Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót, köszönöm az előlegezett figyelmet. Ma a költségvetési törvény azon fejezetéről, illetve részéről szeretnék beszélni, amely a turisztika fejlődését igyekszik biztosítani, a jövő esztendőben kijelölni azt az utat, amelyen ennek az ágazatnak végig kéne menni, és ennek a feltételeit igyekszik megszabni.

Elöljáróban azonban engedjenek meg néhány, látszólag nem idevonatkozó vagy idevágó mondatot, majd megindoklom, hogy miért teszem ezt. Kormánypárti képviselőként meg kell vizsgálni, hogy ez a jelenlegi törvénytervezet mennyiben szolgálja a kormányprogram időarányos megvalósulását. Teszem ezt azért, mert a kormányprogram elhatározta, hogy a családokat támogatja, a családok támogatását középpontjába helyezi, elhatározta, hogy a közbiztonságot javítja, elhatározta, hogy az infrastruktúrát az országon belül javítani fogja.

Mértékadó idegenforgalmi szakemberek azt állítják - és biztosan igazuk van-, hogy az idegenforgalom akkor működhet igazán eredményesen, ha a vendéglátók, a vendéglátó ország nemzete, népe jól érzi magát a saját hazájában, akkor tud igazán jó vendéglátó lenni. Úgy gondolom, hogy a kormányprogramnak ez a része a költségvetésben megjelenik, és támogatni fogja ezeket a célkitűzéseket és ezeket a törekvéseket.

Van néhány olyan terület, amit megneveztem, amely indirekt módon feltétlenül elősegíti a turizmus fejlődését. A közbiztonság rendkívül fontos. Ha valami az előző esztendőkben hazánk megítélését, a turisztika szerepének csökkenését vagy jelentéktelenedését valójában előidézhette, akkor az elsősorban a közbiztonság rohamos mértékű romlása volt, amit a külföldiek észrevettek, és bizony nem jó hírünket keltették.

A kormányprogramban és a törvények tervezetében, a költségvetési törvényben megjelenő javaslatok, amelyek egyrészt a rendőrségi, a közbiztonsági szervek anyagi támogatását irányozzák elő, és ezt megvalósítják, valamint a büntető törvénykönyv módosítása, amely szintén hozzá fog járulni a közbiztonság javításához, nyilvánvalóan javítani fog e helyzeten.

De ugyanilyen fontos az idegenforgalom szempontjából az, hogy az idegenforgalmi szolgáltatások szolgáltatási értéke és vásárlói értéke, ára nagyjából fedje egymást, hiszen ez egy fejlett turizmussal rendelkező országtól elvárható.

(12.20)

Az előző esztendőkben ez nem teljesen így volt. Emlékezzünk csak azokra a botrányokra, amelyek néhány belvárosi vendéglátóipari egységben tapasztalhatóak és észlelhetőek voltak!

Azt gondolom, hogy képzéssel, oktatással, a szakmai kamarák, a szakmai szervezetek kontrollszerepének erősítésével és a fogyasztóvédelmi felügyelőség, valamint a hatóságok fokozottabb, határozottabb fellépésével ez a feltétel is teljesülni fog.

A harmadik ilyen nagyon fontos és kiemelt terület a közlekedés. Nem várhatjuk el a külföldi turistáktól, hogy nem európai minőségű vagy európai léptékkel mérhető utakon közelítsék meg kívánt célpontjukat - a jelenlegi költségvetés e téren is javulást ígér. Ha a kormány elfogadja azt a középtávú autópálya-fejlesztési koncepciót, és nekilát a megvalósításának, amely valóban garanciája lesz a minőség fejlődésének, akkor, azt hiszem, ezt a feltételt is teljesültnek tekinthetem.

Mindezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert látni kell, hogy a turizmus nagyon szerteágazó terület, és sok olyan része van a nemzetgazdaságnak, amely indirekt módon támogathatja a turizmus fejlesztését.

De miért fontos, s mi a jelentősége a turizmusnak? A világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazata, és ez így van a mi országunkban is. A nemzetgazdaság különleges területe ez, amely a gazdaság valamennyi szektorával kapcsolatban áll valamilyen formában. Hazánkban ma az egyik leggazdaságosabban devizát termelő ágazat, amely jelentősen javítja a fizetési mérleget, rendkívül nagy az élőmunkaigénye. Ma 250-300 ezer ember él közvetlenül az idegenforgalomból és a turisztikából: ez azt jelenti, hogy minden harmadik-negyedik család érintett valamilyen formában. Elősegítheti ráadásul az elmaradt területek gazdasági felzárkózásának ütemét: gondolok itt az Alföld néhány területére, de vannak az országnak olyan speciális területei, például a Balaton környéke, amelyeken a helyi lakosság fő megélhetési, bevételi forrása maga az idegenforgalom.

A turizmus által megtermelt, hozzáadott érték a GDP-ben már jelenleg is nagyon jelentős összeg, mintegy 10 százalékos arányt képvisel. Most olyan szempontból kell megnézni a költségvetést, hogy megfelelő fontosságú tényként kezeli a nemzetgazdaságban a turizmust, és eképpen gondoskodik arról, hogy működése zökkenő- és zavarmentes legyen.

Az idegenforgalom területi irányításának korszerűsítése keretében az idegenforgalmi intéző bizottságok titkárságai regionális idegenforgalmi bizottságok titkárságaivá alakultak át. Emellett két új RIB-titkárság jött létre, amit egy 1998 januárjában meghozott kormányhatározat írt elő. Utalni szeretnék arra, hogy talán ez az egyik olyan fejezete a költségvetésnek, amelyben nagyon komoly folyamatosság, folytonosság észlelhető és tapasztalható, és amit az előző kormány elkezdett, azt a jelenlegi kormány mint jót, mint amivel egyetért, kisebb módosításokkal és változtatásokkal átvette. Gondolom, nem baj, ha a költségvetésnek vannak ilyen területei is.

A RIB-ek lehetővé teszik egyrészt, hogy helyi idegenforgalmi specifikum - tehát a területi elv - érvényesüljön, de lehetővé tesznek bizonyosfajta koordinációt is. A költségvetés a RIB-titkárságok működésére a XV. fejezetben, a 7. cím alatt 135 millió forintot ír elő. Ez az összeg vélhetően hatékonyan járul hozzá az eredményes működéshez, de ezt még kiegészíti majd néhány olyan, pályázati szolgáltatásokért nyújtott összeg és támogatás, amely a céltámogatásoknál jelenik meg a turisztikai célelőirányzatok esetében. Ezek az irodák, ezek a titkárságok biztosítják tulajdonképpen a szervezett turizmus infrastrukturális működésének infrastrukturális hátterét, ami az eredményes működés garanciája lehet.

A komolyabb tétel, a több mint 6 milliárd forintot kitevő célelőirányzat a XV. fejezet 4. alcíme alatt jelenik meg: ez közel 1 milliárd forinttal több, mint amennyit tavaly tudtunk ugyanerre a célra fordítani. Ha 10 vagy 11 százalék körüli inflációval számolok, akkor is azt tudom mondani, hogy ez körülbelül 10 százalékos reálérték-növekedést hoz magával, ami rendkívül üdvözlendő, és bizonyos fejlesztésekre feltétlenül elégséges lesz. Ez a célelőirányzat négy pontban fogalmazza meg a célkitűzéseit - és ezzel teljesen egyet lehet érteni -: a nemzeti marketing és propagandaminőség fejlesztése az egyik, a nemzetközi piaci jelenlét feltételeinek javítása a második, az ország turisztikai adottságainak jobb kihasználása a harmadik és az idegenforgalom középtávú stratégiájának megvalósítása érdekében az idegenforgalmi képzés, oktatás segítése, támogatása, amely természetesen hozzájárul majd a szolgáltatások színvonalának növeléséhez, a kívánt eredmények eléréséhez.

Meg kell viszont fogalmaznom egy kritikát is az előbb említettekkel kapcsolatban, és ez talán nem a költségvetésre vonatkozik, hanem arra a kormányzati struktúrára, amely a mai napig nem jelölte még ki, hol dőljön el az, hogy az idegenforgalmi marketing milyen országképet akar eladni, milyen országképet akar hazánkról, a magyar nemzetről, Magyarországról kiállítani, hiszen ezt a költségvetés és a mostani struktúra a Turizmus Rt.-hez irányítja, az ő feladata ez, s az anyagi forrásokat is odarendeli. Azt hiszem, az előző kormány is adós maradt, mulasztást követett el abban, hogy ilyen kormányzati intézményt létrehozzon. Emlékeztetnék rá, hogy 1993-ban Csapody Miklós képviselőtársam javaslatot tett egy nemzeti tájékoztatási iroda létrehozására, amely az összes ilyen, országképpel kapcsolatos kérdést, tevékenységet, feladatot koordinálná és kézben tartaná.

A célelőirányzaton kívül lehetőségünk van még a Phare-program vonatkozó fejezetei által biztosított 210 ezer ECU, azaz körülbelül 32 millió forint támogatást igénybe venni, ami szintén jó szolgálatot tehet a turizmus fejlesztése szempontjából. Ez a támogatási rendszer itt főleg az EU-csatlakozás szükséges előírásainak teljesítését igyekszik biztosítani, és erre mindenféle garanciák meg is vannak a tervezetben.

Befejezésül: megállapítható, hogy a turizmus fejlesztésének pénzügyi feltételeit a költségvetési törvénytervezet biztosítja. A következő esztendőkben azonban az ágazat fejlesztésének ütemét gyorsítani kell, s természetesen a vonatkozó anyagi forrásokat is bővíteni szükséges. Mindezeket azért mondom, mert az EU-csatlakozást követően a magyar belföldi turisztikai piac a nagy közös európai turistapiac részévé válik, és egészen új kihívásokkal, egészen új feladatokkal kell megküzdenie. Ha azt akarjuk, hogy majd eredményesen vegyünk részt ebben a versenyben, akkor ennek a feltételeit meg kell teremtenünk.

A fentiek alapján a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja a T/325. számú törvényjavaslatot, mint a kormányzati célok megvalósulásának eszközét - különösen turisztikai szempontból -, támogatni fogja és támogatásra javasolja.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)