Készült: 2024.09.22.03:37:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

177. ülésnap (2012.04.03.), 142. felszólalás
Felszólaló Dr. Schiffer András (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:08


Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Elnézést az előbbi túllépésért, én folytatnám azzal a felfogásbeli különbséggel, amely a Fidesz és az LMP között húzódik itt a törvényes bíróhoz való jogot illetően. Mátrai képviselő asszony, az nem ellenérv, hogy ez a törvényjavaslat bíróságok és bíróságok között terelget ügyeket és nem pedig konkrét személyt a konkrét eljáró bírótól von el. Egyrészt adott esetben amikor folyamatban levő ügyekről van szó, mint ahogy legutóbb is folyamatban lévő ügyekről volt szó, akkor bizony az történt, tehát nem a vádemelésnél vagy a keresetindításnál, a perbe bocsátkozás előtt helyeztek át ügyeket, hogy konkrét bírótól vontak el, vont el Handó Tünde vagy Polt Péter személyeket. A helyzet az, hogy a törvényes bíróhoz való jog nem pusztán annyit jelent, hogy nekem egy konkrét személyhez van jogom egy adott ügyben. Ez egy félreértés. Ha így fogjuk fel, akkor valóban ez nem lenne a törvényes bíróhoz való jog sérelme.

A törvényes bíróhoz való jog azt jelenti, hogy ha és amennyiben jogállamról beszélünk, hogy ha indítok egy pert vagy indítanak ellenem egy pert vagy indul egy büntetőeljárás, egy közigazgatási eljárás, amelyben fél vagyok, akkor kizárólag a semleges elveken nyugvó eljárásjogi szabályok alapján dől el az, hogy mely tanács, mely bíró bírálja el az ügyemet. Ott van a nagy választóvonal, hogy jelenleg vagy eddig vagy az önök barkácsolását megelőzően Magyarországon az elmúlt évtizedekben, ha valakinek akár polgári, akár büntetőügye keletkezett, akkor pusztán az eljárási törvények alapján, illetve a bíróságok belső és szintén objektív mércéken alapuló belső szabályzata alapján dőlt el az semleges módon, hogy mely bíróság és azon belül mely tanács tárgyalja az ügyét.

Most önök ezt az objektív garanciarendszert bontják vagy bontották meg már másfél évvel ezelőtt. Mert bejön egy ügygazdaságossági szempont, ahol van egy parttalan mérlegelési jogköre a főbírónak, a bírói hivatal elnökének, illetve a főügyésznek. Semmiféle jogorvoslat nincsen, és ez a mérlegelési jogkör nincsen lehorgonyozva objektív mércékhez, tehát például ahhoz, hogy egy adott bíróságon az ügyhátralék egy bíróra vetítve egy adott ügyszakban ennyi vagy annyi. Innentől kezdve én ma Magyarországon ha bármilyen bírósági ügyem keletkezik, nem tudom előre jósolni azt, hogy mely bíróság tárgyalja az ügyemet, és innentől kezdve nem lehetek biztos abban, hogy amíg az ügyem kiosztásra kerül egy konkrét tanácshoz, azt kizárólag objektív, normatív szempontok határozzák meg.

Egyrészt hangsúlyozom még egyszer, hogy én elvből nem értek egyet azzal, hogy ügygazdaságossági szempontok alapján korlátozzunk törvényes bíróhoz való jogot és terelgessünk ügyeket. Én azzal értek egyet, amire imént Lamperth képviselő asszony utalt, hogy ha a bíróságok leterheltek, hogy ha úgy látja az Országgyűlés, hogy lassúak az ügyek Magyarországon, akkor többletkapacitást kell biztosítani a bíróságoknak, nemcsak személyzeti, hanem tárgybeli kapacitást. De mondok még egyet, Mátrai képviselő asszony. Ma a polgári vagy a gazdasági ügyek tipikusan még csak nem is az egyes bírák lassúsága miatt lassúak, hanem azért, mert hosszú évek óta Magyarországon az igazságügyi szakértői rendszerrel komoly problémák vannak. Hat-nyolc-tízéves ügyek. Csak most éppen önök vannak kormányon és nem a szocialisták, ezért címzem önnek vagy Répássy államtitkár úrnak. Tehát például ha a polgári gazdasági ügyek gyorsítását kívánja a kormány vagy az Országgyűlés, akkor célszerűbb egyébként az igazságügyi szakértői szervezetrendszernek nekimenni és abban rendet csinálni, mert ma tipikusan azért húzódnak 6-8-10 évig polgári ügyek, mert nem lehet kellő vagy ahogy ön fogalmazott, ésszerű időben megfelelő szakértőt találni egy szakkérdés elbírálásához. Hangsúlyozom még egyszer, az ügygazdaságossági szempontok nem elégségesek ahhoz, hogy bele lehessen nyúlni egy olyan objektív garanciarendszerbe, amely a garanciája annak, hogy senkiben ne merüljön fel kétely, hogy az ügye kizárólag a jognak alávetve kerül elbírálásra. Ott keletkezik a probléma, hogy ha belenyúlnak ebbe a rendszerbe, - és oké, én nem vitatom, - akár teljesen jó szándékú, racionális megfontolások alapján, de keletkezik egy szubjektív döntési lehetőség, sem jogorvoslat nincsen, sem számszerűsíthető objektív mércékhez nincsen kötve. Hogy Polt Péter, illetve Handó Tünde mikor terelgethet egy ügyet egyik bíróságról a másik bíróságra, onnantól kezdve nem kell csodálkozni azon, hogy ki-ki elkezd fideszes bíróságokról és politikai befolyásról beszélni. Itt nem arról van szó, Mátrai képviselő asszony, hogy önben, Répássy államtitkár úrban, Handó Tündében vagy bárki másban megbízik-e valaki vagy sem. Ez teljesen érdektelen. Arról van szó, hogy ma Magyarországon olyan szabályok vannak-e, amelyek kizárják azt, hogy rendszerszerűen politikai befolyás, gazdasági befolyás érvényesüljön az ügyek leosztásánál, vagy pedig felszámoljuk azt a garanciarendszert, amely biztosítja azt, hogy ilyen sanda gondolat senkiben meg ne forduljon. Az a helyzet, képviselő asszony, államtitkár úr, hogy önök ezt a garanciarendszert felszámolták, beszántották, innentől kezdve akár jogosak az előítéletek, akár jogtalanok, nem lehet azon csodálkozni, hogy ha akár ellenzéki képviselők, akár mások mindenféle politikai befolyást vizionálnak ma az igazságszolgáltatásban.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  142  Következő    Ülésnap adatai