Felszólalás adatai

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Amikor a T/6645. számú törvényjavaslatról beszélünk, ami tulajdonképpen tíz egészségügyi törvény összevont, együttes módosítását jelenti, akkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az elmúlt években, különösen az utolsó két évben milyen változások következtek be az önök hathatós közreműködése nyomán az egészségügyi ellátórendszerben. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mai törvénytervezet az egészségügyi reformtörvényeknek csak toldozgatása és foltozgatása.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Miről is van szó? 2006-ban önök beharangozták az egészségügy reformját, de ezzel tulajdonképpen csak egy káoszt, egy reform-ámokfutást okoztak, és több olyan jogszabályt erőltettek át a parlamentben, amelyeket a most előttünk lévő törvénnyel akarnak javítani. Ilyen többek között a gyógyszer-gazdaságossági törvény, amely a patikaliberalizációról szól, és ilyen a kórházi rendszer átalakításáról szóló törvény is. Ez utóbbiról szeretnék részletesebben beszélni.

(13.00)

Kedves Képviselőtársam! Nem szabad arról megfeledkezni, hogy 2006 őszén mégiscsak önök szüntettek meg 16 ezer gyógyító aktív ágyat, és ennek nyomán került több kórház bezárásra. Önök ezt az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvénynek nevezték el, pedig éppen ennek az ellenkezőjéről szólt a tettük, ráadásul önök úgy építették le a kórházi rendszert, hogy ezzel párhuzamosan elfeledkeztek a beígért járóbeteg-szakellátások megerősítéséről. Az ágyszámokat lecsökkentették, a területi eloszlásban meglévő egyenlőtlenségeket azonban nemcsak hogy nem csökkentették, hanem még rontottak is a helyzeten. Ennek természetesen az lett az eredménye, hogy megszűntek a kórházak, bezártak kórházi osztályok, várólisták alakultak ki, és egy kaotikus betegbeutalási rend alakult ki.

Ehhez kapcsolódott az Alkotmánybíróság 2008. szeptember 26-ai döntése, amely az önök újabb kudarcát hozta, ugyanis a testület a törvény számos szakaszát alkotmányellenesnek találta, ezért azt megsemmisítette. A kapacitáselosztás rendje nem felelt meg a jogállamiság követelményeinek, és sérült az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés joga is.

Most önök megpróbálnak legalább néhány támpontot meghatározni, hogy megfeleljenek az Alkotmánybíróság határozatának, mindezzel azonban több baj is van. A legnagyobb probléma az, hogy a kiindulópont a hibás. A Alkotmánybíróság nem tiltotta meg önök számára azt, hogy a jelenlegi kapacitáselosztást, tehát az ágyszámokat, valamint a kórházak besorolását ennek kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság erre lehetőséget adott, újragondolják és módosítsák. Úgy gondolom, felül kellett volna vizsgálni azt a helyzetet, ami egy korábbi egészségügyi miniszter döntésén alapult, és számos ponton tarthatatlan s elfogadhatatlan volt. Sajnos, önök ehelyett úgy gondolták, hogy a tavalyi állapot legyen kőbe vésett kiindulási alap. Ez a baj, hogy ezt a tavalyi állapotot vették alapnak, kőbe vésve.

Kedves Képviselőtársaim! Ismételten felhívom a figyelmet, hogy önöknek most lett volna lehetőségük arra, hogy új alapokra helyezzék ezt az elhibázott rendszert, ehelyett egy olyan helyzetet pontosítgatnak a törvényben, amelynek már ez a kiindulópontja is alkotmányosan aggályos. Ez az alap nem felelt meg ténylegesen a betegellátási igényeknek és az ellátási kötelezettségeknek, de úgy látszik, ezzel még most sem óhajtanak törődni. Nem látják be, hogy a korábbi döntés káros volt, és egy politikai alapon eltorzított struktúrát eredményezett. Hiába módosítgatnak, ha az alapokkal baj van.

Ehhez kapcsolódik az is, hogy nem vizsgálták felül ennek kapcsán sem az országos hatáskörű intézmények és a súlyponti kórházak körét, pedig a jelen helyzetben ez elengedhetetlen lett volna, mi több, azt is újra lehetett volna gondolni, hogy mely kórház, pontosan milyen feltételek alapján és milyen feladatokkal lehet súlyponti intézmény. Be kellene látniuk végre azt is, hogy rossz döntés volt megszüntetni intézményeket, nélkülözhetetlen intézményt szüntettek meg, ma már többször említettük, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. Problémát jelent továbbá az is, hogy nem látjuk ebben a salátatörvényhez kapcsolódóan a végrehajtási rendeletet sem, így számos kérdés még mindig, továbbra is tisztázatlan marad, és nem lehet teljes képet alkotni arról, hogy mit és hogyan akarnak megváltoztatni.

Helytelen megoldásnak tartjuk azt is, hogy a kórházak ágykihasználtsága miatt újabb kapacitások elvonására adnak ebben lehetőséget, ugyanis éppen az egyik paraméternek az ágykihasználtságot jelenítik meg, hiszen éppen önök vezették be, majd szigorították meg azt a volumenkorlátot, ami miatt a kórházak az ágykihasználtságukat nem tudják megfelelően kamatoztatni, tehát nem tudják a kapacitásaikat kihasználni a jelenleg érvényben lévő teljesítményvolumen-korlát miatt. A javaslat nem határozza meg a progresszivitást sem, és a különböző ellátási szintekhez pedig nem rendel hozzá megfelelő kapacitást. A törvényjavaslat a kapacitások felülvizsgálatához ugyan ad egy szabályozást, de a végső döntéseket az ÁNTSZ hatáskörébe utalja, ahhoz az ÁNTSZ-hez, ahonnan pedig folyamatosan vonják el a forrásokat.

Tehát összefoglalva: elmondhatjuk azt, hogy ez a salátatörvény nagyon kevés ahhoz, hogy rendezze az egészségügy problémáit, ráadásul vannak olyan részei, amelyeknél még az eredeti alapkoncepcióval sem tudtunk egyetérteni, ezért a mostani módosításokkal sem tudjuk támogatni ezt a beterjesztett törvényüket. A kórházi rendszerben ennél sokkal nagyobb léptékű, alapvető változásokra van szükség, és a betegek, az egészségügyi dolgozók érdekében ezeket a változtatásokat a lehető leggyorsabban meg kell tenni, és erre most egy kiváló alkalom volt, hogy ezt a jelenlegi kormány megtegye. Elvettek önök gyógyító ágyakat, ezeket a gyógyító ágyakat most vissza kellett volna adni, a bezárt kórházakat meg újra ki kellett volna nyitni, a bezárt osztályokat pedig olyan finanszírozással kellett volna ellátni, hogy azok újra működőképesek legyenek.

Azon kellene gondolkodniuk, hogy hogyan tudják megoldani a kórházaknál felhalmozódott majdnem 70 milliárdos adósságállományt. Mindezek bizony nagyon hiányoznak az eddig említett példákat figyelembe véve ebből a salátatörvényből, és sajnos önök nem adnak ezekre a felsorolt kifogásokra, észrevételekre semmifajta magyarázatot és megoldást, nem javítják az egészségügyben kialakult kaotikus helyzetet, ezért ez a törvénytervezetük sem támogatható.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)