Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Ahogy azt már hallhattuk, a jövő évi költségvetésben szinte minden fontos célra több pénz jut majd, mint az idén vagy az előző évekhez képest. Több jut az egészségügyre, az oktatásra, több jut a nyugdíjakra, a honvédelemre, a kultúrára, több pénz jut a családtámogatásokra, és az egy évvel ezelőttihez képest 16 százalékkal több központi támogatást tervez a kormányzat az önkormányzatok számára. Itt egy pillanatra bekapcsolódnék vagy csatlakoznék Nagy Csaba képviselőtársam elmondott gondolataihoz, különösen azokhoz, amelyeket a „Magyar falu” programmal kapcsolatban mondott el, és voltak itt bizonyos kritikus hangok is a baloldali véleményekben. Az én körzetemben, Nyugat-Nógrádban 82 jogosult településből csak a 2019-es pályázati források kapcsán 76 település volt sikeres, ami azt jelentette, hogy 76 település tudott végrehajtani valamilyen fejlesztést a területén, és ebben benne van egy 120 fős település is, és benne van adott esetben egy 2300 fős vagy akár egy 4 ezer fős település is. Bízom benne, hogy ez a program, amely 2020-ban folytatódik  és a tervek szerint 2021-ben is lesz ilyen „Magyar falu” program , további önkormányzatoknak fog tudni olyan fejlesztési lehetőséget adni, amely a népességmegtartó erejét, az ottmaradást, az elhelyezkedést segíti; egyáltalán a falusi élet szépségeinek a bemutatásában vagy a mindennapi életben való segítséget tud majd adni minden olyan fejlesztés, amely a „Magyar falu” programon keresztül el fog jutni ezekre a településekre.

Itt tehát alapvetően az a lényeg, hogy  függetlenül attól, hogy ki milyen polgármester  a településen, a településeken sorban zajlanak és sorban jönnek létre olyan fejlesztések a „Magyar falu” programon keresztül, amelyek az ott élő emberek mindennapi életében segítenek.

Több területről beszéltem már, de a Külügyi bizottság alelnökeként érthető okból egy kicsit a külügyekről, a külügyi pénzügyi helyzetről vagy a pénzügyi, költségvetési lehetőségekről is szeretnék beszélni, különösen azért, mert a járványügyi időszak a Külügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium működésében egy olyan válságkezelési vagy járványügyi válságkezelési helyzetet is okozott, amely bebizonyította, hogy igenis ennek a minisztériumnak a támogatása és a további költségvetésitámogatás-növelése a következő évben is fontos lesz.

Azt tudjuk jól, hogy lecsengőben van a járvány, sokan mondják, hogy ez a járvány első hulláma, nem tudjuk, hogy a második hullám mikor, hogyan, milyen formában érkezhet el, milyen hatásai lesznek, de azt tudni kell, hogy a járványügyi felkészülésben az elmúlt hónapokban a Külügyminisztérium élen járt a védőeszközök beszerzésével, a különböző orvostechnikai eszközök beszerzésével.

Azt is tapasztalhattuk, hogy a járványhelyzet miatt megnövekedtek a minisztérium feladatai is, és azon túl, hogy védőfelszereléseket szereztek be külföldről, olyan helyzet alakult ki, hogy külföldön ragadt magyar állampolgárok hazajövetelében is segíteniük kellett a konzuli szolgálatainknak. És azt sem felejthetjük el, hogy ahhoz, hogy a szigorításokat, a különböző korlátozásokat például a határrendészetben, a határokon meg lehessen oldani, fel lehessen oldani, nagyon fontos volt az, hogy a Külügyminisztérium kétoldalú viszonylatban hogyan tudott megegyezni a másik oldal külügyminisztériumával. Most már ott tartunk tehát, hogy a Külügyminisztérium egy olyan járványügyi kezelési, válságkezelési időszakon van túl, amelyben megmutatta azt, hogy fontos lesz az is, hogy a következő időszakban több pénzt kell fordítani a Külügyminisztérium működésére.

(18.50)

Ez benne is van a költségvetésben, hiszen az inflációt meghaladó mértékben nő a Külügyminisztériumnál a külképviseletek működési költségvetése, és a minisztérium központi igazgatására 1,3 milliárd forinttal jut több mint idén, ami 8 százalékos növekedésnek felel meg. Ebből közel 620 millió forintot fognak kitenni az informatikai fejlesztések és egyéb beszerzések, illetve a Budapesti Európai Ifjúsági Központ üzemeltetése.

A külszolgálatokon lévő mintegy 1500 diplomata személyi juttatásaira 3,5 milliárd forinttal fog több rendelkezésre állni az ideinél, ez nagyjából 6 százalékos növekedést jelent. Itt érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt tíz évben a kormány nemcsak az oktatásban és az egészségügyben hajtott végre jelentős béremelést, a diplomaták esetében is, mert ha azt nézzük, hogy 2010-hez képest például egy pályakezdő pedagógus bére 80 százalékkal, a mentőápolók átlagfizetése 130 százalékkal lett magasabb a 2010-es baloldali kormányok idejéhez képest, ha visszatérünk a Külügyminisztérium költségvetésére, azt láthatjuk, hogy 2010-ben 21,6 milliárd forint szerepelt a költségvetésnek azon a során, amelyik a külszolgálatot ellátók személyi juttatásait tartalmazza, ma ugyanitt majdnem háromszor annyi, 58,2 milliárd forint áll. Ez azt jelenti, hogy a diplomatáknál is megvan a megbecsülés, ráadásul több olyan előirányzat is szerepel a Külügyminisztérium költségvetésében, amely fontos fejlesztéseket is jelent. Ilyen például a bécsi nagykövetségünk felújításának az előkészítése, a biskeki nagykövetség és a gdański főkonzulátus megnyitásához szükséges infrastrukturális fejlesztés.

Az Információs Hivatal több mint 2 milliárd forinttal, vagyis 13 százalékkal több pénzből gazdálkodhat jövőre, mint az idén. Ebből a 2 milliárdból 880 millió forint lesz a béremelés, és kereken 1 milliárd forint áll rendelkezésre a különböző informatikai eszközök beszerzésére.

Tavaly került be a Külügyminisztérium költségvetésébe a csángó-magyar együttműködési program, amelynek célja, hogy a legnehezebben hozzáférhető nemzetrész, Csángóföld is nagyobb figyelemben részesüljön. A program első évében számos ingatlanfejlesztésre került sor, jövőre már a működési kiadásokon lesz a hangsúly, és ennek megfelelően jelentősen, 600 millióról 1,5 milliárd forintra nőnek ezek a támogatások.

Az Orbán-kormány által létrehozott, évek óta sikeres Stipendium Hungaricum előirányzata az idei évhez képest változatlan, 33 milliárd forint lesz, de ez a program az önköltséges hallgatók számának növekedésén keresztül jelentős mértékben hozzájárul a részt vevő felsőoktatási intézmények működésének a finanszírozásához, térségük fejlesztéséhez is.

Ami a minisztérium külgazdasági tevékenységét illeti, az exportfejlesztés, a beruházásösztönzés intézményrendszere, vagyis a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat jövőre is ugyanolyan támogatásban részesül, mint az idén, kiigazítva a 3 százalékra tervezett inflációval.

A minisztérium által kezelt három nagy gazdaságfejlesztési alap, a beruházásösztönzési célirányzat, a határokon átnyúló gazdaságfejlesztési támogatás, illetve a kötött segélyhitelezés keretösszege átkerült a gazdaság újraindítását és a foglalkoztatás növelését szolgáló Gazdaságvédelmi Alapba. Ez azért is fontos, mert már a mostani időszakban is, ezekben a napokban is látható az, hogy ez a mostani helyzetben egy nagy jelentőségű döntés, hiszen azok a külföldi vállalatok, amelyek a HIPA-n keresztül érkeztek az országba és egy magas hozzáadott értékű magyarországi nagyberuházást, illetve azon keresztül a képzett munkaerőt felszívó munkahelyteremtést ösztönző és koordinált beruházásösztönzési célelőirányzat a jövő évben is változatlan lesz. (Sic!)

De azt lehet látni, hogy az idei kiegészítő gazdaságvédelmi támogatások nagyon sokat jelentenek a különböző térségekben a járványhelyzet miatt nehezebb helyzetbe került vállalkozásoknak, legyen akár szó kis- és közepes vállalkozásokról, de legyen akár olyan vállalkozásokról is szó, ahol 300-4000-500 ember is dolgozik. Ilyen például Nyugat-Nógrádban, a körzetemben is a rétsági és a balassagyarmati ipari térségekben, ahol el lehet mondani, hogy a megyének egy jelentős exportképességi, gazdasági élete zajlott és zajlik jelenleg is.

A helyzet az, hogy az elmúlt időszakban a megrendelések számának csökkenését kétféleképpen tudta segíteni a kormányzat. Egyrészt tudta segíteni ezeket a vállalkozásokat abban, hogy munkahelyvédelmi szempontból a munkahelyek megvédésére kapjon támogatást, másrészt pedig voltak olyan vállalkozások, akik úgy gondolták, hogy továbblépnek, és egy fejlesztésen keresztül nemcsak hogy megőrzik a munkahelyeket, hanem igyekszenek munkahelyet bővíteni, technológiát fejleszteni, és adott esetben, mondjuk, egy 300 fős üzemben akár 30-40-50 munkahelyet létesíteni, ráadásul olyan eszközállomány-fejlesztéssel, amellyel mondjuk, egy bizonyos szektorban egy európai központot hoz létre, és mondjuk, éppen Rétságon teszik meg, vagy éppen egy autóalkatrész-gyártásban fontos cégnek, ahol éppen dolgozik 250-300 ember, az ottani fejlesztéseket segítve, át tudják jobban vészelni ezt az időszakot, úgy, hogy megtartják a munkahelyeket, és bővíteni fognak munkalehetőségeket is, és közben olyan fejlesztéseket is meg tudnak valósítani, amelyek alapvetően az ott élők számára munkahelyteremtésben, vállalkozásfejlesztésben, beszállítói lehetőségben egy nagyon fontos lehetőséget is hozhatnak.

Gondoljunk bele abba, hogy Nyugat-Nógrád vagy Nógrád megye alapvetően nem szerepel a statisztikák élén, alapvetően nehéz sorsú megyéről van szó, de azt kevesen tudják talán, hogy pontosan az itteni székhellyel és telephellyel rendelkező vállalkozásoknak, ipari termelésnek köszönhetően ma az egy főre jutó ipari termelés Nógrád megyében ilyen megközelítésben az ország középmezőnyébe tartozik, és azt is lehet látni, hogy az egyike azoknak a megyéknek és térségeknek, ahol a felére és harmadára csökkent a munkanélküliség az elmúlt tíz évben. És ehhez pontosan az ilyen gazdaságfejlesztési, gazdaságösztönzési támogatások pedig sokat jelentenek, hiszen pontosan azokat a munkahelyeket segítik megőrizni, amelyeket az elmúlt 5-10-12 évben hoztak létre ezek a cégek.

Azért azt is érdemes tudni, az, hogy jövőre a Külügyminisztérium, illetve a Külgazdasági Minisztérium segítségével megtarthatták a munkahelyeket, ezek olyan gazdaságfejlesztési programok, amelyek, bízom benne, hogy a következő időszakban is biztos alapot fognak adni az itt lévő vállalkozások számára a Külügyminisztérium vagy adott esetben az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak a támogatásával.

Pontosan a kötött segélyhitelezésnek is van egy fontos része, amit általában tőlünk távolabb eső országokban teszünk meg. Ez mondjuk, egy európai uniós követelmény, a nemzetközi fejlesztési csomagokban való részvétel, de erre 12 milliárd forintot tervez a tárca, ami azt is jelenti, hogy azokban az országokban, ahol különböző programokkal megjelennek, nemcsak a magyar vállalkozások számára adnak lehetőséget a térnyerésre, hanem alapvetően segítik, hogy Magyarország jó hírnevét is tudják öregbíteni ezeken a kötött segélyezési programokon keresztül.

Végezetül még egy fontos dolgot érdemes megemlíteni a következő évi költségvetésről: Magyarország jövőre két jelentős elnöki pozíciót is be fog tölteni. Májusban vesszük az Európa Tanács elnökségét, majd júliusban a visegrádi négyekét, az előbbit fél, az utóbbit pedig egy évre. Mindkettő a protokolláris feladatokon jelentősen túlmutat, ami nemcsak hazánk láthatóságának növelését teszi lehetővé, de a magyar prioritások, nemzeti és nemzetpolitikai érdekek megjelenítését is, ezért mindkettő a jövő év egyik kiemelt feladatának tekinthető, és ez jelentkezik is a költségvetésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak azt mutathatják, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium felkészült a koronavírus-járvány utáni világ kihívásaira, és a jövő évi költségvetés alapján minden adott ahhoz, hogy sikerrel megbirkózzon az ott felmerülő feladatokkal. Köszönöm szépen a figyelmet.

(19.00)