Készült: 2024.09.26.02:46:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

309. ülésnap (2013.10.08.), 106. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:15


Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ígérem, nagyon röviden fogok szólni. Az 1. pontban foglalt, Gyüre képviselőtársam által benyújtott módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni. Itt arról van szó - bár lehet, hogy dogmatikai vitának tűnhet -, hogy milyen eltérést engedünk a szomszédjogok esetében, és hogy ki az, akinek, akár az adott feleknek, magánszemélyeknek a megállapodása megengedhető-e, helyettesítendő a polgári jog vagy a Ptk. szabályait. Szintén az alkotmányügyi bizottságban egy rövid vita alakult ki erről.

Jelen pillanatban szeretnénk megalkotni egy nagyon rövid, szomszédjogi szabályokat összefoglaló törvényt, amelyik, ha jól emlékszem, kilenc vagy tíz szakaszból áll, és azok sem túl hosszúak. Elmondtuk, hogy ezt alapvetően be kellett volna emelni a Ptk.-ba, lévén ha már egy gigakódexet alkotunk, akkor ez a kilenc-tíz szakasz igazán elfért volna. Javarészben egyébként a mostani hatályos állapotában is benne foglaltatik. Viszont ha az Országgyűlés alkot egy törvényt, ami olyan szempontból mégiscsak jó, hogy súlyos hiányosságokkal küzdene a polgári törvénykönyv, ha így lépne hatályba, tehát bár dogmatikailag nem a legjobb, hogy külön törvényként fogadjuk el, de ha már a Ptk.-ból kimaradt, akkor indokolt ezeket szabályozni; viszont az 1. §-ban úgy fogalmaz a szomszédjogokról szóló törvény, hogy az ingatlanok használatának e törvényben nem szabályozott kérdéseire a polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. Tehát a polgári törvénykönyvet önmagában egyfajta háttérjogszabályként jelöli meg. Ez fordítva talán logikusabb lenne, ahogy azt a kormányzat egyébként el is tervezte, hogy a polgári törvénykönyv legyen a kódex, és minden más jogszabály azt kiegészíti. Itt ennek a felcserélését látjuk. Ez annál is inkább érdekes, mert az alkotmányügyi bizottság ülésén pont az hangzott el, hogy egy másik törvénnyel egy alapkódex szabályait felülírni, pontosabban nem is felülírni, hanem annak az alkalmazhatóságát meghatározni nem túl elegáns, márpedig itt pont ez történik.

Mi azt szeretnénk - bár adott esetben még kapcsolódó módosítókat is lehetne benyújtani, ha bármiféle csiszolásra lenne szükség -, hogy alapvetően a felek megegyezése legyen az a zsinórmérték, amihez tartania kell magát akár egy bíróságnak is, tehát ha a szomszédok vagy a közös tulajdoni illetőséggel bíró tulajdonostársak között megszületik egy egyezség, akkor ez törvényerővel bírjon a kettejük viszonyában, ami a bírósági érvényesíthetőséget illeti, tehát ha ők megállapodnak valamilyen formában, akkor azt minden esetben tartsuk tiszteletben. A másik fele viszont a helyi szabályok megléte, akár az önkormányzati rendeletekben bizonyos helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás, ami a szubszidiaritás elvét is megfelelően érvényre juttatná. Persze, lehet azon vitatkozni, hogy a Gyüre képviselőtársammal benyújtott módosító javaslatunk alkalmas-e erre vagy mennyiben tisztázza jobban az életviszonyokat.

Tény, hogy az lett a legjobb, ahogy elmondtam, ha ezt a polgári törvénykönyvben helyezzük el, és tiszta szabályokat teremtünk, de szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy itt azért a szomszédjogok területén még lehetnek alkalmazásbeli gondok, ha ez így ebben a formában marad. De hát természetesen ezt már csak a jövőben tudjuk törvénymódosítással kezdeményezni, ha ezt a módosító javaslatot esetleg nem támogatnák. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai