A felszólalás szövege:

DR. FÜLÖP ERIK (Jobbik): (A képviselő mikrofonja nem működik.) Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök úr…

ELNÖK: Képviselő úr, a kártyája benn van? (Fülöp Erik: Igen.) És a mikrofon fönn van? (Fülöp Erik: Fönt van, persze!) Kérek szépen egy mozgó mikrofont a képviselő úrnak! Köszönöm szépen. Öné a szó. (A képviselő elé egy hordozható mikrofont helyeznek.) Ne vegye ki! Úgy van bekeverve, hogy hallani fogjuk.

DR. FÜLÖP ERIK (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Ki ne emlékezne az elmúlt két évtized egyik legsúlyosabb kelet-magyarországi ökológiai katasztrófájára, mégpedig a 2000-es tiszai ciánszennyezésre. Én sajnos tiszavasváriként személyesen éltem át azt a borzalmas pusztítást, ami az emberi felelőtlenségnek, tudatlanságnak, gondatlanságnak és kapzsiságnak tudható be, amely hosszú-hosszú évekre tönkretette az egyik legszebb magyar folyónknak, a Tiszának szinte a teljes élővilágát. Igazából csak a jó szerencsének és a természet öngyógyító képességének volt köszönhető, hogy a Tisza regenerálódni tudott. De bátran kijelenthetjük, hogy az a veszély, amely a természetes vizeinket érinti, az nem múlt el, hanem napról napra egyre fokozódik, napról napra egyre erősödik. A különbség csupáncsak annyi, hogy a mindennapokban nemcsak mérgező kemikáliák és folyékony mérgező vegyszerek formájában roncsolják a természetes vizeinket, hanem úszó műanyag hulladékok tonnáinak a formájában is. Mint ismeretes a Földünk 70 százalékát víz borítja, és néhány napja, június 8-án ünnepeltük, emlékeztünk meg az óceánok világnapja alkalmából természetes vizeinkről, és jó néhány ország felhívta a figyelmet arra az ökológiai katasztrófára, amelynek a veszélyét Magyarországnak is figyelembe kellene vennie. Köztudott ugyanis, hogy a háztartási hulladékként aposztrofált, jelentős mennyiségben műanyag hulladékként a háztartásoknál keletkező szemét, a különféle bevásárlózacskók, eldobható PET palackok, flakonok lebomlási ideje több száz év, sőt esetenként több ezer év is.

Jó néhány ország felmérte már az ezzel járó ökológiai katasztrófának a lehetőségét, és különféle intézkedéseket is tett, amelyek példaként szolgálhatnak Magyarország számra is. Követendő példaként szolgálhat például azon országok intézkedése, amelyek a zéró tolerancia elvét követve egyszerűen betiltották a műanyag bevásárlótáskák forgalmazását és a használatát, vagy például azon intézkedések, amelyekkel az eldobható PET palackoknak a boltok polcaira való kerülését akadályozzák meg, vagy hatalmas adó kivetésével, vagy pedig ezek újrahasznosításának az ösztönzésével.

Kedves Képviselőtársak! Tisztelt Elnök Úr! Magyarországon a KSH adatai szerint évente legalább 2-2,5 millió tonna háztartási hulladék, háztartási szemét keletkezik, aminek a 15 százaléka műanyag hulladék. Megdöbbentő adat emellett az is, hogy hazánkban évente - most kapaszkodjanak meg! - 80 millió eldobható PET palack kerül a boltok polcaira, kerül forgalomba. És sajnos igaz az a ténymegállapítás, hogy ezeknek csak a töredékét gyűjtik szelektíven a háztartások, és ezeknek csak az elenyésző mértéke kerül újrahasznosításra.

Az emberi felelőtlenség és a tudatos környezetvédelem harcában, úgy tűnik, hogy Magyarország egyre inkább alul marad, és sajnos ebben a küzdelemben a magyar kormány is nagyon rosszul teljesít. Sajnos a mindennapokban azt tapasztalhatjuk, hogy a műanyag hulladékok nagy része nem a szelektív hulladékgyűjtőkben, de nem is a kommunális hulladéklerakókban, hanem sajnos a környezetünkben, a közvetlen környezetünkben landol, mérgezve, szennyezve termőföldjeinket, erdőinket és természetes vizeinket.

Én nagyon sajnálom, hogy a kormánynak nem fontos és nem prioritás a környezetvédelem, és nem hoz olyan hathatós intézkedéseket, amelyekre már számos nemzetközi például is szolgálhat más ország döntése. A magyar kormány nem tiltja be a műanyag bevásárlótáskáknak, szatyroknak a forgalomba hozatalát, nem intézkedik azért, hogy csökkentsük az eldobható PET palackok millióit a boltok polcain. És azt is nagyon sajnálom, hogy a magyar kormány eddig nem ismerte fel azt a lehetőséget, hogy a hulladék újrahasznosításának a széles körű támogatásával nemcsak a környezetvédelmünk szempontjából tehetünk jót Magyarországnak és az egész világnak, hanem a nemzetgazdaságunk fejlődését is szolgálhatjuk ezzel. Én nagyon köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

DR. FÜLÖP ERIK (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Én kapkodtam a fejemet itt, ahogy az elmúlt napokban milliárdokról beszéltünk, röpködtek a milliárdok, röpködtek a tízmilliárdok ebben a költségvetési tervezetben. Megmondom az igazat, hogy egy kicsit csalódott vagyok, sőt nagyon csalódott vagyok, mert egy nagyon fontos tétel ebben az idei évi költségvetési tervezetben 53 millió forintos összeggel szerepel, ez pedig Magyarország állatvédelmi költségvetési tétele.Azt hiszem, nem kell nagyon erősen fogalmaznom, ha azt mondom, hogy ez az összeg nevetséges, sőt egyenesen megalázó helyzetet eredményez, helyzetet teremt minden olyan állatbarát számára, minden olyan civil szervezet számára, minden olyan magyar ember számára, akinek az állatvédelem igenis fontos, és aki ezt a szívügyének tekinti.

Igazából a Jobbik Magyarországért Mozgalom az elmúlt években már nagyon sok alkalommal felhívta a figyelmet azokra az anomáliákra, amelyek az állatvédelem területén tapasztalhatóak, egyrészről a jogszabályi hiányosságokra, másrészről arra a hatalmas költségvetési hiányosságra, amelyet, úgy látszik, hogy a fideszes kormányzatnak ebben a költségvetési tervezetben megint nem sikerült orvosolnia, hiszen, még egyszer hangsúlyozom, megalázó ez az 53 millió forintos állatvédelmi tétel ebben a költségvetésben.

Én nem tudom, mi lehet az oka, hogy ennyire mostohagyermekének tekinti a magyar kormány az állatvédelmet, hiszen számos módosító indítványunk, számos módosító javaslatunk vonatkozott arra, hogy próbáljuk meg, hogy ha már pénzt nem szándékozik a Fidesz-kormány az állatvédelem mellé rendelni, akkor legalább a jogszabályi hátteret biztosítsuk, legyen egy olyan erős, visszatartó erővel felruházott jogszabályi háttér, amellyel a különféle állatkínzásokat, kegyetlen állatgyilkosságokat meg tudjuk előzni.

Azt gondolom, hogy ehhez képest nem sikerült egyről a kettőre lépni, sőt talán még azt is megkockáztatom, hogy sokkal nehezebb és sokkal kritikusabb helyzetben vagyunk, mint néhány évvel ezelőtt.

Bízom benne, hogy a kormányzati képviselők részére is eljutottak azok a hírek, amelyek éppen a mindennapokban történtek. Helvécián például konkrétan egy kutyának levágták a fejét, vagy néhány nappal ezelőtt Zuglóban találtak egy megcsonkított állattetemet. Mindez azt bizonyítja, hogy rendkívül mostoha gyermekként kezeli a jelenlegi kormányzat az állatvédelmet.

Biztos vagyok benne, hogy az elkövetkezendő időszakban a Jobbik Magyarországért Mozgalom lesz olyan erős, és ki fogja harcolni, meghallva az állatvédőknek, annak a sok-sok ezer állatbarátnak, több száz civil szervezetnek a hangját, akik azért igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy ilyen és ehhez hasonló, brutális kegyetlenséggel elkövetett állatkínzások ne valósulhassanak meg többet.

Ennek viszont az egyik előfeltétele az lenne, hogy minden jóérzésű magyar ember, mi is, országgyűlési képviselők, önök is, kedves kormánypárti képviselők, anyagilag is támogassák az állatvédelmet.

(15.40)

Akkor, amikor milliárdos stadionépítésekről beszélünk, azt gondolom, hogy nem nagy kérés néhány plusz tízmillió vagy néhány százmillió forintot az állatvédelem területére átcsoportosítani. A módosító indítványaim is ezekre vonatkoztak. Szeretném kérni a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa az állatvédelmi költségvetési tétel jelentősebb, mintegy százmillió forintos emelését, hiszen hangsúlyozom, hogy jelenleg az interneten fellelhető adatbázisok szerint 260 olyan civil szervezet van, amely állatvédelemmel, állatmentéssel foglalkozik ma Magyarországon tudomásom szerint. Ezeknek a szervezeteknek a rendelkezésére mindösszesen a személyi jövedelemadó befizetett 1 százaléka áll, illetve különféle támogatóknak, különféle állatbarátoknak, különféle csoportoknak a saját felajánlásai.

Azt gondolom, hogy ha ezt az 53 millió forintot elosztjuk a 260 nemes és karitatív célt szolgáló állatbarát civil szervezettel, akkor egy rendkívül megalázó összeget kapunk, amiből igazából egy éven keresztül szinte semmit nem lehet elvégezni.

Én azért biztos vagyok abban is, hogy a képviselők tudatában vannak, hogy egy ilyen nemes küldetés, mint az állatmentés, az állatvédelem, jelentős pénzbe, jelentős anyagi áldozatba kerül. Azért mondanom sem kell, hogy ezeknek a szervezeteknek a nagy része a sérült, beteg vagy megkínzott állatokat fogadja be, a szükséges oltásokat természetesen kifizetik, az ezzel járó költségeket, akár benzinköltségeket természetesen vállalják, akár ezeknek az állatoknak a kórházi kezeléseit is vállalják és fizetik, ami gyakran, sőt azt mondhatom, hogy nem kevés alkalommal nem is tízezer forintos, hanem akár százezer forintos tételeket is jelenthet. Úgyhogy szeretném kérni a kedves képviselőket, hogy támogassák ezt a módosító indítványomat, ezt a javaslatomat jelentős összeggel, hiszen ebből nemcsak az állatmentésre, nemcsak az állatvédelemre kellene költenie a magyar államnak, hanem egy olyan új nevelő célzatú oktatási-prevenciós rendszert kellene megfogalmaznunk, ami, azt hiszem, hogy európai uniós kihívás vagy elvárás is lehet a mi számunkra.

Hiszen nagyon sok állatkínzás, azt gondolom, megelőzhető lenne akkor, ha már kisgyermekkorban vagy általános iskolás korban felhívnánk a magyar diákok figyelmét arra, hogy hogy kell bánni az állatokkal, milyen örömet, mekkora szeretetet tud adni egy-egy állat a mindennapokban. Ennek a lehetőségét is hiányoltam ebből a költségvetési tervezetből.

A másik olyan módosító javaslatom szintén egy olyan problémát igyekezne orvosolni, amivel szerintem a mindennapokban mindenki találkozhat, mi, országgyűlési képviselők is. Én korábban polgármesterként is sajnos megtapasztaltam ezt a rendkívül nehéz körülményt, amelyet a kóbor állatok, elsősorban a kóbor ebek problematikája okozott. Úgy látom, hogy a kormányzatnak ez is egyfajta mostohagyermeke, hiszen nincs mögötte megfelelő forrás, nincs mögötte megfelelő koncepció, nincs mögötte megfelelő akarat, hogy ezt a problémát kezelje. A jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek, amelyek akár az ebrendészeti telepek formájában működnek, amelyek léte vagy nem léte igen erőteljesen megkérdőjelezhető, hiszen nem tudjuk, hogy azok a kis kedvencek, azok a háziállatok, amelyek bekerülnek egy ilyen ebrendészeti telepre, meddig maradhatnak ott, és egyáltalán kikerülhetnek-e onnan.

Másrészről rendelkezésre álló lehetőség még a különféle állatmenhelyeken való elhelyezés. Azt gondolom, hogy ezt sem kell túlragozni, mindannyian tudjuk, hogy ezeknek milyen a befogadóképességük, és nem is 100 százalékon, hanem gyakran 200 százalékon működnek, és szintén ezek a civil szervezetek, akik ilyenfajta karitatív tevékenységet végeznek, erőn felül próbálnak boldogulni, és természetesen semmiféle kézzelfogható állami támogatást nem kapnak ebben a rendkívül nemes küldetésükben, ebben a rendkívül nemes harcukban az államtól. Igazából pályázati feltételeknek igyekeznek megfelelni, bármiféle pályázati forrást igyekeznek a rendszerbe bevonni, és természetesen a személyi jövedelemadó 1 százalékából próbálják fenntartani magukat.

Úgyhogy ezt a helyzetet, ezt a tarthatatlan állapotot kezelnie kell a kormánynak is és kezelnie kell az Országgyűlésnek is, ezért a javaslatom a költségvetési törvényben egy, a korábbi évekhez képest sokkal mérsékeltebb összeg átcsoportosítása vagy kezdeményezése lenne, ez pedig egy 250 millió forintos tételt jelentene az országos állativartalanítás lebonyolítására, vagy legalábbis az ebben az évben való elkezdésére. Azt hiszem, hogy az a fajta kényszer, amely a civil szervezetekre, az önkormányzatokra, a jegyzőkre, a közterület-felügyelőkre, a mezőőrökre vagy bárkire hárul elsősorban a kóbor állatok számának a csökkentésére vagy a befogadásukra vonatkozóan, az egy olyan harc, amelyet a kormányzat hathatós segítsége nélkül nem lehet sikerre vinni. Éppen ezért ennek az országos állativartalanítási akciónak egyfajta prevenció, egyfajta preventív hatás lenne a célzata, mégpedig az, hogy azokat a szegény, szerencsétlen állatokat, amelyek az utcákat róják, próbáljuk meg a felesleges, nem várt további szaporulattól megkímélni, és ezáltal egy sokkal élhetőbb, normálisabb közeget teremtsünk az ő részükre és természetesen Magyarország részére is.

Zárszóként azt szeretném kérni a tisztelt Országgyűléstől, hogy a jövőben próbálja meg sokkal fontosabb területként, sokkal fontosabb ügyként kezelni az állatvédelem területét. Ennek most egy nagyon jó apropója lehet az, ha a költségvetési módosító javaslatainkat, a Jobbik módosító javaslatait ezekben a témákban elfogadják és támogatják, csakúgy majd, mint a jövőbe nézően majd támogatni fogják várhatóan azokat az egyéb jogszabály-módosítási kezdeményezéseket is, amelyekkel valóban egy európai uniós szintű állatvédelmet szeretnénk majd teremteni Magyarország számára.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

DR. FÜLÖP ERIK (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt években a Jobbik számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy elkeserítően nagy a baj az állatvédelem területén. Viszont a napokban több bestiális eset is újra ráirányította a közvélemény figyelmét arra, hogy a Btk. állatkínzásra vonatkozó szabályozása közel sem elégséges. A Bács-Kiskun megyei Helvécián brutális módon lefejeztek egy kutyát, míg Zuglóban egy felismerhetetlenségig megcsonkított kutyatetemet dobtak ki. Sajnos azonban csak az állatbántalmazások egy része kerül napvilágra és kap nagyobb médiafigyelmet  de vajon hány és hány naponta megtörtént kínzás vagy bántalmazás történik, amiről szinte fogalmunk sincsen?

Tragikomikus és a jelenlegi szabályozás súlyos kritikáját mutatja, hogy a legkegyetlenebb állatkínzások elkövetőit a Btk.-szabályozásunk alapján maximum 3 év szabadságvesztés büntetésre ítélheti a bí-róság. A gyakorlatban pedig sajnos azt tapasztaljuk, hogy az állatkínzók, az állatgyilkosok az esetek többségében csak felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kaphatnak. Elkeserítő, hogy szinte alig van olyan eset, amikor valóban letöltendő büntetést kapnak az elkövetők, viszont még elkeserítőbb, hogy ezekben az esetekben is egy-egy brutális állatgyilkosnak csak néhány hónapra kell börtönbe vonulnia. Egyértelműen kijelenthetjük tehát, hogy a jelenlegi szabályozásnak nincs semmiféle komoly visszatartó ereje, amely megfékezné az állatkínzókat.

Ezért kérdezem az államtitkár úrtól: mikor akarják szigorítani a Btk. állatkínzásra vonatkozó szabályozását? Mikor és milyen intézkedésekkel próbálják megreformálni végre az állatvédelmi rendelkezéseket? Várom az érdemi válaszukat. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

DR. FÜLÖP ERIK (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Bevallom az igazat, hogy Tiszavasvári polgármestereként engem mindig nagyon bosszantott az, hogy Tiszavasvári szomszédos településének, Hajdúnánásnak a megközelíthetősége szinte lehetetlen Tiszavasvári felől. Ennek én nem látom az okát. Azt gondolom, hogy rendkívül bosszantó, hogy egy megyehatáron lévő útszakasz nemcsak hogy járhatatlan, és ezzel mindennapi bosszúságot okoz az ott haladó autósok számára, hanem balesetveszélyes, sőt megkockáztatom azt is, hogy jó néhány helyen annyira kátyús és annyira járhatatlan az az útszakasz, hogy szinte életveszélyes. Ez azért is rendkívül bosszantó, hiszen Tiszavasvári felől  ami egy 13,5 ezres település, egy járásközpont, hat másik településsel alkot egy járást  ez az egyetlen észszerű megközelítési útvonala az M3-as autópályának. Nagyon érdekes, hogy jó néhány évvel ezelőtt megtörtént a 3502-es útszakasz egy részének a felújítása, és milyen furcsa és milyen érdekes az a történet, hogy a Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog és Hajdúnánás közötti útszakasz komplett felújításra kerül, egyedül az a fránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határútszakasz maradt el ebből a felújítási tervezetből.

Azért gondolom, hogy ezen a rendkívül rossz metóduson, ezen a rendkívül rossz döntésen mindenképpen változtatnia kell a kormánynak, és pénzt kell szánnia, pénzt kellene átcsoportosítania ennek az útszakasznak a felújítására, hiszen egyrészről Tiszavasváriban, mint említettem, több mint 13 ezer ember él, másrészről Hajdúnánás is egy nagyon szépen prosperáló hajdúváros, egy 18 ezres lélekszámú hajdúváros, és nagyon nehéz a két település között a két település lakóinak az átjárás, pontosan ilyen általam említett okokból.

Mindemellett azt mondhatom, hogy a térség egyik legjobban fejlődő, legjobban teljesítő és legnagyobb mezőgazdasági vállalkozása is pont ennek a kritikus útszakasznak a kellős közepén rendelkezik székhellyel. Azt gondolom, hogy az ő mindennapi gazdálkodásukat, a mindennapi munkájukat is nagymértékben nehezíti az, hogy szinte járhatatlan útszakaszon kell végezniük a munkájukat.

Harmadrészről, függetlenül attól, hogy megérdemlik a tiszavasvári, hajdúnánási és a környékbeli állampolgárok is azt, hogy valóban, mivel adófizető állampolgárok, így egy uniós szintű járható útszakaszon haladhassanak át nap mint nap, de mindemellett azt gondolom, hogy Tiszavasvári is és a környező települések, valamint Hajdúnánás is olyan fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban, amely nemcsak turisztikai szempontból jelenthet látványosságot és vonzó erőt a messzebb területekről idelátogatók felé. Gondolok itt elsősorban a két település kiváló minőségű termálfürdőjére, gyógyvizére, másodsorban olyan híres-nevezetes látnivalókra, mint a Közép-Kelet-Európában egyedülálló Fehér-szik tájvédelmi körzet, amely Tiszavasvári egyik ékességét jelentheti.

Harmadrészt pedig azt gondolom, hogy talán gazdasági szempontok is indokolhatják ennek az útszakasznak a korszerűsítését, mégpedig Tiszavasváriban és Hajdúnánáson is olyan nagy cégek dolgoznak, termelnek és segítenek fejlődni a magyar gazdaságnak, amelyeknek elengedhetetlen az életben maradásukhoz egy jó minőségű autópályára felhajtó útszakasz. Gondolok itt elsősorban az Alkaloida Vegyészeti Gyárra, amely egy olyan nagy múltú gyógyszergyár, amely mind a mai napig több száz vegyészt és mindenféle vegyésztechnikust alkalmaz, és a világ számos országát látja el gyógyszerrel. Az ő számukra is elengedhetetlen az, hogy meg tudják közelíteni az autópályát. De gondolhatok itt a Járműszerelvényt Gyártó Zrt. cégcsoportra, amely több mint száz éve száz százalékig magyar tulajdonban álló cég, amely szintén elsősorban az autópálya segítségül hívásával tudja terjeszteni a saját áruit.

Egy szó, mint száz, azt gondolom, hogy elengedhetetlen lenne a kormányzat szempontjából, a kormányzat számára, hogy nemcsak a tiszavasvári, hanem a környékbeli emberek számára is olyan feltételeket biztosítson, amelyekkel valóban járható utakkal tudják megközelíteni az autópályát és a környező településeket. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

DR. FÜLÖP ERIK (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Néhány héttel ezelőtt nagyon súlyos képek járták be az internetet, mégpedig Tiszaföldvárról indultak ezek a képek útjára a világhálón. Jó néhány éve már a tiszaföldváriak orrfacsaró bűz terjengésére panaszkodtak különféle hatóságoknál, az önkormányzatnál. Ezeknek nem lett semmiféle következménye. Sokan gyanították, hogy a tiszaföldvári sertéstelep körül lehet valami probléma, de ezt idáig nem sikerült bizonyítani.Aztán néhány hete az egyik tiszaföldvári sertéstelep dolgozója rejtélyes körülmények között felmondott az ottani munkahelyén, és ő robbantotta ezt a rendkívül súlyos botrányt. A képek tanúsága szerint több száz elföldeletlen sertéstetem szennyezte ezt a sertéstelepet, oszlásnak indult, bűzölgő tetemekről van szó. Valószínűleg az elmúlt időszakban, az elmúlt években ez csak a jéghegy csúcsa lehetett, ami ott történt ezen a sertéstelepen. A telep vezetője, aki bértartásban végzi ezt a tevékenységét, úgy nyilatkozott, hogy egy egyedi, sajnálatos körülményről van szó, sajnálatos eseményről, augusztus 20-án ugyanis meghibásodott a telep szellőzőberendezése, és ezt követően több tucat, nagyságrendileg közel 200 sertés elpusztult.

Azonban a probléma ennél sokkal súlyosabb, hiszen ez a felmondott munkavállaló több internetes hírportálnak is tájékoztatást adott arról, hogy éveken keresztül működött így ez a horrorisztikus sertéstelep. Ez a dolgozó elmondta, hogy ő maga több mint 3 ezer sertéstetemet földelt el a környező erdőben, illetve a telepen kívül is. A problémát csak súlyosítja az, hogy ennek a telepnek a hígtrágya-elvezetése nem volt megoldva, és a csapadékvíz-elvezető, öntözőrendszerbe vezették be egyáltalán a hígtrágyalevet, amelyből a környező földeken rendszeresen a mezőgazdasággal foglalkozók locsoltak, öntöztek, így valószínűleg ez is lehetett az oka ennek az orrfacsaró bűznek, ami Tiszaföldváron terjengett.

Ez az eset azért is megdöbbentő, hiszen nagyon sok olyan cselekményt követtek el ennek a telepnek a tulajdonosai, üzemeltetői, amely egyrészről bűncselekmény és a Btk.-ba ütközik. Gondolhatunk itt arra, hogy a hulladékgazdálkodás rendjét nagyon súlyosan megsértették, hiszen ezek veszélyes hulladéknak, emberre is ártalmas hulladéknak minősülnek, amelyeket speciális körülmények között kellene megsemmisíttetni. Láthattuk, láthatják önök is a képeken, hogy ez nem történt meg.

(15.20)

Másrészről azért gondoljunk bele, hogy több mint 3 ezer elhullott sertésről van szó. Ezek nagy része, a fényképfelvételek alapján bizonyítható is, hogy micsoda szenvedések árán fulladtak meg vagy pusztultak el ezek az állatok folyamatosan. Ebből is látszik, hogy azért én megkockáztatnám, hogy egy jó állatvédelmi törvény, illetve egy erős, szigorú Btk.-szabályozás kapcsán ez állatkínzásnak is minősülhető eset is lehetne.

Továbbmegyek: egy súlyos környezetszennyezést is elkövettek ezek a teleptulajdonosok, hiszen mint ahogy hallottuk vagy értesülhettünk a dolgozók beszámolójából; gyakorlatilag a szabad ég alá, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe ürítették a szintén veszélyes trágyát. És megmondom az igazat: bennem egy nagyon erős morális kérdés is felvetődik, hogy ha ezek a nagyüzemi sertéstenyésztők ezt követik el, ilyen súlyos szabálytalanságokat követnek el, akkor gyakorlatilag milyen lehet az a hús, amelyet ők előállítanak. Feldolgozás után egyáltalán mi kerül a magyar családok asztalára, mi kerül a saját gyermekeink asztalára, ha ilyen körülmények között próbálják nevelni ezeket a sertéseket?

A Jobbik Magyarországért Mozgalom több alkalommal is kiállt azért, hogy igenis egy súlyos és elrettentő állatvédelmi törvény kell, amely megelőzi az ilyen bűncselekményeknek az elkövetését, vagy ha nem is lenne nagyon erős preventív hatása, akkor is azért olyan jelentős büntetést kapjanak az ilyen, az emberi és egyáltalán az állati gondoskodással ennyire visszatetszően bánó emberek, hogy a későbbiekben ne kerülhessen sor ilyen súlyos jellegű cselekmények elkövetésére. És én bízom benne, hogy azért a kormányzathoz is eljutottak ezek a hírek, és a kormányhivatal intézkedései, illetve a járási hivatal intézkedései, valamint az állategészségügyi hatóságok intézkedései alapján megfelelő módon felelősségre fogják vonni ezeket a személyeket.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A politika szó hallatán az átlagembert leginkább az undor és a megvetés fogja el, ez pedig nagymértékben köszönhető annak, hogy az elmúlt 30 évben a kormányzati ciklusokban egymást váltották a kisebb-nagyobb politikai korrupciós botrányok. Sajnos 2018-ban eljutottunk arra a pontra, hogy kimondhatjuk, hogy az állami korrupció intézményesített lett. Ez azért is hatalmas nagy probléma, mert nemcsak a politikát mint művészetet járatják le a korrupt politikusok, hanem azért is, mert súlyos milliárdokat, sőt azt gondolom, szinte több száz milliárdot vesznek ki évente vagy ciklusonként a tisztességesen dolgozó magyar adófizetők zsebéből.Azt láthatjuk, hogy a jelenlegi rendszer nem elégséges a korrupció megfékezéséhez, a jelenlegi ügyészségi rendszeren változtatni szükséges. Teljességgel elutasítja a Mi Hazánk Mozgalom azt a fajta, elsősorban ellenzéki javaslatot, amely a korrupció elleni küzdelemben a nemzethatárainkon kívül próbálna helyezkedni, és egy külső szervezetnek, mégpedig az Európai Ügyészégnek a kezébe helyezné a magyar korrupcióellenes harcot.

Mi egyértelműen úgy látjuk és azt tartjuk, hogy a magyar embereknek egy ilyen súlyos belügyet szuverén államként, szuverén döntésként saját maguknak, saját magunknak kell eldönteni és a korrupció ellen hatékonyan harcolni. Erre vannak nemzetközi példák. Elég csak a román példára tekinteni, ahol korrupcióellenes nemzeti ügyészséget sikerült felállítani, és a korrupt politikusbűnözőket felelősségre vonni és súlyos büntetésekkel elítélni.

Az a fajta ellenzéki kezdeményezés, amely az Európai Ügyészséghez történő csatlakozást tartaná elengedhetetlennek, azért sem helyénvaló vagy helytálló, mert gondoljunk bele, hogy az elmúlt években is az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF nyomozhatott, harcolhatott a korrupció ellen Magyarországon is  láthatjuk, hogy milyen sikereket ért el. Azt gondolom, hogy jelentős eredményeket nem tudott felmutatni az elmúlt években az OLAF. Nemhogy nem tudta visszaszorítani, de egyáltalán gátolni sem tudta a korrupció, a politikai bűnözés terjedését.

A Mi Hazánk Mozgalom éppen ezért azt gondolja egyedül elfogadhatónak és célravezetőnek, ha Magyarországon egy önálló és független korrupcióellenes ügyészséget állít fel a Magyar Országgyűlés. Ezért a Mi Hazánk Mozgalom minden lehetséges eszközzel küzdeni fog, harcolni fog, hogy ez az ügyészség felállhasson, hogy valóban független, önálló, a büntetőjog és a nyomozati jog terén nagy szakértelemmel rendelkező ügyészek vehessék fel a korrupt politikusbűnözőkkel a harcot, és végre ezek a személyek rács mögé kerülhessenek.

(15.10)

Nagyon fontos megemlítenünk, hogy ez nem egy egyszemélyi vezetésű szervezet lenne az elgondolásunkban, hanem egy olyan tanács, egy olyan ügyészségi felső grémium látná el a magyar korrupcióellenes ügyészség vezetését, amelybe minden ellenzéki vagy minden kormányon lévő párt delegálhatna tagokat, így kiküszöbölhető lenne az, hogy egy személy bármiféle befolyással rendelkezhessen erre a szervezetre.

Éppen ezért a Mi Hazánk Mozgalom törvénymódosító javaslatot fog kezdeményezni, pontosan azért, hogy a korrupt politikusok elnyerhessék méltó büntetésüket, rács mögé kerülhessenek végre, a politikába vetett bizalmat és hitet visszaállíthassuk, és nem utolsósorban azt a sok-sok milliárdot, azt a több száz milliárdot, amelyet korrupt politikusbűnözők elloptak a magyar adófizetőktől, végre visszakaphassák a magyar dolgozók. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a függetlenek soraiban.)

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlési képviselőként én is a mindennapjaim nagy részét itt, a fővárosban, Budapesten töltöm, és sajnos nekem is nap mint nap szembesülnöm kell azokkal a bosszantó apróságokkal, amelyek a közel kétmillió budapesti lakost nap mint nap érintik. Ilyen az, amikor az embernek szinte emberfeletti türelem kell, hogy kibírja a reggeli munkába járás során azt a hosszú percekig, sőt gyakran akár egy óráig tartó várakozást az autójában, amíg azt várja, hogy haladjon a sor, és kikerüljön a dugóból. De szintén olyan embert próbáló valahogy megpróbálni Budapest kellős közepén csúcsidőben parkolóhelyet találni. Azt gondolom, hogy mindannyian látjuk és tudjuk, hogy a budapesti katasztrofális közlekedési helyzeten elsődlegesen a tömegközlekedés fejlesztésével lehetne javítani. Éppen ezért volt örömteli, még a korábbi időszakban, 2014-ben a Fővárosi Közgyűlésnek az a döntése és az a bejelentése, hogy kialakítja a fővárosi, a budapesti elektronikus tömegközlekedési jegyrendszer megvalósítását.

Teltek-múltak a hónapok, az évek, és kézzelfogható eredmény nem következett be ezzel kapcsolatban, egészen az elmúlt hónapig, amikor is olyan dolgok történtek  nem mondom, hogy váratlanul , amelyek egy kicsit felkavarták az állóvizet. Legelőször a BKK felmondta azt a szerződést a kivitelezővel, amely az elektronikus jegyrendszer kialakítását tűzte ki célul, ezt követően főpolgármester úr menesztette a BKK vezetőjét, majd pedig a tegnapi nap folyamán egy rendkívüli Fővárosi Közgyűlés, én azt mondom, hogy szinte botrányba fulladt. Volt egy hatalmas adok-kapok, Tarlós István főpolgármester úr bejelentette, hogy büntető feljelentést tesz az e-jegyrendszer kialakításával kapcsolatban, az ellenzék is bejelentette, hogy szintén büntető feljelentést tesz ezzel kapcsolatban, hiszen eltelt több mint négy év, kézzelfogható eredmény nem történt. Ami ennél is megdöbbentőbb, hogy ez alatt a négy év alatt sajtóértesülések szerint igazából több mint 12 milliárd forintnyi adófizetői közpénzt költött el a Fővárosi Közgyűlés egy olyan projektre, amely nem valósult meg.

Bejelentette ennek a rendszernek az újratervezését a Fővárosi Közgyűlés, és a kialakítás határidejét is kitolta, 2020. december 31-ét jelölve meg, megnyugtatva azt a közel kétmillió budapesti, nap mint nap közlekedő embert, hogy továbbra is tűrje el a hosszas, órákig tartó dugóban állást, továbbra is nehezen vehesse igénybe a tömegközlekedési eszközök lehetőségét.

(13.10)

Egy szó mint száz, azt gondolom, hogy teljesen elképesztő és teljesen megdöbbentő, hogy több mint hat évbe telik Budapest fővárosának kialakítani az elektronikus jegyrendszernek a lehetőségét, súlyos milliárdokkal károsítják meg valakik az adófizetőket és ezáltal a magyar államot.

Éppen ezért szerintem rendkívül aktuális a kérdés, amelyet a kormányhoz intéznék, hogy tett-e már vagy tesz-e bármiféle intézkedést ezzel kapcsolatban. Én azt gondolom, hogy az a kétmillió budapesti állampolgár, az a kétmillió, nap mint nap dolgozni járó munkavállaló megérdemelné, hogy hathatós, akár kormányzati intézkedéssel, de rövidre zárjuk ezt a problémát, és megvalósulhasson valóban a fővárosi elektronikus tömegközlekedési jegyrendszernek a kialakítása. Köszönöm a figyelmet.

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Jelképes, azt gondolom, vagy szimbolikus, hogy pont nálam jelentette be elnök úr, hogy csak és kifejezetten a határozati témára korlátozódjon a hozzászólásom. Én megpróbálom, de nem tudom ezt megígérni.

ELNÖK: Állj, állj! Nem szimbolikus, uram! Arról van szó, hogy idáig frakciók nyilatkoztak. Most már nem frakció, hanem független képviselő. Nem a személye, nem a helyzete, hanem hogy idáig frakciók vezérszónokai szóltak. Csak azért, hogy értsük egymást pontosan. Most én is próbálom önt érinteni, remélem, ön is értett engem. Parancsoljon!

DR. FÜLÖP ERIK (független): Én maximálisan megértettem elnök urat. Köszönöm szépen. Akkor úgy próbálom megfogalmazni, hogy egyrészt saját véleményem, másrészről a Mi Hazánk Mozgalom képviselői csoportjának a véleményét szeretném most megosztani a kedves és tisztelt képviselőtársakkal.Én azt gondolom, elöljáróban nagyon fontos leszögezni, hogy a Mi Hazánk Mozgalom természetesen egyöntetűen támogat minden olyan kezdeményezést, amely egyrészről a csonka országunknak, az anyaországunknak a javát és gyarapodását szolgálja, másrészről a csonka országon kívül rekedt magyarságunkat próbálja meg ápolni és magyarságtudatában megtartani.

Én azt gondolom, az is talán egy kicsit szimbolikus jelentőségű volt, hogy pont a mai nap alkalmával az 1. napirendi pont, amelynek a vitájában mindannyian részt vehettünk, az egy olyan nagyon fontos, nagyon fajsúlyos témáról szólt, amelyben sokan kimondták azt, hogy sajnos fogy a magyarság. És ez nemcsak itt a mi csonka országunkra, a magyar államterületre vonatkozik, hanem ki kell mondanunk, hogy sajnos az országhatáron kívül rekedt, országhatárunkon kívülre szakadt magyar tömbökre is vonatkozik. Én még fiatalkoromban, gyermekkoromban úgy tudtam, és természetesen nagyon szerettem ezt a két számadatot, hogy Magyarországon 10 millióan élünk és Magyarországon kívül még 5 millióan élünk, és 15 millió magyarról beszélhetünk akkor, ha magyar nemzetről beszélünk. Ez a szám borzalmas mértékben, tragikus mértékben csökkent, és ez nem kis mértékben köszönhető annak a felfogásnak, amely 1947 és 1989 között uralta Magyarországot, hiszen emlékezhetünk arra, hogy nemcsak a trianoni sorstragédia az, amelyről nap mint nap nekünk meg kell emlékeznünk és ezzel a tudattal együtt kell élnünk, hanem azzal az 1956-tal, ahol szélsőséges ideológiák által vezéreltek öltek halomra magyar embereket és menekítettek el több százezer magyar embert külföldre.

(14.50)

És természetesen meg kell említenünk az elmúlt harminc év elhibázott külpolitikáját is, amely odavezetett, hogy most nem 15 millió nemzettestvérről beszélhetünk, ha a magyarságot említjük. Azt gondolom, hogy maga az is jelképes, hogy sajnos olyan, parlamenti frakcióval rendelkező pártoknak, akiknek itt lenne most a helyük, én csak a hűlt helyét látom, és egy ilyen fontos, a valódi nemzeti összetartozást jelentő napirendi pont kapcsán nem szólalnak fel egyáltalán, sőt nem is az, hogy nem szólalnak fel, hanem nincsenek is itt jelen. Azt hiszem, hogy ez nemcsak jelképes, hanem döbbenetes is.

Gréczy képviselő úr felszólalásával kapcsolatban nem akarok történész lenni, viszont nagyon sok olyan dologgal nem értettem egyet, ami mellett most nem mehetek el szó nélkül. Számomra egy rendkívül tragikus megközelítés az, hogy ha valaha valamely nemzet egy háborúba valamilyen oknál fogva belekeveredik, akkor vesztes félként ennek a súlyát, Trianonnak, a magyar golgotának a tragédiáját nap mint nap kénytelen legyen elszenvedni és elviselni. Én tiszteletben tartom minden baloldali politikus hazaszeretetét, amire hivatkozott képviselőtársam is, de engedtessék meg nekünk kimondani azt, hogy még egy ország nincs ma a világon, akivel ilyen szinten elbántak, mint 1920-ban Magyarországgal. Úgyhogy mindannyiunknak kötelessége, hogy ezt a sorstragédiát megpróbáljuk elfeledtetni, és ha lehet, azt visszafordítani. Ezt nem lehet úgy elérni, hogy a kettős állampolgársági törvény ellen való szavazásra buzdítanak politikai pártok, bármiféle önálló politikai haszonszerzés céljából.

Azt gondolom, hogy mindannyian üdvözlünk bármiféle ilyen kezdeményezést, amelyet most a kormánypárti képviselők letettek az asztalra, viszont én nem látom annyira rózsásnak és annyira jónak a helyzetet, amiről most itt az előttem felszólalók is beszéltek. A Fidesz-KDNP kormányzó párt immáron harmadik alkalommal kapott kétharmados felhatalmazást a választópolgároktól. A tegnapelőtti nap folyamán az európai parlamenti választáson is döntő többséggel megszerezte a mandátumok nagy részét. Azt hiszem és úgy érzem, hogy az a korrekt, ha tekintve a külföldi levélszavazatokat, a határon túliak szavazati arányát is, hogy milyen mértékben támogatták a kormányzó pártot, minden egyes alkalommal kiállnak minden egyes magyarjog-sérelemmel szemben.

Én bevallom az igazat, hogy a bevándorlásellenesség, és az a fajta Soros-ellenesség, amelyet már-már sokszor indokolatlanul is túltol a kormánymédia, mindenféleképpen támogatandó és követendő Magyarország részére és természetesen a Mi Hazánk Mozgalom képviselői részére is, viszont én nagyon örülnék, ha a magyarokat ért sérelmek, a külföldi magyar atrocitások tekintetében is legalább ennyire eltökélt és legalább ennyire bátor lenne a magyar kormány és a magyar kormányzatot képviselő képviselőtársak, hiszen azt gondolom, hogy joggal érezhetem úgy, hogy sajnos Brüsszellel szembe lehet szállni a kormány képviselőinek Soros György miatt, de a határon túli magyarok autonómiájának a kérdését igazából fel sem merik konkrétan vetni, hiszen a jelenlegi néppárti pártcsaládban ez valószínűleg sokak nemtetszését váltaná ki.

Viszont említettem, hogy nem érzem annyira rózsásnak a helyzetet. Míg európai szinten és az Európai Unió szintjén nyíltan lehet beszélni az önrendelkezési jogról és önálló új államok kialakulásáról vagy kialakulási kezdeményezéséről, a Kárpát-medencében nemhogy az autonómia kérdését nem lehet felvetni, nem lehet megemlíteni  és éppen ezért mondjuk ki az igazat, hogy nincs is elérhető közelségben a magyar autonómia sajnos ezekben a Kárpát-medencei országokban , hanem egyenesen sorozatosan érnek olyan provokatív, agresszív, sokszor szélsőséges vagy akár soviniszta megmozdulások magyarokat, magyar embereket a Kárpát-medencében, amelyekkel kapcsolatban én úgy érzem, hogy nagyon sokszor nem mer határozottan és erőteljesen kiállni a magyar külpolitika.

Vegyük sorra néhány példában, hogy mire is szeretnék utalni. Mindenki tudja, hogy a Vajdaságon az elmúlt években, az elmúlt évtizedben milyen magyaratrocitások történtek. Ettől függetlenül ez az ország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, amivel kapcsolatban én azt gondolom, hogy sokkal súlyosabb, sokkal erőteljesebb feltételeket kellene és kellett volna szabni az ő csatlakozásukkal kapcsolatban.

Ukrajnáról, Kárpátaljáról, azt gondolom, hogy nem is kell beszélni, hiszen most megemlítették az előttem szólók is jó néhány alkalommal akár a nyelvtörvény kérdését, akár az olyanfajta szélsőséges, erőszakos bűncselekmények elkövetését, mint amilyen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség központja elleni Molotov-koktélos támadás volt. Ez az ország szintén vagy ennek az országnak a szélsőségesei nap mint nap követnek el magyar emberek, kárpátaljai magyar hazafiak ellen különféle cselekményeket, és nem riadnak vissza, mint ahogy előbb említettem, az erőszakos bűntettektől, bűncselekményektől sem.

Azt gondolom, hogy a környező európai uniós országokban sem sokkal jobb a helyzet. Itt megemlíthetjük, nyíltan mondjuk ki ezt is, a dunaszerdahelyi focicsapat ellen, és a magyarság nemzettudatát erősítő, az Ismerős Arcok Nélküled című dalának és a magyar himnusznak az eléneklésével kapcsolatos himnusztörvényt, amelyet, azt gondolom, csak nemzetközi felháborodás árán sikerülhet vagy sikerülhetett visszavonni. De sajnos a romániai helyzet sem sokkal jobb, ezt is nyugodtan kijelenthetjük. Én nagyon örülök, hogy Pánczél képviselőtársunk hivatkozott Szőcs Zoltán és Beke István magyar hazafiak tragédiájára, akik évek óta sínylődnek börtönben olyan cselekmény miatt, amit nyíltan nem követtek el, és nem is követhettek volna el. Az ő esetükben sincsen olyan erős kiállás a magyar kormányzat részéről, amely, azt gondolom, elengedhetetlen lenne.

De addig, amíg nagyon sokan Magyarországon a liberális körökben, mondjuk, a CEU megszűnéséért aggódtak, nagyon sajnálom, hogy ugyanezek a körök, ugyanezek a személyek a marosvásárhelyi egyetem beolvasztása ellen nem hullattak egy könnycseppet sem, mint ahogy a CEU esetében ezt tették. Azt gondolom, hogy nekünk mindannyiunknak, a Mi Hazánk Mozgalom tagjainak is és minden, a parlamentben lévő politikai képviselőcsoportnak, frakciónak az az egyetlen lehetősége, hogy ezt a határozati javaslatot elfogadja és megszavazza, hiszen sokkal erőteljesebb kiállást kell a jövőre nézve mindannyiunknak kifejtenie, pontosan azért, hogy megmaradhasson a határon túli magyarság is.

Szabó Dezső szavaival zárnám a rövid felszólalásomat, azért kell ezt tennünk, hiszen „Minden magyar felelős minden magyarért.” Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Évtizedek óta döbbenten tapasztaljuk, hogy évről évre több tíz tonna, több tíz tonna szemét úszik a vízen a kiskörei vízlépcsőnél, ahol a természetes uszadék mellett rengeteg műanyag szemét is elárasztja a Tiszát. A hulladék jelentős része Kárpátaljáról kerül ide, de a magyarországi szakaszon is tetemes mennyiség kerül a folyóba és ennek árterébe.Statisztikai adatok alapján évente 20-40 tonna szeméttől tisztítják meg a Tiszát Kiskörénél, de a 2010-es nagy árvíz idején 62 tonnányi, mintegy 675 köbméternyi szemetet szedtek ki. Hazánkban sajnos egyedül Kiskörénél van olyan technikai lehetőség, hogy az elzárótáblák részleges megnyitásával a tiszta víz szabadon áramolhat a táblák alatt, a szemét pedig fennmarad a víz felszínén, melyet az árhullám levonulását követően a vízügyi szakemberek távolítanak el.

Már az is megdöbbentő, hogy az ukrán állam hanyagsága és felelőtlen környezetvédelmi előírásai miatt a magyar vízügyi szakembereknek évről évre egyre kilátástalanabb harcot kell megvívniuk a Tisza ökológiai szinten tartásának reményében.

Arról viszont kevés szó esik, hogy ez a folyamatos környezetszennyezés milyen kárt okoz a flóra és fauna összetételének az ökoszisztémán belül. 2017-ben a Wessling Hungary Kft. mikroműanyag-vizsgálatot készített, és az eredményei szerint a Tiszában, bár a műanyag-szennyezettség szabad szemmel nem látható, nemzetközi eredmények tükrében is jelentős, és rendkívüli aggodalomra ad okot. A fenti adatok alapján ugyanis megállapították, hogy több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként.

Több tanulmányban kimutatták, hogy a mikroműanyagok bekerülnek az élőlények tápcsatornájába és szöveteibe, ott fizikai úton különböző elváltozásokat okozhatnak, elfogyasztásukkal pedig az emberi egészséget is veszélyeztetik. A vizsgálatok elkészítése óta a Tisza műanyagszennyezési helyzete nem javult, sőt a jelenlegi állapot alapján kimondható, hogy a műanyagok környezetterhelése még nagyobb mértéket képvisel.

Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy milyen hatékony intézkedéseket tesz a kormány a Tisza ökoszisztémájának megóvása, rekonstrukciója érdekében. Felhívtáke az ukrán kormány figyelmét a rendkívül aggasztó helyzetre a Tisza további szennyezésének megállítása érdekében? Valamint: milyen hosszú távú elképzeléseik vannak a Tisza ökológiai egyensúlyközeli állapota fenntarthatóságának megvalósulási irányába? Várom érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen, államtitkár úr, a választ. Volt sok olyan momentum, amivel, azt gondolom, hogy egyetértünk, viszont én a helyszínen tapasztaltam meg a kiskörei állapotokat, és teljesen megdöbbentő volt az a hatalmas, több tonnányi, több száz köbméternyi szemétmennyiség, ami ott felhalmozódott. Azzal a problémával is egyetértek, hogy ennek a szemétmennyiségnek a nagy része Ukrajnából jön. Sajnos én ott a helyszínen az elpusztult, felfúvódott lótetemtől kezdve a kiszuperált hűtőszekrényen keresztül, milliónyi PET-palackon át szinte mindent észrevettem ott a vízben, és ez teljesen elképesztő, teljesen megdöbbentő. Úgyhogy sokkal hatékonyabb, sokkal erőteljesebb fellépést javasolnék, és én azt gondolom, hogy a magyar emberek is sokkal hatékonyabb fellépést várnának el elsősorban az ukrán hatóságokkal szemben, úgyhogy ezért nem tudom elfogadni az ön válaszát. Nagyon szépen köszönöm.

DR. FÜLÖP ERIK (független): (Egy fehér pólót visel, melyen „Szurkolók az állatokért” felirat és a magyar zászló látható.) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy az elmúlt 30 évről vonjak egy mérleget.

ELNÖK: Képviselő úr, jó lenne, ha rögzítené a mikrofonját! Beszámítom az időkeretet. Próbálja meg, mert annyira zavaró, hogy a rádióhallgatók ezt képtelenek követni. Köszönöm.

DR. FÜLÖP ERIK (független): Elnézést, elnök úr, megpróbálom. Kicsit nehéz. (Felcsatolja mikrofonját.) Így lehet hallani?

ELNÖK: Tökéletes! Parancsoljon!

DR. FÜLÖP ERIK (független): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy az elmúlt 30 évvel kapcsolatban húzzak egy politikai mérleget az állatvédelem területén. Sajnos ki kell hogy jelentsük, hogy sem a balliberális kormány, sem pedig a Fidesz-kormányzat nem kezelte méltóképpen az állatvédelmet és az állatok jogait. Éppen ennek köszönhető, hogy sajnos napjainkban is egymást érik a brutális állatkínzásokkal kapcsolatos hírek, nemcsak a közösségi médiában, hanem különféle internetes oldalakon, sőt, hogy megdöbbentsem a jelenlévőket, még a kereskedelmi csatornáknak a késő esti, kora esti híradójában is brutális állatkínzásokról számolhatnak be. A Mi Hazánk Mozgalom természetesen állatvédelem területén is radikális megoldásokat szorgalmaz, attól függetlenül, hogy sem a baloldali kormányok, sem pedig a Fidesz-kormány ezt nem kezeli kellőképpen méltóan. Mi úgy gondoljuk, hogy igenis vannak az állatoknak jogai, amelyekért nekünk, embereknek harcolnunk is kell.

Mivel az elmúlt évtizedekben ez a terület nem lett méltóképpen szabályozva, így egyfajta társadalmi önrendelkezésként, védekező reflexióképpen egy nagyon erős civil bázis alakult ki Magyarországon, több száz állatmentő, állatbarát és állatvédő egyesülettel, alapítvánnyal, nonprofit civil szervezettel az élen, amelyeknek a tagjai között több tízezer lelkes önkéntes van, aki nap mint nap az állatok jogaiért küzd és harcol, és természetesen több százezer, sőt egyes becslések szerint majdnem kétmillió olyan magyar állampolgár van, aki önmagát állatbarátként nevezi meg, és éppen ezért minden ilyen nemes ügyért tenni is akar.

Nagyon sajnálom, hogy a tavalyi évben mindösszesen 53 millió forint összeget szánt a magyar Országgyűlés állatvédelem címszó alatt erre a területre, és az idei évben sem változott sokkal jobban a helyzet, hiszen 69,7 millió forinttal próbálja honorálni ezeknek a szervezeteknek a működését a magyar állam. Ez az összeg, kijelenthetjük, hogy rendkívül megdöbbentő és egyúttal nevetséges is, és ez szinte semmire sem elég, hiszen ezek az állatvédő szervezetek, ez a több tízezer civil állatbarát, ez a több tízezer civil önkéntes az, aki gyakran a hatóságok munkáját is elvégzi, leleplezi az állatkínzókat, felszámolják a szaporítótelepeket, mindemellett mentik a bajba jutott, beteg és sérült állatokat, gondoskodnak ezeknek a kórházi kezeléséről és természetesen a későbbiekben az örökbefogadásukról.

A Mi Hazánk Mozgalom teljesen elképesztőnek tartja tehát, hogy ezt a nagyon-nagyon széles körű civil bázist nem karolja fel sem a magyar Országgyűlés, sem a parlamentben lévő magyar pártok. Éppen ezért én szemléltetésképpen és ezen szervezetek melletti szolidaritás- és kiállásképpen vettem fel az egyik legnagyobb állatmentő, állatvédő szervezetnek, a „Szurkolók az állatokért” mozgalomnak a pólóját.

Míg a nemzetközi tendencia az, hogy jelentősen erősödnek az állatvédelmi törvények, több országban állatrendőrséget vezetnek be, az Amerikai Egyesült Államokban például kiemelt súlyú szövetségi bűncselekménnyé vált minden állatok ellen elkövetett atrocitás, addig sajnos hazánkban ez pont hogy a visszájára fordult, hiszen nevetséges büntetési tételekkel próbálja meg a jelenlegi bírói gyakorlat visszaszorítani az állatkínzás eseteit. Nem beszélve arról, hogy az állatokkal fajtalankodásnak semmiféle jogi következménye nincsen. És meg kell itt említenem azt is, hogy megdöbbentő módon az illegálisan vagy féllegálisan működő szaporítótelepek Magyarországon ezrével, tízezrével ontják a beteg, sérült állatokat, amelyeket elsősorban külföldön értékesítenek.

A Mi Hazánk Mozgalom éppen ezért sürgeti a teljes, átfogó felülvizsgálatát az állatvédelmi törvénynek, a Btk. szigorítását kezdeményezzük, és természetesen módosító javaslatot fogunk benyújtani, amellyel az állatokkal történő fajtalankodást büntetőjogi tényállássá szeretnénk emeltetni. És mindemellett minden szaporítótelepet szeretnénk betiltatni. Én bízom benne, hogy ebben az Országgyűlés is partner lesz, és minden parlamenti párt kapcsolódik majd ezekhez a kezdeményezésekhez.

Legvégül pedig engedjék meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy itt a törvényalkotás padsoraiból a bírói ítélkezési soroknak is üzenjek. Szeretnék felkérni minden olyan bírót, aki állatvédelmi ügyekben ítélkezhet, hogy legyen bátor, álljon ki a több millió magyar ember igazságérzete mellett…

ELNÖK: Képviselő úr!

DR. FÜLÖP ERIK (független): …és letöltendő börtönbüntetést szabjon ki az állatkínzókra. Köszönöm.

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! 2009-ben az ENSZ a Föld napjává nyilvánította április 22-ét. Az elmúlt tizenegy évben számos politikai párt, számos civil szervezet és több ezer környezetvédelmi aktivista is próbálta felhívni a figyelmet a környezetünkre, természetünk megóvására, illetve a fenntartható fejlődés fontosságára, itt nálunk, Magyarországon is.

(19.10)

A Mi Hazánk Mozgalom egy olyan nemzeti radikális zöldpártnak vallja magát, amely szerint a hazaszeretet és a természetünk, környezetünk védelme elválaszthatatlan egymástól. Jómagam pedig mint a Mi Hazánk Mozgalom állatvédelmi és környezetvédelmi politikusa úgy gondolom, hogy ebben a nagyon súlyos helyzetben, a Föld napja alkalmából történő felszólalásomban sajnos ki kell térni arra a szörnyű járványra, amely megbénítja jelenleg az egész világot is.

Nagyon sokféle elmélet terjeng ma a közösségi médiákban, vagy akár a világsajtóban is, sokan gondolják, hogy bizonyos háttérhatalmak voltak, akik elterjesztették ezt a szörnyű vírust. Vannak olyanok is, akik egy titkos laboratóriumból kiszökött vírusnak próbálják beállítani a koronavírust. Viszont én leginkább azoknak a biológusoknak, egészségügyi kutatóknak és szakembereknek a véleményét tudom elfogadni és a magamévá tenni, akik úgy nyilatkoznak, hogy Kínában, Hupej tartományából, a vuhani központból, a vuhani településrészből szabadult ki a koronavírus-járvány.

Ezt, mint ahogy állítják ezek a szakemberek, denevérek terjesztik, denevérekben található meg ez a vírus mint elsődleges hordozó, és a különféle veszélyes, vadon élő állatok elfogyasztásával, elsősorban a tobzoska elfogyasztásával terjedt át az emberi szervezetre. Azt gondolom, hogy az utóbbi időszakban olyan sokkoló videók és sokkoló képfelvételek járták be a világsajtót, amely alapján mindenki értesülni tudott arról, hogy elsődlegesen Kínában és sajnos nagyon sok ázsiai országban fogyasztják különféle gasztronómiai hagyományokra hivatkozva vadon élő állatok különféle szerveit és húsát. Sajnos itt ki kell térni arra, hogy megdöbbentő módon bizonyos kínai tartományokban és ázsiai országokban teljességgel elfogadott a nálunk házi kedvencekként tartott kutyák és macskák elfogyasztása is. Ezeken az úgynevezett nedves piacokon százezerszámra ölik le a mai napig a kutyákat, a macskákat, különféle vadállatok nyers húsait, feldolgozott húsait szolgálják fel, kínálják eladásra. Itt a tobzoskától a denevéreken, a patkányokon keresztül, azt gondolom, mindenféle állat megfordul.

Természetesen azt gondolom, hogy nemcsak európai emberként, nemcsak állatvédőként, hanem a fejlett világhoz tartozó állampolgárként mindenkinek tiltakoznia kell és el kell ítélnie az ilyenfajta tevékenységét. Annál is inkább, hiszen tudjuk, hogy nem a jelenlegi koronavírus-járvány az első olyan járvány, amely veszélyezteti az emberiséget. Itt szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy 2002 és 2004 között volt egy olyan SARS-vírusjárvány, amely lokalizálódott Kínában, illetve az ázsiai országokban, de ez is több mint tízezer megbetegedést okozott és közel ezer halálos áldozattal járt. A jelenlegi koronavírus-járványnak viszont már több mint két és félmillió regisztrált megbetegedést köszönhetünk, és sajnos elmondhatjuk azt is, hogy a halálos áldozatok száma a mai nappal, ha jól tudom, a 170 ezer főt átlépte.

A különféle biológusok, a makrobiológusok jelzik, hogy abban az esetben, ha nem sikerül megállítani az ázsiai országokban a megdöbbentő vadételek fogyasztását, a kutyahúsevést, a macskahúsevést, akkor bármikor kirobbanhat majd egy harmadik ilyen járvány is. Éppen ezért a Mi Hazánk Mozgalom tiszteletteljesen azzal a kéréssel fordul a magyar kormányhoz, hogy minden olyan nemzetközi porondon, minden olyan nemzetközi fórumon, akár az Európai Unióban, akár az ENSZ különféle szervezeteiben, ahol nemzetközileg nyilvánosságot tudunk elérni, tiltakozzon Kínával és az ázsiai országokkal szemben, követelje a kutyahús és a macskahús azonnali betiltását, mindemellett követelje azt, hogy a különféle wildlife marketeknek nevezett, vadállatokat árusító piacokat azonnal tiltsák be, követeljék a nedves piacok felülvizsgálatát, és Vuhanba engedjék be a nemzetközi kutatócsoportokat.

Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Potocskáné Kőrösi Anita tapsol.)

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Azt sajnos megszokhattuk az utóbbi években, évtizedekben, sőt az utóbbi száz évben, hogy folyamatosan tombol a magyargyűlölet a Kárpát-medencében, a csonka országon kívülre szakadt magyarjaink körében, de én azt gondolom, hogy a Ceauşescu-rezsimnek  annak a Ceauşescu-rezsimnek, amely a legsovinisztább, leginkább magyargyűlölő rezsim volt Európában  a bukását követően idestova harminc évvel később is a román államfő, jelesen Klaus Iohannis olyan kijelentésekre ragadtatja magát, amellyel nemcsak az Erdélyben élő székelyeket, hanem a Romániában élő összes magyart, és nemcsak őket, hanem bennünket, magyarokat, sőt az egész világon élő magyarságot sérti meg, sérti vérig.Szeretném most idézni Klaus Iohannisnak a székelyautonómia-törvény kapcsán megfogalmazott gondolatait, amelyek, azt gondolom, döbbenetesek a XXI. században az Európai Unióban. Iohannis államelnök úr a Szociáldemokrata Párt vezetőjének címezve kijelentette azt, hogy azért harcol a párt, illetve annak a vezetője, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak, magyarul köszöntötte ezt követően a PSD-nek, a Szociáldemokrata Pártnak az elnökét, és feltette a kérdést, hogy vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért.

Én azt gondolom, hogy nem nekem kellene kioktatnom Iohannis urat történelemből, és felhívni a figyelmét arra, hogy az elmúlt több mint ezer évben a Szent Korona országában kapott az ő nagyon sok felmenője, a szászok autonómiát, és természetesen arra sem nekem kellene felhívnom a figyelmét, hogy Erdélybe és Románia egy részébe, a partiumi vidékekre is magyar királyok alatt települtek be a román, a jelenlegi román lakosok ősei.

Ettől függetlenül természetesen a Mi Hazánk Mozgalom egyetért Szijjártó Péter azon videoüzenetével és kijelentésével, hogy több tiszteletet érdemelnek a magyarok, élhetnek akár Magyarországon vagy bárhol máshol a világon vagy éppen jelesül Romániában, viszont ezt nem tartjuk elégségesnek. Én azt gondolom, hogy méltán követelhetjük azt, hogy egyrészről Klaus Iohannis román államelnök kövesse meg a magyarokat, kérjen bocsánatot a székelyektől, kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól, és  továbbmegyek  kérjen bocsánatot attól a 15 millió magyartól, akinek most súlyos károkat okozott. Viszont én azt gondolom, hogy amíg ez nem történik meg, addig nagyon súlyos diplomáciai döntéseket kell felvállalnia a jelenlegi kormánypártnak is, nemcsak szavakban, hanem tettekben is jeleznie kell azt, hogy minden magyar felelős minden magyarért, és kiáll a magyar kormány és a Fidesz-KDNP is, illetve a magyar Országgyűlés is minden magyarért, élhetnek ők akár bárhol a világon. Éppen ezért a Mi Hazánk Mozgalom felkéri a magyar kormányt, hogy mindaddig, amíg Klaus Iohannis nem követi meg ezen kijelentései miatt a magyar nemzetet és a magyarságot, addig tiltsuk ki Magyarországról. Én azt gondolom, hogy ez a nemzetközi jogban egy ismert gyakorlat vagy egy ismert tevékenység, sajnos súlyos elszenvedője volt Magyarország is, hiszen emlékezhetünk arra, hogy Sólyom László magyar köztársasági elnököt mindenféle ilyen kijelentés és előzmény nélkül kitiltotta a szlovák állam 2009-ben Szlovákia területéről. Úgyhogy ez a Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezése, ezt szeretnénk mi elérni.

Mindemellett azért szeretném felhívni a tisztelt jelen lévő képviselőknek és az Országgyűlésnek a figyelmét is arra, hogy vészesen közeledik a 100. trianoni évforduló, és sajnos a koronavírus-járvány miatt nem tudunk méltóképpen megemlékezni arról a szörnyű és igazságtalan tragédiáról, amellyel megcsonkították hazánkat, viszont én azt gondolom, hogy ebben a megemlékezésben talán partner lehet az Országgyűlés is, partner lehet a Fidesz-KDNP is és minden jelenlegi parlamenti frakció. Ugyanis nem is olyan régen, március 5-én a Mi Hazánk Mozgalom képviselőtársaival egy olyan törvénytervezetet nyújtottunk be az Országgyűlés elé, amelyben a trianoni igazságtalan békeszerződést még érvényben tartó 1921. évi XXXIII. törvényt szeretnénk eltöröltetni, hiszen az sem jogilag, sem politikailag, sem erkölcsileg nem felel meg a XXI. századi Magyarországnak.

Nagy sajnálattal vesszük tudomásul a koronavírus-járvány miatti rendkívüli jogrendnek a fennállását, viszont ettől függetlenül azt nem tudjuk tudomásul venni, hogy Trianon közeledtével ezt az Országgyűlés nem tűzi napirendre, és éppen ezért én szeretném felkérni a magyar Országgyűlést és a Fidesz-KDNP kormányzópártot, hogy minél hamarabb tűzze napirendre ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, és természetesen minden magyar országgyűlési képviselő fogadja el, ezzel is legalább egy nagyon pici erkölcsi elégtétellel segítsünk a külföldre szakadt magyaroknak.

Nagyon szépen köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársak! Azt sajnálattal tapasztaljuk, sajnálattal látjuk, hogy a koronavírus hatásai borzalmas gazdasági recessziót okoznak szinte a gazdaság minden szegmensében, viszont ezeknek a mértéke nem egyenlő arányú. Azt látjuk, hogy a vendéglátást és a turizmust nagyon erősen érinti, viszont nagyon sok olyan egyéb terület is van, amelyben óriási kihatásai vannak. Természetesen azzal is egyetért, azt gondolom, mindenki, hogy ebben az esetben a kormánynak fontos döntéseket kell meghoznia, éppen ezért, én azt gondolom, támogatható az a gazdaságvédelmi akcióterv, amelyben gondolkodik a kormányzat. Viszont azért azt is hangsúlyozni kell, hogy nagyon sok terület kimaradt ebből a gazdaságvédelmi akciótervből. Én azt gondolom, az egyik legfájóbb pont, hogy olyan hatalmas anomáliákkal kell szembesülni, mint a máskor luxuskörülmények között élő, milliós sztárgázsit zsebre rakó zenészek támogatása vagy a profi focisták támogatása, de állatvédőként, én azt gondolom, hogy teljesen megdöbbentő számomra, hogy több száz millió forintos állami támogatással próbálták a jelenlegi magyarországi cirkuszokat és a cirkuszokban dolgozókat is segíteni, akik, tudjuk mindannyian állatvédők, hogy borzalmas körülmények között tartanak állatokat.

Mindemellett sajnos azt is ki kell jelenteni, hogy a kormányzatnak ez a gazdaságvédelmi akcióterve megfeledkezett arról a több száz menhelyről és arról a több száz állatvédő egyesületről és civil szervezetről, nonprofit szervezetről, amelyek nap mint nap hosszú évek óta megfeszített munkájukkal próbálnak bajba jutott állatokon segíteni.

Én azt gondolom, az is mindenki számára nyilvánvaló, hogy az elmúlt években ezek az állatmenhelyek, ezek az állatvédő szervezetek hatalmas likviditási problémákkal küzdöttek, és általában az önkéntesek felajánlásaiból és nagylelkű adományokból tartották fenn magukat. Az ő jelenlegi helyzetüket is nagyon-nagyon erőteljesen befolyásolja most a koronavírus-járvány. A Mi Hazánk Mozgalom nagyon sok olyan állatvédő szervezettel, civil szervezettel és alapítvánnyal is felvette a kapcsolatot, köztük én magam is több olyan szervezettel beszéltem, amelyek azt hangsúlyozták, hogy kritikus pontra érkeztek el, hiszen mindenféle bevételi forrásuk elapadt, és nagyon nehéz akár a náluk lévő állatokat ellátni, akár a tápra vagy azokra a horribilis orvosi költségekre kiszorítani ebben a jelenlegi helyzetben az utolsó forintjukat.

(14.30)

Éppen ezért a Mi Hazánk Mozgalom nevében én azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a kormányhoz, illetve a tisztelt Országgyűléshez, hogy próbálja meg segíteni ezeket a menhelyeket, ezeket a civil szervezeteket, ezeket az állatvédő egyesületeket, hiszen van erre lehetőség a rendkívüli intézkedések pénzügyi keretéből. Szeretném azt indítványozni, hogy minden nehéz helyzetbe és bajba jutott menhelyet, állatvédő egyesületet és civil szervezetet próbáljon meg jelenleg a kormányzat támogatni, hiszen ez is egy nagyon fontos feladatunk.

Mindemellett, azt gondolom, hangsúlyozni kell azt is, hogy a XXI. század Magyarországán óriási szükség van egy olyan erőteljes állatvédelmi szabályozásra, amelyet jelenleg most az állatvédelmi törvény nem testesít meg. Mindemellett arra is szeretnék kitérni, hogy elengedhetetlen a szaporítótelepek azonnali felszámolása a kormányzat és az Országgyűlés részéről. Emellett szeretnénk követelni az állatrendőrség azonnali felállítását, és természetesen olyan visszatartó és elrettentő büntetéseket az állatkínzókkal szemben, amelyekkel végre letöltendő szabadságvesztést kaphatnának és börtönbe juthatnának ezek a személyek.

A kedves társadalom felé, az állatbarátok felé pedig egyetlenegy üzenetet szeretnék most megfogalmazni: mégpedig azt, hogy ahogy tették ezt az utóbbi években és évtizedekben, ha lehetőségük adódik rá, akkor ebben az évben, ebben a nehéz helyzetben is próbáljanak meg menhelyről állatot örökbe fogadni. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Dr. Simicskó István tapsol.)

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Sajnálattal értesülhettünk az utóbbi napokban, az utóbbi hetekben, hogy egymást érik azok a borzalmas késeléses bűncselekmények, amelyek nagyon sok esetben az áldozatok halálával végződnek. Bizonyára nagyon sokan emlékeznek, hogy néhány hónappal ezelőtt a 26-os villamoson szúrt le egy drogos, ittas személy egy fiatalembert. Bizonyára arról is sokan értesülhettek, hogy a múlt héten is történt egy halálos késeléses eset Gyulán. De említhetem azt, hogy Budapesten is szinte minden héten van egy-egy szórakozóhelyen vagy az éjszakai életben olyan vita, amely aztán késeléssel és nagyon sok esetben az áldozatok halálával végződik. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, és egy nagyon sajnálatos tragédia kapcsán, azt gondolom, meg kell említeni, hogy a Deák téren nagyjából két és fél héttel ezelőtt történt eset nemcsak a magyar sajtót járta be, hanem európai szintű visszhangot is kapott.

Azzal most külön nem szeretnék foglalkozni, hogy bizonyos szélső-balliberális orgánumok már próbálják beállítani szélsőséges, ultra szervezetek, szélsőséges csoportok tagjainak azt a két fiatalembert, aki csak elment ünnepelni, elment szórakozni, aztán nagyon nagy szerencsétlenségükre olyan társaságba futottak bele, amelynek tagjai többszörösen voltak büntetve különféle erőszakos cselekmények elkövetése miatt, szinte az intézeteket járták, a fiatalkorúak börtönét, illetve a különböző szabadságvesztés-büntetési helyeket, azokat a személyeket szeretném most itt pellengérre állítani, akik úgy mennek el az éjszakai életbe szórakozni, hogy kést hordanak maguknál, és egy-egy balhé kapcsán ezt nem is félnek használni, és akár embert is ölni brutális, embertelen bestialitással.

A Mi Hazánk Mozgalom éppen ezért szeretné azt kijelenteni, ezekből az esetekből is látszik, hogy sajnos nincs ma rend Magyarországon, és kialakult egy olyan rendkívül káros késhasználati szubkultúra, amely egyrészről azt jelenti, hogy  mint ahogy az előbb említettem  olyan közegek, olyan csoportok, olyan bűnözői rétegek természetesnek tartják, hogy a nap minden percében és akár ittasan, bedrogozva a nagyvárosi éjszakában vagy akár a vidéki kocsmákban is kést rántanak elő, és sajnos ennek egyenes következménye, hogy nagyon sok olyan tisztességes, törvénytisztelő állampolgár, aki egyébként csak önvédelmi célból, és nem azért, mert használni szeretné, pontosan ilyen személyektől szeretné megvédeni magát, szintén kést tart magánál.

Én azt gondolom, hogy a Mi Hazánk Mozgalomnak ezzel kapcsolatban van egy olyan jó felvetése, van egy olyan javaslata, amely támogatandó kell legyen nemcsak az ellenzéki padsorokból, hanem a kormánypárti képviselők részéről, mégpedig az, hogy ezt a késhasználati szubkultúrát jelentősen próbáljuk megreformálni. A Mi Hazánk Mozgalom a jövőben be fog nyújtani egy olyan javaslatcsomagot, amelynek az első része a büntető törvénykönyv szigorítását jelenti, amely igazából azt eredményezné, hogy minden olyan büntetett előéletű személy, kvázi bűnöző esetében, aki még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól, és közterületen kést hord magánál, és az bármiféle ellenőrzés során kiderül, akkor az egy nagyon komoly büntetést vonjon maga után, minősített esetben akár három évig terjedő szabadságvesztés büntetést is jelenthessen. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy ez csak az olyan elemekre vonatkozik, akik már büntetett előéletűek voltak, több bűncselekményt követtek el, próbáljuk őket elszeparálni. Mindemellett azokat a személyeket nem érintené ez a fajta tényállás, akik törvénytisztelő állampolgárként még sohasem kerültek összetűzésbe a magyar törvényekkel és a hatóságokkal, és egyfajta önvédelmi célzatból tartják maguknál a kést.

Mindemellett a javaslatcsomag másik két pontjáról is nagyon röviden szeretnék beszámolni. Azt gondolom, hogy az a fajta jelenlegi szabályozás és szabályozási rendszer, amely a különbözőféle önvédelmi, paprikaspray és egyéb gázspray eszközöket tilossá nyilvánította, az az utóbbi hetek-hónapok brutális bűncselekményei miatt felülvizsgálatra szorul. Éppen ezért a Mi Hazánk Mozgalom támogatja, hogy újra legyen elérhető önvédelmi célból ezeknek az eszközöknek a beszerzése. És természetesen tiltakozunk az ellen a javaslatcsomag ellen is, amely 2023-tól kezdődően betiltaná a különféle gáz-, riasztófegyverek és a gumilövedékes fegyverek használatát, illetve a hordását. Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársak! Számomra a hazaszeretet elválaszthatatlan részét képezi az állatok és a környezetünk szeretete, és állatvédelmi, környezetvédelmi politikusként én leginkább ilyen szemmel vizsgáltam meg a 2021. évi költségvetés-tervezetet. Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy a tavalyi költségvetés elfogadásakor az idei évre 70 millió forint összeget juttatott a jelenlegi kormány, illetve az Országgyűlés állatvédelmi feladatokra, annak a több mint 300 állatvédelmi szervezetnek a támogatására, amelyek nap mint nap megfeszített munkával próbálnak állatokat gyógytani, menteni, menekíteni és rehabilitálni.

Ez a 70 millió forint volt az idei évben arra szánva, hogy az állatmenhelyeket, az ebrendészeti telepeket próbálják fenntartani, korszerűsíteni, fejleszteni az őket üzemeltetők. A hatóságok által kimenekített állatok elhelyezését is ebből a minimális összegből kellett megoldani, ivartalanításra is ebből kellett szánni, a lakosság tájékoztatására és természetesen a jövő generációjának, a jelenlegi gyermekeknek, a fiataljainknak az állatok szeretetére történő oktatására és nevelésére is ebből az összegből kellett kiszorítani.

Összehasonlításként én szeretném azért önöknek felhívni a figyelmét arra, hogy csak az idei évben a Pálinka Nemzeti Tanács nagyobb összeget kapott, mint amit állatvédelemre szánt az Országgyűlés ebben az évben. Én azt elhiszem, hogy a magyar emberek szeretik a pálinkát, de azt kell mondanom, hogy az állatokat még jobban szeretik, úgyhogy ki kell jelentenünk, hogy ez az összeg annyira megalázó volt  és sajnos a jövő évben sem találtam jelentős emelkedést ezekben a számokban , hogy sajnos az Országgyűlésnek, a jelenlegi kormányzatnak igazából nincs fogalma arról, hogy jelenleg milyen állapotban van Magyarországon az állatvédelem.

Én úgy érzem, azt gondolom, ha nem lennének az elhivatott állatvédők, nem lennének az elhivatott önkéntesek, nem lennének a nagylelkű felajánlások, a nagylelkű adományozók, akkor egy állatvédelmi katasztrófa alakulhatna ki ma Magyarországon.

Ezt azért merem kijelenteni, mert bizonyára önök is tisztában vannak azzal, hogy a menhelyek, az ebrendészeti telepek túlzsúfoltak, gyakran 200 százalékosan működnek. Sajnos nincs országos ivartalanítási akció, csak helyi szinten, lokális szinten valósulhatnak meg. Mindezek miatt egy hatalmas nem kívánt túlszaporulat jelentkezett Magyarországon, ami már-már a balkáni állapotokra emlékeztet, vagy azt idézheti.

(19.20)

Sajnos meg kell említenünk azt is, hogy szinte nap mint nap olyan brutális állatkínzásos bűncselekmények borzolják fel a kedélyeket, kerülnek be a médiába, ami azt mutatja, hogy a jelenlegi rendszerünk, a jelenlegi szabályozásunk nem jó. Éppen ezért jelenthetjük ki, hogy radikális változásra van szükség az állatvédelem területén. Az egyik benyújtott költségvetési módosító javaslatom is pontosan ebbe az irányba mutat, mégpedig, amit az előbb említettem, hogy szinte nap mint nap kerülnek elő brutális, embertelen állatkínzások, csonkítások, kivégzések, ez azt mutatja, hogy a jelenlegi szabályozási rendszer nem jó.

Nagyon sok esetben a rendőrség leterheltsége miatt nincsenek meg az elkövetők, nagyon sok esetben az eljáró rendőri szerveknek nincsen meg az a szakképzettségük, amellyel valóban egy olyan anyagot tudnának előkészíteni akár az ügyészség, akár a bíróságok részére, amiből az állatkínzókat méltóképpen el lehetne ítélni.

Ezért azt gondolom, hogy már nem várathat tovább magára az állatrendőrség felállítása, úgyhogy az egyik módosító javaslatom elkülönített szervezetként állatrendőrség felállítását javasolja. Erre vannak nemzetközi példák akár az Egyesült Államokban, akár Hollandiában, és az általunk sokszor lesajnált Romániában is a jövő évben ilyen kezdeményezéseknek lehetünk tanúi.

Fontos azt is kiemelnem, hogy az idei évi 70 millió forint, illetve a jövő évben hasonló összeg annyira kevés az állatvédelmi szervezetek támogatására, annak a több mint 300 civil szervezetnek, alapítványnak, nonprofit szervezetnek, egyesületnek a támogatására, amelyek nap mint nap jelentős gondokkal küzdenek. Ezt is több alkalommal hangsúlyoztam már, hogy sajnos a koronavírus-járvány miatt egyre nehezebb helyzetbe kerültek, és tényleg csak az önkéntesek saját felajánlásai, a nagylelkű adományozók kötelezettségvállalásai miatt maradhatnak ők életben és végezhetik az áldozatos tevékenységüket a jelenlegi pillanatban is. Úgyhogy a módosító javaslatomban arra tettem a tisztelt Országgyűlés elé egy javaslatot, hogy 200 millió forinttal ez a jövő évben egy rendkívüli emelkedést jelenthetne, amellyel támogathatnánk, és biztonságosabb állatvédelmi, civil szervezeti együttműködést tudnánk teremteni ezen szervezetek részére.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a jelenlegi probléma egyik gócpontja vagy kiindulási oka az a nem kívánt túlszaporulat, amely visszavezethető arra, hogy országos szinten ivartalanítási programok nem voltak, egy-egy megye, egy-egy település, egy-egy járás az, ahol bármiféle ilyen jövőbe mutató, példaértékű kezdeményezés elindult, de azt gondolom, hogy elengedhetetlen feladat az Országgyűlés előtt, a magyar kormány előtt az, hogy országos ivartalanítási akció keretében próbálja ezt a nem kívánt túlszaporulatot megelőzni. Éppen ezért harmadik módosító javaslatom erre vonatkozott, 200 millió forint elkülönítését szeretném kérni a tisztelt Országgyűléstől.

A negyedik módosító javaslatom pedig a jövő generációjának a nevelése, elsősorban az állatok és környezetünk szeretetére, védelmére történő tanítása, oktatása. Jelenleg is vannak olyan karitatív civil szervezetek, olyan állatvédő szervezetek, környezetvédő szervezetek, amelyek megpróbálnak óvodai, iskolai csoportokhoz, osztályokba bejutni, és ott megpróbálják a felnövekvő generációt tanítva, oktatva nevelni, viszont azt gondolom, hogy ez édeskevés, és sajnos ezek a szervezetek is olyan szinten leterheltek, hogy országos kihatása nincsen az ő áldásos és áldozatos munkájuknak.

Úgyhogy én azt szeretném kérni az Országgyűléstől és a tisztelt kormánytól, hogy a jövő évre vonatkozóan egy minimális összeget, egy 50 millió forintos támogatási keretet legyen szíves elkülöníteni erre a fajta tevékenységre. Nekem is van gyermekem, egy kislányom, csakúgy, mint önök közül sokaknak van gyermekük, unokájuk, és azt gondolom, hogy nem kell felhívni a figyelmet, vagy nem kell azt ecsetelni, hogy a világ talán egyik legcsodálatosabb érzése az, amikor azt a fajta gyermeki szeretetet látjuk, amikor egy hozzánk talán legközelebb álló személy az állatok szeretetét megtapasztalja, megérinti; és nemcsak egy boldog szempár csillogását láthatjuk nap mint nap, hanem két szempár csillogását is, hiszen az a fajta szeretet, amelyet egy állat adhat, azt gondolom, semmivel nem téveszthető össze.

Az általam javasolt összegek 1,5 milliárd forintos tételt tesznek ki, ami, én úgy hiszem, hogy a 23 000 milliárdos főösszegű költségvetési összegben egy elenyésző pontot jelenthetne, viszont több százezer, sőt megkockáztatom, több millió olyan állatszerető és környezetvédő gondolkodású, elkötelezett, elhivatott, jóérzésű és hazaszerető magyar állampolgár van, akik számára ez a költségvetésben egy nagyon kis pontot jelentő 1,5 milliárd forintos tétel hatalmas csodát jelenthetne, és szinte a világot megválthatnánk vele. Úgyhogy én ennek a több millió magyar embernek a nevében szeretném kérni a legmélyebb tisztelettel az Országgyűlést, illetve a kormányt, hogy támogassa ezen módosító javaslatokat.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Én jómagam is ebben a csodálatos teremben több alkalommal is felhívtam a figyelmét a kormánynak, illetve az ellenzéki képviselőknek arra, hogy a magyar állatvédelem sajnos romokban hever, és a romokban heverő magyar állatvédelmet négy pillér mentén lehetne újjáépíteni, amiben nemcsak jómagam ajánlottam fel több alkalommal a segítségemet, hanem több száz állatvédelmi civil szervezet és több tízezer lelkes aktivista, állatbarát, állatszerető aktivista. Ez a négy pillér, amivel újjáépíthetnénk az állatvédelmet, a következő lenne. Egyrészről az állatrendőrség azonnali felállításával, a jogszabályok szigorításával lehetne megelőzni az állatszaporítók által, borzalmas körülmények között, gyakorlatilag egyfajta futószalagon történő selejtes állatok legyártását, előállítását, másrészről a különböző kegyetlenségeket állatok ellen elkövető brutális állatgyilkosokat meg lehetne büntetni.

A másik olyan pillér, amelyben szintén az állatvédelmet újjá lehete építeni, a lakossági edukáció, a lakossági oktatás, amit már általános iskolás és óvodai körben el lehetne kezdeni.

Szintén nagyon fontos pillér lenne a különféle állatvédelmi szervezetek, civil szervezetek munkájának a segítése, elsősorban anyagilag ezeknek a szervezeteknek a jelentős mértékű támogatása.

A negyedik sorban pedig: az országos ivartalanítási akció beindításával a nem kívánt állatszaporulatnak a megállítása.

Azt gondolom, nemcsak én, hanem az a több tízezer lelkes aktivista és civil szervezeti tag is számos alkalommal már felhívta erre a figyelmet, és azt gondolom, most érkeztünk el arra a pontra, amikor a kormány is belátta, hogy most már foglalkoznia kell ezzel a romokban heverő állatvédelemmel. Én üdvözlöm személy szerint, és azt gondolom, minden állatbarát és minden állatszerető ember üdvözli a kormányzatnak azon döntését, amellyel egy állatvédelmi miniszteri biztost nevezett ki Ovádi Péter képviselőtársunk személyében. Innen is kívánok neki sok sikert és eredményes munkát, hiszen azt látom, hogy több százezer állatszerető ember reménykedve és bizakodva várja, hogy igenis hatásos és hatékony legyen Péternek, a miniszteri biztos úrnak a munkája az állatvédelem területén.

Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy azonban nemcsak ezen négy pillér mentén kellene együtt gondolkodnia minden állatbarát képviselőnek itt az Országgyűlésben, bevonva a civil szervezeteket, hanem erőteljes és szigorú jogszabályok megalkotásával kellene elejét venni az olyan esetek megtörténésének, amire a múlt héten is példa volt Karcagon. Azt gondolom, minden jóérzésű ember kedélyét felborzolta, hogy egy olyan állatszaporítót sikerült a rendőrségnek elkapnia, aki mintegy százötven kutyának vágta át a hangszálait. Ezeket a néma kutyákat a rendőrség lefoglalta, és természetesen eljárást indított ez ellen a brutális állatszaporító ellen, aki ezt a tettét azzal indokolta, hogy úgy gondolta, ha a kutyák ugatnak, az általa tenyésztett, szaporított kiskutyák ugatnak, akkor az zavarni fogja a szomszédokat, és a mindenféle piszkos trükkjeire fény fog derülni.

Azt gondolom, közösen, közös erővel, az én partneri segítségemnek, illetve ezen civil szervezetek partneri segítségének a felajánlásával lehetne keményen felelősségre vonni minden ilyen embertelen állatszaporítót és minden ilyen állatgyilkost.

Szeretném azt is hangsúlyozni még, hogy a kormányzatnak lépnie kell, jelentős költségvetési forrást kell elkülönítenie az állatvédelemre. Teljesen elképesztő és megdöbbentő az, hogy az idei, illetve a jövő évi költségvetési törvény kapcsán csak központi kommunikációra 24 milliárd forintot különített el az állam, és az állatvédelemre pedig szinte aprópénz, néhány millió forint jutott.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy nagyon bizakodunk, miniszteri biztos úr munkájához sok sikert kívánunk, természetesen partnerként segítő kezet nyújtunk. Ránk, állatvédőkre, állatszerető emberekre mindig számíthatnak, ugyanakkor nem fogunk engedni: követeljük az állatrendőrség azonnali felállítását, és természetesen azt, hogy az állatgyilkosok, a különféle állatszaporítók megkapják méltó büntetésüket, és letöltendő börtönbüntetést kapjanak a gyilkosok. Köszönöm szépen.

(17.10)

DR. FÜLÖP ERIK (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az utóbbi idők egyik legbrutálisabb állatkínzásos esete történt a napokban Pusztaszabolcson. A Fema állatmentők találtak rá egy borzalmasan megkínzott kutyára, amelyet először mellkason szúrtak, majd ezt követően valami éles tárggyal szétvágták a fején a bőrt, szinte megskalpolták, ezt követően pedig eltörték ennek a szerencsétlen kutyusnak a hátsó lábait. Az országos horrorisztikus hír hallatára állatmentők vérdíjat tűztek ki az elkövetőre, és nyomravezetői díj kapcsán gyűjtést szerveztek. Jómagam is, és tudok arról, hogy több politikustársam is beszállt ebbe a gyűjtésbe, hogy legyen megfelelő nyomravezetői díj. Sajnos, mind a mai napig nem sikerült elkapni az elkövetőt. Az orvosoknak mindenféle lelkes, odaadó munkájától függetlenül sajnos az állat elpusztult néhány nappal ezelőtt.

Azt gondolom, hogy nemcsak ez az egyetlen olyan eset, amely az elmúlt hetekben történt, számos ehhez hasonló, sokkoló esetet is fel tudok sorolni legnagyobb bánatomra és legnagyobb sajnálatunkra. Füzesabonyban néhány nappal ezelőtt egy 22-es kis golyós puskával fejbe lőttek egy kutyát, Szekszárdon egy hurokcsapdába esett kutyát szinte a felismerhetetlenségig összevertek, Apcon fél kilométeren keresztül a gazdája vonszolta a fuldokló kutyáját, Niklán pedig egy macska szemét lőtték ki légpuskával. Ezek az esetek mind az elmúlt két hét történései.

Mindezen felháborító és sokkoló eset kapcsán, én azt gondolom, hogy érdemes Mahatma Gandhi, a történelem egyik legnagyobb állatbarátjának a szavaira emlékeznünk. Gandhi mondta azt, hogy egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik. Sajnos láthatjuk, hogy a magyar társadalom most egy rendkívül nehéz morális és erkölcsi válságban van, hiszen látjuk, hogy az állampolgárok hogy bánnak egyes állatokkal.

(17.50)

Azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar állatvédelem sajnos romokban hever, és éppen időszerű, sőt már talán késő, hogy a kormány döntsön és a parlament segítségével felállítsa az önálló intézkedési jogkörrel rendelkező állatrendőrséget.

Azt a szervezetet, amely kifejezetten állatvédelemre specializálódik, hatáskörrel, intézkedési jogosítványokkal rendelkezhet, nemcsak felderíti, hanem megpróbálja megakadályozni az ehhez hasonló szörnyű és brutális állatkínzásos és állatgyilkosság-eseteket.

Fontos arra is felhívnom a közvélemény figyelmét, hogy nagyon sok nemzetközi tanulmány mutat arra rá, hogy azok a gyilkosok, azok a sokszor elmebeteg emberek, akik először állatokon töltik ki a dühüket és az aberrációjukat, előbb vagy utóbb nagyon nagy számban fordulnak a gyengébbek, idősebb embertársaik ellen, akár gyerekek, akár védtelenek, akár pedig idősek ellen. Éppen ezért szükségszerű, hogy minél hamarabb megakadályozzuk ezeket az embereket tetteik elkövetésében.

Számos nemzetközi példa is mutatja, hogy az állatrendőrség mint önálló szervezet, jól működhet. Azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban már nagyon-nagyon régi hagyománya van az önálló állatrendőrségnek. Néhány éve, 2015-ben Bulgáriában is állítottak fel egy hasonló szervezetet teljes körű intézkedési jogosítványokkal, teljes körű intézkedési jogkörrel. Nem olyan régen kaptuk a hírt, az örömteli hírt, hogy Romániában is a jövő évben állatrendőrséget állítanak fel, amely intézkedhet, kényszerítő eszközeit használhatja, és természetesen a célja az, hogy minden állatkínzót nemcsak hogy felderítsenek, hanem megakadályozzák ezeknek az eseteknek a későbbiekben történő elkövetését.

Azt gondolom, több alkalommal is kifejeztem már azon örömömet, hogy látjuk, hogy a kormány és a parlament is foglalkozik vagy próbál foglalkozni most már az állatvédelem helyzetével. Rendkívüli örömmel üdvözöltük Ovádi Péter személyében az állatvédelmi biztos úr kinevezését. Rendkívüli örömmel üdvözöltük azt, hogy valami elkezdődött, valami elindult, viszont a szaporítótelepek felszámolása mellett, az állatvédelmi szervezetek nagymértékű anyagi és erkölcsi támogatása mellett, a letöltendő börtönbüntetés követelése mellett és az országos ivartalanítási akció elindítása mellett, azt hiszem, hogy nem mehetünk el szó nélkül, és követelnünk kell az állatrendőrség felállítását is. Ebben nagyon sok civil szervezet és rendkívül sok állatvédelmi képviselő a segítségét ajánlja fel, ahogy én magam is ezt teszem.

Letöltendő börtönbüntetést az állatkínzóknak! Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)