Felszólalás adatai

DR. CSILLAG ISTVÁN gazdasági és közlekedési miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Harminc éve, 1974-ben egy ismert magyar politikus mondta azt, hogy megállítjuk az energiaárakat az ország határainál. (Dr. Áder János közbeszólása.) Éppen erre a megemlékezésre rímel az a petíció (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.), amelynek érdekében az állampolgárok körében aláírást gyűjtenek. De hát ez magától értetődő, hiszen aki ezt indítványozta, abban az időben még nem töltötte be a tízéves kort, következésképpen minden gyereknek minden vicc új. Ezért ha ezeknek az egyes elemeit végigvesszük, akkor mindegyikük arról szól, hogy azokat a változásokat, amelyek jobb ellátást, kisebb költségeket, a választási lehetőséget és azt teremtik meg, hogy hazánk modern köztársaság lehessen, ezt kívánja megállítani az ország határainál.

Nem csupán arról van szó, mint hogy szeretjük a munkát akkor, ha munkanélküliek vagyunk - mi szeretjük akkor is, amikor másoknak jobb minőségű, a hozzáadott érték szempontjából magasabb hozzáadott értékű munkát lehet elősegíteni azzal a fordulattal, amit eddig mind a négy kormány alatt a külföldi befektetők a privatizáció segítségével hoztak létre. Úgy gondolom, hogy senki sem vitathatja el azt a tényt, hogy ma hazánkban a munkahelyek több mint fele olyan körülmények között működik, ahol a világhoz, az európai vállalatokhoz kötődünk. Senki sem vitathatja el azt a tényt, hogy az adófizetők pénze azért jöhetett létre, mert olyan munkahelyeink vannak, ahol külföldiek, kis- és középvállalatok versenyképes technológiát alkalmaznak. Senki sem vitathatja el azt a tényt, hogy az adófizetők pénzének a felhasználása, a szigorú számadás éppen nem a változások megállításából következik, mint ahogy harminc éve ezt szerették volna elérni, hanem éppen azokból a változásokból, amelyeket az elmúlt 12 év hozott. Következésképpen, amikor valaki petíciót intéz a múlt megőrzéséhez, az őrzőkhöz, akkor nemcsak arról beszél, hogy szeretné megemelni vagy az államadósságot, vagy az adókat, hanem arról szól, hogy szeretné megismételni a harminc évvel ezelőtti évfordulót, amire tekintettel 1989-ben egy koporsó mellett arról szavalt, hogy itt van eltemetve a mi jövőnk is.

(13.30)

Ezt szeretné megismételni, hogy a változások őreiként megpróbálja megállítani azt, ami megállíthatatlan, hogy az Európai Unió polgáraiként, az Európai Unió kormányaiként a jövőben jobb hatékonysággal működjenek a szolgáltatók, az egészségügyi szolgáltatók, hogy biztonságosabban lehessen tőkét behozni az országba, ahol a megtakarítás képessége éppen a megelőző ötven év miatt alacsonyabb, ahol az energiaszegénységünk és -ráutaltságunk okán helyesen kell azért fáradoznunk, hogy minél inkább az alacsonyabb beruházó képességű, az alacsonyabb jövedelmű rétegeknek is biztosíthassuk az energiaellátás biztonságát. De a biztonság nem elegendő és nem abból áll, hogy megállítjuk a változásokat, éppen ellenkezőleg, hogy nemzeti konszenzussal segítjük felgyorsulni azt.

Nem véletlen, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke adóemelésről beszél, mert ez azt jelenti, hogy az adófizetők pénzét a változások felgyorsításával a legóvatosabban használjuk föl, az adóemelések megállításának a politikáját valljuk és az adófizetők pártján állunk. A kormány legalábbis az adófizetők pártján áll akkor, amikor a versenyképességet mozdítja elő, amikor a költségvetési hiányt csökkenti, aminek persze csak szerény, de első elismerése az a lépés, amire a Nemzeti Bank monetáris tanácsa jutott. Azt gondolom, ez is jelzi, hogy az az irány a helyes, ha a változásokat gyorsítjuk föl, és modern köztársaságot építünk adóemelések követelése, petíciógyártás és a múlt őrzése helyett.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)