Felszólalás adatai

Azt látjuk, hogy a kormány folyamatos bizonytalanságban tartja a szolgáltatókat a kiszámíthatatlan támogatási rendszerrel. Állandóak a működési problémák, folyamatosan apad a szakemberállomány. Mára jelentősen beszűkültek a kapacitások, és pusztán a késedelmes pályázatok és utalások miatt körülbelül feleannyi látássérültnek van esélye az elemi rehabilitációra. Több rehabilitációs központ be is zárt, a megyékben a Vakok Állami Intézete nyit kirendeltségeket, az uniós forrásokat a kormány ugyanis gyakorlatilag elzárta a civilek elől. A TÁMOP 5.4.7 keretében a Vakok Állami Intézete építi ki az ellátást azokban a megyékben is, ahol hiányos a szolgáltatás. A civilek teljesen kimaradnak ebből a fejlesztési körből, holott korábban ígéretet kaptak a minisztériumtól arra, hogy ők is részesülhetnek a TÁMOP-forrásokból. Azt láthatjuk, hogy ezzel a támogatási politikával az állam éppen a látássérültek lakóhelyéhez közel tevékenykedő civileket lehetetleníti el. Ez pótolhatatlan veszteség, államtitkár úr.

A súlyos fogyatékos látássérült személyek foglalkoztatása terén is kedvezőtlen változtatások történtek. A látássérültekre, a többi fogyatékos csoporthoz hasonlóan, nagy csapást jelentett a foglalkoztatási támogatási rendszer átalakítása. Az új szabályozás, egyszerűsítésre hivatkozva, egyszerűen eltörölte a fogyatékosság súlyosság szerinti különbségtételét, így a súlyos fogyatékosak esetében a támogatások is jelentősen csökkentek. Azt láthatjuk, hogy a változtatással a súlyosan fogyatékos munkavállalók, köztük a vakok is még hátrányosabb helyzetbe kerültek. Hogy konkrét számokat is mondjak, a korábbi rendszerben egy súlyosan fogyatékos, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló után mintegy 220 ezer forint támogatást kapott a munkáltató havonta, ehhez képest az új rendszerben ez az összeg 95-100 ezer forint között van. A csökkenés tehát több mint 60 százalékos, de egy középfokú végzettséggel rendelkező dolgozónál is 30 százalék fölött van.

Az új, egységes támogatási összegek csak a napi 4 órás foglalkoztatás finanszírozását teszik lehetővé. Számos olyan konkrét esetről tudok, ahol a súlyosan látássérült munkavállalókat az új támogatási szabályok miatt csak 4 órás minimálbéren foglalkoztatják, noha korábban ettől hosszabb munkaidőben és magasabb bérért tudtak munkát vállalni. Az ehhez a foglalkoztatáshoz párosuló minimálbér nagyjából 50 ezer forint bruttó, tehát 40 ezer forintos nettó bért jelent. Nagyon sok olyan látássérült munkavállaló van, aki tavalyról idénre jelentős bércsökkenést szenvedett el, és ezért az önök által kialakított támogatási rendszer felelős.

Végül a látássérültek oktatásáról is szólnom kell pár szót, ami az egyenlősítő, a speciális igényekre és szükségletekre teljesen közömbös oktatáspolitika áldozatává vált. Nézzünk egy konkrét példát! Nemrég levelet írt Hoffmann Rózsa államtitkár asszonynak a Gyengénlátók Általános Iskolájának pszichológusa, Fazekas Ágnes, mivel az iskolája működésében súlyos problémák keletkeztek. A levélben leírja, hogy anélkül kezdték meg a tanévet, hogy biztosat tudhattak volna a pedagógiai munkát segítők pontos létszámáról. Úgy kellett felvenniük a munkát, hogy nem tudhatták, hányan dolgoznak még a következő héten. Holott a pedagógiai asszisztensek jelenléte a sérült gyerekek oktatásában létszükséglet; nem nélkülözhető, csakúgy, mint az ápolóké, a gyermekfelügyelőké vagy a pszichológusoké. A köznevelési törvény ehhez képest olyan keretszámokat határozott meg, ami mellett egy gyógypedagógiai intézményt nem lehet tovább működtetni.

Államtitkár Úr! A kormány úgy tesz, mintha a halmozottan sérült gyerekeket oktató, országos hatókörű, bentlakásos iskola szükségletei egyenlőek volnának egy normál iskola szükségleteivel. Ha ez így megy tovább, rövid időn belül ellehetetlenül a sérült gyermekek speciális oktatása. Azt látjuk tehát, hogy egyre nehezebb helyzetben vannak a látássérültek, és egyre kevesebb segítségre, támogatásra számíthatnak a kormány részéről, akár a rehabilitációt, akár az oktatást vagy a foglalkoztatás helyzetét nézzük. A látássérültek mintegy 83 ezres csoportjára kevés figyelem hárul, pedig őket minden erőnkkel segíteni kellene. Kérem önöket a fehér bot világnapja kapcsán, változtassanak ezen.

Köszönöm. (Mile Lajos tapsol.)