Felszólalás adatai

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, az oktatási és tudományos bizottság előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az oktatási bizottság megtárgyalta a törvénytervezetet, és a bizottság többsége szükségesnek tartja ennek mielőbbi elfogadását, azaz az oktatási törvény korrekcióját.

A törvénytervezet néhány elképzelését ellenzéki képviselőtársaink sem vitatták. A bizottság egyetértett azzal, hogy a diák-, pedagógus- és szülői jogok érvényesülése vizsgálatára létre kell hozni az oktatási jogok biztosának hivatalát. Nem volt vita abban sem, hogy a pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket módosítani kell. A bizottság egyetértett azzal is, hogy az állami költségvetés szerepe növekedjen a közoktatás finanszírozásában. Nem volt azonban mindenben ekkora egyetértés.

Voltak olyan kérdések, amelyek nagy vitát váltottak ki a bizottságban. A bizottság többségének véleménye szerint a közoktatásban mára áttekinthetetlen, kaotikus, helyenként anarchikus viszonyok alakultak ki az iskolaszerkezet, a tantárgyak és a NAT bevezetésének területén. A minisztérium felmérése alapján a NAT szerint az iskolák mintegy 50 százalékában tanítanak.

Saját tapasztalataim szerint az iskolai tantárgyfelosztásokat elsősorban a különböző tanárok érdekérvényesítési képessége határozta meg. Azaz ha a testnevelő tanár igazgató vagy igazgatóhelyettes volt, akkor nagyobb volt a testnevelés tantárgy óraszáma, abban az esetben, ha gyengébb érdekérvényesítési képességgel rendelkezett, akkor pedig csökkent a testnevelésórák száma. De ezt nemcsak a testnevelésórák esetén, hanem minden tantárgy esetén el lehet mondani.

A monitorvizsgálatok szerint a közoktatásban részt vevők tudásszintje az elmúlt években évről évre csökkent, és ez még csak a kisebbik gond. A nagyobbik gond, hogy a gyerekek tudásszintje közötti különbség pedig évről évre növekedett, amely különböző társadalmi feszültségeket jelez előre. Éppen ezért a bizottság többsége egyetért azzal, hogy felül kell vizsgálni a közoktatás tartalmi szabályozására vonatkozó rendelkezéseket, és egyetért azzal, hogy a NAT alapján kerettanterveket kell kibocsátani.

Többségi egyetértés volt abban is, hogy a hagyományos nyolc általános iskolai osztályra épülő iskolaszerkezetet stabilizálni kell. A világon többféle iskolarendszer működik: négy plusz nyolcas, hat plusz hatos, nyolc plusz négyes rendszerben. Olyan iskolarendszer azonban a világon nincs - legalábbis én nem tudok példát -, ahol ezek az iskolarendszerek egyszerre, egy időben, egymással egyensúlyban jelennek meg.

(11.40)

Ki kell térni egy gyakran hangoztatott állításra, mely szerint nem működhetnek tovább hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, ilyen elképzelések a törvényben nem szerepelnek. A törvényben például az szerepel, hogy a nyolcadik osztály elvégzése után a fenntartónak biztosítani kell, hogy a gyermekek számára legyen lehetőség négyosztályos gimnáziumban továbbtanulni. Még egyszer aláhúznám, hogy nem iskolánként kell ezt biztosítani, hanem a fenntartónak kell ezt biztosítani. Az újonnan induló hat- és nyolcosztályos gimnáziumi osztályok esetén egy megfelelő szigorú engedélyezési eljárás után lehet ezeket az osztályokat beindítani.

A tanulási szakaszokat és a követelményeket is a törvénytervezet a 4 plusz 4 plusz 4-es szerkezetre osztja fel. A bizottság ezt támogatta.

A bizottság többsége egyetértett azzal is, hogy meg kell teremteni a közoktatás értékelési, ellenőrzési rendszerét, valamint a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok törvényi hátterét. Ma a közoktatásra Magyarország mintegy 500 milliárd forintot költ. A feladat olyan ellenőrzési rendszert igényel, amely tiszteletben tartja az intézmények szakmai önállóságát. Az ellenőrzés alapja az intézmények helyi pedagógiai programja, ezáltal az intézmények szakmai önállósága nem sérül.

A bizottság többsége üdvözölte azt is, hogy a törvény erősíteni kívánja az óvodák, iskolák, kollégiumok neveléssel kapcsolatos feladatait. Ezen a területen is - meglepő módon - vita robbant ki az oktatási bizottságban.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottság több tagja elmondta, hogy különböző szakmai fórumok, egyeztetések után azt tapasztalja, hogy a törvénytervezet fogadtatása alapvetően pozitív. A pedagógusok jelentős része alapvető korrekciót tart szükségesnek az oktatási törvényben, és úgy érzi, hogy ez az alapvető korrekció helyes irányba fog megtörténni abban az esetben, ha a parlament ezt a törvényt elfogadja.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és az MDF soraiból.)