Felszólalás adatai

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ennek az alkotmánymódosítási javaslatnak és a hozzá benyújtott módosító indítványoknak tulajdonképpen egyetlenegy kulcskérdése van, nevezetesen az, hogy lesz-e úgynevezett megelőző védelmi helyzet, illetve hogy a kormány milyen jogosítványokat kap. Mert az a kérdés, hogy a határőrség hova tartozzon, milyen feladatokat lásson el, megbeszélés tárgya lehet, és úgy gondolom, hogy ezekben a kérdésekben - mindazokhoz a módosító javaslatokhoz kapcsolódom most, amelyek ebben az úgynevezett ajánlásban szerepelnek - természetesen meg tudnánk állapodni.

Azt hiszem, és meggyőződéssel mondom, hogy a kormányzat, benne természetesen azok a politikusok, akik ezt a kérdést kezelik, megfelelő kompromisszumkészséget mutattak, legalábbis a mi oldalunkról. Miben látszik ez? Abban, hogy néhány alkotmánymódosításhoz benyújtott módosító javaslatot - mint ahogy arra Nyitray képviselőtársam is utalt - a kormány mint benyújtó szerv támogatott, ezek a kérdések, illetve javaslatok a honvédelmi bizottság ülésén is megkapták a többségi támogatottságot. Ez egyfajta kompromisszum.

A másik: sajnálom, hogy nincs itt Salamon képviselőtársunk, aki az általános vitában az egyik hozzászólásában kifejtette, hogy a kétharmadost kellene megszüntetni a sorkatonai szolgálat visszaállításánál. Láss csodát, van egy olyan módosító javaslat a kormánykoalíció részéről – pontosabban: én nyújtottam be -, amely a kétharmadot átváltja parlamenti felessé. És ha szabad azt mondani, van még mód és lehetőség arra, hogy ha megegyezés körvonalazódna ki - bár azt kell mondanom, és erre még visszatérek, hogy ez sajnos nem így van -, akkor azt is el tudom képzelni, hogy kapcsolódó módosító indítvánnyal benyújtsak egy olyan javaslatot, amely értelmében az úgynevezett megelőző védelmi helyzet elrendelése után, tehát amikor indokolt, a kormány saját hatáskörében visszaállíthassa a sorkatonai szolgálatot.

Csakhogy mi egy dologhoz rendkívüli módon ragaszkodunk, ami önöknek egyáltalán nem tetszik, és azt is tudom, hogy miért. Önök ahhoz ragaszkodnak, hogy semmiféle “helyzetö ne kelljen ahhoz, hogy a sorkatonai szolgálatot önök, amikor kormányzati pozícióba jutnak, vissza tudják állítani. Hiába néznek össze, ez szó szerint is így van, meg lehet így is értelmezni a helyzetet. Én azt mondtam, hogy semmiféle ilyen helyzet nem szükséges, ugyanis Simicskó úr kifogásolta, hogy a rendkívüli helyzetet átkereszteltük megelőző védelmi helyzetté. Ezt azért tettük, hogy segítséget nyújtsunk önöknek abban, nehogy véletlenül összekeverjék a rendkívüli helyzetet a rendkívüli állapottal, vagyis amikor ez a módosítás megszületett még a négypárti tárgyalások végeztével, akkor ennek kizárólag csak az volt az oka, hogy jobban lehessen követni az alkotmányban ezeket az állapotokat, vagyis szavakban is megkülönböztessük őket, mert nagyon lényeges eltérés van a rendkívüli helyzet - most azt mondjuk, hogy megelőző védelmi helyzet - és a rendkívüli állapot között.

Ha éreznénk az ellenzék részéről a szavakon kívül valamilyen kompromisszumkészséget, akkor erről az oldalról el tudnánk képzelni még egy lépést. Miért gondoljuk ezt? Azért, mert meggyőződésünk, hogy jogállami keretek között úgy kell megoldanunk a sorkatonai szolgálat megszüntetését, hogy ez az állampolgárokban egyfajta biztonságérzetet alakítson ki. Ugyanis ha azt a konstrukciót fogadjuk el, amit önök javasolnak, hogy a kormány bármikor visszaállíthassa a sorkatonai szolgálatot, akkor az a családok, a társadalom különböző rétegei, a társadalom különböző tagjai körében egyfajta bizonytalanságot eredményezhet, mert nem tudják, mikor fog eljutni valamelyik kormány addig a gondolatig, hogy visszaállítja a honvédséget, akár - mondjuk - a nemzetőrség kialakítása érdekében.

Amióta 2002-ben megtörtént a kormányváltás, a nemzetőrség kísért minket, abban az értelemben, hogy meglehetősen komoly vita után a parlament az érvényben lévő határozatot hatályon kívül helyezte, és a plenáris ülésen legalább öt vagy hat alkalommal hallottam már azt a kezdeményezést, amit a Fidesz nevében Simicskó úr felvetett, hogy a nemzetőrséget mindenáron szeretnék valamilyen módon megalakítani.

(23.00)

Én tehát azt gondolom, hogy ha meg tudnánk állapodni abban, hogy egy indokolt állapot - az ország biztonságának kockázatára vonatkozó állapotra gondolok, és most nem szavakat akarok találni - alakul ki, amit a parlament kétharmaddal, nem minősített, hanem a jelen lévő határozatképes képviselők kétharmadának, már úgy értve, hogy amikor a Ház határozatképes, akkor ahhoz a fele parlamenti képviselőnek plusz egy főnek kell jelen lenni, annak a kétharmadával ez az úgynevezett megelőző védelmi helyzet bevezethető, és annak valamelyik szakaszában, amikor a kormány úgy találja, akkor benyújtja a parlament elé, felessel; ez bent van egy módosító indítványban.

Ha önök azt mondják, hogy lépjünk eggyel tovább, nem tartom kizártnak, el tudom képzelni, hogy a megelőző védelmi helyzet bevezetését követően, aminél, még egyszer hangsúlyoznám, a kétharmadossághoz ragaszkodunk, ezt követően kormányzati hatáskörbe is lehetne utalni. Nyilván erről még tárgyalásokat kéne folytatni a konstrukció pontos módját illetően a sorkatonai szolgálat visszaállítására. Ebben mi nem kívánunk engedni, mint ahogy önök sem kívánnak engedni abban, hogy legyen-e alkotmányban nevesítve ez a bizonyos megelőző védelmi helyzet. Önök nem akarják ehhez a megfelelő, szükséges hozzájárulásukat megadni.

Én tehát azt gondolom, hogy ha ebben a kérdésben nem tudunk megegyezni, akkor az elmúlt hosszú hónapok négypárti egyeztetései, pontosabban tizenegy alkalom, ahol persze volt, hogy csak szakértők voltak jelen, de volt, ahol magunk, politikusok is ott voltunk, és vitáztunk ezekről a kérdésekről, illetve az a vitasorozat, ami a honvédelmi bizottság ülésein többször is hosszú ideig tartott, illetve itt, a plenáris ülésen is elhangzott, az értelmét veszíti.

Nemcsak az alkotmánymódosítás veszíti egyébként értelmét, hanem az esetben, ha az alkotmány módosítását nem tudjuk közös elhatározással, minősített kétharmaddal elfogadni, akkor hasonlóképpen az úgynevezett új honvédelmi törvény is okafogyottá válik, hiszen az abban tervezett módosítások azt feltételezik, hogy azt megelőzően van egy olyan zárószavazás, ami kialakít egy bizonyos helyzetet.

Azzal szeretném befejezni, az önök részéről elhangzott, hogy a kétharmados bevezetése egy ilyen megelőző védelmi helyzetnek, ez bonyolult, nehézkes, egyebek, tehát voltak ilyen bírálatok. Ez csupán megfelelő módszer kérdése, avagy még esetleg, ha szükséges, alkotmánymódosításé is - és ez is megoldható kapcsolódó módosító indítvánnyal -, hogy például a Ház intézkedjen arról, hogy ilyen kérdésről a Ház ülését soron kívül hívják össze, és egy napon belül a határozat megszülessen. Ez megint csak akarat kérdése, hogy hogyan fogalmazzuk meg az alkotmányban, vagy a Házszabályban is meg lehet ezt tenni természetesen.

Vagyis én úgy gondolom, hogy minden olyan, amit önök felvetnek, hogy problémát jelent, ez csak akarat kérdése, meg kéne tudnunk állapodni.

Köszönöm a figyelmet.