Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Dávid Ibolya frakcióvezető-helyettes asszony, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, ugyancsak napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget: "A kormány egy évéről" címmel. Öné a szó, frakcióvezető-helyettes asszony.

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Megemlékezésben sűrű ez a hét. Június első hete a kormány megalakulásának egyéves évfordulója is. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez az egy év a szégyen éve volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy normális országban, normális körülmények között az egyéves értékelést azzal kellene kezdenünk, hogy mi valósult meg a választási ígéretekből. Szinte kivétel nélkül a világban az egyéves értékelések így kezdődnek, de azt hiszem, ezen a plátói kérdésen azonnal túl is tehetem magam, hiszen egy olyan országban, ahol maga a székben ülő miniszterelnök ismerte el azt, hogy a választási kampány hazugságra épült, és az egész kampányígéret porhintés volt, így nehéz helyzetbe hoz minket, akik egy egyéves évfordulót értékelni vagy mérlegelni kívánjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan ígéretekről pedig felesleges szólnom és a szót szaporítani rá, amiről éppen a kormányfő vallotta be, hogy tudatos félrevezetés volt, ezért nem is erről szeretnék az egy év kapcsán beszélni, hanem: a középosztály számára 2007. január 30. a második őszödi beszéd napja, akkor hangoztak el ugyanis Gyurcsány Ferenc biztató szavai a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjában a középosztály 13 pontjával kapcsolatban.

A miniszterelnök úr a középosztály helyzetét érdemben javítani képes 13 pontból többet-kevesebbet, azaz eltérő módon, de 7-et támogatásáról biztosított, reményeket plántálva a középosztályban. A találkozó óta eltelt négy hónapja csend övezte ezeket a kérdéseket, azokat, amelyeket egyébként a frakcióülésen homlokráncolással tudomásul vett, problémaként fogalmazott meg, és egyetértett nagyon sok javaslatunkkal. Szégyen, hogy azóta egészen másként alakultak a dolgok például az állami vállalatok privatizációja kapcsán. Gondoljanak a MÁV Cargóra és az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-re, nem állt fel a korrupciót megfékező tiszta kezek testülete, nem mérséklődött a pazarló állam központosító és újraelosztó szerepe, a párt- és a kampányfinanszírozás pedig megint maradt a szavak szintjén, a jó szándék pedig kevés ahhoz, hogy eredményt érjünk el.

A kormány tavaly nagyívű reformelképzelések bejelentésével kezdte meg működését. A reformkötelezettség önmagában is üdvözlendő, azonban a Magyar Demokrata Fórum többször világossá tette, hogy elengedhetetlennek tartjuk, hogy a reformokat, ezeket a reformfolyamatokat úgy indítsa el a kormány, hogy megfelelő hatáselemzésekkel, tanulmányokkal, minél szélesebb társadalmi réteg bevonásával történjenek. Évek óta mondjuk az egészségügynek, az adórendszernek, az oktatási rendszernek, a nyugdíjrendszernek, a pártfinanszírozásnak és még számtalan területnek a folyamatos reformálási igényét, de mi kezdetektől fogva hozzá tettük, hogy várjuk a felkészüléshez szükséges hatáselemzéseket; a mai napig nem kaptuk meg. (Folyamatos moraj.)

Tisztelt Képviselőtársaim! 2002 és 2006 között egy egész ciklus ment rá arra, hogy megágyazzanak a reformfolyamatoknak. A balliberális oldalon mantraszerűen hallgattuk azt, hogy azért fontos, hogy ez az előző négy év kényszerpályán mozgott, merthogy fel kellett vennie a versenyt az MSZP-SZDSZ-nek a demagóg Fidesszel szemben, hogy aztán a 2006-os választási győzelem után (Az elnök csenget.) megkezdhessék az igazi kormányzást. Nos, e tétel szerint, ha hiszünk önöknek, akkor ami megkezdődött egy évvel ezelőtt, az a Gyurcsány-kormánynak az igazi politikája és az igazi arca.

Az elmúlt egy év kapkodásait és balfogásait látva kimondhatjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy kár volt négy évet elvesztegetni, megágyazni azt a reformfolyamatot, amit láthattunk az elmúlt egy évben. Hiábavaló volt a messiásvárás, a kormány teljesítménye rendkívül gyenge. Először is az MDF által szükségesnek tartott takarékossági intézkedések dilettáns módon mentek végbe, adó- és járulékemeléseket léptettek életbe, amelyeket középtávon is már olyan károk és veszélyek kísérnek, amelyek miatt kétséges ezeknek a bevezetése: árfolyamnyereség-adó, bankbetétek kamatadója, házipénztáradó, elvárt adó, mind-mind a nemzet fejlődését megalapozó középosztály, kis- és középvállalatok fejlődését fogják visszavetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum elkötelezte magát évekkel ezelőtt a reformok mellett, a reformok mellett konstruktív és kritikus partneri kapcsolatot kínáltunk a reformot elindítóknak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Be kell látnunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány...

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes asszony!

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): ...az elmúlt egy évben nem szolgáltatott erre a bizalomra hitet nekünk. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Veres János pénzügyminiszter urat illeti a szó a kormány részéről. Miniszter úr!

DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Asszony! Azt gondolom, a hozzászólás több szempontból is kritikát válthat ki reagálásban is. Úgy tűnik, hogy a képviselő asszony megfeledkezett arról, hogy az egyéves értékelés egy parlamenti ülés formájában meg fog történni részleteiben, így amit most ön elmondott, az értékelésből kimazsolázott vagy kiragadott fél gondolatokként, azt gondolom, semmiképpen sem az egy év teljességét értékeli, hanem legfeljebb olyan elemeket, amely elemek eme sajátságos beállításban is elmondhatók, ahogy ön elmondta az imént.

Meggyőződésem szerint érdemi véleménykülönbség van közöttünk abban, hogy vajon az elmúlt évben Magyarországon azt lehetett, kellett tenni, mint amit a kormány a megalakulását követően tett. Úgy gondolom, gondolhatják még most utólag bárkik, hogy persze mást kellett volna csinálni, azonban nagyjából a nemzetközi megítélése az elmúlt időszakban tett lépéseknek egységes szakmai megítélést jelent. Ez az egységes szakmai megítélés pedig messze nem olyan, mint amit a képviselő asszony az imént mondott, hanem kifejezetten pozitív, hiszen valamennyi nemzetközi szervezet, amely Magyarországot az elmúlt időszakban, az elmúlt egy év kapcsán értékelte, pozitív jelzős szerkezetekben értékelte az ország előrehaladását és elmozdulását a magas hiány állapotából a csökkenő hiány állapotába; pozitívan értékelték azt, hogy olyan területeken indított el reformokat az ország, amely területek korábban egyáltalán meg nem változtatott területek voltak, az 1990-es rendszerváltoztatást követően változatlan formában működtek az államháztartásban.

(14.00)

Pozitív formában ítélték meg azt, hogy az öngondoskodás középpontba állítása mily fontos momentum a jövőbeni társadalomfejlődés szempontjából is, és azt gondolom, hogy pozitív formában ítélték meg azt is, hogy Magyarországon egy ilyen korrekciót reálisan mind bevételnövelési ággal, mind kiadáscsökkentési ággal lehetett végrehajtani. A kiadáscsökkentési ágat természetesen lehetett kritikával illetni, meg is szokták ezt tenni, ugyanakkor azt gondolom, hogy ennek a résznek a megkerülhetetlenségét, az elkerülhetetlenségét semmiképpen sem lehet elvitatni, és nem lehet olyan módon beállítani, hogy enélkül is meg lehetett volna csinálni magát a kiigazítást.

Úgy gondolom tehát, hogy az elmúlt időszakban követett kormányzati gazdaságpolitika irányát illetően már csak Magyarországon, némely ellenzéki párt részéről vannak olyan kritikák, amelyek elhangzanak, érdemben szakmai kritikát külföldről, hazai szakértő körökből azonban ez a kiigazítási program ma már nem kap, jóllehet, hogy sok vita volt menet közben, és sok vita van az egyes intézkedések tartalmát, mélységét, mértékét illetően.

Úgy gondolom ugyanakkor, hogy arra a fajta megközelítésre, hogy vajon milyen megfontoltsága, milyen hatáselemzése, milyen társadalmi előkészítettsége van a különböző változtatásoknak, arra a kormány odafigyelt, hiszen ez év első félévétől kezdődően több nagyon fontos társadalmi és gazdasági kérdésben is olyanfajta egyeztetési mechanizmusok indultak el, amelyek korábban nem voltak, jóllehet, ezek időigényessége nehezíti az adott kérdésekben szükséges döntéshozatal gyorsítását.

Csak utalni szeretnék arra, hogy a kerekasztal-tárgyalások során jelen pillanatban is folyik Magyarországon a nyugdíjrendszer fő kihívásainak áttekintése és az ebből következő feladatok meghatározása; érdemben folyik a munka a versenyképességi adózással kapcsolatos kerekasztal-tárgyalások során a gazdálkodó szervezetek, munkaadók, munkavállalók, a tudományos élet képviselőinek a bevonásával annak érdekében, hogy olyan javaslatokat formáljanak, amelyek a hosszú távú fenntarthatóságot szolgálják Magyarország érdekében.

Úgy gondolom tehát, hogy amikor a képviselő asszony az elemzéseket hiányolta, akkor vegye figyelembe azt is, hogy az ilyen típusú társadalmi partnerekkel lefolytatott egyeztetések elemzései is segíteni fogják a döntéshozatal megalapozottságát.

Végezetül, természetesen lehet azt mondani, hogy a takarékosság nem megfelelőképpen volt megvalósítva, ugyanakkor biztosítani tudom önt arról, hogy a kormányzati takarékosságnak a továbbiakban is meghatározó szerepe lesz abban, hogy a következő időszakban Magyarország tartósan fenntarthassa a makrogazdasági egyensúlyt.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)