Készült: 2024.09.19.09:03:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

182. ülésnap (2008.12.01.), 305. felszólalás
Felszólaló Béki Gabriella (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:05


Felszólalások:  Előző  305  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálok beleférni ebbe az időkeretbe. Négy kérdést szeretnék még szóba hozni.

Az egyik még egyszer és újra a beilleszkedési program. Nekem meggyőződésem, hogy azon emberek túlnyomó többségének, akiket most ez a törvény a rendelkezésreállási kategóriába fog sorolni, szükségük van családsegítő támogatásra, szükségük van szociális munkás támogatására, szükségük van arra a beilleszkedési programra, amit nem fognak megkapni.

A törvény maga az ÁFSZ-szel történő együttműködési kötelezettséget írja elő, és mindannyian tudjuk, hogy az ÁFSZ hivatalként működik. Ezen csak nagyon keveset módosít az a módosító indítvány - a 16. pontban találják képviselőtársaim -, amely feltételes módban a lehetőséget megengedi, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat javaslatai alapján a családsegítő is foglalkozzon az érintettekkel. Azt gondolom, hogy ennél komolyabban kellene venni ezt a problémát. Olyan emberekről beszélünk, akikre utalt Czomba Sándor, akik a saját portájukat nem tudják rendben tartani.

A másik kérdéskör, amiről viszont kevés szó esett, illetve csak részben esett szó, az a közfoglalkoztatási terv komolyan vétele abból a szempontból, hogy együttműködő partnereket érdemes bevonni ennek a tervnek a készítésébe, véleményezésébe. Ellenzéki képviselők utaltak a 27. ajánlási pontban foglalt gondolatra, hogy a településen működő kisebbségi önkormányzat is hallassa a hangját akkor, amikor ez a terv készül. Ennyire fontos és jó javaslat szerintem az is, amit a 26. pontban szocialista képviselőkkel írtunk alá, hogy tudniillik a szociálpolitikai kerekasztalnak is legyen beleszólási lehetősége abba, hogy hogyan alakul ez a közfoglalkoztatási terv.

Végül, de még mindig nem utolsósorban szeretnék visszatérni a fő problémához, ahhoz, hogy az érintettek meglehetősen nagy százaléka lényegesen kevesebb támogatásra számíthat a jövőben, mint eddig.

(22.00)

Az ezzel kapcsolatos problémát - hadd használjam ezt az itt talán szokatlan kifejezést -, lelkiismeret-furdalást nyilván az előterjesztés készítői is érezték. Csak ez a magyarázata annak, hogy bekerült a záró rendelkezések közé egy olyan szakasz, hogy egy év elteltével össze kell adni azt a támogatást és közfoglalkoztatásból eredő keresetet, amelyet realizáltak az érintettek, és ha különbség mutatkozik a korábbi szabályozáshoz képest, akkor azt egy összegben, pótlólag ki kell fizetni az érintetteknek. Azt gondolom a magam részéről, hogy ez a legrosszabb hozzáállás a kérdés kezeléséhez. Az az ember, aki a 4-5 gyerekét havonta a 28 ezer forintos segélyből plusz családi pótlékból nem tudja tisztességesen - nemhogy tisztességesen, messze vagyunk attól! -, elemi szinten nem tudja eltartani, az az ember, akinek maximum egy hónap közfoglalkoztatást akar biztosítani, garantálni a törvény, hát az olyan nagyon sokra nem megy azzal, hogy 11 hónap éhezés után egy összegben kap valami különbözetet, ráadásul tudnunk kell, hogy nem igazán tudnak a pénzzel értelmesen gazdálkodni. Következésképp nem a család javát szolgálja, ha hozzátesszük ezt a passzust, és kiegészítés gyanánt megpróbáljuk pótlólag és utólag odaadni azt nekik, amit most havonta meg akarunk spórolni rajtuk. Azt gondolom, hogy újra kellene gondolni.

Vidorné képviselőtársammal adtunk be olyan javaslatot, amely ezt a kérdést havonta rendezi el, hogy tudniillik nem lehet kevesebb a támogatás, mint a jelenlegi. Ez az indítvány található meg az ajánlás 25. pontjában.

Végül valóban az utolsó megjegyzésem az, hogy egyet tudnánk érteni azzal, hogy több közfoglalkoztatásról gondoskodjanak az önkormányzatok, ha egyszer a nyílt munkaerőpiacra kikerülni egy csomó ember számára tényleg valóban lehetetlen.

Egyetértünk azzal is, hogy kellene egy egészséges ollót kialakítani a munkajövedelem és a segélyből származó jövedelem között. Ez ösztönözne leginkább mindenkit, minden szereplőt arra, hogy próbáljon meg munkához jutni. De, tisztelt képviselőtársaim, azt, hogy több közfoglalkoztatást szervezzenek az önkormányzatok az érintettek számára, azt e nélkül a törvénymódosítás nélkül is meg tudná csinálni a kormány, illetve meg tudnák csinálni az önkormányzatok. Azt gondolom, több zavart keletkeztet a rendszerben ez a módosítás, mint ha nem csinálnánk. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége nem támogatja a javaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiból.)

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)




Felszólalások:  Előző  305  Következő    Ülésnap adatai