Készült: 2024.09.20.06:39:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (2015.06.16.), 165. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 7:20


Felszólalások:  Előző  165  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azzal kell kezdjem, hogy megismétlem az elnök úr hozzászólását, Firtl Mátyás képviselő úr és Lukács Zoltán képviselő úr felszólalását, amiben emlékeztettek arra mindnyájunkat, hogy egy jogharmonizációs törvényjavaslat kihirdetéséről van szó. Mégis olyan állítások hangzottak el, amelyekre, azt gondolom, a kormányzat jelen lévő képviselőjének, nekem is reagálnom kell.

Nevezetesen: a kormány a nemzeti érdekeket csak szavakban képviseli, tettekben nem, érdemi fellépés kellene. Kérem szépen, én azt gondolom, a magyar kormányt az Európai Bizottságnál, Brüsszelben és szerte Európában nem úgy ismerik, mint amelyik kormány nem áll ki a nemzeti érdekekért.

Itt a jelen témán túl két ügyet említettek a jobbikos képviselők: a termőföldügy, illetőleg a határon túli magyarok képviselete. A termőföld tekintetében olyan új szabályozás született, amelyet sokan még úgy is gondolnak, hogy az európai uniós szabályokon is túlmegy, kötelezettségszegési eljárást is indítottak a hazai szabály ellen, az ellen a szabály ellen, ami, azt gondolom, igenis azt célozza, hogy azok éljenek a termőföldből, akik helyben laknak, és akik a családjuk megélhetését is biztosítják.

Egy másik dolog a határon túli magyarok képviselete. Egy dolgot hadd emeljek ki: a kormánypártok jóvoltából ma az Európai Unióban olyan területek magyar képviselői is hallathatják hangjukat, akik az Európai Unión kívül vannak. Kérem szépen, Kárpátalja, Vajdaság magyar képviselője ott van az Európai Parlamentben. Mi igazolná jobban azt, hogy a kormány és a kormánypártok kiállnak a határon túli magyarok mellett, mint az, hogy a képviselőjük az Európai Parlamentben jelen van és minden problémát el tud mondani?

(16.50)

Engedjék meg, hogy ezután visszakanyarodjak arra a témára, amiről a mostani vita szól! Itt azt kell elmondjam, hogy a közösségi költségvetés vitájában igenis a tettek, a tényszerű számok igazolják azt, hogy a kormány kiállt a nemzeti érdekekért, és ezt sikeresen tette. Firtl Mátyás képviselő úr konkrét számokat is említett, engedjék meg, hogy én három aspektusból világítsam meg azt, hogy a kormány ez ügyben, a közösségi költségvetés ügyében is sikeresen kiállt a nemzeti érdekekért.

Az első összehasonlítás az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest tehető meg, ezt Bana Tibor képviselő úr is említette. Nézzük meg az Európai Bizottság eredeti javaslatát, majd ezt követően azt, hogy milyen eredményt értünk el! Ég és föld a kettő közötti különbség. Igen, sikeresen képviselte a magyar kormányzat azt, hogy több forrásra van szükségünk. Nézzük a második aspektusból ezt az összehasonlítást, a közösségi költségvetés egészének az aspektusából! Az is elhangzott, hogy zsugorodik a közösségi költségvetés. Hogy létezik az, hogy egy zsugorodó költségvetésben el tudtunk érni egy olyan magyar pozíciót, amelynek az értelmében a korábbi időszakhoz képest ‑ ahogy azt megint a képviselő úr említette ‑ 50 ezer forinttal nő az egy főre jutó támogatás? Azt gondolom, hogy ezek a számok azért mégiscsak azt mutatják, hogy a kormány sikeresen állt ki a magyar érdekekért. És egy harmadik számszerű összehasonlítást is engedjenek meg: hasonlítsuk össze a magyar pozíciót más európai uniós országokéval! (Szilágyi György: Az átváltás?!) Dobogós helyen vagyunk, képviselő urak.

Azt gondolom tehát, hogy igenis az a javaslat, amely most a tisztelt Országgyűlés előtt fekszik, az egy olyan javaslat, amely a magyar érdekek melletti kiállás utáni európai uniós megállapodást tükröz. Végül ‑ ezt is el kell mondjam ‑ a jelenlegi dokumentum egy olyan dokumentum, amelyet az Európai Unió 28 tagállama elfogadott, és ‑ az elhangzottak szerint ‑ itt már nincs lehetőség módosításra.

Természetesen nem csak a végeredményt mutatja be a kormányzat az Országgyűlés részére; arra emlékeztetnék mindenkit, hogy a hosszú tárgyalások alatt a kormány az álláspontját az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságában részletesen ismertette, sőt egyeztette. A bizottsággal tételes, részletes egyeztetés volt, országgyűlési álláspontot is képviseltünk. Itt megint felhívnám a figyelmet arra, hogy a brit korrekciót illetően és a korrekciós mechanizmusokat illetően a magyar induló álláspont az volt, hogy egyszerűsíteni kell a jelenlegi rendszert ‑ ebben én nem vitatkozom Bana Tibor képviselő úrral, én is azt gondolom, hogy egyszerűsíteni kell ‑, de lássuk azt, hogy egy olyan megállapodást kellett elérni, amit 28 ország ír alá. Pontosan ismerem a britek álláspontját, én magam személyesen is egyeztettem több képviselővel.

Ezért is mondom azt, hogy amikor magyar érdekekről beszélünk, azt is tudni kell, hogy mind a 28 tagállamnak az egyetértése kellett ahhoz, hogy ez a megállapodás előttünk legyen. Ha azt el lehetett volna érni, hogy ne legyen brit korrekció, akkor nem beszélhetnénk több GDP-százalékpontnyi uniós támogatásról, a britek egy fillért sem fizetnének be a közös költségvetésbe ‑ mindnyájan tudjuk, hogy a britek nettó befizetők, a britek finanszírozzák részben azokat a támogatásokat, amelyeket a magyar gazdaság fel tud használni, akár az elmúlt időszakot tekintjük, akár az előttünk lévő éveket.

Itt engedjék meg, hogy elmondjam azt, megint tényszerűen, hogy egy kompromisszumos javaslatról van szó, amely, azt gondolom a tények alapján, a magyar érdekek sikeres képviseletét igazolja; egy olyan javaslatról, amelyet ha az Országgyűlés elfogad, lehetőség nyílik arra, hogy például a jövő évi költségvetésben számolt közel 1400 milliárd forintnyi támogatás a magyar gazdaságba áramoljon; egy olyan javaslatról, amelyet hogyha az Országgyűlés elfogad, lehetőség nyílik arra, hogy a nettó pozíciót illetően 3,7 százalékos éves átlagos nettó pozíció jellemezze GDP-arányosan a magyar pénzáramokat 2014 és ’20 között, és amely uniós támogatás felhasználása, illetőleg nagyon jelentős nettó pozíció, igen, társul egy, az Európai Unió költségvetése felé történő befizetési kötelezettséggel is.

Mindezeket mérlegelve a magyar érdekek mellett tisztelettel azt javaslom az Országgyűlésnek, hogy támogassa szavazatával a benyújtott törvényjavaslatot, támogassa azt a törekvést, hogy ezáltal ezermilliárdos uniós források nyíljanak meg Magyarország számára, és támogassa azt a kormányzati törekvést, melynek értelmében ezen forrásokat a magyar gazdaság fejlesztése céljából értelmes, a hazai vállalkozásokat pozícióba juttató politikát lehessen megvalósítani. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  165  Következő    Ülésnap adatai