Felszólalás adatai

Itt ugyanis, bár egy nehezen értelmezhető nemzetközi megállapodásösszességről van szó, tulajdonképpen arról döntünk, hogy a légi irányítás mily mértékben maradjon magyar kézben, és milyen formában teszünk eleget az európai uniós kötelezettségünknek, itt ugyanis lehet, illetve van is lehetőségünk a mérlegelésre, illetve az adott lehetőségek legoptimálisabb megválasztására.

Úgy érezzük, hogy a légügy és a légi forgalom egyébként is egy kicsit mostoha terület lett az utóbbi időben. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a Budapest Airport Zrt. esetében júniusban az állam már sajnálatosan teljesen kiszállt az egyetlen nemzetközi repülőterünkből. Tette ezt annak ellenére, hogy a kormányzat többször a kampányban és egyébként még ez év közepén is elmondta, hogy a repteret, egyetlen nemzetközi repülőterünket stratégiai és nemzeti célnak tartja, hogy vissza kell valamilyen módon szerezni a külföldi tulajdonosoktól. Ennek ellenére a maradék üzletrészt is kiárulta a kormány. Azóta sem kaptunk erre magyarázatot. Jelen pillanatban csak annyi a kérdés, hogy a kanadai, angol, spanyol, majd német tulajdonosok után francia vagy kínai kézbe kerülhet-e a repülőterünk. Nekünk sajnos már a partvonalról kell néznünk ezt a folyamatot.

Nem sokkal jobb a helyzet a Malévnál sem, ahol a hurráoptimizmus ellenére, hogy sikerült az oroszoktól részben visszavásárolni a légitársaságunkat, nem látunk semmiféle változást. Milliárdokat öl bele a kormány, de úgy, hogy ráadásul a kisebbségi tulajdonos számtalan kardinális kérdésben döntő befolyással bír a cég ügyeire, és a kormányzat itt is csak nézi, hogy talán eljön egy jobb idő, egy külföldi vagy egy akármilyen befektető, hogy a magyar légitársaságot meg tudja menteni. Ez sem éppen egy követendő irány.

Egy utolsó kincsünk maradt a légügyben, ez a magyar légtér, a magyar légi irányítás hatósági kérdése, annak ellenőrzésével együtt. Jól tudjuk, hogy a HungaroControl Zrt. végzi azt a feladatot 2001 óta 100 százalékos állami tulajdonban lévő cégként, amely ezt eddig hatósági feladatként ellátta, hozzáteszem, komoly, többmilliárdos bevételt is hozva ezzel az államnak. Tehát nem lehet azt mondani, hogy itt egy pénznyelő ágazatról van szó, ráadásul nemcsak gazdaságilag, hanem nemzetbiztonságilag, nemzetstratégiailag is egy nagyon fontos területről beszélünk.

(18.40)

Elég egyébként itt is arra emlékezni, hogy amikor az izraeli kémrepülőgépek átrepültek és berepültek hazánk légterébe, tulajdonképpen akkora csönd volt, és visszhang nélkül maradt, illetve a Jobbik volt az, amely egyedül hatásosan felemelte a szavát, illetve megfelelő számonkérést kért. Itt elég, hogyha arra emlékeztetek, hogy igaz, az akkori légügyi főigazgató elmozdításra került, de tudomásunk szerint ma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt készülő légiközlekedési védelmi stratégia előkészítésében, kidolgozásában projektvezetőként vesz részt. Amennyiben ezt természetesen meg lehet cáfolni, akkor kérjük ennek a cáfolatát a tisztelt kormányzattól.

De hogy rátérjek a konkrét javaslatra: az Európai Parlament és a Tanács léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló rendeletének 9/A. cikke az, amit Fónagy képviselőtársam, államtitkár úr is emlegetett, hogy ennek a kötelezettségünknek kell eleget tenni, ami igaz is, azonban 2012. december 4-ig kell ezt a funkcionális légtérblokkot megteremtenünk. Viszont amellett, hogy ez kötelező, tudomásom szerint lehetőségünk van ezt egy fokozott együttműködéssel megtenni a környező légterekkel, illetőleg egy közös, integrált szolgáltató létrehozásával. Tehát több lehetőséget jelölt meg ez az európai norma.

Most mi gyakorlatilag jelen megállapodással kilépünk a közép-európai légiforgalmi szolgáltatókról szóló '97-es megállapodásból, és korábbi partnereinkkel - az olaszokat kivéve - létrehozzuk a közép-európai funkcionális légtérblokk-megállapodást.

Ami a problémánk ezzel kapcsolatban, hogy tavasszal, amikor először a parlament elé került ez a javaslat, akkor a Jobbik sem szavazott ez ellen, próbáltuk megadni a lehetőségét annak, hogy mi lesz ebből a gyakorlatban. Viszont úgy érezzük, hogy ez a megelőlegezett bizalom elszállni látszik, ha már légügyi példánál vagyunk, hiszen azóta sem sikerül tisztázni néhány olyan fontos kérdést a légtérblokk-megállapodással kapcsolatban, amelyek például az alábbiak lennének:

Készült-e tavasz óta hatástanulmány arról, hogy a magyar részvétel milyen előnyökkel fog járni a jelenlegi helyzethez képest? Növekszik-e Magyarország bevétele az átrepülési díjakból? Tudjuk, hogy ez most közel 10 milliárd forintra taksálható bevétel, tudomásom szerint ennyi bevételt jelent évente. Több munkahelyet teremt-e ez a megállapodás, vagy adott esetben létszámleépítéseket hoz? Nemzetbiztonsági szempontból stabilabb lesz-e a magyar légtér, avagy nem? Számíthatunk-e a jövőben hasonló incidensekre, mint amik itt felmerültek? Hol lesz a központja - ez nagyon fontos kérdés - ennek a légtérblokknak? Számíthatunk-e arra, vagy mik a tervek azzal kapcsolatban, hogy ez a központ hol kerül felállításra? Elképzelhető vagy felmerült-e Budapest központként, vagy a legesélyesebbként Ausztria, Bécs fogja elvinni ezt a prímet? Illetve milyen képzettséggel rendelkező emberek fognak majd dolgozni, és a képzésük hogyan lesz megoldott?

Azt hiszem, ezek olyan kérdések, amiket tavasz óta illett volna tisztázni, hogyha akkor elindultunk egy úton, amit ezzel a törvényjavaslattal szeretnénk beteljesíteni. A korábbi együttműködés megszüntetése és a következő megállapodás hatályba léptetése előtt ezekre a kérdésekre nagyon szeretné a Jobbik, hogyha választ tudnának adni, annál is inkább, mivel a válaszok és ez a téma nemcsak hogy a közvélemény előtt, hanem azt hiszem, még a parlamenti pártok padsoraiban sem egészen tiszta, hogy valójában ezzel az egyezménnyel milyen irányba indulunk el.

Mi nem szeretnénk, hogyha a függetlenségünkről oly módon mondanánk le újra itt az Európai Unióval kapcsolatban, hogy lehetőségünk lenne valamennyivel tágítani azok a kereteket, amiket az Európai Unió számunkra meghatározott, és csak akkor tudunk jó szívvel csatlakozni, vagy csak olyan szavazatot tudunk adni ehhez az egész megállapodássorozathoz, amennyiben látjuk, hogy ez Magyarország szuverenitását elősegíti, és a lehetőségeket maximálisan, legalább az EU keretei között kihasználtuk.

Amíg ezekre a kérdésekre, amiket itt feltettem, nem kapunk kielégítő választ, addig sajnos nem tudjuk támogatni ezt a megállapodáscsomagot. Nagyon szeretnénk, hogyha a jövőben akár közérthetőbben, akár részletesebb szakmai és társadalmi vita keretében - mert én úgy tudom, hogy itt a szakma sem lett kellően bevonva ennek az előkészítésébe, illetve számtalan esetben megfogalmazták a kritikájukat - ezek megtörténnének, és úgy hozhatnánk nyugodt szívvel egy döntést, hogy megtettük azt, amit meg lehetett Magyarország szuverenitásának megtartása érdekében.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)