Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő úr nem fogadta el a választ, ezért most megkérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az államtitkár úr válaszát. (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 186 igen szavazattal, 154 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

(14.20)

Dávid Ibolya független képviselő interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: "A kormányhivatal hozzájárulása nélkül nem indulhatnak el az új pártrádiók. Mit tesz ön, miniszterelnök úr?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter úr válaszol. Képviselő asszony, öné a szó.

DR. DÁVID IBOLYA (független): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Közismert az Országos Rádió és Televízió Testület botrányos döntése, közismert az is, hogy a döntés nyomán az ORTT elnöke lemondott, közismert az is, hogy a két vesztes fél bírósági eljárást kezdeményezett, amelyben a bíróság soronkívüliséget rendelt el. Közismert az is, hogy hiába figyelmeztetett előre a köztársasági elnök, a miniszterelnök, hiába véleményezett előre a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a tisztességtelen döntés megszületett. Olyan személyek nyertek, akiket ki kellett volna zárni az eljárásból. Közismert az is, tisztelt képviselőtársaim, hogy a határon túl ment mindennek a botránynak a híre, és következményét egy egész ország fogja viselni. Az Economist és a Financial Times foglalkozott a kérdéssel, a véleményformálók a világ minden pontján olvassák azt, hogy milyen eljárások folynak Magyarországon.

Volt ebben néhány érdekes mondat is, ami meglepett mindannyiunkat, és úgy gondolom, emellett szó nélkül nem mehetünk el. Olyanok keresték meg a két érintett céget, akik a két párt képviselőjelöltjének mondták magukat, és felajánlották, meghosszabbítják engedélyeiket, ha a pártok megkapják a cégek tőkéjének 50 százalékát. A Sláger Rádiót tulajdonló cég alelnöke, Barbara Brill névvel, arccal vállalta, aki a lapnak úgy nyilatkozott, egyértelműnek tűnő alkut ajánlottak annak fejében, hogy a párt támogasson bennünket a pályázaton.

Tisztelt Képviselőtársaim! Közismert a nemzetközi botrány is, és ebben mindannyian tudjuk, hogy van még egy eljárás, amelyik visszaadhatja az eljárássor becsületét. Hiszen van egy olyan kormányzati hivatal, amelyik jogosult és jogszabály alapján egyedül jogosult kiadni azokat az engedélyeket, amelyek szükségeltetnek ahhoz, hogy az új rádió működését meg tudja kezdeni. A miniszterelnök úr nemrégiben azt mondta, hogy sajnos az ORTT az ő hatáskörén kívül van, az ORTT csak a törvényeknek van alárendelve, nem tud ezzel mit kezdeni. Azonban az a kormányzati hivatal, képviselőtársaim, amelyik az engedélyeket kiadja, a kormány felügyelete alatt álló Nemzeti Hírközlési Hatóság, és külön jogszabály alapján ennek felügyeletét is a kijelölt miniszter látja el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miután per van folyamatban, a perben soronkívüliséget rendelt el a bíróság elnöke, ezért magam is úgy ítélem meg, hogy összefügg a közigazgatási eljárás a peres eljárással. Magam azt javasoltam, hogy ezért egy olyan felfüggesztő eljárásra volna szükség, amit egyedül a kormányzati hivatal tehet meg. Kérdésem vagy kérésem az, hogy eldőlhet ma az, hogy a kormány és a kormányfő kinek vagy minek az oldalán áll: a korrupciós eljárás oldalán vagy a tisztességes piaci verseny oldalán.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a függetlenek soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyanazt az alkut ajánlanám képviselő asszonynak, mint a múltkor az egyik képviselő úrnak ajánlottam, hogy amennyivel egy kicsit több volt az eleje, annyival legyen rövidebb a válasz, mondjuk, 15 másodperccel. Molnár Csaba miniszter úré a szó.

DR. MOLNÁR CSABA, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Bár képviselő asszony szóban elmondott interpellációja jelentősen különbözött az írásban beadotthoz képest, de engedje meg, képviselő asszony, hogy mind a kettőre tartalmában válaszoljak.

Ahogy képviselő asszony is nagyon jól tudja, miniszterelnök úr az elmúlt időszakban többször és határozottan kifejtette véleményét a rádiófrekvencia-pályázatokkal kapcsolatban. Miniszterelnök úr nagyon jól tudja, és ezt is többször elmondta, hogy az ORTT a médiatörvény alapján a kormánytól teljesen független szervezet, teljesen önállóan gazdálkodik a frekvenciákkal és dönt róluk. A kormányfőnek ebben a kérdésben természetesen véleménye lehet, de jogi lépésekre nincs lehetősége. Ugyanakkor azt is elmondta miniszterelnök úr, és ez nagyon fontos, hogy részben a sajtóban megjelent híradások, a hozzá eljutott hírek, az ORTT elnökének megszólalásai és az ORTT elnökével folytatott telefonos konzultációi alapján legalábbis aggasztónak nevezhető mindaz, ami a rádiófrekvenciák körül történt.

Miniszterelnök úr szerint elvárható volt a felelős döntéshozóktól, hogy olyan döntést hozzanak, amely biztosítja, hogy a közérdek ennél a döntésnél is a lehető legmesszebbmenőkig érvényesüljön. Ki is fejtette miniszterelnök úr, hogy mit ért a közérdek érvényesülése alatt. Azt mondta miniszterelnök úr, hogy a közérdek egyik eleme, hogy a lehető legnagyobb bevétel folyjon be a köz számára a kereskedelmi csatornák értékesítéséből. A másik fontos eleme, hogy mindez csak akkor ér valamit, ha ezt a bevételt, ezt a licencdíjat valójában be is fizetik a nyertesek, méghozzá trükközés nélkül. Erre tehát az ORTT-nek megfelelő garanciákat kell érvényesíteni, olyanokat, amelyek majd a következő hét évben nem lesznek megmásíthatók, és nem lesznek csökkenthetők. Harmadrészt azt is elmondta miniszterelnök úr, hogy alapvető közérdek van abban, hogy ha Magyarországon valaki független országos kereskedelmi rádiót hallgat, az biztos lehessen abban, hogy független, pártatlan híreket és információkat kap, nem pedig valamilyen politikai elfogultság szerint szerkesztett médiát. Miniszterelnök úrnak mindezek alapján határozott véleménye az, hogy ezeket a szempontokat egyszerre kell érvényesíteni minden ezzel kapcsolatos döntésnél, és a döntés kapcsán eddig megszerzett információk szerinte nem megnyugtatóak ebben a tekintetben.

Ami képviselő asszony kérdésének második felére, a jogi szervezeti kérdésre utal, engedje meg, hogy erre is válaszoljak. A Nemzeti Hírközlési Hatóság, ebben teljesen igaza van képviselő asszonynak, a 2006. évi LVII. törvény értelmében kormányhivatalnak minősül. Viszont tisztelettel javaslom képviselő asszonynak, hogy olvassuk tovább az erről szóló törvényt, ugyanis a 71. §-a azt mondja, hogy a kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható. Ennek alapján el kell mondanom, hogy ennek megfelelően sem a kormánynak, sem egyetlen miniszternek nincs hatásköre arra, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóságot törvényben meghatározott feladatkörében utasítsa, vagyis a rádióengedély kiadása kapcsán sem tehetünk meg ilyesmit. Sőt, az a kormánytag, az a miniszter, aki ezt megtenné, a hivatali visszaélés bűncselekményi tényállását is kimerítené, vagyis nyilvánvalóan ilyet a kormánytagok nem tehetnek, és nem is fognak megtenni.

A jelenlegi jogi helyzet az, tisztelt képviselő asszony, ön is jól tudja volt igazságügyi miniszterként, hogy az országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultság tárgyában az ORTT már megkötötte a műsorszolgáltatási szerződéseket, amelyeket a hatóságoknak mindaddig érvényesnek kell tekinteniük, amíg egy független bíróság ennek az ellenkezőjét nem állapítja meg. A jogállamiságnak nagyon fontos, lényegi tartalmi eleme, hogy még akkor is, ha valamilyen hatósági döntést jogtalannak vagy igazságtalannak tartunk, a hatóság döntését mindaddig tiszteletben kell tartani, amíg a törvény szerinti jogorvoslatok során bíróság esetleg valamilyen más következtetésre nem jut.

Természetesen így kell tennie a kormánynak is, hiszen ezt követeli meg tőlünk a jogállamiság követelménye. És mivel jogállamban élünk, azt gondolom, joggal bízhatunk abban is, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság mint független felelős szerv, álláspontját gondos és alapos mérlegelés alapján, a törvényes határidők betartásával meg fogja majd hozni. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő asszonyt, elfogadja-e a miniszter úr válaszát.

DR. DÁVID IBOLYA (független): Nem. Azért nem fogadom el azért, mert a miniszterelnök úrnak világos véleménye volt akkor, amikor egy valóban teljesen független szervezet, az ORTT döntését kritizálta. Amikor a saját Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá tartozó intézményről van szó, akkor nem akarásnak nyögés a vége. Az a kérdés, feltette-e legalább kérdés szintjén azt, hogy egy ilyen törvénysértő eljáráshoz egy kormányzati hivatal nem adhatja a nevét.

Nem fogadom el a válaszát. (Szórványos taps a függetlenek soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő asszony nem fogadta el a miniszter úr válaszát. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés 199 igen szavazattal, 17 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett a miniszter úr válaszát elfogadta.

Varga Mihály és Fazekas Sándor, a Fidesz képviselői, interpellációt nyújtottak be a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez: "Karcag és Tiszafüred állampolgárai a kormány újabb áldozatai" címmel. Kérdezném, melyik képviselő úr... (Varga Mihály jelzésére.) Fazekas képviselő úr, öné a szó.

(14.30)