Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az állampolgárok biztonsága és biztonságérzete az élet minőségének egyik meghatározó tényezője. A biztonság közös értékünk, a biztonság megteremtése közös felelősségünk. Napjaink demokratikus társadalmaiban ezért a büntetőpolitikának központi szerepe van. Magyarországon az 1989-90-es rendszerváltást a bűnözés robbanásszerű növekedése kísérte. A bűncselekmények többsége az állampolgárok vagyonát vagy személyét érintette.

Kezdetben a bűnözés megfékezése volt az elsőrendű cél. A jogsértő magatartások kezelésében megerősödött a jog szerepe, és háttérbe szorultak a társadalmi megoldások. A sértett, illetve a bűncselekmény áldozata nem kapott kellő figyelmet.

(14.00)

A büntetőpolitikának azonban az egyik legfőbb célja az, hogy egészséges egyensúlyt teremtsen a társadalmi és jogi megoldások között. A bűnözés leküzdésére alkalmazott hagyományos eszközökkel kapcsolatosan az európai országok büntetőpolitikái egyre határozottabban érvényesítik az emberi jogok biztosításával kapcsolatos követelményeket, az individualizációt és az emberiességi megfontolásokat. A XXI. században az állami büntetőpolitikának gondot kell fordítania a bűnözés okozta káros hatások, a bűncselekményeket elszenvedő és az emiatt életminőségében veszélybe került személyek társadalmi, morális és anyagi sérelmeinek enyhítésére.

A modern büntetőpolitikának meg kell teremtenie a bűncselekmények áldozatainak jogait, ennek keretében ki kell fejezni azt, hogy az áldozatokkal szemben a társadalom és az állam szolidáris. A közbéke érdekében elő kell segíteni az elkövető és az áldozat közötti hatékony kommunikációt, az eddiginél szélesebb körben kell biztosítani az elkövetői jóvátételt. Ezt felismerve és elfogadva az Országgyűlés a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. országgyűlési határozatban felkérte a kormányt arra, hogy egy, a bűncselekmények áldozatait segítő törvényjavaslatot terjesszen elő. Ez a javaslat egy új szabályozás, eddig az áldozati jogokról Magyarországon nem született törvény.

A javaslat célja a méltányosság és a társadalmi szolidaritás kifejezésre juttatása és megvalósítása. A javaslat áldozatnak tekinti a bűncselekmény sértettjét, valamint azt a természetes személyt is, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást vagy vagyoni kárt szenvedett. A bűncselekmény terheltje nem tekinthető áldozatnak.

A javaslat értelmében az áldozatok számára az állam az alábbi segítségeket biztosítja, természetesen bizonyos feltételek mellett: egyrészt teljes körű tájékoztatást, másrészt az érdekérvényesítés elősegítését, szakjogászi segítségnyújtást, esetenként azonnali pénzügyi segélyt, illetve kárenyhítést. Az egyes áldozatoknak nyújtandó szolgáltatások fajtáját, időtartamát a bűncselekmény jellege, az áldozatra gyakorolt hatása, továbbá az áldozat egyéb személyes körülményei határozzák meg. A segítségnyújtásnak személyre szabottnak kell lennie, igazodnia kell az áldozat bűncselekmény következtében kialakult állapotához. Valamennyi áldozatnak ingyenesen jár a tájékoztatás; ennek keretében teljes körű felvilágosítást kell kapnia a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, arról, hogy testi, lelki sérülésének, vagyoni kárának enyhítésére milyen lehetőségei vannak, azokat hol és hogyan tudja igénybe venni. Tájékoztatni kell az áldozatot az áldozatsegítő támogatások igénylésének feltételeiről, módjáról, valamint az áldozatsegítésben részt vevő állami, egyházi, önkormányzati, civil és egyéb szervezetek elérhetőségéről. Az érdekérvényesítés elősegítésében mindenekelőtt az a cél, hogy a bűncselekmény áldozata az áldozatsegítő szolgálattól kapja meg az alapvető jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tanácsokat és konkrét segítséget. Abban az esetben, ha az áldozat rászoruló, és az ügyeinek további intézéséhez jogi segítő, szakjogászi közreműködés szükséges, az áldozatsegítő szolgálat az ügyet a jogi segítségnyújtó szolgálathoz köteles áttenni. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell arról is, hogy az áldozat az őt egyébként megillető egészségügyi, például kórházi vagy pszichiátriai és szociális segítségről, valamint az igénylés feltételeiről megfelelő felvilágosítást kapjon, és rászorultság esetén e szolgáltatásokat a lehető legrövidebb időn belül igénybe tudja venni. Az egészségbiztosítási, valamint a szociális jellegű ellátások, szolgáltatások a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban rögzített feltételek alapján és az ott meghatározott módokon vehetők igénybe.

Ha az áldozatsegítő szolgálat úgy ítélte meg, hogy adott ügyben jogi segítő, szakjogász közreműködésére van szükség, a jogi segítségnyújtást a jogi segítségnyújtó hivatalok biztosítják a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény szerint; a rászorultsági feltételek azonosak a kárenyhítésnél meghatározottakkal.

Az azonnali pénzügyi segély megítélése méltányossági döntés, amelynek során mérlegelni kell az eset összes körülményeit, és vizsgálni kell azt, hogy az érintett anyagi támogatását a bűncselekmény következtében kialakult körülményei indokolják-e.

Az azonnali pénzügyi segély a pártfogó felügyelői segélyhez hasonló támogatás, megítélhető legmagasabb összege a javaslat szerinti alapösszeggel egyezik meg: ez 2006-ban 62 650 forint lesz.

A fenti szolgáltatások mellett a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények rászoruló áldozatait megilleti az állami kárenyhítés is. Az állam által az áldozatok számára nyújtott kárenyhítés nem fájdalomdíj, nem automatikusan jár. Az államnak az ésszerűség határain belül mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárenyhítésként kifizetett összeget az arra egyébként kötelezett - például elsősorban az elkövető, a biztosító vagy egy szerződés, hatósági, bírósági döntés alapján az erre egyébként kötelezett - megfizesse. Kárenyhítésre csak az a természetes személy, áldozat jogosult, akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott; ezek a személyek a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei. Kárenyhítésre jogosult továbbá az a természetes személy is, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjeinek meghatározott státusú hozzátartozója.

Az állam általi kárenyhítés további feltétele az áldozat rászorultsága. A rászorultságot a kérelmező jövedelmi viszonyai határozzák meg. Jövedelmi viszonyai alapján rászorultnak kell tekinteni azt a kérelmezőt, akinek nettó jövedelme, közös háztartásban élők esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét, ami a mostani adatok szerint 125 300 forint.

A jövedelmi viszonyok igazolásán túl az előterjesztés rászorultsági vélelmeket is meghatároz. Az állam általi kárenyhítés formáját tekintve egyösszegű vagy járadék lehet. Az állam általi kárenyhítés eljárási szabályai az Európai Unió vonatkozó irányelve, a 2004/80. EK tanácsi irányelv előírásaival összhangban kerültek meghatározásra. Ennek megfelelően külön szervezetnek kell segítséget biztosítania a kárenyhítés iránti kérelem helyes kitöltéséhez, illetve külön szervezetnek kell az érdemi döntést meghoznia, ezért a javaslat elkülöníti a támogató és a döntő hatóságot, valamint külön rendelkezéseket tartalmaz azok eljárására.

A mostani kormány hivatalba lépésekor átfogó büntetőpolitikai reformot hirdetett meg. Ennek első lépéseként megalakult az egységes szakmai követelmények alapján működő pártfogó felügyelői szolgálat, amely közreműködik a közösségben végrehajtott büntetések hatékony megvalósításában. Megtörtént a jogi segítségnyújtás intézményrendszerének kiépítése, amely az anyagi, szociális helyzetüknél fogva hátrányos helyzetben lévő személyek számára segíti jogaik érvényesítését, egyúttal illeszkedik a szolgáltató állam céljainak megvalósításához. Az Országgyűlés 2003-ban ellenszavazat nélkül fogadta el a közösségi bűnmegelőzés hosszú távra tervezett átfogó programját a bűnözés visszaszorítására a társadalom önvédelmi képességének fokozása és a lakosság biztonságérzetének javítása érdekében. A hatékony konfliktusfeloldás elősegítése érdekében a mediáció jogi és szervezeti feltételeit a büntetőeljárásban is meg fogjuk teremteni.

A reform részeként folyamatban van az új büntetés-végrehajtási törvény megalkotása, az új büntető törvénykönyv és az átfogó büntetőeljárási törvénymódosítás kodifikációja is.

Az önök előtt fekvő javaslat ennek a reformfolyamatnak egy, úgy gondoljuk, jelentős állomása, hiszen most először születik külön törvény a bűncselekményeket elszenvedő és az emiatt életminőségében veszélybe került személyek társadalmi, morális és anyagi sérelmeinek enyhítésére.

Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem, hogy a javaslatot a későbbiek során a szavazataikkal is támogassák majd. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(14.10)