Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VELEZ ÁRPÁD, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Olyan ez a törvényjavaslat, mint a Fidesz-KDNP kormányzása: ámokfutást tartalmaz, semmivel nem törődve, semmilyen egyeztetést le nem folytatva. Érkezik egy képviselői törvénykezdeményezés pár nappal a rendes ülésszak lezárulta előtt, majd a rendkívüli ülésnek köszönhetően hirtelen az Országgyűlés tárgysorozatába kerül. Néhány perc vita után már szét is van verve egy újabb terület, egy ágazat.

Egy bökkenő azért van. A Nemzeti Akkreditáló Testületet, eredetileg a ’95. évi XXIX. törvény hozta létre, és nagyon hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a testület által akkreditált szervezetek vizsgálati eredményeit és tanúsítványait külföldön is elfogadják. Jelzem, hogy a jelenleg a testület által akkreditált szervezetek vizsgálati eredményeit és tanúsítványait mindazon országok akkreditáló testületei és más hatóságai elismerik, ahová exportunk 98 százaléka irányul.

A Nemzeti Akkreditáló Testület jogutód nélküli megszűnésével Magyarország tagsága az európai akkreditálási együttműködésben automatikusan megszűnik. Mennyi idő elteltével lesz Magyarországnak újra tagsága az európai akkreditálási együttműködésben? Milyen hátrányokkal jár, ha Magyarország nem lesz képviselve az európai akkreditálási együttműködésben? A Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditálási tanácsának 2015. június 15-i, miniszterelnök úrhoz intézett jajkiáltásai megalapozottak. A törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésében szereplő szabályozás szerint, mely szerint a törvény hatálybalépése után a Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditálási kérelmeket nem fogadhat be, és nem indíthat felügyeleti vizsgálati eljárásokat, a Nemzeti Akkreditáló Testület európai és nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásokban megszerzett aláírói státusának is azonnali visszavonását eredményezi. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület által a törvény hatálybalépése után odaítélt akkreditált státusok és felügyeleti vizsgálati eljárásban fenntartott akkreditált státusok nem lesznek európai és nemzetközi elismertségűek, azokat az EU-tagállamok hatóságai nem kötelesek elfogadni.

A jelenleg akkreditált státussal rendelkező 628 szervezet közül 207-nek, vagyis több mint a harmaduknak az éves felügyeleti vizsgálatát 2015. augusztus-december hónapokban kellene elrendelni, amit a Nemzeti Akkreditáló Testület a törvényjavaslat szerint már nem tehet meg. Ebből adódóan e szervezetek éves felügyeleti vizsgálata nem történhet meg határidőben, és így az akkreditált státusuk fenntartása, annak európai és nemzetközi elismerésének a hiánya miatt kérdésessé válik.

Mindezek alapján kérdezem: mi lesz a 207 akkreditált szervezet sorsa? A törvényjavaslatban még csak nem is körvonalazott, 2016. január 1-jétől létrehozandó új szervezet átveheti ugyan Magyarországon az akkreditálást, és elvégezheti, akár némi késéssel a soron következő éves felügyeleti vizsgálatokat, de mivel ez a szerv nem lesz részese a kölcsönös elismerési rendszernek, így az általa kiállított okiratokat az EU egyetlen más tagállamában sem ismerik el. Ennek következménye, hogy az új szerv által akkreditált laboratóriumok, megfelelőségi értékelő szervezetek által kiállított tanúsítványokat nem ismerik el, fogadják el más tagállamban akkreditált vizsgálótól, tanúsítótól származó okiratként.

Ez a kaotikus helyzet már a törvény hatálybalépésével egyrészről azonnal megbénítja az exporttevékenységet, a hatósági vizsgáló laboratóriumok és tanúsító szervezetek számára alapproblémát jelent, hogy miért éppen őket keresnék meg, hiszen csak az idehaza használható okiratokat tudják kibocsátani.

Az üvegházhatású gázok kibocsátását hitelesítő szervezetek esetén minden olyan területen gondot okoz, ahol a tevékenység végzését vagy a kijelölését uniós szabályozás akkreditált státushoz köti. Ez a kaotikus helyzet mindaddig fennmarad, amíg az új szerv nem szerzi meg az európai kölcsönös elismerési megállapodások aláírói státusát, ami alsó hangon két év. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ennek az időszaknak a végére előbb vagy utóbb, de minden, jelenleg a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált szervezet elveszíti azt a minősítését, amelynek alapján az EU-ban, illetőleg a nemzetközi szinten is elfogadott tanúsítványokat állíthat ki.

A Nemzeti Akkreditáló Testület megszűnésével mindaddig, amíg új magyar akkreditáló szerv nem szerzi meg az európai kölcsönös elismerési megállapodások aláírói státusát, Magyarország nem biztosítja a nemzetgazdaság szereplőinek a korábban a Nemzeti Akkreditáló Testület által nyújtott európai és nemzetközileg elfogadott akkreditálási szolgáltatásokat. Ekkor az EK-rendelet 4. cikke szerint Magyarország igénybe veheti más tagállam nemzeti akkreditáló testületének szolgáltatását. Ebben az esetben azonban a nemzetgazdaság szereplőinek kell viselniük a másik tagállam nemzeti akkreditáló testülete által megállapított eljárási díjakat, a tolmácsolás, a fordítás, valamint az eljárás egyéb dologi költségeit.

(12.20)

Megjegyzem, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testületnek a piac szereplőitől való függetlenségét az biztosítja, hogy az akkreditálást kérő, illetve az akkreditált piaci szervezetek kizárólag a Nemzeti Akkreditáló Testület köztestületi működésében vesznek részt a Nemzeti Akkreditáló Testület közgyűlésén keresztül, sem az akkreditálás szabályozására, sem az akkreditálási eljárásokra nincs befolyásuk a jelenlegi akkreditálási törvény szabályozása szerint.

Az akkreditálási törvényből fakadó szabályozás szerint az akkreditált szervezetek csak érvényes akkreditált státus birtokában lehetnek a Nemzeti Akkreditáló Testület tagjai, a tagsági viszony azonban automatikus, amennyiben a szervezet rendelkezik érvényes akkreditált státusszal, benyújthatja tagfelvételi kérelmét, és a testület tagjává válik, aki tagsági jogát az éves tagdíj megfizetését követően gyakorolja. A tagsági jogviszony tehát nem függ sem a Nemzeti Akkreditáló Testület Akkreditáló Bizottságától, sem a Nemzeti Akkreditáló Testület ügyvezetőjének bármilyen döntésétől.

Abban nincs vita, hogy ezt a testületet meg lehetne reformálni, de ez a munka nem a testület szétverésével kezdődik véleményünk szerint.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, a tisztelt Országgyűlés emelje fel szavát ez ellen az átgondolatlan törvényjavaslat ellen, az előterjesztő képviselők, Szatmáry Kristóf és Cseresnyés Péter pedig halkan és csendben, még mielőtt nagyobb bajt csinálnak, vonják vissza ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)