Felszólalás adatai

Tisztelt Ház! A felelős vagyongazdálkodás alaptörvénybe való foglalása a sarkalatos törvény, a 2011. évi törvény szerint az állami és az önkormányzati tulajdon nemzeti vagyon, ezt rögzítette a törvény, szigorúan védett vagyonelemeket sorol fel, naprakész nyilvántartási kötelezettséget ír elő, és kimondja, hogy a nemzeti vagyon kizárólag közfeladat ellátása céljából adható ingyenes használatba. Ez egy új szemléletváltást hozott a nemzeti vagyon vonatkozásában, és tisztázott néhány, a korábbi évek alatt felhalmozódott problémát, és annak megoldását is adta.

Nézzük önkényesen néhány, a jelenlegi törvénymódosítás főbb indokait, tehát nézzünk néhány ilyen elemet. A nemzeti vagyonról szóló törvény egyes rendelkezéseit az önkormányzatok, illetve más minisztériumok jogászai eltérően értelmezték, és az adott érdekkörök képviseletét látták el, ennek a tisztázása, egyértelműsítése vált szükségessé. A következő indok volt a törvény módosítását illetően: a nemzeti vagyon fokozottabb védelme és az egységes jogalkalmazás elősegítése. A törvény egyes fogalmainak - forgalomképtelen nemzeti vagyon, hasznosítás, működtetés - pontosítása és az egyes rendelkezések egyértelművé tétele. Pontosítja az egyes eljárásokat, egyben egyszerűsíti is. Az átláthatósági követelményekre vonatkozó eljárás, a nagy számú eszközbeszerzések során állami tulajdonba kerülő nagy tömegű vagyonelemek jogi helyzetének rendezése is e témakörbe tartozik.

A nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat szigorítja az új törvény, illetve a módosítás, és meghatározza a helyi önkormányzatok korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit a korlátozás terjedelmének és tartalmának rögzítésével együtt. Változik és változtat a törvény abban is, hogy a társasági részesedések vagyonkezelésbe nem adhatók, kizárólag megbízáson alapuló meghatalmazással történhet a tulajdonosi jogok részleges átadása. Tisztázza és pontosítja a holdingrendszer kialakítása a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó közszolgáltatási tevékenységet is, ahogyan az expozéban ez elhangzott, különösen fontos a vízműszolgáltatók, illetve a közlekedési szolgáltatók esetében is.

Magas szintű kormányzati, képviselőtestületi kontrollt vezet be az új törvény az állam vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál. 15 éves időkorlátot határoz meg a nemzeti vagyon hasznosítására kötött határozott idejű szerződések tekintetében, és feloldja ezt az ingyenesen tulajdonba adott ingatlannál fennálló 15 éves elidegenítési tilalom előírását az ingyen megszerzett vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által vásárolt és az önkormányzatok részére ingyenesen átadott lakóingatlanok esetében. Rögzíti az új törvényjavaslat, és a módosítások indokaként leszögezhetjük a koncesszióköteles, a nemzeti vagyon létrehozásának, működtetésének, egyidejű átengedésének vagy a már létező nemzeti vagyon működtetésének átengedési kérdését is. Elhangzott az is, de szeretném megerősíteni, hogy a koncessziós szerződés határozott időtartamát általánosan 35 évben állapítja meg az új törvényjavaslat, és egyszeri hosszabbítást, félidejű hosszabbítást tesz lehetővé. A koherencia megteremtése érdekében a javaslat rendelkezik az állami vagyonról, a közúti közlekedésről, a koncesszióról, a vízgazdálkodásról szóló és egyéb törvények módosításának szükségességéről is.

Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat tehát pontosít, konkretizál és egyértelműsít. Kérem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjék a tisztelt Ház. Köszönöm a figyelmet.