Felszólalás adatai

A különböző tudományos, civil és gazdasági érdekérvényesítő, valamint közigazgatási szervezetek által előadott vélemények és a megtett észrevételek nagy száma a stratégia iránt megnyilvánuló, kiemelkedő mértékű érdeklődést jelzi. Ennek oka minden bizonnyal abban rejlik, hogy a második nemzeti éghajlat-változási stratégia nem egy szűken értelmezett ágazati stratégia, hanem egy átfogó, a jövő természeti, társadalmi és gazdasági kihívásait egységes keretrendszerben tárgyaló, hosszú távú koncepcionális dokumentum, és mint ilyen, számos ágazat és szakterület érdeklődésére tarthat számot.

(9.40)

Reménykeltő e széles körű érdeklődés, hiszen látni kell, hogy az éghajlatváltozás következményeinek mérséklése, valamint az annak hatásaihoz való alkalmazkodás csak az érintett szakterületek, társadalmi, gazdasági szereplők messzemenő együttműködésével valósítható meg eredményesen.

A második nemzeti éghajlat-változási stratégia három fő üzenetet közvetít. Egyrészt leszögezi, hogy az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás egyenrangú célok. Hazánk is kibocsátó országnak számít, a világ összes üvegházhatású gázkibocsátásának alig 1 százalékáért vagyunk felelősek. Ennek megfelelően a globális éghajlatváltozás alakulását nem áll módunkban érdemben befolyásolni, annak hatásai azonban többek között a nyári hőhullámok, aszályok, árvizek, erdőtüzek, a hazai természetes élővilág elszegényedése formájában minket is erőteljesen sújtanak. Az éghajlatváltozás mérséklése érdekében a vállalt nemzetközi és uniós kötelezettségeink maradéktalan teljesítése mellett alapvető nemzeti érdekünk a várható változásokra való tervszerű felkészülés megvalósítása.

A második nemzeti éghajlat-változási stratégia másik fő üzenete, hogy az éghajlatvédelem céljait a versenyképesség, valamint a technológiaváltás szempontjaival egy keretrendszerben kell érvényesíteni. Nem követhetünk olyan klímapolitikát, amelynek eredményeképpen ugyan jelentősen csökkenne hazánk üvegházhatású gázkibocsátása, ugyanakkor veszélybe kerül hazánk versenyképessége, ami jelentős gazdasági, társadalmi terhet róna az országra.

A stratégia harmadik, megítélésem szerint talán legfontosabb üzenete, hogy az éghajlatváltozás jelentette kihívás sikeres kezeléséhez elengedhetetlen a társadalmi értékrend megváltozása. Be kell látni, hogy egy véges világban nem lehetnek végtelenek az igényeink. Tudjuk, hogy a klímaváltozás lassítására irányuló törekvések, illetve az alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez csak akkor lehet hatékony, ha az intézkedéseket szakmai, tudományos, szakpolitikai és nem utolsósorban társadalmi konszenzus övezi. Az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálás célja ezért a klímatudatosság és a fenntarthatóság szempontjainak integrálása a tervezésbe, a döntéshozatalba és a cselekvésekbe a társadalom szintjén.

Hiszem, hogy a második nemzeti éghajlat-változási stratégia a fenti üzenetek egységes megfogalmazása, valamint a szükséges cselekvési irányok azonosítása révén eredményesen szolgálja a klímaváltozás mérséklését és az ahhoz való sikeres alkalmazkodást. Külön köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)