Felszólalás adatai

CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A két törvénymódosítási javaslat bevezetőjeként engedjék meg, hogy néhány szót szóljak azok születésének körülményeiről, előzményeiről.

A 2003. évi országos bérmegállapodás keretében a szakszervezetekkel, illetve a munkáltatókkal olyan megállapodást kötöttünk, amelynek keretében egyrészt elhatároztuk közösen a munka törvénykönyve átfogó, koncepcionális felülvizsgálatát - ez a munka jelenleg is zajlik közös szakértői csoport keretében -, másfelől pedig lehetővé tettük, hogy a munkavállalói, illetve a munkáltatói korrekciós javaslatokat összegyűjtendő, összeálljon egy csomag a munka törvénykönyve módosítására. Az elmúlt esztendőben, illetve idén több mint kétszáz módosító javaslatot vitattak meg a felek, számos alkalommal az Országos Érdekegyeztető Tanács illetékes bizottságaiban. Igen sok módosító indítványt, javaslatot félre kellett tenni a viták eredményeként, egyrészt mert ellentétes szabályozási igény jelent meg munkáltatói, munkavállalói oldalról - jelentős nézeteltérés volt bizonyos kérdésekben, nem sikerült ezekben megállapodásra jutni -, másrészt pedig közös megegyezéssel azokat a módosító indítványokat, amelyek a munka törvénykönyve átfogó, koncepcionális felülvizsgálatát érintették, kölcsönösen félretettük. Ezen előkészítő munkához kapcsolódott a kormány száz lépés programja, melynek keretében a kormány célul tűzte ki, hogy korábbi szakszervezeti javaslatra a minimálbér-szabályozás garanciajellegét erősítsük, másfelől pedig a munkaerő-kölcsönzés terén pontosítsuk a szabályokat, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy a korábbi, nem pontos, nem tökéletes, nem a mindennapi helyzetre modellezett szabályozás miatt disszonáns jelenségek, visszaélések is tapasztalhatóak voltak. Harmadrészt pedig célul tűztük ki közösen a munkaerőpiac tisztítását, a legális, bejelentett foglalkoztatás erősítését, az illegális, be nem jelentett, fekete-, szürkefoglalkoztatás háttérbe szorítását.

A kormány éppen ezért a javaslatokat alapvetően a munkavállalók érdekében, a munkavállalók biztonsága, jogaik érvényesítése érdekében teszi meg, és az asztalra tett javaslatok az előtörténet alapján, azt gondolom, önök számára is nyilvánvaló, zömében szakszervezeti javaslatok.

Ugyanakkor, pontosítva a törvényjavaslathoz benyújtott indokolást, kötelességem arról tájékoztatni az Országgyűlést, hogy nem minden javaslatunk bírja az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértését. Különösen nagy vita három ügyben, három szabályozási körben bontakozott ki: egyrészt a kölcsönzés környékén, másrészt a minimálbér-szabályozás új konstrukciója mentén, harmadrészt pedig a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításában. Úgy gondoljuk, hogy a vita alapján önök elé tárva majd a munkáltatói és munkavállalói véleményeket is az egyes vitatott kérdésekben, az Országgyűlés van olyan helyzetben, hogy eldönthesse, milyen irányú módosításokat támogat mind a munka törvénykönyvében, mind a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben.

A munka törvénykönyvének módosítására benyújtott törvényjavaslatban a kormány kiemelten kezelte a foglalkoztatás rugalmasságának kérdését és a munkavállalókat védő garanciák összehangolását. Ilyen javaslat például a munkavállalók biztonságának erősítése, ennek keretében garanciák teremtése abból a célból, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után. A javaslat abból indul ki, hogy a helyesen megállapított normát a munkavállalók átlagosan száz százalékra teljesítik, ezért ha a munkavállalók átlagos teljesítménye száz százalék alatti, akkor minden egyes munkavállaló teljesítményét javaslatunk szerint arányosan korrigálni kell, úgy, hogy az átlag éppen száz százalék legyen. A munkabért a korrigált teljesítmény alapján kell fizetni.

A javaslat nagy vitát váltott ki az Országos Érdekegyeztető Tanácsban: a munkáltatók nem támogattak egy ilyen típusú garanciarendszert, a munkavállalók pedig egy ennél erősebb, a garantált minimálbér bevezetését tartották volna szükségesnek. A vita alapján úgy ítéltük meg, ez a megoldás biztosíthatja, hogy normarendszerek igazításával a munkáltatók ne tudják kijátszani a minimálbér-fizetési kötelezettségüket, másfelől pedig igyekeztünk, hogy ne legyen a szabályozás teljesítmény-visszatartó hatású, hiszen a garantált személyi minimálbér bevezetése azzal a veszéllyel járhat, hogy a munkateljesítmények visszaesnek, mivel nincs motiváció, nincs érdekeltség, így meg tud maradni a teljesítmények szerinti egyéni differenciált kifizetés a vállalkozásoknál.

A kormány véleménye szerint módosítani kell a munkaerő-kölcsönzés szabályait is, annak érdekében, hogy a foglalkoztatási forma választása ne nyisson kaput a közterhek megfizetésének elkerülése előtt, és ne legyen eszközként felhasználható a fekete-, illetve szürkemunkavégzésre. A foglalkoztatás kifehérítése érdekében olyan javaslatokat fogalmaztunk meg, amelyek növelik a kölcsönvevő felelősségét. Abban az esetben ugyanis, ha nem regisztrált kölcsönbeadóval szerződik, vagy feketén, munkaszerződés nélkül felvett munkavállalót kölcsönöz, a kölcsönvevőt kell munkáltatónak tekinteni, így meg is bírságolható. A másik alapvető szempontunk az volt, hogy a kölcsönzés átmeneti jellegét erőteljesebben érvényesítsük a szabályozásban, mivel ez az a pont, ahol ez a nem tipikus foglalkoztatási forma markánsan eltér a klasszikus munkaviszonytól. A törvényjavaslat célja megakadályozni, hogy munkaerő-kölcsönző társaságok alapításával a cégek foglalkoztatottjaikat abba kiszervezzék, majd tartósan visszakölcsönözzék őket, megspórolva jó néhány, a munka törvénykönyve alapján járó juttatást. Ezen túlmenően az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét is következetesen érvényesíteni kívánjuk a tartós, legalább egyéves kölcsönzés esetében. Hosszú vita zajlott a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályokról; a munkavállalók végül is egyetértettek a benyújtott javaslattal, a munkáltatók nem támogatták ezeket a változtatásokat.

A száz lépés program vállalta azon korlátok lebontását is, amelyek a gyermeknevelési támogatásokban részesülőknél ma akadályozzák a legális munkavégzést.

(16.40)

Ezt a célkitűzést elsősorban nem a munkajogi szabályozás valósítja meg, de azt is érinti. Javasoljuk, hogy a munkavállaló a jövőben ne csupán a gyes, gyed miatti fizetés nélküli szabadsághoz kötődően álljon felmondási tilalom alatt, hanem akkor is, ha dolgozik, és ezeket az ellátásokat igénybe veszi. A benyújtott javaslattal mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal egyetértett.

A javaslatunk új elvi alapokra helyezi a minimálbér szabályozását. Olyan mechanizmus bevezetésére teszünk indítványt, amely a minimálbér automatikus emelkedését biztosítja a legutolsó, nyilvánosságra hozott létminimumhoz kapcsolódóan, ugyanakkor annak mértékét meghaladóan teret enged az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő munkáltatói és munkavállalói oldalak megállapodásának is. Tizenöt év után meggyőződésünk, hogy itt az ideje, hogy a minimálbér összegének megállapítása végre a létminimumhoz kapcsolódjon.

Új elem a javaslatban, hogy a közép- és felsőfokú végzettséget igénylő munkakört betöltő munkavállalókat a jövőben legalább a minimálbér 110, illetve 120 százalékának megfelelő garantált bérminimumok illethessék meg. A tényleges eltérésről javaslatunk szerint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban állapodnának meg a felek.

Szeretném felhívni arra képviselőtársaim figyelmét, hogy a minimálbérre vonatkozó szabályozási javaslatunkról jelenleg zajlik még a vita az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében. A jelenlegi, eddig elhangzott álláspontok szerint a munkáltatók a javaslatnak sem a létminimumhoz való kapcsolását, sem pedig a - leegyszerűsítve fogalmazom - háromfokozatú minimálbér bevezetését nem támogatják. A munkavállalói oldalon nincs egységes oldalálláspont, de arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mind a létminimumhoz kapcsolás, mind pedig a végzettséget illető különbségtételre vonatkozó javaslatunk korábban sokszor hangoztatott szakszervezeti, munkavállalói indítványra, javaslatra született.

Tisztelt Országgyűlés! A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat elsődleges célja a munkaügyi ellenőrzés jogkörének kiszélesítése annak érdekében, hogy a munkaügyi felügyelők a foglalkoztatók által a munkavállalók sérelmére elkövetett jogsértéseket szélesebb körben vizsgálhassák, és növekvő intézkedési lehetőségeket magában foglaló, nagyobb eszköztárral léphessenek fel a jogsértésekkel szemben.

A szociális partnerek által megfogalmazott fő cél az volt, hogy a munkaügyi felügyelők által alkalmazható, illetve javasolható szankció egyértelmű, egységesen szabályozott és megfelelően differenciált legyen. Ennek megfelelően a munkaügyi bírság kiszabására már abban az esetben is sor kerülhet javaslatunk szerint, ha a munkaügyi szabály megsértése csupán egy munkavállalót érint, azonban a jogsértés súlyos.

A bírságtételek mértékét az arányosság és a fokozatosság elvének megfelelően alakítottuk ki. Ezen belül figyelembe vettük, hogy a jogsértést első alkalommal, vagy a korábbi három éven belül lefolytatott munkaügyi ellenőrzéshez képest ismételten követték-e el. Figyelembe vettük, hogy a jogsértés csak egy vagy több munkavállalót érint-e; hogy a foglalkoztató hány alkalmazottat foglalkoztat; illetve azt, hogy az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy munkáltató követi-e el a jogsértést.

Egységesítettük a szabályozást abból a szempontból is, hogy a külföldiek engedély nélkül történő foglalkoztatásának jogkövetkezményei új tartalommal átkerüljenek a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénybe. E rendelkezések jobban illeszkednek ugyanis a munkaügyi ellenőrzés szabályaihoz, tekintettel arra, hogy a külföldiek foglalkoztatását a munkaügyi ellenőrök ellenőrzik, eljárásuk során ők alkalmazzák a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe történő befizetésre kötelezést mint jogkövetkezményt.

A jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezések átalakításán túlmenően a módosítás másik célja olyan szabályok megfogalmazása volt, amelyek erősítik a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát, elősegítik a munkavállalók jogainak érvényesülését. Néhány példát szeretnék erre említeni. Pontosítani javasoljuk a külföldiek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatására vonatkozóan a munkaügyi ellenőrzés hatáskörét, annak érdekében, hogy az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése ellenőrizhetővé váljon.

Javaslatunk szerint bővül a munkaügyi felügyelők intézkedési lehetősége. Eltilthatják a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, valamint kötelezhetik a foglalkoztatót, hogy fizesse ki a munkavállalónak azt a járandóságot, amelyet a foglalkoztatási szabályok megsértésével okozott.

Az általános eljárási határidőtől eltérő, 60 napos határidő áll majd rendelkezésre előterjesztésünk szerint a nagy terjedelmű bizonyítást igénylő ügyekben. A javaslat új feladatokat állapít meg az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség részére, részben az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a munkavállalók, szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71. EK számú irányelve alapján, másrészt a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolása érdekében történő hatásköri szabály beiktatásával.

Javaslatot teszünk a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát elősegítő társadalmi kontroll létrehozása érdekében a szociális partnerek részvételével működő, munkaügyi ellenőrzést támogató tanács létrehozására. A testület fő feladatai közé tartozik majd, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok megalkotására ajánlásokat tegyen; a munkaügyi ellenőrzést érintő jogszabályokat véleményezze; a hatóságok együttműködését támogassa; konzultációs terepet, lehetőséget biztosítson a felek számára.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatunkat az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkaadók végül is a vita végén nem támogatták, leginkább azért, mert nem értettek egyet a büntetési tételek ilyen mértékű megnövelésével és megváltoztatásával. A munkavállalói oldal támogatta a benyújtott javaslatunkat. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy fokozza a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát, és erősítse a munkavállalók jogainak érvényesülését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem az Országgyűlést, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatokat vitassa meg és fogadja el.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)