Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 24. pont csoda folytán támogatásra került, ez egy többes számnak az egyes számra való módosítása, úgyhogy erről nem kívánok beszélni.

A 25. és a 26. számú pont következik. A 25-ösben “a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter együttesen állapítja megö helyett én a módosító indítványomban az Országgyűlést tartanám célszerűnek erre a feladatra, míg Balsay képviselőtársam pedig a kormányt. Tehát mindenféleképpen az látszik, hogy nem két miniszter, nem két minisztérium feladata, hanem ez ennél sokkal több, ahogy itt beszéltünk már vidékfejlesztésről, térségfejlesztésről és még sorolhatnám, tehát az önkormányzatokat érinti, ilyen alapon a Belügyminisztérium is nyugodtan részt vehet ebben. Tehát én azt gondolom, hogy az árvízi tározók területével érintett földrészletek jegyzékének a megállapítása az nem két minisztériumnak a feladata, ezt ketten is így gondoljuk, úgyhogy ezért tartanánk szerencsésnek ezt a módosítást.

A 29-esről megint csak nem kell beszélni, mert tévedés folytán valószínűleg megint támogatásra kerül - tudom, hogy nem tévedés, de minimális módosítás, és nem tartalmi.

A következő módosító indítvány viszont egy nagyon érdekes módosító indítvány, ez a 33-as, ami valamennyire összefügg a 35-össel. Nos, igen tisztelt államtitkár úr, amikor azt mondjuk, hogy a kémiai talajjavítást meg kéne tiltani ezeken a területeken, akkor azt hiszem, hogy ez egy alapvető tévedés. Tudniillik az, hogy öntözési és meliorációs célú beruházásokat nem folytatunk, ez teljesen érthető, hiszen ha elöntjük, elárasztjuk egy-két évig, akkor ezek a beruházások tönkremennek. Tehát a kémiai talajjavítás azért van, hogy ott a termelés sikeresebb legyen, ha úgy tetszik, az ártéri termelés sikeresebb legyen, ezért én azt gondolom, hogy a kémiai talajjavítást innen ki kell venni.

Borkó képviselő úr azt mondja, hogy kivéve a meszezést. Nos, a meszezésen kívül, és ha megnéznek egy olyan térképet, ami mondjuk, régebben készült, mert ma már nem divat ilyen térképet csinálni, hogy milyen talajok találhatók a Tiszának azon a részén, ahova egyébként a tározókat szeretnénk tenni, akkor abból azt látjuk, hogy szikesek, jellemzően különböző szikesek találhatók, mivel a szikeseknek a kialakulása a nátriumsó jelenlétének köszönhető, ami nem tud kilúgozódni - de nem szeretnék a szakmába ennyire mélyen belemenni. Ez nem történik meg magas talajvíz esetén, itt pedig akár belvíz, akár árvíz miatt a talajvíz magas, és nemcsak a meszezés, a digóföldterítés és még sorolhatnám, a gipsz és a többi jöhet szóba. Tehát itt csak a meszezésnek a kiemelése, amit egyébként támogatnak, ami mondjuk egy savanyú, barna erdőtalajon jellemző talajjavítási mód lehet, a szikeseknél ez nem, a Tisza környékén pedig a szikesek az uralkodóak.

Ezért tisztelettel arra kérem önöket, hogy a kémiai talajjavítás semmilyen problémát nem okoz, ha ezt innen az öntözési és meliorációs célú beruházások közül kiemeljük. Egyébként a környezetvédelmi bizottság, nagyon helyesen, ezt a módosító indítványt támogatta. Nagyon sajnálom, hogy a mezőgazdasági bizottság nem tette ugyanezt, nem tudom, hogy miért, mert hiszen ezek a szakmai érvek, azt gondolom, teljes mértékben és maximálisan megállják a helyüket. Úgyhogy tisztelettel arra kérem önöket, hogy a kémiai talajjavítást innen nyugodtan ki lehet venni, itt talajjavításról van szó, és nem kémiai anyagoknak a beviteléről a talajba.

A következő módosító indítvány... - ez itt egy elég hosszú sor, remélem, hogy megtalálom, és ebben a szakaszban bizony nagyon fontos dolgok vannak, úgyhogy valószínűleg az öt percbe bele sem férek, de akkor majd élek azzal a lehetőséggel, amit itt az ismételt felszólalás biztosít, elnök úr.

Az 52. pontban, igen tisztelt képviselőtársaim - talán az általános vitában én is kitértem erre -, nyugodt szívvel ki merem jelenteni, hogy ez a hatezer forint aranykoronánként borzasztóan alacsony összeg, nem tükrözi az itt található talajoknak az értékét. Hiszen abban az időben, amikor az aranykoronát felállították, akkor az aranykoronának az értékét nemcsak a talajnak a termőképessége határozta meg, az is nagyon fontos dolog volt, de ha ez a terület messze volt a közlekedési csomópontoktól, messze volt a vízi szállítás, a szárazföldi szállítás lehetőségeitől, az úgynevezett infrastruktúrától messze volt, akkor az aranykorona érték mindig kicsi volt, de ez nem jelenti azt, hogy a talaj termőképessége kicsi.

(22.20)

Nos, ha ezeket a talajokat azért tették alacsony aranykoronára, mert időnként elöntötte a víz, árvíz borította területek voltak, akkor emiatt nagyon alacsony aranykoronával szerepelnek, miközben jó termőképességűek.

Vagyis, ha kivonjuk ezeket a területeket a termesztésből, kisajátítjuk, ha úgy tetszik, és az egyszeri térítés alapja az aranykorona, mégpedig hatezer forinttal, akkor azt hiszem, hogy néhány aranykoronás földeknél ez néhány forintot jelent, ami mondjuk, az EU-árakhoz képest, főleg egy ártéri gazdálkodáshoz képest szemtelenül alacsony összeg. Ezért én azt mondom, hogy a helyben szokásos földvételárnak legalább a fele legyen, vagy valami más meghatározás, mint az aranykorona, mert ekkor járunk el helyesen.

A további pontjaimhoz majd a következőkben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)