Készült: 2024.09.19.00:44:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

238. ülésnap (2001.11.08.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Vitányi István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Alkotmányügyi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 2:42


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VITÁNYI ISTVÁN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága 2001. október 30-án tárgyalta meg a T/5101. számú törvényjavaslatot, amely a polgári perrendtartás módosításáról szól.

Az alkotmányügyi bizottság ülésén nem alakult ki nagy vita ebben a kérdésben, egyetlenegy hozzászólás volt az ellenzék részéről. A hozzászóló több szempontból is aggályosnak tartotta az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Álláspontjuk szerint egyrészt visszalépést jelent a törvényjavaslat az 1992 előtti időszakhoz, másrészt kifogásolták azt, hogy a javaslat kvázi jogforrássá teszi a Legfelsőbb Bíróság határozatainak gyűjteményét, ami véleményük szerint már az alkotmányosság határát súrolja, harmadrészt pedig azt is kifogásolták, hogy a megengedhetőségi eljárásban egyes bíró jár el, holott más utakon általában hármas tanács hozza a döntéseket. Azt kérdezték, hogy néz ki az, hogy egyes bíró jár el az ügyben. Továbbá azt is kifogásolták, hogy az egyes bíró határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Az alkotmányügyi bizottság ülésén részt vevő kormányképviselő a felvetett válaszokra megfelelő magyarázatot adott, és kimerítően megokolta a módosítás indokait. Én egy dolgot szeretnék a tisztelt ellenzék figyelmébe ajánlani a felvetett problémák közül, nevezetesen az csak részben igaz, hogy bírói tanácsban hozott döntést a felülvizsgálati eljárás során egyes bíró bírál el, ugyanis vannak olyan esetek, amikor jogerős határozatot nem hármas bírói tanácsban hoznak, hanem egyes bíró hoz, például a közigazgatási határozatoknál. Mint gyakorló ügyvéd mondom, mindenki tudja azt, hogy a tanácsban eljáró bíróságoknál az előadó bíró ismeri az ügyet, a másik bíró felkészül a következő ügyre, az elnök pedig vezeti a tárgyalást. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Ez nem igaz!) Tehát a másodfokú eljárásban, ahol a megengedhetőség kérdésében dönt az egyes bíró, tulajdonképpen az indoklás szerint is ő lesz az ügy előadója, tehát ő ismeri legjobban az ügyet.

Végezetül tájékoztatom önöket, hogy az alkotmányügyi bizottság 15 igen szavazattal, 13 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

 




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai