Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársak! Foglalják el helyüket, elmúlt már régen 5 óra 15. Határozathozatallal kezdődne az ülés, de még nem látom határozatképesnek a Házat. Megkérem a frakcióvezető urakat, hogy a határozatképességet biztosítsák. Mindegyik frakcióból hiányoznak képviselők szép számban. Nem tudjuk elkezdeni addig a munkát, amíg láthatóan nem határozatképes a Ház. (Rövid szünet. - Az elnök csenget.)

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a kormány a tegnapi napon benyújtotta az alkotmány módosítását kezdeményező törvényjavaslatát T/4083. számon, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatát T/4084. számon, valamint a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatát T/4086. számon. Ezeket a tegnapi napon a jelen lévő képviselők megkapták. A hétvégi futárpostában a fenti előterjesztéseket, valamint a H/4090. számú, a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot valamennyi képviselőnek megküldjük.

Az elmúlt ülésünkön több előterjesztés általános vitáját lezártuk. Most a részletes vitára bocsátások következnek.

Indítványozom a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló T/3621. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. - Az eredményjelző táblán látható eredmény: 129 igen, 49 nem, 10 tartózkodás.) Az Országgyűlés nem határozatképes.

Nem működik a gépe Lányi Zsolt képviselő úrnak, a technikai személyzet legyen szíves bekapcsolni. Bízom benne, hogy sok ilyen képviselő van, akinek nem működött a gépe, és csak ezért nem voltunk határozatképesek. (Több képviselő érkezik az ülésterembe.) Most egy hullám, nem hőhullám, hanem képviselői hullám érkezett. (Derültség, közbeszólások. - Gyürk András: Olyan, mint a Gellértben a hullám!) Sajnos azokkal a képviselőkkel bánnak rosszul a későn jövők, akik itt ülnek negyed 6-tól. Jó lenne fegyelmezettebbnek lenni. (Az elnök csenget.)

Még egyszer megpróbálkozunk a szavazással. Indítványozom a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló T/3621. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 165 igen, 54 nem szavazattal, 3 tartózkodással a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló T/3690. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 180 igen, 88 nem szavazattal, 1 tartózkodással a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom a személy- és tárgykörözésről szóló T/3739. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 274 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodással a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta.

Indítványozom a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló T/3550. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 174 igen, 99 nem szavazattal, 3 tartózkodással részletes vitára bocsátotta a törvényjavaslatot.

Indítványozom a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló T/3746. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 181 igen, 107 nem szavazattal, 2 tartózkodással részletes vitára bocsátotta a törvényjavaslatot.

Indítványozom a mezőgazdasági termelőket sújtó aszálykár kárenyhítési lehetőségeinek vizsgálatáról szóló H/3306. számú országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátását.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 153 igen, 145 nem szavazattal, 3 tartózkodással az országgyűlési határozati javaslatot részletes vitára bocsátotta.

(17.30)

Indítványozom a tankönyvpiac rendjéről szóló T/3475. számú törvényjavaslat részletes vitára bocsátását. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 194 igen, 106 nem, 5 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta.

Tisztelt Országgyűlés! A napirendi ajánlás szerint az Országgyűlésnek most négy előterjesztés tárgysorozatba-vételéről kell határoznia. A döntések előtt az előterjesztő legfeljebb 5 perces felszólalását követően a tárgysorozatba-vétel tárgyában képviselőcsoportonként egy képviselő és az elsőként felszólalásra jelentkezett független képviselő legfeljebb 2 perc időtartamban felszólalhat. Ezt követően előterjesztői viszontválaszra kerül sor szintén 2 percben, majd az Országgyűlés határoz a tárgysorozatba-vételről.

Tisztelt Országgyűlés! Az SZDSZ képviselőcsoportja a Házszabály 98. §-ának (5) bekezdése alapján az Országgyűlés döntését kérte a Wekler Ferenc képviselő úr által T/3694. számon benyújtott, a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatának tárgysorozatba-vételéről. Az indítvány tárgysorozatba-vételét a költségvetési bizottság elutasította.

Megadom a szót Wekler Ferencnek, az előterjesztőnek. Tessék, képviselő úr!

DR. WEKLER FERENC (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt év őszén az Országgyűlés többsége egy elhamarkodott, átgondolatlan és gazdasági-társadalmi szempontból végig nem gondolt törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlésben, amelyet azóta röviden úgynevezett repiadónak hívunk. Ennek a törvényjavaslatnak és az elfogadott törvénynek az a lényege, hogy minden olyan kifizetést, amelyet üzleti, hivatali, diplomáciai jellegű reprezentációra fordítunk, az Országgyűlés határozata értelmében 55 százalékos többletadó, illetve adó terhel január 1-je óta.

A kormány, illetve a kormánypártok már a költségvetés vitájában rájöttek arra, hogy valami nincs rendjén, és ezért kivételeket szavaztak meg a költségvetési törvényben, ami kivette a miniszterelnököt, a Ház elnökét, a külügyminisztert és a köztársasági elnököt az érintettek köréből, tehát nekik nem kell az úgynevezett repiadót megfizetniük. Viszont meg kell fizetniük azoknak az általános iskolásoknak, akik az általános iskolai sportegyesület vendégeként egy sportverseny után egy kólát kapnak; számukra a kóla 55 százalékkal többe kerül, mintha saját zsebből vásárolnák meg.

Meg kell fizetniük az önkormányzatoknak, meg kell fizetniük a társadalmi szervezeteknek, meg kell fizetniük azoknak a nemzetiségi országos önkormányzatoknak, amelyek egyébként sincsenek nagyon eleresztve pénzzel, viszont számtalan művészeti együttest, táncegyüttest, énekkart próbálnak támogatni, mégpedig oly módon, hogy a fellépések után - amely fellépések sokszor az ország másik szögletében történnek - meghívják őket egy-egy vacsorára, egy-egy kólára. Az ő büdzséjüket, az ő költségvetésüket teljes mértékben ellehetetleníti ez a javaslat.

A költségvetés indokolásában arról hallottunk, hogy ez 10-15 milliárd forint többletbevételt jelent az ország számára, de ha végigvesszük, hogy kik azok, akik be fogják és kötelesek befizetni az 55 százalékos többletforrást, akkor rájövünk, hogy nem történik más, mint hogy a költségvetési szervek zsebéből kivesszük a pénzt, és áttesszük az állam zsebébe, az államkasszába.

Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy az általam a Szabad Demokraták Szövetsége nevében beterjesztett módosító javaslat elsősorban az iskolák, a társadalmi szervezetek, az önkormányzatok, a közhasznú társaságok adókötelezettségének eltörlését célozta. Természetesen a magam részéről igazságtalannak tartom azt is, hogy az üzleti világban minden ilyen jellegű kifizetést többletadó terhel. Akik járatosak az üzleti életben, azok tudják, hogy ma egy-egy üzleti megbeszélés nagyon nehezen képzelhető el egy ásványvíz, egy kóla, egy kávé vagy esetleg egy üzleti ebéd nélkül. Mindazok a polgármesterek, akik az önök soraiban ülnek, tudják, hogy befektetőkkel az önkormányzatok érdekében kötendő üzletekről általában fehér asztal mellett, jó hangulatban érdemes és lehet eredményesen tárgyalni.

Örülök annak, hogy úgy tűnik, a kormánypártok soraiban szintén rájöttek arra, hogy ez a rendelkezés tarthatatlan, és az elmúlt hetekben több nyilatkozatot hallottam arról, hogy önök is módosítani kívánják ezt a rendelkezést. Felhívnám a figyelmüket, hogy ez a rendelkezés ma érvényben van. Addig, amíg az Országgyűlés nem módosítja esetleges közös akaratunknak megfelelően a törvényt, mindazok, akik érintettek, kénytelenek befizetni az 55 százalékos többletadót, és minél később módosítja a parlament ezt a rendelkezést, annál nagyobb adminisztrációs terhet fog ez jelenteni a vállalkozások, a társadalmi szervezetek és az APEH számára. Ugyanis ha visszamenőleges hatállyal töröljük el ezt a rendelkezést, akkor értelemszerűen azok, akik az év első felében befizették, az év második felében joggal, kamatostul visszaigényelhetik az APEH-nak befizetett összegeket.

Azt javasolom a tisztelt Országgyűlésnek és elsősorban a kormánypárti többségnek, hogy támogassák javaslatom tárgysorozatba-vételét.

A javaslat nem teljes körű, ezt elismerem, de módosító javaslatokkal mindazok a célok, amelyek a Pénzügyminisztérium, illetve néhány képviselő nyilatkozatából kiderülnek, bevihetők a törvényjavaslatba, és ez lényegesen felgyorsítja a törvény módosítását, illetve ennek a rendelkezésnek az eltörlését.

Ha a cél közös, akkor kérem, hogy vegyék figyelembe az érveinket, és támogassák ennek a törvénynek a tárgysorozatba-vételét.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban, szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, Fidesz.

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-frakció nem támogatja ennek az indítványnak a tárgysorozatba-vételét, alapvetően két ok miatt. Az egyik ok az, hogy bár a módosítás alapvetően szándékában üdvözlendő, de nem oldja meg mindazon problémákat, amelyeket mi fontosnak tartunk megoldani, hiszen itt nem egy törvény módosítása célszerű, hanem öt kapcsolódó törvény megfelelő szakaszainak pontos megfogalmazására van szükség. A második megjegyzésünk, ami miatt ezt nem támogatjuk, mert reményeink szerint napokon belül a Ház elé kerülhet az a javaslat, amely ezt az átfogó rendezést biztosítani tudja.

Tartalmilag ugyanakkor azt kell mondanunk, hogy január 1-jéig visszamenőleg szeretnénk 2,5 millió forintos összeghatárig adómentessé tenni az árbevétel 0,5 százalékát reprezentáció formájában történő kiadásainak, ami azt jelenti, hogy az összes kis- és középvállalkozó 500 millió forintos árbevételig a 0,5 százalék reprezentációt a korábbinak megfelelően igénybe tudja venni. Ezenkívül szeretnénk pontosítani a reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát, ami eddig nem volt meghatározva.

A képviselő úr szóbeli kiegészítésében említette a társadalmi szervezetek problematikáját. Ezt mi is meg kívánjuk oldani, későbbi javaslataink során a juttatások 10 százalékának erejéig adómentessé válna a társadalmi szervezetek ilyen irányú reprezentációs típusú kiadása. Ezzel összességében azt kell mondanunk, azon túlmenően, hogy mind fogalmilag, mind összességében komplex módon rendezni tudjuk ezeket a problémákat, a kis- és középvállalkozók számára a jelenlegi szabályozáshoz képest egyértelműen előnyös helyzetet kívánunk teremteni a később benyújtott komplex, átfogó módosítás hatására, amelyet a kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával kívánunk a Ház elé terjeszteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(17.40)

ELNÖK: Köszönöm. Két percre megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, SZDSZ.

SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Képviselőtársaim! Nem ritka, nem precedens nélküli, hogy a kormány rossz előterjesztésének hatására a parlament rossz döntést hoz. Így történt ez a személyi jövedelemadóról szóló törvény legutóbbi módosításakor is, amikor a kormány nyomására - az ellenzék figyelmeztetése és ellenszavazatai ellenére - a kormánypárti többség rossz döntést hozott, és a parlament elfogadta a reprezentációs kiadások megadóztatásának és járulékterhelésének újabb metodikáját.

A meghozott törvényszakasz nemcsak azért rossz, mert Európában példátlanul súlyosan terheli meg a reprezentációs kiadásokat, azaz ésszerűtlenül nagy finanszírozási terheket jelent, hanem főleg azért rossz, mert egyébként meg betarthatatlan, kijátszható, egyben csalásra kényszerítő, ellenőrizhetetlen és aránytalan adminisztrációs terhet is jelent, ráadásul diszkriminatív is. Betarthatatlan és ellenőrizhetetlen, hiszen más adó és járulék terheli ugyanazt a repikávét, ha külföldi és belföldi, ha cégen kívüli vagy belüli, ha a magyar társadalombiztosítási rendszerében biztosítással rendelkező vagy biztosítással nem rendelkező fogyasztja el, vagy éppen ha azt Magyarországon vagy külföldön szervírozzák.

A személyazonossági adatok pontos és vendégenként külön-külön való regisztrálása esetén lehetne tehát a törvény betűje szerint eljárni, ami persze nemcsak a törvény alkalmazását, de annak ellenőrzését is lehetetlenné teszi. A törvény ugyanakkor diszkriminatív is, erről előterjesztő képviselőtársam beszámolt.

Az SZDSZ ezért kéri és javasolja, hogy Wekler Ferenc törvénymódosító javaslatát a Ház vegye tárgysorozatába.

Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Két percre megadom a szót Veres János képviselő úrnak, MSZP.

DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szocialista frakció nevében a javaslat tárgysorozatba-vételét támogatjuk. Tesszük ezt azért, mert már januárban ismertté vált mindannyiunk számára az a tény, amiről az ellenzéki képviselők a parlamentben a téli törvényhozási ciklusban többször beszéltek, nevezetesen, hogy elrontott szabályozásról van szó. Helytelen, rossz szabályozást fogadtak el a kormánypártok, amikor a repiadó szabályozásának a január 1-jétől érvényes rendjét elfogadták.

Támogatjuk a javaslat tárgysorozatba-vételét azért, mert a módosításra nézve már több mint négy hete hangzott el ígéret mind a pénzügyminiszter úrtól, mind pedig a miniszterelnök úrtól. Úgy látszik, a kormányzatnak négy hét nem volt elég arra, hogy beterjessze azt az immár sajtóból és Mádi képviselő úrtól imént hallott, nem tudjuk pontosan milyen tartalmú javaslatát, amit a kormány megtehetett volna, hiszen a pénzügyi törvények csomagjának részeként Ház előtt van a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása, de a kormány sajnálatos módon ebben a csomagban sem terjesztette be ezt a javaslatát.

Végezetül támogatjuk azért, mert mi is terjesztettünk be ezzel kapcsolatban módosító javaslatot, tudjuk, hogy több törvényt érint, azonban ha a Ház működési rendje szerint ezt a javaslatot tárgysorozatba veszi a Ház, akkor lehetőség van arra, hogy az egyéb érintett törvények módosítására is sor kerülhessen.

A mi számításunk szerint, ha a kormánypártok által oly áldásosnak tekintett háromhetes ülésezési rendben most nem kezdjük el tárgysorozatba-vétellel a javaslat tárgyalását - miután a mai bizottsági elnöki értekezleten kiderült, hogy a kormánynak erre nézve benyújtott javaslata nincs és vélhetően nem is lesz -, akkor a következő bizottsági héten sem tudja a Ház elkezdeni annak a módosító javaslatnak a tárgyalását, amit oly sokan várnak Magyarországon. Most nem akarok kitérni arra, hogy a társadalom mely szegmensei szeretnék ezt a módosítást megélni.

Összességében tehát támogatjuk a tárgysorozatba-vételt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem az előterjesztőt, Wekler képviselő urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra.

DR. WEKLER FERENC (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök annak, hogy a legnagyobb kormánypárti frakció szónoka elismerte, hogy hibás törvénymódosítást hajtottak végre, és annak is örülök, hogy szándékukban áll a korrekció. Annak viszont már nem örülök, hogy ezt a szándékát, ahogy az előbb hallhattuk, bizottsági ülésen is ismertette, elmondta a Pénzügyminisztérium, azóta két hónap telt el, és tudjuk, hogy a következő, három hét múlva esedékes ülésünkön több mint negyven törvényt szándékozik a kormány a Ház napirendjére tűzni. Teljesen kizárt, hogy ez is közéjük kerüljön, különösen akkor, amikor még el sem készült és beterjesztésre sem került.

Ha egyetértünk abban, hogy ez rossz törvény és korrigálni kell, akik tíz éve itt ülnek, tudják, a leggyorsabb korrekció az, ha egy képviselő vagy egy képviselőcsoport terjeszt be javaslatot, és ahhoz a többiek módosító javaslatot nyújtanak be. Így a legkönnyebb megoldani a problémát. Ha az önök menetrendjét követjük, akkor a nyári szünet előtt nem lesz módosítva ez a törvény, és a vállalkozók, a társadalmi szervek egy évig úgy fizetik be az adókat, hogy azokat év végén - ahogy már említettem - vissza kell igényelniük. Ez a felesleges adó és bürokrácia nemhogy segíteni fogja a kis- és középvállalkozókat, hanem dühöt fog kiváltani. Arról nem beszélve, ha az APEH most kivonul, annak ellenére, hogy az a szándék, hogy ne kelljen adót fizetni, kénytelen lesz megbüntetni azt, aki nem fizeti be ezt az 55 százalék büntetőadót.

Remélem, hogy az elutasítás - amit Mádi László úr fogalmazott meg - nem presztízsszempontú, nem arról szól, hogy a kormánypártok által elkövetett hibát egy ellenzéki képviselő nem veheti észre és nem tehet javaslatot ennek a módosítására. Azt kérem önöktől, tegyék félre a presztízsszempontokat, szavazzák meg ezt a javaslatot, és ígérem, az önök minden szempontját el fogom fogadni, és módosító javaslat formájában támogatni fogom. Az a közös érdek, hogy ez a törvény minél gyorsabban hatályon kívül helyezésre kerüljön, és helyette egy életképes, normális szabályozás lépjen életbe.

Köszönöm. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, tárgysorozatába veszi-e a Wekler Ferenc által T/3694. számon előterjesztett törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 149 igen szavazattal, 172 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatába a törvényjavaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! Az SZDSZ képviselőcsoportja a Házszabály 98. § (5) bekezdése alapján az Országgyűlés döntését kérte a Szent-Iványi István és Kovács Kálmán képviselők által H/3928. számon benyújtott, az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság megszüntetését kezdeményező határozati javaslatának tárgysorozatba-vételéről. Az indítvány tárgysorozatba-vételét az ügyrendi bizottság elutasította.

Megkérdezem az előterjesztőket, melyikük kívánja indokolni az indítványt. Szent-Iványi István képviselő úrnak megadom a szót.