Készült: 2024.09.23.12:10:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

326. ülésnap (2013.11.19.), 42-44. felszólalás
Felszólaló Doncsev András
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:49


Felszólalások:  Előző  42 - 44  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rögtön a végén kezdeném a reakciót Osztálykán képviselő asszony szavaira reagálva, de nem a legutóbbi szavaira, ami a díszcigányokra vonatkozik, ezt inkább nem kommentálnám (Zaj a Jobbik soraiban.), hanem oda csatlakoznék vissza, ami a különböző világnézetekről szól.

Én ezt úgy tudnám összesíteni, és ez egyben majd az önök felvetésére is próbál válasz lenni, hogy alapvetően háromféleképpen lehet a romatársadalomra tekinteni. Az egyik az a megközelítés, amelyik a romákat áldozatként kezeli, azt mondja, hogy a többségi társadalom áldozatai, ezért alapvetően segélyezésből kell őket fenntartani. Ez volt a mögöttünk hagyott 20-25 év alapvető hozzáállása, és azt gondolom, a kisebbségi társadalom számára ez a legmegalázóbb hozzáállás. A másik szempont, amire leginkább a szélsőjobboldali pártok hajlamosak, az, amelyik egységesen bűnösnek tekinti a kisebbségi társadalmat. (Szilágyi György: Tehát nem mi, hanem a szélsőjobboldali pártok.) Ha önök ezt magukra veszik, az az önök dolga, én a szélsőjobboldaliakról beszéltem. (Zaj a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Képviselőtársaim, az esti vitában mindenkinek lesz lehetősége hozzászólni, Szilágyi György képviselő úrnak is. Arra kérem, hogy ezt majd este tegye meg. Képviselő úr, a vélemény szabad, engedje már meg az államtitkár úrnak, hogy elmondja azt, amit akar, és este a vitában, mivel várhatóan én elnökölök, szót fogok önnek adni, és figyelni is fogom, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. Államtitkár úrnál van a szó.

DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Én a Jobbikot idáig ki nem ejtettem a számon, hanem szélsőjobboldaliakról beszéltem. Ezek szerint önök ezt magukra vették. Én arról beszéltem, hogy nem Magyarországon, hanem általában véve a szélsőséges pártok jellemzője az, hogy egységesen bűnösként tekintenek erre a kisebbségre, és így kezelik őket. (Mirkóczki Ádám: Ti meg szavazógépnek tekintitek őket.)

Itt térnék vissza a mondandómra, és szeretnék önökre is reagálni. A harmadik szempont partnerként igyekszik tekinteni a romákra. Erre épül fel a 2011-ben elfogadott felzárkóztatási stratégia is, hiszen nemcsak emberi jogi kérdés, hogy miképp élnek Magyarországon a roma emberek, hanem gazdasági és szociális kihívás is. A romák társadalmi és gazdasági integrációja a mi véleményünk szerint egy kétirányú folyamat, amely egyaránt megköveteli a többség és a roma közösségek gondolkodásának a megváltozatását is. Ennek keretében alkottuk meg a stratégiát, amely a kora gyerekkortól kezdve a gyerekjólét, az oktatás-képzés és a foglalkoztatás területén is számos helyen kezeli partnerként a romákat. Most nem szeretnék ebbe jobban belemélyedni, elég itt emlegetni a "Biztos kezdet" gyerekházakat, a bölcsődei és óvodai helyeket, az integrált pedagógiai rendszert, az Útravaló-ösztöndíjprogramokat. Ezek kapcsán szeretnék Mirkóczki képviselő úr felszólalására utalni: nem felel meg a valóságnak az, hogy nincs teljesítménymérés, hiszen például az Útravaló-ösztöndíjrendszerben is a tanulmányi eredménytől függ az ösztöndíj nagysága. Egyébként összesen 17 ezer diáknak adunk ösztöndíjat. Tehát az egész felzárkóztatási programban a gyerek kisgyerekkortól kezdve a foglalkoztatáson át a különböző segélyek biztosításáig mindenütt ott van a teljesítmény és a kölcsönösség elve.

Ami a népszámlással kapcsolatos felvetést illeti Szávay képviselő úr részéről: a kétéves beszámoló kezdettől, két évtizede a februártól februárig tartó intervallumban készül, és a KSH a feldolgozás folyamatából következően a 2011-es adatokat a jelentés lezárását követően márciusban hozta nyilvánosságra. Ezért nem készült részletes elemzés, azonban röviden áttekintettük a nemzetiségi adatokat, és úgy éreztük, hogy a jelentés tartalmával az alapszámok összefüggnek, hiszen megerősítik a nemzetiségpolitika irányát.

Szintén a népszámlálással függ össze az, amit Lendvai képviselő asszony vetett fel, hogy az országos önkormányzatok már 2010 óta tudják, hogy a népszámlálási adatok a támogatás során relevánsak lesznek, ezért ők maguk is komoly kampányt folytattak a népszámlálás előkészítése során az identitás megvallása érdekében. Tehát pontosan tudták, milyen jelentősége van annak, hogy ki mit ír be.

A nemzetiségi törvény egyeztetésével kapcsolatban: több körben egyeztettünk valamennyi országos önkormányzattal. Az egyetértési jog a nemzetiségi döntések esetében természetesen továbbra is fennáll, csupán az Alkotmánybíróság döntését kellett végrehajtanunk a jogszabályalkotásra vonatkozó egyetértési jog kényszerű megszüntetésével.

Ami a támogatást illeti: a helyi és a területi nemzetiségi önkormányzatok támogatását szolgáló teljes keret nem csökkent, azonban feladatalapúvá vált a támogatás. Akik aktívabbak voltak az érdekvédelemben, azok lényegesen több támogatásban részesülhettek. A korábbi, egységesen 640 ezer forint támogatás így nagyobb szórást mutatott, 100 ezer és 2 millió forint között részesülhettek az arra pályázó önkormányzatok. Ez a rendszer meggyőződésünk szerint honorálja az aktív közösségi munkát. Az egyéb támogatási források sem csökkentek, egyes költségvetési tételek, például az országos nemzetiségi önkormányzatok intézményeinek a támogatása szinte minden önkormányzatnál nőtt.

A nemzetiségpolitikai stratégiával kapcsolatos felvetéssel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy a stratégia kidolgozása során a kormány által létrehozott emberi jogi munkacsoport nemzetiségi jogi csoportja több ízben kapott tájékoztatást a stratégia irányairól. A munkacsoport tagjai nemzetiségi civil szervezetek delegáltjai, akik saját jogon javaslatokat tehettek és tájékoztatták a közösségeket, és ezzel a javaslattétellel éltek is. A stratégia tervezete rövid időn belül társadalmi egyeztetésre kerül. Az országos önkormányzatok közvetlenül is véleményezhetik, más szervezetek pedig a kormány honlapján tehetik meg észrevételeiket és javaslataikat.

(12.00)

Amit Osztolykán képviselő asszony mondott, és akkor keretes szerkezetként itt zárnám le, hogy ön a részletességet hiányolta. De a nemzetiségi törvény a kormány számára beszámoló készítését írja elő, nem pedig elemzését. Az elemzés az érintettek, akár az Országgyűlés vagy a kutatók feladata. És a képviselő asszony által hiányolt adatok nagy része megtalálható a mellékletekben, ilyen például az oktatásra vonatkozó számadatok, az átmeneti intézmények és egyéb táblázatok. A jelentés egyébként összefoglalja az elmúlt két év folyamatait. Azt kell mondjam, ha minden területen olyan részletes elemzést tartalmazna, amit képviselő asszony hiányol, egyrészt ismétlés is lenne, mivel ezek az anyagok a szaktárcák honlapjain megtalálhatóak, másrészt kezelhetetlen méretű anyagot eredményezne.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  42 - 44  Következő    Ülésnap adatai