Felszólalás adatai

(15.00)

Történt ugyanis, hogy felfedeztük, ez a törvény nemcsak deregulál, hanem - ha szabad így fogalmazni - vissza is regulál, tehát hogy bizonyos kivett passzusokat más törvényekbe átemel. Sajnos ezt a javaslatot - most a 15. pontról beszélek - csak a bizottság ülésén kaptuk kézhez, idő kellett, míg megfelelően átnézhettük, és Répássy államtitkár úrral ott helyben próbáltuk megfejteni. Nos, azóta összeállt a kép, ez az a rendelkezés, amit a 15. pontban látunk, amit a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénybe iktatnak be 234/i. és 234/j. ponttal (Nagy zaj.) , nevezetesen a vételi jogról beszélünk, arról az eljárásról, amelyben... Elnök úr, egy kicsivel nagyobb csendet szeretnék kérni.

ELNÖK: Igyekszem, de a zajszint az átlagos törökfürdőzajt most sem haladja meg (Derültség.), és ennél többet sajnos nem tudok elérni. De hát kérem, érjük el, hogy legalább az érdeklődők hallani tudják a képviselő úr felszólalását. Köszönöm.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Próbálom folytatni, hogy ebben a néhány percben legalább megértsék, pontosan miről van szó. Az egy nagyon helyes rendelkezés, ha próbáljuk védeni az úgynevezett opciós vételi jogos kölcsönszerződéseket kötő feleket, akikkel - jól tudjuk - gyakran közjegyzői okiratban aláíratják azt az adásvételt, amely majd akkor fog életbe lépni, ha nem tudják fizetni a hitelüket. Tulajdonképpen ilyen formában a végrehajtási eljárást megkerülve, nyomott áron tudják megszerezni az ingatlanukat.

Erre egy jó védelmi mód, ha meghatározzuk azt az árat vagy a törvény meghatározza azt az értéket, ami alatt nem lehet ezeket az ingatlanokat értékesíteni, illetőleg azt az árat, amelynek a különbözetét meg kell téríteni annak a részére, akit így megpróbáltak kijátszani. Nagyon jó, hogy ez a passzus bizonyos formában már rendezett egy korábbi törvényben, és az is jó, hogy át akarják emelni a hitelintézeti törvénybe, viszont annak, hogy benne hagyják, és nem megfelelő előkészítés miatt ez csak a 2010. január 1-jét megelőzően kötött kölcsönszerződésekre vonatkozik, semmi értelme nincs, mert ha benne szeretnék tartani ezt a szabályozást - ami egyébként nagyon helyes és gyakrabban kellene alkalmazni, és az emberek figyelmét is fel kellene rá hívni -, akkor ezt a jelenleg kötött vagy a jövőben megkötendő szerződésekre is ki kellene terjeszteni, s nemcsak a 2010. január 1-jét megelőzően megkötött szerződésekre. Így tudna ez hatékony védelmet adni a jövőbeni visszaélésekkel szemben is.

Úgy gondolom, ez egy olyan passzus, amelyet a minisztériumban, vagy ahol elkészült - a bizottság előtt biztos nem, mert akkor lett ez beterjesztve, amikor ott ültünk a bizottsági ülésen, még meleg volt a papír, amikor megkaptuk; nyilván arra irányul ez a törekvés, hogy a jövőben is megakadályozható legyen az ilyen értékesítés, de ez ebben a formában sajnos nem lesz erre alkalmas. Ezért azt szeretném kérni a minisztérium jelen lévő képviselőitől és a kormány jelen lévő tagjaitól, hogy ezt a passzust módosítsák, vegyék ki belőle az értelmetlen évszámi megkötéseket. Illetve amikor ez 2009-ben elfogadásra került, akkor még volt értelme annak, hogy 2010. január 1-je került bele, de így utólag, és főleg úgy, hogy egy másik törvénybe emelik be, az eredeti célt már nem tudják vele elérni, vagy csak korlátozott mértékben. Kérem, hogy legalább az erre a hibára való rávilágítás után tegyék meg azokat a lépéseket, amelyekkel a jövőben majd a hitelesek, illetve olyan emberek, akiket megpróbálnak kijátszani, mindenféle hitellel rendelkező és az ingatlanukat felajánlott emberek életét nemcsak megkönnyíthetjük, hanem megelőzhetjük, hogy a lakásmaffia kijátssza őket a jövőben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)