartása, aztán következik a megvalósítás, és következik az üzembe helyezés. Tetszik érteni? Itt most arról van szó, hogy előkészítő fázisban van a törvényjavaslat, előkészíti egy beruházás lehetőségét, hogy annak jogi státusai rendben legyenek.

Nem érti, képviselő asszony? Nem arról beszélünk, hogy miről lesz majd ebben a beruházásban szó! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És nem egy lázálom, hanem egy tervezésről van szó. És ha önnek nem tetszik (Az elnök ismét csenget.), kérem, ne haragudjon meg, tesszük a dolgunkat. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Óvom a tisztelt Országgyűlést, hogy nagyon személyeskedő vitát folytassunk a következő 120 percben, amit a törvényjavaslat kapcsán el akarunk tölteni a Házban kétpercesekkel.

Papcsák Ferenc képviselő úr kért kétperces hozzászólásra lehetőséget.

Öné a szó.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelettel, a képviselő asszony által elmondottakra reagálnék rendkívül röviden. Ön egy sajtótájékoztatót tartott egy nőverő férfival a megújult Bosnyák téren, amely éppen a zuglói önkormányzatnak köszönhetően zöldült ki, rendeződött. Olyan teret biztosítottunk a demokrácia gyakorlásának színteréül, amit egyébként mindenhol példaként szeretnék állítani.

Amivel vádol minket, engem, éppen pont azt tesszük, több zöldterületet építünk, így például Zuglóban példa nélkül álló módon már több mint kétezer esetben fordult elő a "Virágzó Zugló" programban, hogy megújítjuk a közterületet az épületek előtti részen. Nagyon szeretném önnek elmondani, folytatjuk a bódék lebontásával összefüggő akciót, és rendezett közterületté, zöldfelületté alakítjuk át. Legutóbb például a Thököly út és a Róna út kereszteződésében lebontottunk egy elhagyott bódét, ahol hajléktalanszálló működött. Ezenkívül az Örs vezér terén most fogjuk lebontani a bódék egy részét, mert fontosnak tartjuk, hogy zöldfelületek alakuljanak ki. Ugyancsak példa nélkül áll Budapesten az a kezdeményezésünk, hogy közösségi kertet hozunk létre a lakótelepen élő emberek számára.

Viszont a fővárosiak számára és minden magyar polgár számára egy kiemelt zöldfelületen szeretnénk a Városligetet rendbe tenni. Ezt a szándékot, kérem, tisztelje, nagyon szeretném, ha megújulna. Mint a körzet egyéni országgyűlési képviselője, fontosnak tartom, hogy rendezett, tiszta állapotok uralkodjanak ott is. De ha a 3. § (4) bekezdését elolvassa, akkor abban pontosan le van írva, hogy az építtetőnek milyen kötelezettségei vannak, illetőleg mit kell tennie. Kérem, forgassa a törvényjavaslatot, és akkor minden kérdésére megtalálja a választ.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Koszorús László, kétperces!

KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szél Bernadett kirohanására vagy lehet, hogy inkább LMP-s lakossági fórumos fellépésére szeretnék röviden reagálni. Említette, hogy mindig baj van, amikor az állam föllép, főleg Budapesten, és próbál egyedülivé tenni roncstelepeket. Nem tudom, a Millenárison mikor járt utoljára, szerintem az a beruházás viszonylag jól sikerült, azóta a II. kerület szívébe egyébként kulturális rendezvények költöztek, zöldfelület költözött, egyébként folytatódik a beruházás, lebontásra kerülnek minisztériumi épületek, zöldfelületekkel fog bővülni a II. kerület. Ugyanígy ne feledkezzünk el, amikor az állam úgy döntött, hogy a Petőfi híd és a Lágymányosi híd között megépíti a Nemzeti Színházat, megépíti a Művészetek Palotáját, azt gondolom, akkor is egy roncstelepet számolt fel a kormányzat. Úgyhogy én nem aggódnék afelől, hogy ha az állam komolyan gondol egy projektet, akkor az balul sülne el.

Az meg, hogy ön Londont meg Bécset idehozza, azt kikérem magamnak! Budapesten élő emberekről van szó. (Babák Mihály: Mi magyarok vagyunk! Budapest! - Dr. Staudt Gábor: Összehasonlítani lehet, nem?) Azt gondolom, hogy Londont, illetve Bécset idehozni, teljesen nyilvánvaló, hogy kampánymunkát folytat az Országgyűlésben.

A másik, hogy még mindig nem kaptunk választ arra, hogy ön hogy gondolta komolyan, hogy 150 milliárd forintba fog kerülni a projekt. Az LMP is egy új színfolt a magyar belpolitikai életben, lehet hogy még az összegekkel és a különböző költségvetési kérdéskörökkel nincsenek tisztában, de erre adjon már magyarázatot, hogy ön hogy gondolta, hogy egy térre az Országgyűlés el fog költeni 150 kilométer autópályányi pénzt.

(16.00)

És utána elkezdi riogatni a budapestieket, a zuglóiakat, és azzal fenyegetőzik, hogy még kevesebb zöldfelület lesz, holott ebben egyértelműen le van írva, hogy a fő cél az, hogy több zöldfelület legyen.

Úgyhogy azt gondolom, hogy az ilyen különböző lakossági fórumos megnyilvánulásait tartogassuk a lakossági fórumra, a kampányra, és egyébként meg, amikor a budapestieknek egy jó projekt valósul meg, azt pedig inkább támogassa, főleg úgy, hogy úgy tudom, ön is Budapesten él.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Szél Bernadett képviselő asszony, LMP, kétperces!

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Szakmai kérdés még nem érkezett Koszorús László képviselőtárstól a projekt kapcsán. Azért remélem (Kontur Pál: Nagyon értesz hozzá!), hogy a törvényt sikerült átolvasnia most már az elmúlt három órában. A projekt miniszteri biztosa nyilatkozta.

ELNÖK: Pál Tibor képviselő úr, kétperces hozzászólás, MSZP! (Babák Mihály közbeszól.) Babák úrhoz az a kérésem, hogy nyomjon gombot.

PÁL TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hallgatva itt a vitát, néhány dologra szeretnék reagálni. Azt szerintem nem vitatjuk, és ezt el is mondtuk, hogy abban, hogy fejlesztések kellenek, nincs vita. Én magam is azt mondtam, hogy az, hogy a Városligetet fejlesztik, ez így rendben van. Hogy most éppen erre van-e szüksége a fővárosnak vagy sem, ezen lehet vitatkozni. Én erre mondtam, hogy szerintem most épp nem erre van szüksége a fővárosnak, hanem mondjuk, a metrót kellene felújítani - ezen már Babák úrral nagyon jól elvitatkoztunk -, merthogy három és fél éve az önök főpolgármestere ezt nem teszi meg, miközben ma már életveszélyes ez a metró. De ez most egy másik kérdés.

Amit Koszorús képviselő úr mondott a Nemzeti Színházzal és a Millenárissal kapcsolatban, szeretném jelezni, hogy ott nem ez volt az eljárás, mint amiről most szó van, ez a különbség, és ezt értse már meg, vagy értsék már meg, hogy az a probléma, hogy amit most önök ideterjesztettek a parlament elé, ez egy más típusú eljárás. Az az eljárás, amiről itt most már tényleg két órája beszélünk, nevezetesen, hogy minden törvény alól kivonják ezt a fejlesztést, és semmit nem kell figyelembe venni. (Dr. Papcsák Ferenc: Ez maga a törvény!) Ezt már olyan szépen elmondtuk, le van írva. Ez az igazi probléma. Nem az a probléma, hogy ez megtörténik vagy nem, persze, hogy mennyiért, az más kérdés. És ez az eljárás ad lehetőséget arra, Papcsák úr, ami önt is körüllengi - már ne haragudjon, nem tudok mást mondani -, a korrupció ködje vagy füstje, ez lengi önt körül, és ezt az ügyet is ez lengi körül. Ez az igazi problémánk. És azt mondjuk, hogy erre adjanak választ, hogy miért kell.

Ebben, tényleg azt tudom mondani - államtitkár úr itt van -, hogy a kormány is hallgat. Vélhetően megvan az igazi oka, hogy miért hallgat, mert valószínű, hogy ők is tudják, hogy ez az eljárás lehetőséget ad. És ezt láttuk. Láttuk a Kossuth térnél, láttuk az Olimpiai parknál, láttuk a Bálnánál (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ugyanígy láttuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél. Ez az igazi probléma ezzel az előterjesztéssel.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szabó Rebeka képviselő asszony hosszú ideje vár arra, hogy a rendes hozzászólását elmondhassa. Öné a szó, 15 perces időkeretben.

SZABÓ REBEKA (független): Köszönöm szépen a szót. Kedves Képviselőtársaim! Nagyon sok minden elhangzott már, és hogy őszinte legyek, azokra a rendkívül arrogáns és pökhendi, személyeskedő beszólásokra, amit itt egyes fideszes férfi képviselők megengednek maguknak, én nem kívánok reagálni, bár elég nagy a kísértés, de szeretnék inkább a törvényjavaslatnál maradni.

Egy apróság ugyan, amire pont Szél Bernadett is reagált nemrégiben. Szeretném itt hangsúlyozni, hogy talán nem véletlen, hogy ennek a törvényjavaslatnak az általános indoklásában az van, hogy az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttest is magában foglaló Liget Budapest projekt megvalósításának az előfeltétele ez a törvény. Ez részben válasz Babák képviselőtársamnak, aki éppen nincs itt... (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Itt van! - Babák Mihály: Az előterjesztővel tárgyalok!) Igen, nincs a helyén, tehát ott társalog, igen. (Babák Mihály: Tárgyalok az előterjesztővel!) Tehát aki hiányolta a múzeumokat, hogy miért beszélünk mi múzeumokról. Hát ezért, mert benne van itt az indoklásban. A Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, pontosan, ahogyan Szél Bernadett mondta, Baán László, aki a 150 milliárdról beszélt. Tehát azért érdemes ezeket az információkat begyűjteni, mielőtt valaki hozzászól egy vitához.

Tulajdonképpen azt kell mondjam, hogy ez a törvényjavaslat is egyébként ékes példája annak, ahogyan a Fidesz-kormány kizárólag, amikor fejleszteni kellene esetleg valamit, akkor ilyen megalomán óriásberuházásokban tud gondolkodni, és láthatjuk egyrészt a Kossuth téri fairtást, amit önök itt műveltek, szintén csak azért, hogy több milliárdot elkölthessenek. Ugyanezt csinálták nemrég a Ludovika téren is, ez is elhangzott már, hogy ott is valamiféle beruházás miatt azonnal le kellett tarolni a térről a fákat, amit egyébként számos olyan ember használt, aki ott lakik a környéken, és aki nagyon kevés zöldfelülethez fér hozzá. Tudjuk, hogy a Normafa-törvény is hasonló veszélyekkel járt, és ez a törvényjavaslat tulajdonképpen kicsit a Normafa-törvény mintájára készülhetett, de még sokkal messzebb megy, hiszen minden létező korlátozást lebont, ami egyébként erre a területre alkalmas lenne.

Nagyon fontos itt azt megjegyezni, hogy Budapest a rendszerváltás óta zöldfelületeinek mintegy a felét elveszítette, és most tulajdonképpen az előtt a veszély előtt áll, hogy akár még egy városligetnyi zöldfelület eltűnik. Hiszen hiába mondják itt önök, ami persze benne lesz majd a jegyzőkönyvben az utókor számára, hogy önöknek fontosak a városi zöldfelületek, én már egyszer megkérdeztem Papcsák képviselőtársamat, akkor nem válaszolt, most megkérdezem még egyszer, hogy hol van ebben a törvényben a garancia arra, hogy a Városliget zöldfelülete nem fog csökkenni.

Hiszen ha az ember figyelmesen átolvassa, akkor azt látja, hogy tulajdonképpen akár az egészet beépíthetnék, tulajdonképpen akár hatalmas felhőkarcolókat is építhetnének, ha akarnának, hiszen mindenféle építési szabályzat és kontroll alól kiveszik ezt az építési területet. Tulajdonképpen vállalkozásba viszik, és ha úgy vesszük, akár megterhelhető vállalkozási vagyonelemmé teszik a Városliget vagyonkezelői jogát. Azért ez is egy nagyon érdekes szempont szerintem ebben a törvényben azáltal, hogy egy cégen keresztül kívánják mindezt elvégezni.

Felsorolnak nagyon sok olyan célt, a vendéglátó, kiskereskedelmi, közlekedési, biztonsági, turisztikai és egyéb célokat, ami szintén, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy valóban a közcélokat fogja szolgálni, hiszen egyébként nagyon érdekes, hogy önök ezzel kezdték az egész törvénynek a bemutatását.

Itt ismét szeretném megkérdezni, hogy ha önök azt mondják, hogy a Városliget nem elég rendezett... - Papcsák képviselőtársam emlegeti azt, hogy van ott egy bódésor, ami zavarja a Városligetben, és ezt le kell bontani. Kérdezem én: ahhoz, hogy a Városligetben lebontsunk egy bódésort, tényleg kell csinálni egy külön törvényjavaslatot meg egy kiemelt beruházást? (Moraj a Fidesz soraiban.) Tényleg ki kell azt mondani, hogy ezt a beruházást kivesszük a fővárosi szabályozási keretterv, a budapesti városrendezési és építési keretszabályzat alól, az integrált településfejlesztési stratégia alól, és a fővárosi településrendezési eszközök szabályait sem kell figyelembe venni ahhoz, hogy egy bódésort eltakarítsunk a Városligetből? Ugyan már, ez azért elég komolytalan indoklásnak hangzik!

Ráadásul még mindig kifejezetten aggályosnak tartom a 7. § (4) pontját, és akkor itt már tényleg csak nagyon szeretném aláhúzni ezt a kérdést, hogy kérem szépen a garanciát arra vonatkozóan, hogy ha itt benne van az, hogy a zöldterületre vonatkozó településrendezési és építési követelményeket nem kell figyelembe venni, akkor mi a biztosítéka annak, hogy önök, ha éppen olyat akarnak álmodni, nem fogják lebetonozni az egész Városligetet. Most nem azt kérdezem, hogy mi a szándékuk, hanem hogy mi a garancia, mi a biztosíték, hol van ez ebben a törvényben, hogy ezt nem fogják megtenni.

Nekünk az a véleményünk egyébként, hogy nagyon fontos a turizmus, fontos a fejlesztés, de sokkal fontosabb az, hogy Budapest polgárainak, akár a zuglóiaknak, de akár például a VI-VII. kerületieknek, akik szintén itt laknak a Városliget környékén, milyen az életminőségük. Tudjuk azt, hogy a VI-VII. kerületi lakosoknak a legkisebb egyébként Budapesten a zöldfelület, ami a rendelkezésükre áll, éppen ezért tartom rendkívül kockázatosnak és aggályosnak ezt a törvényjavaslatot, ami pont tőlük fogja, az emberektől fogja elvenni a Városligetet.

Nekünk az a véleményünk, hogy nem elsősorban lebetonozott területekre van szükség, hanem arra, hogy továbbra is közparkként használhassák a Városligetet. Elhangzott az is, hogy már így is jóval nagyobb a beépítettsége, mint egyébként a közparkokban megengedett 3 százalék. Mi azt szeretnénk, ha ebben továbbra is lehetne biciklizni, napozni, kisgyerekkel kimenni, kutyákkal odamenni, és ez sokkal fontosabb annál, mint a turisztikai és üzleti szempontok.

Baán László egyébként azt is nyilatkozta, hogy az a 150 milliárd forint mintegy 10-15 év alatt megtérülhet. Engem nagyon érdekel! Ugye, ez nyilván nem a múzeumi belépőkből fog megtérülni, ehhez nyilván annyi kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari egység kell, hogy az ő adójukból ez megtörténjen. Most ezt a terhelést még rárakni az amúgy is túlterhelt Városligetre, ez pontosan azt fogja eredményezni, hogy eltűnik ez a nagyon fontos rekreációs és zöldfelület.

(16.10)

De hogy ne csak az én véleményemet hallják, bár önök nem folytatták le a megfelelő egyeztetéseket a törvényjavaslat elkészítése előtt, mert önálló képviselői indítványként persze ezt nem is kell megtenni, meg hallottuk, hogy zuglói polgárokat sem kell erről megkérdezni, mert miért is kéne, majd azt mondják, hogy majd utána lefolytatják, csak hogy ezt önök is tudják, hogy egy kiemelt beruházás esetében egyáltalán nincsenek erre vonatkozóan olyan szigorú szabályok. De csak hogy elmondjam, például a Magyar Építész Kamara táj- és kertépítészeti tagozatának állásfoglalása szintén az, hogy a pályázati helyszín, vagyis amire önök kiírták már az ötletpályázatokat, "erre a célra nem megfelelő, mert ez a Múzeumliget-koncepció súlyosan veszélyezteti a főváros egyik legnépszerűbb városi parkjának zöldterületi státusát, megengedhetetlen mértékben terhelné tovább az egyébként is túlterhelt és túlépített közpark zöldfelületeit". Aztán itt van a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségének állásfoglalása, akik szintén azt mondják, hogy ez a terv nem szolgálja Budapest érdekeit - itt most még nem szó szerint mondom -, mert városfejlesztési szempontból más, alulhasználtabb területek fejlesztése volna szükséges. Az idézet most itt következik. Múzeumi negyed már ma is létezik, itt van a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a Mezőgazdasági Múzeum, a Közlekedési Múzeum, és egyébként itt van a Hősök tere közvetlen közelében a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum meg a KOGART Galéria is. "Ha a város e területére zsúfolunk további idegenforgalmi fejlesztéseket, akkor e terület és környéke élhetőségén rontunk, és a fejlesztési erőket elvonjuk a város más, fontos, a nevezett térségnél sokkal jobban rászoruló, ugyanakkor kiemelkedő értékű területei elől."

Tehát összességében ez a beruházás pusztán az önök megalomán fejlesztési mániájának az eredménye, mert önök azt képzelik, hogy fejleszteni csak úgy lehet, ha hatalmas kőépületeket húzunk fel mindenhová, és kiirtjuk a fákat, mint ahogyan tették ezt a Kossuth téren, mint ahogyan tették ezt a Ludovika téren. Önök nem kérdezik meg az állampolgárok véleményét, éppen ezért mi ezt a törvényjavaslatot - ami gyakorlatilag egy biankó csekket ad bármiféle beruházásnak a Városligetben, de továbbra is majd nagyon várom, hogy Papcsák Ferenc engem megcáfoljon, és elmondja, hogy hol van a garancia arra ebben a törvényjavaslatban, hogy nem lehet gigantikus felhőkarcolókat ad absurdum építeni, vagy hogy nem lehet kábé lebetonozni az egész Városligetet, én szeretném látni erre az írásos garanciákat -, de amíg ez nem történik meg, és amíg a törvényjavaslat benyújtása előtt önök nem folytatják le a megfelelő társadalmi egyeztetéseket, hiszen látjuk azt, hogy egyébként szakmai szervezetek is hogyan nyilatkoznak, milyen elítélően nyilatkoznak erről a koncepcióról, egészen addig mi ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni.

Összességében azt gondolom, hogy elsősorban a budapesti polgárok életminőségét, a zöldfelülethez, a tiszta levegőhöz, a rekreációhoz való jogot kéne előtérbe helyezni, és nem a saját, egészen elképesztő lázálmaikat kétharmados törvényekbe foglalni itt a parlamentben.

Köszönöm. (Dr. Józsa István: Így van! - Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Staudt Gábor képviselő úr következik, a Jobbik frakciója.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Hatalmas türelemmel végigvártam a kétpercesháborút, meg kell mondjam, bár remélem, hogy már a vége felé tartunk. Sok minden elhangzott előttünk, én egyébként közben megírtam egy módosító javaslatot is (Koszorús László tapsol.), hogy Koszorús képviselőtársam lelkét megnyugtassam, és ha a vízállásjelentéshez hasonlóan esetleg arról tájékoztatást szeretne kapni, akkor ez már a rendszerben is látszik. Egyébiránt egyetértek azokkal... (Koszorús László: Egy módosítót?) Így van, és ha megnézi, a ciklusban majdnem hatszor annyit benyújtottam, mint ön, de nem szeretnék számháborúzni.

A lényeg az, hogy már a javaslat beterjesztése - és itt egyet tudok érteni az előttem szólókkal -, hogy vasárnap jön be a javaslat, ez egy dolog. Jó, beterjesztik, valamiért nagyon sürgős, egy bizottság tárgyalja, ahogy hallhattuk, és utána itt az Országgyűlés előtt... (Dr. Papcsák Ferenc: Kettő bizottság.) Akkor két bizottság, bocsánat, akkor így a pontos; és utána itt a plenáris ülésen, ráadásul a szorított menetrend alapján módosító javaslatokat sem a nap végéig, hanem jelen napirendi pont végéig lehet benyújtani, tehát ez egy elég feszes menetrend. Tehát ebben mindenképpen egyet tudok érteni képviselőtársaimmal, amikor nehezményezik azt, hogy ezt a javaslatot így érdemben nagyon nehéz annyi módosító javaslattal megbombázni, ami érdemben megváltoztathatja, illetve az érdemi része valóban a visszavonás lehetne, hiszen ezt azért ebben a formában jobban elő kellett volna készíteni.

Hogy jogilag megvilágítsam - tényleg a személyeskedést mellőzve -, szeretnék rávilágítani, hogy mi az az aggály vagy mi az a problematika, amit jogászként én egy kicsit furcsállok, mondom ezt úgy, hogy a dolgok végkimenetelét nem látjuk. Tehát én nem mondanám azt, hogy itt felhőkarcolók épülnek, mert lehet, hogy park lesz, lehet, hogy ez jó lesz az embereknek, lehet, hogy kevésbé, lehet, hogy valakinek lesz jó; ezt nem tudjuk, ezt nyilván az idő fogja eldönteni. Viszont azt nagyon szeretnénk törvényhozóként tudni, hogy mire kérik a szavazatunkat. Egyébként Hegedűsnével ebben maximálisan egyetértek, lehet, hogy ha látnánk a terveket, akkor nagy örömmel azt tudnánk mondani, hogy természetesen ez az, amire régen vágytunk, és meg tudjuk adni a hozzájárulást. Való igaz, ha egy ilyen döntés születik, akkor előtte, hogyha van, ha nincs, akkor meg lehet, hogy először az egyeztetést kell vagy kellett volna megkezdeni, esetleg nem a ciklus végén, hanem egy évvel ezelőtt, és az egyeztetés fórumaiba én beleértem nemcsak a társadalmi, hanem a zuglói önkormányzatot, a fővárost vagy akár az államot, az Országgyűlést, még akár a szarvasi önkormányzatot is - ahogy Schiffer képviselőtársam mondta, bár ezt inkább, gondolom, viccnek szánta -, de a lényeg az, hogy ha ezek a fórumok nincsenek megkérdezve, végső döntést olyan mértékben, hogy az mindenkinek jó legyen, nehéz hozni.

Egyetértek azzal is, itt nem látom, hogy jogilag mi szükség van arra, hogy ezt egy külön törvényben szabályozzuk, hiszen az állam, a XIV. kerületi önkormányzat és a főváros valóban nem mondható egy túl nagy tulajdonosi körnek. Három tulajdonos, ahol mindenhol jelen pillanatban fideszes meghatározó befolyás van, tehát erre én valóban nem látom a jogi szükségességét a törvénynek. Meg lehetne állapodni szerintem Zugló önkormányzatával, a fővárosban az egyeztetéseket le lehetne folytatni, és ezek a projektek megállapodásos módon simán elindulhatnának. Tehát én nem látom semmi akadályát ennek; vagy hogyha van akadálya, vagy önök ezt elkezdték, akkor nyilván mondják azt, és ettől függetlenül még lehet, hogy akkor is támogatnánk, ha azt mondják, hogy mondjuk, a főváros felhőkarcolókat akar oda építeni, az Országgyűlés ezt nem engedheti meg, és akkor le kell nyomni a csúnya fővárost, és döntsön az Országgyűlés. Ez is egyfajta hozzáállás, de így valóban csak egy biankó csekknek érezhetjük.

Való igaz az is, hogy van már egy törvény a kiemelt beruházásokra, hogy pontosan idézzem, ez a 2006. évi LIII. törvény, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről; ugye, önök ezt is egy kiemelt jelentőségű beruházásként fogalmazták meg. Bár ezt a 2006-os törvényt nem szeretjük kifejezetten, de lehetett volna itt adott esetben alkalmazni. Ha viszont annak körén, a 2006-os törvénynek, a kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvénynek a körén is túl szeretnének terjeszkedni, akkor viszont valóban a terveket szükséges lett volna beterjeszteni, mert így valóban csak a sötétben tapogatózunk.

Az jó persze, hogy a zöldterületeket egy módosító javaslattal beemelik, vagy Papcsák képviselőtársam azt mondta, hogy ezt támogatni fogják, ennek örülünk, hogy a zöldterület nem lesz kevesebb, de látja, hogy egy csomó probléma vagy támadás az önök részéről is megelőzhető lenne, ha egy kicsit mélyebben engednének betekintést a tervekbe. Vagy ha az Országgyűlésnek nem kívánnak ilyen betekintést adni, vagy úgy gondolják, hogy nem ez az a terep, ahol ezt pontról pontra meg kell beszélni, akkor viszont a fővárosi és a kerületi fórumok erre alkalmasak lehetnek.

Jogilag én nem nagyon értem azt, illetve jogilag értem, csak inkább a gyakorlati részét nem, hogy 99 évre, ami akár... Hongkong esetében volt ez korábban, hogy 99 évre kapták meg, ami egy beláthatatlan időtartam, s ami a vagyonkezelési jogok tekintetében és az épületek tekintetében több épületciklust is jelenthet. Tehát 99 év alatt több generációja felépülhet az épületeknek, hiszen ha az adott esetben nincs megfelelően karbantartva, akkor az átlagos időtartam ez alatt lehet. A tulajdonjog pedig - mert elhangzott itt a vitában is, hogy a tulajdonjog ott marad annál, aki ezzel rendelkezik - tulajdonképpen csak egy teljesen kiüresített, mezítlábas tulajdonjog marad, amivel kapcsolatban nehéz arról beszélni, hogy azon kívül, hogy papíron rendelkezik vele, de valódi rendelkezési jogosultsággal nem bírhat.

(16.20)

A hatálybalépés időpontja - nem szeretném itt elhúzni az időt, mert valóban hosszú vita után vagyunk -, a hatálybalépés is elég gyors, 2014. január 31-e van meghatározva, ami szintén arra enged következtetni, hogy itt nyilván valamiféle sürgető erő lehet a háttérben. (Dr. Papcsák Ferenc: Nincs ilyen!) Nincs, akkor ezek szerint nincs, de akkor viszont nem értem, miért kell ezt január 31-éig feltétlenül hatályba léptetni, és mi az azutáni ütemezés, azon kívül, hogy egy dátum szerepel benne a főváros kötelezettségéről, de ezt valóban jobban szeretnénk látni, ha már az Országgyűlés elé behozták.

A végére csak egy gondolat: annak örülök, hogy Babák képviselőtársammal abban legalább egyetértünk, hogy a Regnum Marianum templomnak ő is támogatója, és ezt remélem, a Fidesz-frakción belüli lobbitevékenységként is latba fogja vetni. Szerintem a katolikus egyház is könnyebben meggyőzhető lesz, ha úgy érzi, hogy az állam mögötte áll. A katolikus egyház a legtőkeerősebb magyar egyház tudtommal, és egy ilyen jelentős - illetve lehet, hogy önök mást tudnak, de én így tudom a hivatalos pénzügyi adatokból -, egy ilyen gesztusjellegű templom felépítése, ami a magyar nemzet számára roppant fontos, hogy a kommunizmus általi eltiprása és az újjáépítése a megújulásnak is lehetne egy szimbóluma, ha az egyház azt látja, hogy az állam mellérakja a szabályozási eszközöket, mellérakja a segítségét, akár segít a pályázatban, hogy bevonják a Városliget megújításába is a templomot, akkor nem hiszem, hogy azt fogják mondani, esetleg Semjén miniszterelnök-helyettes urat is be kellene vonni, ő jó kapcsolatot ápol a katolikus egyházzal, nem hiszem, hogy azt mondanák neki, ez nem célja az egyháznak, hogy ez megtörténjen. Úgyhogy kérem, vessék latba a meggyőzőerejüket, és legalább annyi eredménye legyen ennek a javaslatnak, hogy a Regnum Marianum-templom újjáépüljön.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Nem látok több hozzászólási szándékot. Az előterjesztőt kérdezem, kíván-e válaszolni most az elhangzottakra. Papcsák úr jelzi, hogy igen. Előterjesztőként öné a szó.

DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, csak nagyon röviden szeretnék válaszolni. Nem gondoltam volna, hogy ilyen élénk vita fog kialakulni a Városliget fejlesztésével és megújításával összefüggésben. Több képviselőtársam egészen impulzív módon állt a gondolatai megfogalmazásához. Én ennek inkább örülök, mint a rosszallásomat fejezném ki, annál is inkább, mert hiszen úgy látszik, valóban fontos témát tárgyaltunk, nagyon sokan szóltak hozzá, és fontosnak értékelem azokat a gondolatokat, amelyek egyébként valóban 260 évvel ezelőtt... És milyen fantasztikus dologról is beszélünk Magyarország esetében, ahol a rendszerek szinte 20-30 évente változtak, hogy egy 260 éve köztulajdonban lévő közterület megújításáról, illetve a közterület megújításának az előkészítéséről tudunk itt vitát folytatni.

Visszaidézném az előterjesztői expozémban jelzett, illetőleg elmondott két gondolatot. Ez a felelősségről szól, felelősöknek kell lennünk a közterületeinkkel összefüggésben, és a közösségi építészetben teret kell biztosítani az emberek számára. Sajnos, nagyon rossz tapasztalataink voltak a főváros kapcsán az előző 20 évben, hiszen nem épültek közterületek, illetőleg a meglévőket is leromlott, lepusztult állapotban örököltük meg.

Csak egy példát hadd mondjak el önöknek, hogy megvilágítsam, mennyire összetett a Városliget ügye. Miközben a zuglói polgárok és a budapestiek mindig a zuglói polgármesteri hivatalt keresik meg a felszólalásukkal, engedjék meg, hogy megvilágítsam, mondjuk, az Állatkerti körút jogi státusának ismertetésével. Az Állatkerti körútnál, ha az Állatkert oldaláról nézzük, az Állatkert az Állatkertet üzemeltető vállalkozás használatában, birtokában van, tehát ott ő jogosult. A járda a zuglói önkormányzat tulajdonában van, az úttest a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van, majd ha átmegyünk az út másik oldalára, akkor pedig a Széchenyi fürdő részben, a hőforrás pedig a magyar állam tulajdonában van. Tehát mindenképpen egy rendkívül összetett tulajdoni, használati és birtoklási struktúrával rendelkező területet kell egységes egészként kezelni. Én személyesen tudom elmondani önöknek azt, hogy akár csak a Gundel, illetőleg az Állatkert előtti bejáratnál, amikor a zuglói önkormányzat a zuglói önkormányzat tulajdonában lévő járdaszakaszt kívánta díszburkolattal elláttatni, akkor 3 évbe telt egyébként azt a pár tíz négyzetméternyi területet rendbe rakni.

Éppen ezért, látva azt, hogy milyen ambiciózus tervekkel megy neki a kormány a Városliget fejlesztésének, ezt szeretném komplex módon is kezeltetni, mert egy dolog a múzeumi negyed megépítése, de nagyon fontosnak tartom, hogy a zöldfelületek megmaradjanak, sőt fejlődjenek. Aki ismeri a Városligetet, pontosan tudja, milyen széles közlekedési folyosókat alakítottak ki valamikor az '50-es, '60-as években, és aki ott jár, pontosan tudja, hogy milyen drámai forgalmi helyzetek alakulnak ki egyébként ezen a zöldfelületen, hiszen az M3-as autópálya bevezető szakasza átvezet a Kós Károly sétányon, és nehéz lenne, itt elhangzott az ellenzéki képviselők szájából, babakocsival közlekedni. Nem lehet átjutni, van, amikor szinte át sem lehet jutni a park egyik oldaláról a másik oldalára, és számtalan élethelyzetet tudok önöknek felsorolni, hogy mivel szembesül az odalátogató, akár a vidékről érkező, akár fővárosi, akár zuglói vagy bármilyen polgár, akár a turisták, akik ott megfordulnak. Vannak városrendezési tervek, vannak elképzelések, voltak álmok, vannak tervek is egyébként erre vonatkozóan, de a komplexitása mindenképpen azt indokolja, hogy az előkészítés során egy szervezeti rendet, egy szervezeti keretet alakítsunk ki.

Nekem mint egyéni országgyűlési képviselőnek szívem joga, hogy én erre tegyek egy javaslatot. Az én javaslatom szerint sem a zuglói önkormányzat tulajdonjogát, sem a Fővárosi Önkormányzat tulajdonjogát nem érintő módon egy úgynevezett vagyonkezelési jog kerülne a magyar állam kezébe, amely a vagyonkezelői jogát egy általa száz százalékban létrehozott társaság útján gyakorolná, amely társaság az építtető. És itt válaszolok a többször feltett kérdésekre. A törvényjavaslatom 3. § (4) bekezdésében rögzítettük, hogy ez az a vállalkozás, amely teljeskörűen elkészíti, elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéni igazgatási eljárásokban, tehát lesznek hatósági eljárások, és lesznek engedélyezési eljárások. Saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket, lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, ez is rögzített, tehát itt lesz közbeszerzés, megköti a megvalósításra vonatkozó építési és egyéb szerződéseket, elvégzi a teljesítések igazolását, műszaki ellenőrzési tevékenységét és így tovább.

Tehát azt gondolom, azok az aggályok, amelyek itt felmerültek, hogy itt valami láthatatlan köd veszi körbe a beruházást, illetőleg a beruházás előkészítését, ez légből kapott. Azt gondolom, hogy nagyon fontos ez a fejlesztés, nagyon fontos, hogy az állam kezében összpontosuljon, a megépített, a megépülő beruházási elemek, így az építmények százszázalékosan állami tulajdonba fognak kerülni, és a vagyonkezelői jog miatt a fenntartásuk, gondozásuk, rendezésük, működtetésük az állam feladatává válik, tehát sem a kerületi önkormányzatot, sem a fővárost onnantól kezdve nem terheli. Azok az építmények, amelyek már ott vannak, és rossz vagy mondjuk úgy, hogy leromlott állapotban vannak, a beruházás során történő felújítást követően azok is az állam tulajdonába fognak kerülni, tehát a közösségünk tulajdonában lesz. A zuglói önkormányzatnak csak területe van és egy pici kis házikó egyébként a tó partján, más ingatlannal mi ott igazából nem rendelkezünk. De fontosnak tartom azt elmondani, hogy az az állapot, amellyel most a zuglói polgárok és nem csak a zuglói polgárok, mondjuk, egy-egy hétvégi illegális árusítás során megkerestek, hogy tegyünk rendet, alakítsuk ki, azt gondolom, azt kellett hogy indukálja bennem, hogy törvényjavaslat formájában szerezzünk érvényt a közösség akaratának, hogy a Városligetet igenis tisztának, rendezettnek, európainak és XXI. századinak kell ismerni és tudni, ez az egyik elem.

(16.30)

A másik elem pedig az, hogy meghatározott és az állam ellenőrzése melletti szervezeti keretek között kell azokat a forrásokat látniuk az embereknek, amelyeket most majd elköltünk.

Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat jó, remélem, hogy a módosító indítványok, amelyeket már előterjesztettek, úgy tudom, hogy három indítvány született, előremutatóak. Kozma Péter képviselő úr indítványára azt tudom mondani, hogy a magam részéről támogatom, hogy ne változzon meg a zöldfelületek aránya az építmények arányához viszonyítva, tehát minimum a meglévő állapotok maradjanak meg. A másik két indítványt még nem ismerem.

Elnök úr, nagyon szépen köszönöm az értékes hozzászólásokat, képviselőtársaimnak az aktív közreműködést, és remélem, a részletes vitában tudjuk folytatni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az általános vitát lezárom. Az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, így a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Most következik a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, amelyet T/13218. számon ismerhettek meg.

Az előterjesztői expozéval kezdünk. Rét... Bocsánat, Répássy Róbert államtitkár úr - a forgatókönyvben még a másik államtitkár szerepel, ezért tévesztettem egy pillanatra -, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, 20 perces időkeretben. Öné a szó.

Felszólalások:   97-123   123-227   227-249      Ülésnap adatai