Készült: 2024.09.23.22:43:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

326. ülésnap (2013.11.19.), 214. felszólalás
Felszólaló Zagyva György Gyula (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:22


Felszólalások:  Előző  214  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): Köszönöm a szót. Elhangzott az előbb egy kérdés, hogy miért foglalkozunk ezen jelentés során a cigánysággal ennyit. Erre azért válaszolnék. Azért, mert ebben a jelentésben például se a szlovén, se a szlovák, se a román, se a többi tizen-akárhány magyarországi kisebbség kapcsán nincsenek leírva olyan dolgok, mint ami a cigányság kapcsán le van írva. Mint például, hogy kétezer romacsalád-segítő szociális munkás beállítása, mint százezer fő munkanélküli roma foglalkoztatása, vagy harmincezer roma fiatalt kívánnak bevonni a közösségi sporttevékenységekbe, vagy sorolhatnánk még azokat a pozitív diszkriminatív lépéseket - ugye itt az előbb elhangzott, hogy ne használjuk ezt a szót, de egyébként a liberális jogvédő szervezetek szokták konkrétan ezzel a szóval ajánlani a cigányokhoz való hozzáállást, hogy igenis a kormányoknak kötelessége, hogy a romákat pozitíve diszkriminálják, és így kell őket kiemelni a jelenlegi hátrányos helyzetükből. Tehát akkor én is merészelem használni ezt a kifejezést.

Tehát például a többi magyarországi kisebbséggel kapcsolatban nincsenek ilyenek leírva, csak a cigánysággal kapcsolatban vannak leírva. Próbálnánk erre választ kapni, hogy miért így gondolkoznak önök, de nem kapunk rá választ. Eleve a magyarországi cigánysággal kapcsolatos elmúlt 23 év tapasztalatai azt mutatják, hogy kormányokon átívelően az a hozzáállás, hogy a problémák elfedésével vannak elfoglalva, minden párt, minden kormány. Tehát homokba dugják a fejüket, nem szabad cigánybűnözésről beszélni, pedig, ha vennék a fáradságot és elmennének, mondjuk, egy Heves megyei vagy egy Borsod megyei faluba, és megkérdeznék az ott élő embereket, hogy egyébként akkor, Mari néni, Józsi bácsi, tessék már megmondani, van-e cigánybűnözés a faluban, akkor azt válaszolnák, hogy igen, van.

Hiába mosolyog nagyon jól Berényi képviselőtársam ezen, ez ettől még így van, és nyugodtan eljöhet velem, és próbáljuk ki, és nézzük meg, hogy elmegyünk, mondjuk, Kerecsendre, és megkérdezzük az embereket, hogy van-e ott cigánybűnözés. És azt fogják válaszolni, hogy van. És ezt nyugodtan ki is próbálhatjuk. Mert egyébként nem véletlenül említem Kerecsendet. Például most Kerecsenden csinálunk egy aláírásgyűjtést, ahol az a cél, hogy legyen a településnek ott lakó rendőre, és már a választók fele aláírta a Jobbik által kiadott ívet, és gyűjtjük ezeket az aláírásokat, és konkrétan nem is mi mondjuk ki azt a szót, hogy cigánybűnözés, hanem az ott élő emberek. És most felhívom akkor Berényi képviselőtársamat, hogy menjünk el, jöjjön el, és kérdezzük meg, hogy van-e cigánybűnözés. Ezt az átlag magyar vidéki ember úgy gondolja, hogy van, mert érzi a saját bőrén.

Ezt a politikusok testületileg letagadják, testületileg elfedik a problémákat, mert ez a polkorrekt, ez az elvárás, így tudunk megfelelni New Yorknak, bármelyik világhatalomnak, bármelyik politikai elvárásnak a világon, és így tud akkor, mondjuk, akár az MSZP-, akár a Fidesz-kormány európainak tűnni, polkorrektnek tűnni, ha elfedik a problémákat, illetve a magyarországi cigánysággal kapcsolatban csak azt csinálják, hogy évente a rájuk fordított összeget minél jobban emelik. Aki minél több pénzt költ a cigányokra, az szereti a cigányokat, aki nem akar a cigányoknak ingyen pénzt adni, az nem szereti a cigányokat. Így van leegyszerűsítve a magyarországi cigánypolitika 23 éve, és aki ezzel szemben szót emel, az rasszista, és ergo gyűlöli a cigányokat.

(18.50)

Pedig meg lehet nézni azt a pár falut, ahol olyan polgármester van, aki nem ezen elvek alapján áll hozzá a cigány emberekhez, milyen eredményeket ér el. Nem tudom, hogy például az itt ülő képviselőtársaim közül volt-e már olyan valaki, aki elment Érpatakra, és megtapasztalta, a saját szemével, fülével meggyőződött arról, hogy ott mi folyik, hogy ott hogy van ez a híres-neves érpataki modell - vagy az önök által hírhedtnek nevezett érpataki modell -, hogyan működik, és hogy áll az érpataki modell a cigány emberekhez, illetve az ott élő cigány emberek mit mondanak az érpataki modellről, hogy hogyan változott meg az ő életük az elmúlt 7 évben. Én például beszéltem az érpataki cigány önkormányzat vezetőjével, és őneki nagyon nem az a véleménye, ami maguknak, meg ami Berényi képviselőtársamnak. Őt is meg kellene kérdezni például, hogy az ő élete személyesen hogy változott meg az alapján a modell alapján, amit dr. Orosz Mihály Zoltán bevezetett, amelyben nem ingyen kapnak mindent, nem az a hozzáállás, hogy szórják a pénzt számolatlanul a cigányoknak, amit aztán ők vagy a cigány vezetők elszórnak, meg nem megfelelően használnak fel, hanem a szociális tűzifa is érdem alapján van kiosztva, és aki nem érdemli meg, az nem kapja meg. Utána lehet, hogy a Helsinki Bizottság meg a TASZ lehet, hogy fel van háborodva, meg a különböző jogvédő honlapok sikoltoznak. Persze, mert nem ezt szokták meg, de ettől függetlenül ez a hozzáállás az ottani cigány-magyar együttélést megmentette, illetve a közbiztonsági helyzetet teljes mértékben megjavította. Érpatakon nincsen bűnözés, se cigánybűnözés nincsen, se magyarbűnözés, semmilyen bűnözés nincsen. Önök ezt nem tudták elérni sehol az országban, azok a polgármesterek tudják elérni, akik nem az önök elve alapján döntenek, meg nem az önök elvei alapján próbálják megoldani a cigány-magyar együttélést.

Nem sok ilyen település van az országban, egypár, és most szándékosan nem mondom, hogy Jobbik közeliek; van egypár olyan polgármester, aki szembemegy a liberális alapelvekkel, szembemegy azokkal az elvárásokkal, amit a liberális jogvédő szervezetek meg a magyar kormány elvár tőlük, és érdekes módon eléri az eredményeket, nem kell hozzá még Magyar Gárda se, és lehet csodálkozni. Csak önök nem veszik a fáradságot, hogy elmenjenek, és megnézzék, meghallgassák, és mondjuk meghallgassák azokat a cigány embereket, akik Érpatakon élnek, és elmondják, hogy nekik semmilyen problémájuk nincs az érpataki modellel, mert megjavította az életüket, mert nem hallja már a magyar szomszédjától, hogy cigány, mert már a magyar szomszédja nem úgy áll hozzá, hogy esetleg majd ellopja a kertjéből a répát, mert eddig sajnos úgy állt hozzá.

Ez megint tapasztalat, és önök például azokat az embereket, akik például egy cigány szomszédjukhoz úgy állnak hozzá, hogy esetleg majd lop a kertjéből, azokat élből lefasisztázzák, lerasszistázzák, lenácizzák, holott, aki egy vidéki településen él, az átlag magyar ember, az sajnos megtapasztalta az elmúlt évtizedekben, hogy igen, ki kell mondani, a cigánytelepek lakóinak egy része szokott tőlük lopni, a cigánytelepek lakóinak egy része antiszociálisan viselkedik, a cigánytelepek lakóinak egy része az iskolában a gyereküket zaklatja, molesztálja, elveszi a szendvicsét, és ezt még sorolhatnám, sorolhatnám, sorolhatnám, csak ezeket nem szabad kimondani, mert az ember rögtön rasszista, fasiszta, náci. Az az elvárás, hogy a homokba kell dugni a fejünket, és nem szabad ezt kimondani, és aki ezt kimondja, az rögtön kiírja magát a nadrágos emberek sorából, mert ezt nem szabad. Az a jó, hogy egyébként a cigánytelepek lakóinak egy része antiszociális - ugye, az a jó? Ezt az állapotot kell fenntartani, ez a jó, erre kell költeni 120 milliárdot évente, és aki meg elmondja, Úristen, attól el kell határolódni; ezen kellene elgondolkodni.

Vagy például a politikai közbeszédet meg kell ebben a témában változtatni, de sürgősen, mert különben polgárháború lesz tíz éven belül a magyar vidéken. Önök ezt se szeretik hallgatni, nem szeretnek arról tudni, hogy a magyar vidék magyar lakóinak egy része ellenérzéssel, nagyon súlyos ellenérzéssel viseltetik a cigányokkal szemben. Ezt ki kell mondani azért, mert az életüket tönkreteszik. És most teljesen mindegy, hogy mi az oka, az aluliskolázottság, vagy azért, mert nincsen munkájuk, ez lényegtelen, ez Mari nénit és Józsi bácsit, mondjuk, Kerecsenden nem érdekli, hogy az ő életét a cigánytelepek lakóinak egy része miért teszi tönkre. Őt nem érdekli, ő nyugalomban akar élni, nyugalomban, amit önöktől nem kap meg. Sőt, azt hallja a tévén meg a rádión keresztül, hogy ilyen probléma nincs, minden szép és jó, a közbiztonság rendben van, mert 3500 rendőrt avattunk a Hősök terén, és innentől kezdve magának nem fogják ellopni a tyúkját. Aztán kimegy reggel az ólba, és nincs meg. És tudja, hogy hol kell keresni, szerintem Berényi képviselő úr is tudja, hogy hol kell keresni, csak ezt nem szabad kimondani, mert ez az elvárás. Ehelyett el kell tagadni mindent, és hazugságban kell élni, ugye? Mert fel kell venni a parlamenti fizetést, mert ha kimondaná...

Én kimondhatom, de ha maga kimondaná, akkor magát innen kirúgnák. Tudom, nem is lennék a helyében, de ettől függetlenül még nagyon jól tudja, hogy igazam van, nagyon jól tudja. (Berényi László: Nincs igaza.) Persze, nincs igazam? Akkor jöjjön el Kerecsendre, és menjünk végig az utcán, és kérdezzük meg az embereket! Benne van? Kell hozzá egy kis bátorság, mert nekem lesz igazam, nyilván, de benne van? Eljön? (Berényi László: Elmegyek.) Jó, mehetünk holnap. Végigmegyünk, megkérdezzük az embereket, hogy egyetértenek-e azzal a kormánykommunikációval meg azzal az átlag politikai kommunikációval, hogy Magyarországon nincsen cigánybűnözés, és a cigányokra még több pénzt kell költeni, hogy egyetértenek-e vele. Meg kell tőlük kérdezni. Én borítékolom a választ, hogy mi lesz.

Ahelyett, hogy ilyen jelentéseket írogatnak 10 meg 100 milliókból, ahelyett inkább tanulmányozzák azoknak a falvaknak az életét, ahol megoldották a közbiztonsági kérdést és megoldották a magyar-cigány együttélést úgy, úgy oldották meg, hogy érdemalapú elbírálásban részesül mindenki, és azért, mert cigány, nem kap ingyentankönyvet, nem kap szociális tűzifát, nem kap ingyensegélyt. Segélyt - Érpatakon azt a szót, hogy segély, már nem is ismerik, nem tudják értelmezni, mert már nincs évek óta, és nagyon jól elvannak nélküle, hanem, aki kér segítséget, az megkapja az önkormányzattól, de érdemalapon. Érdemalapon van az összes szociális ellátás, az összes segítség, kizárólag érdemalapon, és egyébként, aki meg nem bírja - erről is nyugodtan lehet beszélni -, aki a cigányságnak azon része, amelyik teljes mértékben antiszociális, és nem is akart ebből kitörni, az egész egyszerűen elköltözött. Megjegyzem egyébként, nem voltak olyan sokan, 20-30 ember költözött el Érpatakról a 7 év alatt, és a másik 400 cigány származású honfitársunk meg nagyon jól érzi magát, és megvalósult az integráció meg a felzárkóztatás, meg ezek a nagy szavak, amiről önök 23 éve csak beszélnek, írogatják egyik jelentést a másik után, közben nem történik semmi, hacsak nem annyi, hogy a különböző cigányszervezetek ingyenszékházat kapnak, a különböző cigányszervezetek 394 millió forintos ilyen támogatást, olyan támogatást kapnak (Dr. Lenhardt Balázs: Parlamenti képviselőik vannak.), parlamenti képviselőik vannak. Minden nagyon jó, minden nagyon szép, csak közben a cigányság helyzete nem változik azért, mert eleve hibás a hozzáállás, eleve hibás. Ezen kellene elgondolkodni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  214  Következő    Ülésnap adatai