Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ritkán adódik, hogy két egymást követő törvényjavaslattal kapcsolatban, amely látszólag nagyon eltérő területet szabályoz, mégis lehet kapcsolódási pontokat találni, az iménti idézet ennek a javaslatnak a 14. §-ára vonatkozóan ebben nekem most mégis segítségül szolgált.

Akkor a polgári perrendtartásról: ezt a törvényünket, a polgári perrendtartást a nyolcvanas évek közepe óta többször, több tucatszor módosítottuk, módosította az Országgyűlés. Ennek a legfőbb oka az, hogy a polgári perrendtartás a hasonló nagyságrendben módosított polgári törvénykönyv mellett a civilisztikai jogterület legfontosabb törvénye, és mint ilyennek, folyamatosan meg kell felelnie a társadalmi változások, a bírósági szervezetrendszer reformja és az eljárások hatékonyságának növelésére tett erőfeszítések állította követelményeknek. Ez a törvényjavaslat is e három kérdéskörrel kapcsolatban módosítja a kódexet.

A törvényjavaslatnak a legfontosabb része a polgári perrendtartás XIV. fejezetének, azaz a felülvizsgálati eljárásnak az újrakodifikálása. A módosítás elsősorban az Alkotmánybíróság 42/2004. (XI. 4.) számú Ab-határozata miatt vált szükségessé. A határozat ugyanis több ponton alkotmányellenesnek találta a felülvizsgálati eljárás 2002. január 1-je óta hatályos szabályait, különösen a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségének feltételrendszerét. Az Országgyűlés - figyelemmel a nemzetközi ajánlásokra és a perorvoslat rendkívüli jellegére - a 2001. évi CV. törvénnyel úgy módosította a felülvizsgálat szabályait, hogy az eljárást megindító kérelem csak akkor fogadható be, ha a támadott ítélet eltért a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatától, vagy ha a felülvizsgálat a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése érdekében szükséges volt. A kérelem befogadásáról egyes bíró döntött.

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a jogorvoslati funkciótól idegen, ha a jogalkotó a jog továbbfejlesztésére a jogerős határozatnak a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatától való eltérésére hivatkozással ad lehetőséget a felülvizsgálatra. E feltételek megfelelő igazolása a jogbiztonság sérelme nélkül nem várható el a felektől, s ugyancsak sérti a jogbiztonságot, ha ezen kérdésekben egyes bíró dönt megfellebbezhetetlen végzéssel. Az Alkotmánybíróság azonban ismételten leszögezte, hogy a jogalkotónak nem kötelessége a rendkívüli jogorvoslat intézményének fenntartása, a jogorvoslathoz való jog csak a rendes jogorvoslathoz való, azaz a fellebbezéshez való jogot jelenti. Az Igazságügyi Minisztériumban az alkotmánybírósági határozat kihirdetése után a szakma, valamint a perjogtudomány képviselőinek bevonásával kodifikációs bizottság alakult, amely a felülvizsgálat szabályainak e törvényjavaslattal történő újrafogalmazásához szükséges normaszöveg-tervezetet kialakította.

A bizottság a 2002 előtt hatályban volt és az Alkotmánybíróság által alkotmányosnak talált szabályozási rendszert tekintette kiindulópontnak. Ennek megfelelően a javaslat pontosan meghatározza azon eseteket, melyekben nem lehet helye felülvizsgálatnak. A kizárt határozatok köre nagyrészt átfedést mutat a korábbi szabályokkal, néhány lényeges változás azonban található a törvényjavaslatban. Néhány olyan jogvitában, például a birtokperekben, ahol a per tárgya vagy a helyzet mielőbbi rendezése iránti igény ezt indokolja, nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta.

Változik az értékhatár is. A 2000 és 2002 között hatályban volt és alkotmányosnak bizonyult, a vagyonjogi perekre vonatkozó értékhatárt a javaslat félmillió forintról egymillió forintra növelné, azonban a korábbi szabályozáshoz képest nagyszámú kivételt biztosítana ez alól, tehát a feleket egzisztenciálisan érintő perekben ez a szabály nem érvényesül. Ilyenek például a tartási és életjáradék iránti perek, a munkaügyi perben előterjesztett pénzkövetelés, melyekben a követelt értéktől függetlenül lesz helye a felülvizsgálatnak. Ugyanígy lesz helye felülvizsgálatnak a nagyszámú felet érintő, de kis összegű ügyekben is, mivel az egyesített perekben az értékhatár kiszámításakor az összes követelést össze kell adni. Ezzel összefüggésben a polgári perrendtartás lehetőséget fog biztosítani a perek egyesítésére a felek kérelme alapján is. Így a sokszor új kérdést felvető, bonyolultabb, úgynevezett próbaperekben is lehetőség lesz majd a felülvizsgálatra. A javaslat tehát a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban ötvözi az elmúlt évtized jól bevált és alkotmányosnak bizonyult megoldásait.

Lényeges eleme a törvényjavaslatnak a családon belüli erőszak visszaszorítását célzó, a bíróság intézkedési jogait bővítő módosítás. Ez volt az, amit az imént idéztem. A bírói gyakorlat kialakította a lakás szubjektív oszthatatlansága fogalmának tartalmát. Eszerint, ha a házastárs korábbi, a családon belüli erőszak fogalmi körébe tartozó magatartására figyelemmel a lakás közös használata a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár, az lehetetlenné teszi a további együttélést.

(16.00)

A javaslat szerint ezt a kérdést már az ideiglenes intézkedések körében is hivatalból mérlegeli a bíróság, és így a házastársak lakáshasználatának korlátozásával a jövőben csökkenti, csökkentheti a tragikus kimenetelű élethelyzetek számát.

Kiemelendő a félbeszakadás és a permegszüntetés szabályainak módosítása. Az örökre félbeszakadt, elfekvő ügyek esetében a javaslat lehetővé teszi a permegszüntetést. Tízezres nagyságrendű azon ügyek száma, mely a fél jogutód nélküli megszűnése miatt vagy azért szakadt félbe, mert a jogviszony természete zárja ki a jogutódlást. Ezen ügyekben soha nincs lehetőség az eljárás folytatására, ezért mindenképpen indokoltnak tekintjük a Pp., a polgári perrendtartás módosításával a per megszüntetésére lehetőséget teremteni.

Rendezi a javaslat a kötelező jogi képviselet ellenére ügyvéd nélkül eljáró fél hatálytalan nyilatkozatainak problémáját is. Ha ugyanis a jogi képviselettel nem rendelkező fél olyan kérelmet terjeszt elő a Legfelsőbb Bíróság vagy az ítélőtábla előtt, melyet annak hivatalból el kellene utasítania, a bíróság ezentúl nem rendel majd ki pártfogó ügyvédet, hanem a kérelmet elutasítja. Ez a szabály nem kényszeríti a törvény ellenére kérelmet előterjesztő fél képviseletére és a szakmai normák megsértésére a kirendelt ügyvédet, ugyanakkor az eljárást is gyorsítja. Ha azonban a kérelem egyébként alapos lenne, nem lesz hatálytalan a fél nyilatkozata, hanem a bíróság részére szegénységi jogon pártfogó ügyvédet rendel ki.

A javaslat a fentieken túlmenően pontosítja a hatásköri szabályozást és más rendelkezéseket is. Ugyancsak elvégzi azokat az eddig el nem végzett kisebb változtatásokat, melyeket a négyszintű igazságszolgáltatási rendszer bevezetése még indokolt.

Tisztelt Országgyűlés! Az elkészült és 2006. január 1-jén hatályba léptetni szándékolt javaslat mind az alkotmányos követelményekkel, mind a szakmai kívánalmakkal összhangban van, ezzel egyidejűleg a peres eljárás hatékonyságát, a jogi szabályozás következetességét is növelni fogja. Mindezek alapján kérem önöket, hogy támogassák javaslatunkat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)