A felszólalás szövege:

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Mint ismert, az MSZP és szatellitpártjaitól nem áll távol a tisztességtelen politikai küzdelem, jelesül: a pártjaik törvénytelen eszközzel történő finanszírozása. A gyanú szerint az előzetes letartóztatásban lévő, többmilliárdos adócsalással vádolt Czeglédy Csaba, az MSZP és a DK házipénztárosa a bűncselekményekből származó pénzből finanszírozta az MSZP és a DK és egyes álfüggetlen jelöltek kampányát és egyéb párttevékenységét. A baloldali pártoknak a hatalom megszerzése érdekében az sem drága, hogy fiatalokat, nyugdíjasokat és magát a magyar államot is megrövidítsék.Tisztelt Államtitkár Úr! A közelmúltban újabb tiltott pártfinanszírozás gyanúját magában hordozó dokumentum került napvilágra. Az MSZP nemrég leköszönt elnöke, jelenlegi parlamenti képviselője, az MSZP-frakció tagja és Karácsony Gergely, a szintén pártfrakcióval rendelkező Párbeszéd társelnöke, valamint a Liberálisok megállapodást írtak alá arról, hogy választási együttműködésük fejében 60 millió forintot juttatnak a társadalmi támogatottság nélküli Bősz Anették részére.

Mivel a jelenlegi jogszabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy bármely szervezet párt részére vagyoni hozzájárulást adjon, ezért felvetődik a kérdés, már nem először, hogy az MSZP-Párbeszéd burkolt pártfinanszírozást kívánt-e megvalósítani az adófizetők által befizetett közpénzből. Jelen eset is jól mutatja, hogy a baloldali pártokat semmi más nem tartja össze, semmilyen nemes elv mentén nem gondolkodnak, az egyedüli kapocs közöttük a pénz éhsége, a hatalom mindenáron történő megszerzése.

Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy meddig próbálkozhat még a baloldal a törvények megkerülésével. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a válaszát. A Liberálisoknak nyújtott 60 millió forintos támogatás körüli botrány különösen kellemetlen a szocialisták és Karácsony Gergely számára, mert erősen felveti a gyanúját a tiltott pártfinanszírozásnak. Meggyőződésem, hogy a választók pontosan látják, hogy a baloldal továbbra is folytatja a jogszabályok megkerülésével folytatott tevékenységét, és úgy látszik, hogy ez a klán további meglepetéseket is tud tartogatni az országnak és számunkra is.Felvetődik bennem a költői kérdés, hogy vajon meddig fognak még kihullani a szocialisták által itt hagyott csontvázak a szekrényből. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném bejelenteni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hiszen az egyértelmű megfogalmazás érdekében a normavilágosság követelményének megfelelő, és a joggyakorlat egységét biztosító szövegezést vezet be. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim, az előterjesztői felszólalásból is kiderül, hogy az előttünk fekvő indítvány egy rendelkezést tartalmaz, amellyel a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 23. § (3) bekezdése pontosabbá válik. A javaslat szerint, amennyiben a bíró szolgálati jogviszonya a Bjt. 90. § g) vagy n) pontja alapján szűnik meg, mert a bíró az ott meghatározott jogviszonyt létesít vagy kinevezést kap, a megbízatása lejártát követően kérheti, hogy őt pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök ismételten nevezze ki bíróvá. A Bjt. 90. § g) és n) pontja alá több különböző megbízatás is tartozik, ezért a törvény hatályos szövege által alkalmazott „lejárta” fordulat nem biztosítja az egységes jogalkalmazást, így a „megszűnése” fordulatot alkalmazhatjuk majd helyette a jövőben.

Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a képviselőtársam már hosszasan ismertette a törvényjavaslat szükségességét, amely egyszerűbbé teszi a korábban már bíróként dolgozó szakemberek újbóli bírói kinevezését, kérem, szíveskedjenek támogatni ezt a szakmailag kellően alátámasztott előterjesztést. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jogállamban kiemelt jelentőségű a demokratikus alapokon nyugvó választás, amelyen a választásra jogosultak meggyőződésük szerint döntenek arról, hogy kik legyenek azok, akik képviselik az érdekeiket.

(19.40)

A választójog egyrészt egy politikai alapjog, amely biztosítja a hatalomban való részvétel jogát, másrészről a választójog jelenti azon jogszabályok összességét, amelyek a népképviseleti szervek létrehozásának módját határozzák meg. Tágabb értelemben azon jogszabályok gyűjteménye, amelyek meghatározzák a népképviseleti szervek tagjai megválasztásának anyagi és eljárásjogi szabályait, ezért a választójog szabályozása az egyik legkiemelkedőbb jelentőségű kérdés egy demokratikus állam életében.

Magyarországon a rendszerváltást követően kialakításra kerültek az általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás anyagi és eljárásjogi keretei. Az anyagi jogi szabályok magukba foglalják a választójogosultság szabályait, azaz hogy kik és milyen feltételek alapján vehetnek részt a népképviseleti szervek tagjainak megválasztásán. Az eljárási szabályok tartalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek a jelöltállítást, a választás lebonyolításának rendjét, a mandátumok megoszlását, a közreműködő szervek létrehozását és működését, valamint a választáshoz kapcsolódó jogorvoslatok rendjének szabályait tartalmazzák.

Magyarországon az országgyűlési képviselők választására vonatkozóan vegyes választási rendszer került kialakításra, amely magában hordozza a többségi választási rendszer, valamint az arányos választási rendszer egyes elemeit. 2010 után szükséges volt a választójogi jogszabályok felülvizsgálata, hiszen olyan problémák kerültek felszínre, amelyek veszélyeztették a választási rendszer jogszerűségét. Gondolhatunk itt akár a választópolgárok eltérő száma miatt kialakult választókerületek aránytalanságaira, vagy az ajánlószelvények következtében kialakuló visszaélések veszélyeire. Nem volt vita a pártok között az sem, hogy az ország méretéhez képest túl nagy számmal működött az Országgyűlés.

Ezekre és még sok más jelentős problémára nyújtott megoldást az Alaptörvény, a 2011-ben elfogadott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, valamint a 2013-ban megszavazott, választási eljárásról szóló törvény.

A parlament létszáma az új rendelkezések következtében 368 (sic!) képviselő helyett 199-re csökkent, amelyből 106 képviselő egyéni mandátum útján, 93 képviselő pedig országos listáról került a törvényhozásba. A visszaélésekre okot adó kopogtatócédulák rendszere is megszűnt, helyette az ajánlóíveken gyűjthetik a jelöltséghez szükséges támogatói aláírásokat. Alapvető fontosságú, hogy az új szabályozás orvosolta a súlyos eltéréseket a választókerületek között, és végre arányosan kerültek kialakításra a körzetek. (Folyamatos zaj az ellenzéki padsorokban.)

A nemzeti összetartozás szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a határon túli magyarság lehetőséget kapott arra, hogy részt vegyen az anyaországi választásokban. Szeretném hangsúlyozni azt a fontos előrelépést is, hogy a 2014. évi választásoktól kezdve már lehetősége van a nemzetiségi névjegyzékbe felvett választópolgároknak arra, hogy nemzetiségi listára leadhassák voksukat, ennek köszönhetően a német nemzetiség képviselője jelenleg az Országgyűlés tagja lehet, így a törvényhozás szintjén képviselheti a német nemzetiség érdekeit.

Tisztelt Országgyűlés! Több mint négy esztendő után eljött az ideje a választási eljárási törvény felülvizsgálatának és a konzekvenciák levonását követően a szükséges módosítások elvégzésének. Az előttünk fekvő törvényjavaslat éppen ennek az elvárásnak tesz eleget. A javaslatokat megfigyelve észrevehető, hogy több esetben a Nemzeti Választási Bizottság javaslatai, iránymutatásai kerülnek átültetésre, tehát megállapítható, hogy nem egy öncélú törvénymódosításról van szó, hanem szakmai alapokon nyugvó, a jogalkalmazói jelzéseket is figyelembe vevő szakmai koncepcióról.

Egy jogszabály kivételével a változtatások a választási eljárásról szóló törvényt érintik. A kivételt jelentő, módosítandó másik törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény. A jogszabály módosításának célja, hogy amennyiben egy párt a kampánytámogatással összefüggésben visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti és az tőle nem hajtható be, a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért. Ez a javaslat a kampányfinanszírozás jóhiszemű és tisztességes felhasználását és elszámolását kívánja szolgálni.

A választással kapcsolatos törvények megalkotásának egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a választói akarat minél teljesebb módon kerülhessen kifejezésre. Ennek jelentős mértékben gátat szabott a 2018. évi országgyűlési választással kapcsolatban, hogy a válaszborítékokkal összefüggésben több ezer határon túli szavazat érvénytelenítésre került. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a jövőbeni téves jogértelmezés kizárására irányul, akként, hogy pontosítja a nem hivatalos, illetve a felnyitást követően visszazárt válaszborítékok érvényessége tekintetében a törvényi szabályozást.

Április 8-án este csak jelentős késedelemmel értesülhettünk a választások részeredményeiről, illetve egyes, gyorsan feldolgozásra került végeredményekről. Ennek oka az volt, hogy az átjelentkezésekkel szavazó állampolgárokat választókerületenként egyetlen szavazókör várta, valamint ezen szavazókörök elégtelen számú szavazatszámlálóval működtek, így még 19 óra után is voltak szavazóhelyiségek, ahol tömött sorokban várakoztak a választópolgárok.

A kormánypártok oldaláról több próbálkozás is volt az anomália megszüntetésére, de az ellenzéki pártok minden esetben valamilyen el nem fogadható pluszfeltételhez kötötték a megoldás törvénybe foglalását. Eljött az idő tehát arra, hogy ebben a kérdésben is megnyugtató megoldás szülessen. A javaslat szerint a szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja. Megítélésünk szerint ez a változtatás alkalmas lesz arra, hogy a jövőben elkerülhető legyen a hosszú várakozás a szavazóhelyiségek előtt.

Közvetlenül kapcsolódik az előbb elhangzott javaslathoz az a módosítási szándék, miszerint a névjegyzék lezárása ne a választásokat megelőző második napon, hanem az azt megelőző negyedik napon történjen. Ezt a változtatást azért lenne fontos elfogadni, kapcsolódva a korábbi ponthoz, mert a helyi választási iroda vezetője ennek segítségével időben látja az átjelentkezők végleges számát, és így fel tudja mérni a választást megelőző napokban, hogy hány további szavazatszámlálóra lesz szükség az adott szavazókörben.

A Nemzeti Választási Bizottság a parlamenti választáskor jelentős leterheltséggel működött, mert a területi választási bizottságok nem vesznek részt az országgyűlési képviselők választási eljárásában. A hatályos szabályozás szerint az egyéni jelölt nyilvántartásba vétele és az ajánlóívek határidőben való visszaszolgáltatása miatt bírságot kiszabó nagyszámú döntéssel szemben közvetlenül az NVB-hez lehetett jogorvoslattal fordulni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt a leterheltséget kívánja csökkenteni azzal, hogy az országgyűlési választási eljárásban a fent említett feladatot a területi választási bizottság hatáskörébe utalja, elsődleges jogorvoslati fórumként.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakból megállapítható, hogy egy szükséges és szakmai alapokon nyugvó javaslat került kidolgozásra, amelybe több helyen beemelésre kerültek a jogalkalmazó által megfogalmazott észrevételek, iránymutatások. Kérem önöket, hogy a választás tisztaságának, a jogalkalmazói munka előremozdításának, valamint a választópolgárok egyszerűbb joggyakorlása érdekében szíveskedjenek támogatni a javaslatot. Köszönöm a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. július 16-án tartott ülésén a házszabály 62. §-a alapján, vagyis a kivételes eljárásra vonatkozó szabályokra tekintettel megtárgyalta a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló T/856. számú törvényjavaslatot. Az összegző jelentést a bizottság 23 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat két fontos kérdés mentén módosítja a büntető törvénykönyvet. Mindannyiunkban élnek még a fájdalmas híradások emlékei, amelyek a 17 halálos áldozattal járó veronai buszbalesetről szóltak. Mindenkit az a kérdés foglalkoztatott, hogy hogyan történhetett meg ez a tragédia. A közelmúltban nyilvánosságra került az a jelentés, amely szerint a szerencsétlenség fő oka a buszon végzett engedély nélküli, szakszerűtlen átalakítás volt. Erre való tekintettel is kötelességünk gondoskodni arról, hogy a legszigorúbb eszközökkel lépjünk fel azokkal szemben, akik mások életét, testi épségét kockáztatják a műszaki előírások és engedélyek megkerülésével. Úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő módosítás hatásos eszköze lehet a prevenciónak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosítás második fontos eleme az Alaptörvényben biztosított magánélet védelmét szolgálja. A hivatalos személyeket, így például a bírákat vagy a központi hivatalban, rendvédelmi szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél közhatalmi feladatot ellátó vagy szolgálatot teljesítő személyeket, de mondhatnám az országgyűlési képviselőket is, megilleti az a védelem, hogy hivatali feladatuk elvégzésén kívüli, azzal össze nem függő tevékenységük során megmaradjon egy minimális privát szféra a részükre, mely biztosítja, hogy nyugodt, zaklatásmentes családi életet tudjanak élni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy az elhangzottakra tekintettel is támogassák az előttünk fekvő javaslatot.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. július 16-án tartott ülésén a házszabály 62. §-a alapján, vagyis a kivételes eljárásra vonatkozó szabályokra tekintettel megtárgyalta a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések meg-valósításáról, továbbá egyes törvényeknek a magyarországi filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú európai bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló T/857. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság 22 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Az elfogadott módosító javaslat kizárólag jogtechnikai és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja a Budapesten és az agglomerációban megvalósuló állami beruházások hatékonyabb, koordináltabb előkészítésének biztosítása. A jelenlegi kormányzati ciklus újdonsága a fővárost érintő beruházások, fejlesztések terén a kormányzati szándék összehangolása, beruházási periódusok kialakítása, a beruházások egységes rendszerbe foglalása. Az előttünk fekvő javaslat ezeknek a céloknak a megvalósulását szolgálja, ez minden budapesti és agglomerációban élő lakos érdeke, sőt minden magyar emberé, hiszen a nemzet fővárosa fejlesztésének elősegítését szolgálja. A javaslat által érintett másik terület módosítása azért szükséges, mert az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország filmszakmai támogatási programja esetében a közvetett támogatások mértékének 25 százalékról 30 százalékra történő növelését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, hogy a javaslat által meghatározott össztársadalmi célok elérése érdekében szíveskedjenek támogatni a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Parlament újabb koncepciós eljárás keretében kívánja Magyarországot a vádlottak padjára ültetni. A 2013-ban elkészült, a magyar baloldali EP-képviselők által is támogatott Tavares-jelentés sem szólt másról, mint a bankárok és a multinacionális cégek által támogatott pártok és képviselőik bosszújáról, amelyet a rezsicsökkentést és a bankok megadóztatása váltott ki. A jelentésben írt vádakról kiderült, hogy teljesen alaptalanok voltak, és kizárólag politikai és gazdasági haszonszerzést céloztak.Most, öt év után ismét a szélsőségesen liberális zöldpárt soraiból került ki a Magyarországról jelentést készítő képviselő. Természetesen ebben az esetben is a jogállamiság miatti aggódás köntösébe bújtatott bosszúhadjáratról van szó. A dokumentum kizárólag azzal a szándékkal íródott, hogy megtörje Magyarország önálló, szuverén bevándorláspolitikáját. A jelentésben szereplő kérdések jelentős részét Magyarország már a különböző nemzetközi szervezetek előtt korábban megvédte, és azok a kölcsönös együttműködés alapján lezárásra kerültek.

A dokumentum továbbá olyan területeket vizsgál, amelyek nem tartoznak az Európai Unió hatáskörébe, tehát nem is képezhetnék a vizsgálat tárgyát. Ezzel Sargentini képviselő asszony durván megsérti a tagállami szuverenitás alapértékét. Nem elég, hogy a jelentés már korábban lezárt, valamint uniós hatáskört nem érintő kérdésekkel foglalkozik, de ezeket jelentős ténybeli tévedések kíséretében teszi meg. Hamisan állítja, hogy Magyarországon veszélyben vannak a civil szervezetek, hogy az új szabályozás aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent az egyesülési szabadságba, a szólásszabadságba és a megkülönböztetés tilalmába ütközik. Továbbá hamisan állítja, hogy jelentős mértékben csökkent az Alkotmánybíróság jogköre.

Az előbbiekből mindenki számára világosan kitűnik, hogy a cél kizárólag Magyarország és a magyar emberek akaratának megtörése a bevándorlás elősegítése érdekében. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy milyen módon védheti meg a kormány a magyar emberek akaratát a tisztességtelen eljárással elérni kívánt céllal szemben. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(18.10)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Állam-titkár Úr! A válaszát elfogadom. Jól kivehető, hogy a Sargentini-jelentésben elhangzott negatív észleléssel szemben az új rendelkezések kizárólagos célja a szervezetek átláthatóságának biztosítása, amelyhez hasonló modellek több tagállamban is jelen vannak, sőt maga az Unió is működtet átláthatósági nyilvántartást. A jelentéssel ellentétben az Alkotmánybíróság új hatásköröket kapott a jogszabályi tervezetek előzetes, ex ante ellenőrzésének megkezdéséhez és a későbbi, utólagos törvényességi ellenőrzéshez való jogosultság megerősítéséhez, mindez a német modellhez hasonlóan. A Velencei Bizottság véleményeiben a reform számos pozitív elemét azonosította, mint például a költségvetési garanciákról szóló rendelkezéseket. Felelős képviselőként kérem államtitkár urat és a magyar kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést, hogy a Sargentini-jelentés többé ne tartalmazzon káros hatást Magyarországra.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyatékos emberek a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Ők a társadalom egyenrangú tagjai, hátrányaik enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása mindannyiunk közös felelőssége és kötelezettsége mind Magyarországon, mind az Európai Unióban.Az előttük fekvő törvényjavaslat célja, hogy honfitársaink fogyatékosságból eredő hátrányai a pontosított és kibővített szabályozásnak köszönhetően enyhítésre kerüljenek. A módosításokat tartalmazó tervezet forrása a 2013-ban elfogadott, a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésnek megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződés.

A szerződést az Európai Unió maga is aláírta 2014. április 30-án, a kihirdetésre viszont csak 2017-ben került sor amiatt, hogy az Európai Unió egyes intézményei nem jutottak egyetértésre abban, hogy a ratifikáció kizárólagos uniós vagy osztott hatáskörbe tartozik. A gordiuszi csomót az Európai Bíróság 2017-es ítélete oldotta fel, amely kimondta, hogy a marrákesi szerződés megkötése az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, azt jóvá kell hagyni.

A ratifikáció során a tárgyban irányelvet és rendeletet bocsátott ki az Unió. Az irányelv célja, hogy a művek és más tartalmak elérhetőségét előremozdítsa és a nemzeti jogszabályokat harmonizálja. Ezt úgy teszi, hogy lebontja az engedélyezés korlátait azokra az esetekre, amikor a kedvezményezett személy vagy annak érdekében eljáró szerv, szervezet használja fel a művet.

A rendelet célja, hogy az Európai Unió területén előállított, hozzáférhető formátumú példány egyéb, az Unión kívüli szerződő állam területére történő exportja vagy onnan történő importja a nemzeti szabályozással azonos módon megtörténhessen.

Magyarország az irányelv elfogadását megelőzően is élen állt a fogyatékos személyek részére történő szabad felhasználás területén, sőt a magyar szabályozás minden fogyatékossággal rendelkező személy vonatkozásában lehetőséget biztosított az engedély mellőzésével történő felhasználásra.

A jogharmonizáció érdekében az engedély nélküli felhasználás szabályait pontosítani kell, amelyet az előttünk fekvő javaslat meg is tesz. A tervezet kibővíti a tárgyi kört, és abba bevonja az adatbázisokat is mint a feltételek megfelelése esetén szabadon használható tárgyat. A Magyarországon letelepedett, jogosított szervezetek az új rendelkezések szerint mind a hazai kedvezményezett személyek javára, mind pedig a külföldön letelepedett, más jogosított szervezetek és kedvezményezettek részére szabadon hasznosítják és közvetíthetik az eredetileg szerzői jog alatt álló műveket azzal a kitétellel, hogy e célból üzletszerű tevékenységet nem végezhetnek.

A javaslat felhatalmazza a kormányt, hogy a részletszabályokat kormányrendeletben szabályozza, amelyben többek között az átláthatóság érdekében a jogosított szervezetek a hozzáférhető formátumú művek és kapcsolódó jogi teljesítmények nyilvántartását vezető, valamint az Európai Bizottság számára információt nyújtó, közreműködő szervezet kijelölését és feladatkörét is meghatározza.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat jó célt szolgál, az új szabályozásnak köszönhetően a fogyatékkal élő honfitársaink részére még szélesebb körben válik lehetővé, hogy engedélyezési kötelezettség nélkül hozzáférjenek olyan művekhez, amelyek a kötelezettség megszüntetése nélkül nem juthatnának el hozzájuk a megfelelő formában.

Kérem képviselőtársaimat, hogy észrevételeikkel és szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Európát és benne Magyarországot 2015-ben elérte az újkori népvándorlás. Soha nem látott tömegek érkeztek minden ellenőrzés nélkül Magyarország határaihoz. Több mint 400 ezer ember haladt át vagy tartózkodott Magyarország területén, ami súlyos biztonsági kockázatot jelentett az ország számára. A veszélyérzet nem volt alaptalan, hiszen Európában az elmúlt három esztendőben a migrációs hátterű terrortámadások áldozatainak száma meghaladta a 300-at.Magyarország, a magyar emberek érdekeire, valamint a schengeni egyezményből eredő kötelezettségeire figyelemmel, a nemzetközi és hazai ellenzéki nyomás ellenére megépítette a műszaki határzárat, megerősítette a határvédelmet és létrehozta a jogi határzárat is. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően megszűnt a bevándorlók Magyarország területére történő illegális beözönlése. Magyarország bebizonyította, hogy meg lehet állítani szárazföldön az illegális migrációt.

Soros György bevándorlással összefüggő nyilatkozataiból világosan kitűnik, hogy a milliárdos tervszerűen kívánja megváltoztatni Európa és benne Magyarország népességét. A magyar kormány megkérdezte az embereket, hogy egyetérteneke a keresztény kultúra feladásával és idegen népesség betelepítésével. A magyarok elsöprő többsége egyértelműen kinyilvánította, hogy nem kíván bevándorlóországgá válni. A terv végrehajtásában nemcsak a külföldi országok és az európai intézmények vezetői vesznek részt, hanem civil köntösbe bújtatott hazai szervezetek is végzik a bevándorlást támogató munkát.

Dühítő, hogy amíg az állam több mint 900 millió eurót költ a határvédelemre, addig álcivil szervezetek minden eszközzel segítik a migrációt. Erre tekintettel a parlament augusztus 25-i hatálybalépéssel elfogadta a bevándorlási különadóra vonatkozó rendelkezéseket. A nyíltan bevándorláspárti Migration Aid augusztus közepén bejelentette, hogy párttá alakul, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy kijátssza adófizetési kötelezettségét, és pártként tovább folytassa migrációt támogató tevékenységét.

Felháborító, hogy a milliárdos Soros György által támogatott szervezet nyíltan meg akarja kerülni a magyar törvényeket, és továbbra is semmibe veszi a magyar emberek akaratát.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy a törvények kijátszásával elkerülhetie a Migration Aid az adófizetést. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Állam-titkár Úr! A válaszát nagy tisztelettel elfogadom. (Arató Gergely: Hála istennek!) A parlament Igazságügyi bizottsága is már megtette a megfelelő lépést, a legutóbbi ülésén elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kéri az Igazságügyi Minisztériumot, hogy vizsgálja meg a hatályos jogi szabályozást, és amennyiben az lehetővé teszi a bevándorlási különadó megfizetésének elkerülését, kezdeményezze a hatályos jogszabályok módosítását annak érdekében, hogy a bevándorláspárti szervezetek is a rájuk nézve kötelező szabályok szerint járjanak el.

Tisztelt Államtitkár Úr! Arra kérem az államtitkár urat, hogy támogassa a bizottságot a jogszabály kijátszási lehetőségének megszüntetésében. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.  Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. szeptember 27. napján tartott ülésén megtárgyalta a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló T/1358. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 34 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyatékos emberek a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel kizárólag jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. Ők a társadalom egyenrangú tagjai, hátrányaik enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása mindannyiunk közös felelőssége és kötelezettsége mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy honfitársaink hátrányai a pontosított és kibővített szabályozásoknak köszönhetően enyhítésre kerüljenek. A törvényjavaslat meg kívánja könnyíteni a hozzáférést az Európai Unió területén, valamint kibővíti azon tárgykört, amelyek esetében a feltételek fennállása mellett nincs szükség engedélykérésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, mint ahogy a Törvényalkotási bizottság ülésén is tették, támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 8-án tartott ülésén megtárgyalta az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt egységes kábítószer-egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló T/2929. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. A módosító javaslat a Külügyi bizottság részéről megfogalmazott egy pont terjedelmű jogtechnikai jellegű módosítást tartalmazza. A törvényjavaslat célja, hogy a magyar jogrendbe is átültetésre kerüljön az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának döntése. Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága úgy döntött, hogy hat új anyag kerüljön fel az egységes kábítószer-egyezmény vonatkozó jegyzékeibe. Ezek az anyagok számos visszaélésre adhatnak lehetőséget.

A jegyzék besorolásait minden aláíró állam köteles átvenni, azonban nemzeti hatáskörben nem nyilvánítható egy anyag sem kábítószerré. Elfogadás esetén ezen kábítószernek nyilvánítandó anyagok a hatályos magyar szabályozás szerint új pszichoaktív szernek fognak minősülni, ennek köszönhetően ezek a szerek nemzetközileg is a legszigorúbban ellenőrzött kategóriába kerülhetnek. A szóban forgó ENSZ-határozatok nemzetközi megállapodások, így elengedhetetlen, hogy az Országgyűlés annak kötelező hatályát elismerje, és a határozatok szövegét kihirdesse.

Tisztelt Ház! A kábítószerekkel szembeni hatékonyabb fellépés érdekében kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 8-án tartott ülésén megtárgyalta az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotrop anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló T/2932. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. A módosító javaslat a Külügyi bizottság részéről megfogalmazódott egy pont terjedelmű jogtechnikai jellegű módosítást tartalmazza. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának döntése alapján újabb hat pszichotrop vegyület került fel az úgynevezett második jegyzékbe, ez a jegyzék még a Bécsben, 1971-ben aláírt egyezmény része. A szóban forgó ENSZ-határozatok nemzetközi megállapodások, így elengedhetetlen, hogy az Országgyűlés annak kötelező hatályát elismerje, és a határozatok szövegét kihirdesse, hasonlóan az előző törvényjavaslathoz.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ezért kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 22-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/2941. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat célja, hogy lehetővé tegye az uniós lakhellyel nem rendelkező, azaz harmadik országbeli magyar állampolgárok számára azt, hogy aktív választójoguk gyakorlásával részt vehessenek és akaratukat kifejezhessék az Európai Parlament tagjainak megválasztása alkalmával.

A választási okmány módosításával maga az Európai Unió ösztönzi arra a tagállamokat, hogy megteremtsék az uniós lakhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára azt, hogy véleményt nyilváníthassanak, amikor arról döntenek, hogy ki képviselje hazájukat Brüsszelben. A javaslat szellemisége maga is megmutatja, hogy igenis az európai értékeken alapul, amikor egy hazája iránt felelősséget érző állampolgár él azzal a lehetőséggel, hogy kifejezze véleményét az európai ügyekben. Különösen fontosnak tartom ezt a módosítást akkor, amikor a kárpátaljai magyarságot súlyos támadások érik szülőföldjén.

A választójog kiterjesztésén kívül a törvényjavaslat biztosítja a jogrendszer koherenciáját azáltal, hogy a választási, illetve a népszavazási eljárásról szóló törvényt hozzáigazítja a közigazgatási perrendtartás új terminológiájához.

Végezetül pedig a törvényjavaslat néhány fogalmi pontosítást, tisztázást is tartalmaz a kapcsolódó törvényekben, úgymint a kampánytevékenység vagy a választási gyűlés definíciója.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 22-én tartott ülésén megtárgyalta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és jogállásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló T/3292. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. Magyarország Alaptörvénye alapvető jogként biztosítja az egyesülés és a gyülekezés szabadságát. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége ezen alapvető szabadságjog esetében oly módon mutatkozik meg, hogy köteles e jogot védelemben részesíteni, továbbá annak zavartalan gyakorlását elősegíteni és biztosítani.

(17.40)

A demokrácia egyik sarokkövének tekinthető a civil szervezetek munkássága, hiszen a polgárok egy bizonyos csoportjának érdekét kívánják érvényesíteni a közéletben azáltal, hogy párbeszédet folytatnak a mindenkori kormánnyal. Elismerésre méltó tevékenység, amit folytatnak, legyen szó akár országos, akár helyi érdekeltségű csoportok érdekeinek képviseletéről, ugyanis egyfajta kapcsot jelentenek a közhatalom és a civil lakosság különböző rétegei között. Éppen ezért Magyarország Kormánya kiemelt társadalmi érdekként kezeli a civil szervezetek támogatását, amelyek mögött valódi társadalmi támogatottság áll.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat is ezt a célt kívánja erősíteni azáltal, hogy növelni szándékozik azon szervezetek számát, amelyek miniszteri, egyedi támogatásban részesülnek, továbbá duplájára növeli a civil szervezeteknek nyújtható normatív támogatás mértékét, valamint csökkenteni kívánja a szervezetek működésével összefüggő, azokat terhelő adminisztrációs tevékenységeket. Az előttünk fekvő javaslatban kilátásba helyezett módosítások alkalmasnak bizonyulhatnak arra vonatkozóan, hogy ösztönző erőként hassanak a civil szervezetek önerőből megvalósuló forrásteremtésének növelésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A civil társadalom érdekeinek további megerősítése érdekében kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta a közigazgatási bíróságokról szóló T/3353. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta. A közigazgatási bírósági szervezetrendszer kiépítése optimálisan a kétszintű működést kívánja meg, amely a következőt jelenti. Felállna a Kúriával egyenlő jogi státuszú közigazgatási felsőbíróság, valamint alatta a nyolc közigazgatási törvényszék. A törvény értelmében a miniszteriális igazgatási modell kerül hazánkban bevezetésre. A miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete vonatkozásában a fejezetirányító szerv hatásköreinek gyakorlására, a bírói pályázatokkal, bírói és bírósági vezetői kinevezésekkel összefüggő feladatokra, valamint a közigazgatási bíróságok működéséhez elengedhetetlenül szükségesnek bizonyuló statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.

A bevezetésre kerülő új pályázati rendszerben az igazgatásért felelős miniszter jogi korlátok közé szorulna. Egyrészt a miniszter kötve van a bírói testületek által alkalmasnak ítélt pályázói körhöz, másrészt a pályázat érvénytelenségét is csak és kizárólag az országos bírói testület erre vonatkozó kifejezett javaslata, illetve objektív körülmények fennállta esetén állapíthatja meg. Az Alaptörvény rendelkezéseire tekintettel a kinevezés joga Magyarország köztársasági elnökét illeti meg. A közigazgatási bírósági elnököket igazgatási tevékenységük ellátása során a személyi és tárgyi feltételek biztosításában a hivatalvezető segíti majd.

A Ház asztalán fekvő javaslat lehetőséget teremt a közigazgatási ügyszakban ítélkező bírák számára, hogy amennyiben ezt kérik, pályázat nélkül, a törvény erejénél fogva kerüljenek át a megalakuló, új közigazgatási bíróságra. Pozitívum, hogy a jelen törvény hatálybalépését megelőzően bírósági vezető pozíciót betöltő bírók számára lehetőség nyílik arra, hogy akár a közigazgatási, akár a rendes bírósági szervezetben folytathassák bírói pályafutásukat, megtartva korábbi vezetői javadalmazásukat az eredeti megbízatásuk lejártáig, amennyiben nem nevezik ki őket ismételten bírósági vezetőnek.

Tisztelt Ház! A javaslat a nemzetközi sztenderdek, valamint más európai uniós tagállamok gyakorlatának figyelembevételével a magyar közjogi hagyományoknak és az alkotmányos garanciáknak megfelelően készült el, így mindenképpen támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló T/3354. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodó szavazat mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat természetesen szervesen kapcsolódik az előbb megtárgyalt javaslathoz. A jelen tervezet meghatározza azoknak az objektív jogi és alkotmányos biztosítékoknak a rendszerét, amelyeket a Velencei Bizottság megkövetel a bírák kiválasztása, kinevezése, előmenetele és elmozdítása vonatkozásában. A javaslat biztosítja, hogy a jelenleg közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok bírái, ha azt kérik, pályázat nélkül, a törvény erejénél fogva átkerülhessenek a megalakuló új közigazgatási bíróságra. Az alkotmányjogi követelmények mellett az észszerűség is azt kívánja meg, hogy a közigazgatási bíróságok felkészült bírói karral kezdhessék meg a működésüket.

Megfelelően rendezi azoknak a bíráknak a helyzetét, akik a jogvesztő határidőn belül nem tesznek nyilatkozatot, tehát továbbra is a rendes bíróságon kívánják a bírói hivatásukat gyakorolni. E személyek bírói státusza megmarad a bírósági szervezetrendszeren belül, azonos szinten, a megfelelő munkaügyi kollégium tagjaként. Tekintetbe véve a Velencei Bizottság igazságszolgáltatási ügyekben kialakított állandó gyakorlatát, a bírósági vezető, akár a közigazgatási bírósági szervezetben, akár a rendes bírósági szervezetben folytatja bírói pályafutását, megtarthatja korábbi bírósági vezetői javadalmazását az eredeti megbízatása lejáratának időpontjáig, hacsak nem nevezik ki időközben újra bírósági vezetőnek, aminek a lehetősége természetesen adott.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat a nemzetközi szervezetek ajánlásai és gyakorlata alapján került megalkotásra, igazodva a hazai gyakorlat sajátosságaihoz. Erre való tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról szóló T/3632. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.A javaslat célja, hogy a kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező és tanácsadó szerve, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács  a továbbiakban NHIT  feladatait bővítse. Az új feladata az eddigiek mellett a kormányzati hírközlési és informatikai beruházások véleményezése, valamint az NHIT elnökének, alelnökének és tagjainak kinevezését a miniszterelnök jogkörébe utalja. A működésre vonatkozó részletszabályokat kormányrendelet állapítja meg a jövőben. Mivel az NHIT a kormány tanácsadó és véleményező szerve, és nem harmadik személyek jogait vagy kötelezettségeit befolyásoló döntéshozatali szerv, ezért célszerű, hogy annak működését, tagjait és finanszírozását is a kormány és ne egy kormánytól független szerv határozza meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2018. december 6. napján tartott ülésén megtárgyalta a kormányzati igazgatásról szóló T/3610. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság 2018. december 7-én a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 7 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. A hatékony és versenyképes kormányzati teljesítmény biztosítása megkívánja a személyügyi tevékenység rendszerszintű összehangolását, szabályozását és fejlesztését. A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat kódexjelleggel kívánja szabályozni a kormányzati igazgatás szerveit és tisztségviselőit, továbbá a tevékenységük irányításáért felelős vezetőket. Ezzel a szabályozással mind az államigazgatás központi, mind pedig területi szervezetrendszere egységes jogi keretet kapna.

A tervezet reális megfontolásból előírná, hogy valamennyi kormányzati igazgatási szerv kizárólag annyi kormányzati tisztségviselőt foglalkoztathat, amennyi feladatainak ellátásához észszerű és gazdaságos keretek között szükséges. A létszámkeret meghatározása a kormányzati működés gazdaságosabb voltát is hivatott szolgálni. A bevezetni tervezett álláshelyalapú létszámgazdálkodás a munkáltatói jogkör gyakorlója számára lehetővé teszi az előreláthatóbb, feladatalapú létszámtervezést az adott szervnél.

A szenioritásalapú előmeneteli rendszer megszüntetésével a rendszer a teljesítményértékelésnek valós jelentőséget adna, és jobban ösztönözné a fiatalabb generáció tagjait, különös tekintettel a magasabb illetmények elérésének lehetősége által.

(11.30)

További pozitívum, hogy a közszférabeli magasabb illetmények egyre jobban közelítsenek a versenyszféra béreihez, amelynek eredményeként jó teljesítmény mellett rövid időn belül érdemi bérnövekedés érhető el.

Szintén támogatandó pontja a javaslatnak, hogy a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselők egyéb speciális juttatásai és kedvezményei mellett a kormány bevezetni szándékozik a kormánytisztviselők családalapítási támogatását.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott javaslat észszerűségi, szakmai és családpolitikai megfontolásból is támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 29-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szóló T/3293. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném kiemelni azt a nagyon fontos és előremutató lépést a tervezettel kapcsolatban, hogy a javaslat egyértelműen meghatározza a nemzeti tervvagyon fogalmát, és rendes gazdaként az állam a Lechner Tudásközponton keresztül egységesen összegyűjti és kezeli ezeket a terveket. Ezenfelül a tudásközpont nemcsak az előbb említett tervek gyűjtésére és kezelésére kap felhatalmazást a javaslat szerint, hanem arra is, hogy az építészeti szerzői nyilvántartást vezesse. Úgy gondolom, hogy az állam ezzel a rendelkezéssel egy régi hiányosságot pótol, amely mind a hatóság, mind az állampolgárok érdekeit szolgálja.

Gyakran előfordul, hogy bizonyos épületek rekonstrukciója, statikai megerősítése, illetve esztétikai helyreállítása azért késik, vagy meg sem valósul, mert a szerzői jogi jogosult nem adja ahhoz hozzájárulását, vagy csak aránytalan mértékű ellentételezés fejében tenné azt meg. Az előttünk fekvő tervezet e probléma rendezésére is rendelkezik megoldással, amellyel jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy az országban fellelhető, helyreállításra szoruló épületek rekonstrukciója a szándék fennállása esetén minél hamarabb megtörténjen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megismerve a javaslatot, megállapíthatjuk, hogy az elfogadásra benyújtott tervezet az állam, a tulajdonosok és a tervezők igényeit is figyelembe veszi, megteremti érdekeik egyensúlyát, valamint továbbfejleszti a felelős állami vagyongazdálkodás kereteit. Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 29-én tartott ülésén megtárgyalta a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/3370. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett elfogadta. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy koherenciát teremtsen a közigazgatási szabályszegések területét rendező joganyagban oly módon, hogy egyrészt módosításokat javasol az általános közigazgatási rendtartásban, másrészt módosítja a szankciótörvény hatálybalépésének dátumát 2020. január 1-jére, végül pedig a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályozását tartalmazó törvény hatályát 2020. január 1-jéig tolja ki. A javaslat alapvető funkciója az, hogy minél áttekinthetőbb szabályozást nyújtson a magyar jogban abban az esetben, amikor egy adott ügy megalapozza a büntetőeljárás, illetve a szabálysértési eljárás lefolytatását is.

Fontos, egyben az állampolgárok alkotmányos jogait érintő kérdés a párhuzamosan, két eltérő jogág normái szerint folyó eljárások kimenetelének szabályozása. Az általános közigazgatási rendtartás és a szankciótörvény törvényjavaslatban szereplő indokolt módosítása lehetővé tenné a felügyeleti szerv számára azt, hogy a már meghozott döntését a büntetőeljárásban hozott ítélet rendelkezésének megfelelően megváltoztassa, megsemmisítse, és ezzel együtt, amennyiben szükségesnek mutatkozik, az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezze. Ily módon kiküszöbölhetővé válik az, hogy ugyanazon személyt ugyanazon cselekményért, két eltérő jogág szabályai szerint lefolytatott eljárás eredményeképpen ugyanazzal a negatív jogkövetkezménnyel sújtsanak.

A benyújtott javaslat kiemelt figyelmet fordít arra a tényre, hogy a közigazgatási szankcióval sújtható jogellenes magatartások száma sokkal nagyobb, mint a büntetőjog szempontjából relevanciával bíró cselekményeké. Éppen ezért egy adott személy az általa elkövetett cselekménye miatt nem mentesül a közigazgatási jog szerint hátrányos jogkövetkezmény alól akkor sem, ha a büntetőbíróság döntése szerint nem valósult meg a bűncselekmény, vagy annak elkövetése nem bizonyított. Tehát ha az adott jogellenes cselekvés a közigazgatási jog normái szerint kimeríti a szabályszegés fogalmát, akkor az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és a szabályszegési eljárást a törvény keretei között lefolytatni.

A módosítások értelmében szintén nem alapozza meg a közigazgatási jog hátrányos jogkövetkezményeinek alkalmazása alóli mentességet az a körülmény sem, amikor a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok merül fel, amelynek következtében a bíróság felmentő ítéletet hoz. Ez azért fontos rendelkezés, mert a jogalkalmazónak tisztán kell látnia, hogy a közigazgatási jogban szabályozott eljárási képesség lényegében eltér a büntetőjogi értelemben vett eljárási képességtől.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat mindenképpen támogatandó, hiszen a benne előirányzott módosításoknak köszönhetően kiküszöbölhetővé válik az esetleges jogbizonytalanság felmerülése, valamint a normavilágosság érdekében a két jogterület szabályainak világos elhatárolására is lehetősége nyílik a jogalkalmazónak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. február 28-án tartott ülésén megtárgyalta a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/2939/11. számú törvényjavaslatát. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság 23 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági elnök 2018. december 7-én az Országgyűlés elnökének küldött levelében az észrevételei közlésével a törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlés számára. A Törvényalkotási bizottság önálló módosító indítványában az észrevételeket átvezette, megerősített garanciális szabályokat fektetett le, ezáltal a tervezet több biztosítékot nyújt arra, hogy ne lehessen szűkítően értelmezni azokat a tárgyköröket, amelyeket törvényben kell szabályozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2019. március 28-án tartott ülésén megtárgyalta a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló T/5241. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország történelmi hagyománya és a kedvező nemzetközi, főként európai uniós példák is rávilágítanak arra, hogy Magyarországon szükség van arra, hogy a közel harmincéves adósságunkat rendezzük, és létrehozzuk azt a bírói fórumot, amely az állam és az állampolgárok közötti ügyeket a közérdek és az egyéni érdekek egyensúlyában hatékonyan, szakértő bírák közreműködésével, elkülönült formában intézi el.

A közelmúltban a magyar Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, amely nemzetközi példákra építve a magyar hagyományok figyelembevételével került megalkotásra. A törvényjavaslat elfogadását követően a Velencei Bizottság Magyarország Kormánya felkérésére megvizsgálta a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, és teljes konszenzussal elfogadott jelentést tett le az asztalra, amelyben többek között elismerte a miniszteri igazgatás létjogosultságát is. Az előttünk fekvő javaslat beépítette az észrevételek mindegyikét, és elfogadása esetén az európai értékeknek maximálisan megfelelő közigazgatási bírósági rendszer kezdheti meg működését a közeljövőben.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos jogszabályok átmentek a legszigorúbb rostán, és a kért pontosításokkal teljes mértékben eleget tesznek az európai sztenderdeknek és a magyar hagyományoknak egyaránt. Erre való tekintettel kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. március 28-án tartott ülésén megtárgyalta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló T/5244. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! A közelmúltban került módosításra az egyházi törvény, tekintettel az Alkotmánybíróság és egyes nemzetközi szervezetek észrevételeire. A törvényben eszközölt módosítások szükségképpen magukkal hozzák a kapcsolódó ágazati jogszabályok módosítását is, annak érdekében, hogy koherens szabályozást teremtsen meg a törvény hatálybalépésekor.

Az előttünk fekvő javaslat éppen ennek a követelménynek tesz eleget azzal, hogy 27 törvény vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Az egyházi törvény módosításából következő terminológiai átvezetéseken túl a javaslat eszközöl néhány érdemi változtatást is; például a törvényjavaslat megalkotja a bevett egyházakon kívüli jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek bírósági nyilvántartásba vételével kapcsolatos részletes szabályokat.

A tervezet széleskörűen biztosítja a fogvatartottak szabad vallásgyakorlását, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek ezzel összefüggő jogosítványait. Továbbá szeretném kiemelni, hogy a járadékban részesült hadirokkantak halála esetére nyújtott temetési hozzájárulás terhére az elhunyt vagy családja kívánsága szerint vallási szertartás költségei is temetési költségként válnak elszámolhatóvá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottaknak megfelelően az előttünk fekvő törvényjavaslat tartalmazza a szükséges terminológiai átvezetéseket, valamint több érdemi módosítással is rendelkezik, amelyek kölcsönösen előnyösek az állampolgároknak, a vallási közösségnek és az államnak is.

A kölcsönös előnyökre és a szükséges terminológiai átvezetésekre tekintettel a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, önök is tegyék ezt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat négy jogszabály módosításait tartalmazza. Az első jogszabály módosításáról nem kívánok szólni, hiszen itt csupán egy rövid pontosításról van szó. Annál inkább figyelmet igényel a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvény  továbbiakban NKE-törvény  módosítása. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem helyzete, fejlődése kiemelten fontos a magyar közszféra jövőbeni működése, minősége szempontjából, hiszen az egyetem létrehozásának célja, hogy az eljövendő generációk számára a haza szolgálata, védelme és szeretete a közjó iránti elkötelezettség, magas szintű szakmai tudás átadása mellett átörökítésre kerüljön. A kormány kezdetektől fogva ezen küldetés fontossága szerint kezeli az intézményt, biztosítva a magas szintű oktatási és a diákélethez szükséges infrastruktúrát és személyi állományt.

Ennek megfelelően felépült a Nemzeti Közszolgálati Egyetem otthona, a Ludovika Campus, és újjászületett Belső-Pest legnagyobb közparkja, az Orczy-kert. Elkészült és az egyetemi hallgatók birtokába adták a Ludovika Akadémia felújított történeti épületét modern egyetemi könyvtárral és oktatási terekkel, továbbá gyakorlati képzési épületekkel, a kollégiummal, sportcsarnokkal, fedett uszodával és szabadtéri sportpályával. Tehát infrastrukturálisan minden adott ahhoz, hogy a kitűzött célokat elérje az egyetem. Emellett természetesen szükség van egy olyan oktatói-vezetői struktúra kialakítására, mely lehetővé teszi az egyetem nemzetközi versenyképességét mérő rangsorhelyek elérését, a kutatási teljesítmény jelentős mértékű fejlesztését, illetve a fiatalokat is vonzó, a magyar kultúra értékeit közvetítő szellemi központok kialakítását.

Erre a kívánalomra nyújt megoldást az előttünk fekvő javaslat, mely hozzájárul az NKE belső szervezeti rendjének megújításához, valamint olyan munkáltatóijog-gyakorláshoz kapcsolódó módosításokat eszközöl, amelyek nélkülözhetetlenek a magas képzési színvonal, illetve a tanári kar képzettségének és szakmai felkészültségének folyamatos növeléséhez. Akatonai, hadtudományi képzési területen már bevált foglalkoztatási struktúrának megfelelően jelen módosítás a rendészeti és a nemzetbiztonsági képzési területekre is kiterjeszti az akkreditációs eljárás során a megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatók beszámítási lehetőségét.

Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy szükséges a jelentős gyakorlattal rendelkező, magasan képzett tisztek és alkalmazottak beemelése az egyetemen folyó alap- és mesterképzésekbe, amelyekre az előttünk fekvő módosítás lehetőséget biztosít. Ahogy az elején is hangsúlyoztam, az egyetem a felsőoktatási intézmények között speciális szerepet tölt be, ezért speciális felmentési szabályok létrehozása vált szükségessé az oktatóiminőség-növelés és a létszám-racionalizálás elérésének érdekében, így azok a kormányzati igazgatásról szóló törvény felmentésre vonatkozó egyes rendelkezéseihez igazodva kerülnek kialakításra.

Elegendő megemlítenünk azt az esetet, amikor a munkakör ellátására a közalkalmazott oktatási és tudományos tevékenysége, iskolai végzettsége, szakképzettsége vagy szakmai tapasztalata nem megfelelő, továbbá annak lehetőségét, hogy érdemtelenné válik a munkakör betöltésére. Az általam kiemelt módosítások azt a célt szolgálják, hogy az egyetemen a legversenyképesebb oktatói kar kerüljön kialakításra.

Szeretnék még kitérni röviden a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény felkészülő állományra vonatkozó módosításaira. Szükség volt arra, hogy a törvény végre pontosan rendezze a külszolgálatra felkészülő állomány tagjainak egyes jogosítványait, illetve kötelezettségeit, hiszen az állományban töltött idő akár a fél évet is elérheti és jelentős érdeksérelmet jelent, ha ilyen hosszú ideig bizonytalanságban van a felkészülő. Mindezek a pontosítások széles körben érintik a felkészülőt, hiszen konkretizálja juttatásait, kedvezményeit, a felkészülésének időtartamát, kihelyezésének, visszahelyezésének, foglalkoztatásának módját, felkészülési kötelezettsége teljesítésének igazolását, szabadságolásának mértékét. Ezeknek a módosításoknak köszönhetően a felkészülési állomány tagjai pontos rendelkezéseket kapnak fennálló jogviszonyuk tartamáról, így megszűnik a hónapokig tartó bizonytalan állapot.

Végül a törvényjavaslat teljessége érdekében szükséges megemlítenünk, hogy az előterjesztés módosítja magát a kormányzati igazgatásról szóló törvényt is, nagy részben technikai jellegű pontosításokkal, melyek érintik az álláshelyen ellátandó feladatok meghatározásának szabályait, a kormányzati főhivatal és a központi hivatal vezetőjének illetményére vonatkozó szabályokat, valamint a kormányhivatali és a járási hivatali vezetők és helyetteseik illetményére és pótszabadságára vonatkozó szabályokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, az előttünk fekvő javaslat mind a közérdeket, mind az állampolgárok egyéni érdekeit egyaránt szolgálja, ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. június 13-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről szóló T/5237. számú törvényjavaslatot. A bizottság az összegző jelentést 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat illeszkedik a kormány bürokráciacsökkentő cselekvési programjába, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az állampolgárok ügyei gyorsabb, olcsóbb, kényelmesebb módon és szakszerű körülmények között kerüljenek elintézésre. A törvény célját tekintve érdemes kiemelni, hogy ez nem egy egyszeri, ad hoc intézkedési csomag, hanem egy folyamatos, átgondolt és tervszerűen megvalósuló bürokráciacsökkentő koncepció egy része, melynek elfogadása esetén tovább nőhet az állampolgárok elégedettsége, valamint az ország versenyképessége.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzott célok tükrében kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Biztos Úr! Tisztelt Biztoshelyettes Asszony, Biztoshelyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága 2019. június 18-án tartott ülésén megtárgyalta az alapvető jogok biztosának, valamint helyetteseinek tevékenységéről szóló 2017. és 2018. évi beszámolókat, melyek elfogadását az előttünk fekvő határozati javaslatokban kívánja indítványozni a tisztelt plénum számára.Tisztelt Ház! Magyarország Alaptörvénye alkotmányos szinten rögzíti, hogy az alapvető jogok biztosa legfőbb feladataként alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárást pedig bármely, jogában sértett személy kezdeményezhet. Az ombudsman működéséről szóló sarkalatos törvény kimondja, hogy a biztos az alapvető jogokkal összefüggésben tudomására jutott viszszásságokat kivizsgálja, illetve kivizsgáltatja, a sérelmek orvoslása érdekében pedig általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezésére jogosult.

Az említett sarkalatos törvény külön hangsúlyt fektet egyes területekre, melyeken kiváltképp érvényesülnie kell az ombudsman alapjogvédő intézményének. Ilyen területeknek minősülnek a hatósági szervek eljárásai, a normakontroll kezdeményezésének lehetősége, a társadalom leginkább védtelen és veszélyeztetett rétegeinek jogai, a gyermekek jogai és a jövő nemzedékek érdekei, a fenntartható fejlődés, az önkényes diszkrimináció tilalma, valamint a hazánkban élő nemzetiségek jogainak védelme.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. és 2018. évi beszámoló is részletesen foglalkozik azzal, hogy az ombudsman a gyermekek jogait védő tevékenysége keretében több olyan témában is hivatalból kezdeményezett átfogó vizsgálatot, mint a gyermekjogi tárgyú ügyekben a mediáció és az alternatív konfliktuskezelés helyzete, a gyermekprostitúció elleni állami fellépés, a jogellenes gyermekelviteli eljárásokkal kapcsolatos jogi helyzet, valamint az ENSZ gyermekjogi egyezményében foglalt garanciák gyermekkorúakat érintő hatósági eljárásokban való érvényesülése.

A 2018. évi beszámoló rendelkezik arról is, hogy az ombudsman az alapjogvédelmi funkció erősítése és annak hatékonyabbá tétele céljából jogalkotási javaslattal élt, melyet megküldött a feladat- és hatáskörrel rendelkező szaktárcának. Szándéka csupán a jogértelmezési nehézségeket elkerülendő, az alapvető jogok biztosáról szóló sarkalatos törvény egyes rendelkezéseinek korrekciós jellegű módosítására irányul.

Mindkét tárgyalandó beszámoló foglalkozik az alapvető jogok biztosának és hivatalának nemzetközi vonatkozású tevékenységeivel is. Röviden szeretnék rávilágítani arra, hogy a hivatal folyamatos együttműködésben van az ENSZ intézményeivel. Példaként említendő, hogy a magyar ombudsman tagja a nemzeti emberi jogi intézmények globális szövetségének. A nemzetiségek védelmezője mint biztoshelyettes rendszeresen képviselteti magát az ENSZ kisebbségügyi fórumának ülésein, ahol olyan kiemelt témákkal foglalkoznak, mint például a kisebbségi gyermekek és fiatalok helyzete, lehetőségei a különböző társadalmi berendezkedésű államokban.

Tisztelt Ház! A 2017-es esztendő beszámolójának adatai alapján elmondható, hogy a panasszal élők között egyre nagyobb számú azok aránya, akik az alapvető jogok biztosához valamely elektronikus kommunikációt lehetővé tevő úton fordulnak. Nagyjából 2700 beadvány érkezett e-mailen, illetve a hivatal által biztosított, a közérdekű bejelentések fogadására létrehozott külön elektronikus rendszeren keresztül. A beadványok közül három a tárgyévtől használt hivatali kapun keresztül érkezett be, míg a 2018. évre ez a szám elérte a 48-at. Megfigyelhető, hogy a panaszosok száma a vizsgált tárgyévekben csökkent. Míg 2017-ben 6058 személy kereste fel panaszával az alapvető jogok biztosát, addig 2018-ban mindösszesen 4490-en éltek beadványtevési jogukkal. A befejezett ügyek aránya megközelítőleg megegyezik a vizsgált tárgyévekben, mely egy 80 százalék feletti hatékonysági rátát mutat.

Tisztelt Országgyűlés! A plénum elé terjesztett két beszámoló megfelel a törvény által megkívánt követelményeknek, ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja a benyújtott határozati javaslat elfogadását támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Kormánya kilenc esztendővel ezelőtt úgy döntött, hogy nem hagyja csődbe jutni és ezzel együtt életképtelenné válni a helyi önkormányzatokat. A 2010 előtti szocialista-liberális kormányok politikájának köszönhetően a magyar önkormányzatok helyzete drasztikusan romlott, a működésük ellehetetlenült, s mi több, forrásaik még a legalapvetőbb feladataik ellátására sem szolgáltak elegendő fedezetül. A helyzet 2010-re tarthatatlanná vált, amikor is az önkormányzatok adósságállománya meghaladta az 1247 milliárd forintot. Ekkor döntött úgy a jelenleg is hivatalban lévő kormány, hogy a helyzetnek megálljt kell parancsolni, és meg kell menteni a csődközeli helyzetbe jutott önkormányzatokat.

A kormány konszolidációs programjának köszönhetően 2011 és 2014 között 2082 önkormányzat csaknem 1370 milliárd forint adóssága került átvállalásra. Ezzel sikeresen befejeződött a balliberális kormányzatok által hátrahagyott romok eltakarítása.

Kiemelendő lépés volt, hogy az adósságrendezést követően a kormány úgy határozott, hogy támogatást nyújt azon településeknek, amelyek nem vettek föl hitelt és nem lépték át a számukra biztosított normatív keretet. A felelős gazdálkodásra szorítást követően a terület- és településfejlesztési operatív programon keresztül milliárdok áramlottak a települések sosem látott mértékű fejlesztésére.

Napjainkban pedig érdemes kiemelni a „Modern városok” és a „Magyar falu” program által nyújtott jelentős támogatásokat. A magyar kormány elkötelezett nemcsak a nagyvárosokban, hanem a kisebb településeken lakók életminőségének javítása és lélekszámának növelése mellett, melyet a helyi települési vezetőkkel együttműködve kíván eredményesen folytatni.

A fentiekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy kívánja-e folytatni a kormány a települések fejlesztésének támogatását, és ha igen, hogyan. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a válaszát, államtitkár úr. Szűkebb régiómban, Bács-Kiskun megyében a megyei önkormányzatnak mintegy 70 milliárd forint állt rendelkezésére az Európai Unió és a magyar kormány jóvoltából, hogy azt a településfejlesztési operatív program, közismertebb nevén a TOP keretében különböző fejlesztési forrásokra, különböző fejlesztésekre az egyes településeknek juttassa.A települések a megyei önkormányzattal összefogva pályázták meg ezeket a forrásokat, így eredményezte városaink, falvaink infrastruktúrájának javulását. A megye központja, Kecskemét többek között a „Modern városok” programnak köszönhetően Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő, iparosodó városává vált.

A lakossággal és a települések vezetőivel várjuk a forrásokat, és ígérjük, hogy azok a továbbiakban is ilyen hatékonysággal fognak hasznosulni, ahogy a mögöttünk hagyott időszakban.

Államtitkár úr jövőbe mutató válaszát tisztelettel elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A modern európai gyakorlatot követve a magyar kormány számos olyan döntést hozott, amellyel az állampolgárok túlnyomó többségét érintő eljárások elektronizálását és azok egyszerűsítését célozza. Ehhez kapcsolódóan érdemes szemléltetésképpen néhány példát kiragadni a benyújtott javaslatból. Elsőként szeretném kiemelni, hogy a vezetői engedély igényléséhez, kiállításához, érvényességének meghosszabbításához kapcsolódó ügyintézési folyamatok egyszerűsítése és elektronizálása érdekében a hazánkban első jogosítványt szerző, új vizsgakategóriát teljesítő vagy az orvosi alkalmasságot meghosszabbító személy a szükséges feltételek teljesítését követően szinte rögtön rendelkezhet jogosítvánnyal, mindamellett annak igénylése és gyártása automatikusan és illetékmentesen fog megtörténni.

Tisztelt Ház! Előremutató elgondolásként fogalmazódik meg, hogy a születési vagy egyéb, viselt névtől eltérő, a házassági névhez kapcsolódó okmánycserék automatikusan valósuljanak meg. Ily módon az illetékes hatóságok a személyazonosító és lakcímigazolvány, az új adóigazolvány, valamint a taj-kártya kiállításáról hivatalból kötelesek majd gondoskodni. Ezen rendelkezés hatálya alá a magyar állampolgárok Magyarországon kötött házassága és az ahhoz kapcsolódó eljárások fognak tartozni.

A kormány részéről célként fogalmazódott meg, hogy elhalálozás esetén az állam hatókörén kívül eső folyamatok az elektronikus ügyintézés eszközrendszerének felhasználásával gyorsabbá, illetve tehermentesebbé váljanak. Ideértendő többek között a halottvizsgálati bizonyítvány elektronikus dokumentumként történő továbbítása az érintettek részére, a hozzátartozók bejelentési kötelezettségeinek csökkentése, a közüzemi szolgáltatók értesítése, valamint a halál tényére vonatkozó adat automatikus továbbítása a hagyatéki eljárás megindítása végett.

A hatályos szabályozás értelmében az intézetben történt születést anyakönyvező anyakönyvvezető kötelessége a szükséges okmányoknak az újszülött törvényes képviselője részére történő átadása. A javaslat szerint a születést követően az egészségügyi szolgáltató elektronikus úton, haladéktalanul elindítja az okmányok kiállításához szükséges adatokat, amelyek eljutnak az illetékes hatóságokhoz, ahonnan a születést anyakönyvező anyakönyvvezetőhöz kerülnek az elkészült okmányok, aki gondoskodik azok megfelelő kézbesítéséről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat figyelemre méltó és példaértékű elképzeléseket tartalmaz a magyar állampolgárokat érintő elektronikus eljárások egyszerűsítése, valamint az őket terhelő adminisztrációs terhek csökkentése érdekében. A javaslat elfogadását a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Kérem valamennyi képviselőtársamat, tegyenek így önök is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló T/8016. számú törvényjavaslatot.

(11.40)

Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat folytatja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény koncepciójában megfogalmazott azon célkitűzések megvalósítását, melyek fő célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el.

Az Ákr. hatálybalépése óta rendelkezésre álló adatok alapján indokolt a járási, valamint a kerületi hivatali hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati rendszer felülvizsgálata eredményeként egyfokú hatósági eljárási modellt kialakítani. A jogorvoslati rendszer hatékonysága pedig csak úgy biztosítható, ha a közigazgatási perek fórumrendszere egyszerű és átlátható. Az egyszerűség és az átláthatóság mellett az egységes, valamint az Alaptörvénnyel összhangban álló joggyakorlat is első számú követelmény, amit a Kúria döntéseinek kötelező ereje hivatott biztosítani. Ennek megfelelően a bíróságok pedig kötelesek a Kúria jogértelmezését követni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslat egy új jogorvoslati eszközt kíván bevezetni, az úgynevezett jogegységi panasz intézményét arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésre további jogorvoslat. Ezek a módosítások egyebek mellett megszüntetik a közigazgatási és a munkaügyi bíróságokat is. A javaslat alapján a járásbíróság törvénykezési helye a járásbíróság szervezeti egységeként működhet a jövőben, amelyet igazságügyi alkalmazott csoportvezető vezet. A módosítások döntő többsége csupán terminológiai, technikai jellegű, a céljuk az ágazati törvények és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény koherenciájának megteremtése.

Az elhangzottakra tekintettel kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/8017. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 7 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégia 2014-2020 programtervvel célul tűzte ki, hogy korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel mindenki számára elérhető és professzionális módon, versenyképes szolgáltatási díjakkal, valamint rövid ügyintézési határidőkkel biztosítsa az emberek bizalmát élvező szolgáltató állam intézményét, melynek kiemelt szereplői a fővárosi és megyei kormányhivatalok, hiszen az állami szervek közül a legközelebbi kapcsolatban ők állnak az állampolgárok és a vállalkozások közösségével.

(12.30)

A kormányhivatalok jelenlegi hatósági eljárásainak túlnyomó többsége lassú és körülményes engedélyezési eljárás keretei között működik. A javaslatnak köszönhetően ezen eljárások fokozatosan bejelentésköteles eljárásokká alakulnak. A törvényjavaslat a szabálysértési feladatok ellátása keretében a kisebb súlyú szabályszegéseknél nagyobb súlyt kíván adni az állam eljárásának úgy, hogy a járási hivatalok helyett a rendőrség kerül kijelölésre általános szabálysértési hatóságként. Az osztott hatáskörű, elsőfokú építésügyi hatósági rendszer megszüntetésre kerül, az eddigi, a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjénél, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél, illetve a fővárosi főjegyzőnél lévő általános építésügyi hatósági hatáskör pedig kormányhivatali szervezetrendszerbe kerül integrálásra.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági eljárásainak egészét érinti a fellebbezési eljárás lehetőségének kizárása a járási, fővárosi, kerületi hivatalok döntései esetében, így az ügyfelek jogorvoslati jogukat a járási hivatalok esetében is közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják. Végezetül a törvényjavaslattal megszüntetésre kerül a megyeszékhely járási hivatal kategória, a megyeszékhelyeken ellátott feladatok ily módon visszakerülnek a megyei kormányhivatalokhoz.

Tisztelt Ház! Az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a hatékony és gyorsabb ügyintézés megteremtése érdekében a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénnyel kapcsolatos módosításáról szóló T/8019. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 5 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat mind a létszámgazdálkodás, mind a kormányzati jogviszonnyal kapcsolatos szabályozás tekintetében a törvény alkalmazhatóságának könnyebbé tételét kívánja szolgálni. Ily módon szervezetgazdaságossági és hatékonysági szempontok alapján lehetővé teszi, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda, valamint a minisztériumok esetében közös hivatali szervezet legyen létrehozható. Ennek legfőbb indoka, hogy a központi kormányzati igazgatási szervek esetében a funkcionális feladatok ellátása, mint például a pénzügyi, jogi és koordinációs tevékenységek, nagyban hasonló munkamegosztási és szervezeti keretek között működnek. A módosító javaslat 2020. január 1. napjától megszünteti a területi és a központi kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozás kettősségét. Ezzel a kormányhivatalok dolgozóira is kiterjesztésre kerül a kódex által bevezetett illetmény- és elismerési rendszer, felváltva a szenioritás elvére épülő előmeneteli rendszert.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek hatékonyabbá, egyszerűbbé és egységesebbé teszik a kormánytisztviselők foglalkoztatását meghatározó törvényi szabályozást. Mindezekre tekintettel kérem a benyújtott javaslat támogatását.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló T/8020. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott javaslat egy új törvény megalkotását tűzte ki célul, melynek rendező elve az egymással hasonlóságot mutató szervek létszámgazdálkodásának és foglalkoztatottaik jogviszonyainak egységesítése. Az előttünk fekvő javaslat az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek közös elnevezéseként bevezeti a különleges jogállású szerv kategóriát, megteremtve ezzel a kormányzati igazgatási szervek és az önkormányzati igazgatási szervek mellett a közigazgatási szervek harmadik típusát. A létszámgazdálkodás az álláshelyre épül, azzal az eltéréssel, hogy a különleges jogállású szervek a rendelkezésükre álló költségvetési keret figyelembevételével maguk határozzák meg az alaplétszámukat, és a kormánynak nincs hatásköre az álláshelyekkel kapcsolatosan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat olyan megoldásokat tartalmaz, melyek folytatják a 2018-ban megkezdett, közszolgálati tisztviselők munkajogi körülményeit szabályozó jogszabályok reformjait, és hozzájárulnak a magyar jogrendszer egységességéhez. Mindezekre tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 17-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló T/8016. számú törvényjavaslatot. A jelentést a bizottság a házszabály 78. §-a alapján 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvény folytatja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény koncepciójában megfogalmazott azon célkitűzések megvalósítását, amelyek fő célja, hogy a hatósági eljárás megindulása és az abban hozott anyagijogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el.

Az Ákr. hatálybalépése óta a rendelkezésre álló adatok alapján indokolt a járási, valamint a kerületi hivatali hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati rendszer felülvizsgálata eredményeként egyfokú hatósági eljárási modellt kialakítani. A jogorvoslati rendszer hatékonysága pedig csak úgy biztosítható, ha a közigazgatási perek fórumrendszere egyszerű és átlátható.

Mindezek mellett az Alaptörvénnyel összhangban álló egységes joggyakorlat is első számú követelmény, amit a Kúria döntéseinek kötelező ereje hivatott biztosítani. Ennek megfelelően a bíróságok pedig kötelesek a Kúria jogértelmezését követni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény egy új jogorvoslati eszközt kíván bevezetni, az úgynevezett jogegységi panasz intézményét arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésre további jogorvoslat. Ezek a módosítások egyebek mellett megszüntetik a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat is. A javaslat alapján a járásbíróság törvénykezési helye a járásbíróság szervezeti egységeként működhet a jövőben, melyet igazságügyi alkalmazott, csoportvezető vezet.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat általános és részletes vitája során több megalapozott bírálat fogalmazódott meg, melyeket a Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata kívánt orvosolni. Viszont ez nem került elfogadásra az Országgyűlés által.

Az elfogadott törvény számos pontatlan és ellentmondásos rendelkezést tartalmaz, amelyek sértik a jogszabályok jogbiztonság elvéből fakadó egyértelműségének és kiszámíthatóságának követelményét. A köztársasági elnök észrevételeit is szem előtt tartva az újonnan benyújtott összegző módosító javaslat egyrészt biztosítani kívánja a törvény hatályos jogrendszerünk egységébe való illeszkedését. Másrészt pedig az igazságszolgáltatásban dolgozók anyagi és egyéb megbecsülésének nyomatékosabb kifejezését is szolgálni kívánja, tekintettel a törvény azon koncepciójára, melynek célja a közigazgatási eljárásokra vonatkozó egységes és az Alaptörvénnyel összhangban álló bírói joggyakorlat kialakítása.

Az elhangzottakra figyelemmel kérem a javaslat támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. február 24-én tartott ülésén megtárgyalta a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény, valamint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/9345. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 30 igen szavazattal, nulla nem és 7 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat célja a közigazgatási, valamint a bírósági döntések meghozatalának rendezése annak érdekében, hogy az állampolgárok minél hamarabb rendezhessék hatósági ügyeiket, illetve jogvitáikat. Az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtését szolgáló törvény oly módon módosította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, hogy a közigazgatási döntésekkel szemben benyújtott keresetleveleket az illetékes bíróságra a felügyeleti szerv útján kell felterjeszteni. A módosítás szerint a járási, illetve a fővárosi kerületi hivatali döntésekkel szembeni keresetlevelek a kormányhivatalok útján kerülnek továbbításra a bírósághoz. 2020. március 1-jétől azonban számos feladat- és hatáskör kormányhivatali szinten kerül majd ellátásra, azaz a döntések jelentős része a kormányhivataloktól felügyeleti szervként a minisztériumokhoz kerülne. A benyújtott javaslat ezért rögzíti, hogy a hatósági döntésekkel szembeni keresetlevelet és a védiratot az eljáró hatóság közvetlenül a bírósághoz továbbítsa.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2020. március 1-jével a kapcsolattartás végrehajtásával összefüggő ügyek átadásra kerülnek a gyámhatóságoktól a bíróságok részére. Mindezért indokolt törvényben rendezni, hogy a bíróság illetékességét kizárólag a gyermek lakó- és tartózkodási helye határozza meg. A javaslat előírja továbbá, hogy a bírósági eljárásban megilleti az érintett felet, a szülőt a költségfeljegyzési jog.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A társadalom általános igazságérzetét alaposan megrázó eseményeknek lehettünk szem- és fültanúi az elmúlt hetekben. Akár a börtönbiznisz néven futó tízmilliárdos iparágat, akár a gyöngyöspatai szegregációs ügyet ha vesszük, feketén fehéren megállapíthatjuk, hogy külföldről pénzelt szervezetek hathatós agitációja húzódik meg a magyar államot megkárosító, azt milliós összegek fizetésére kötelező perek hátterében.Nincs új a nap alatt, ugyanis a Soros-alapítvány kifizetési listáján szereplő provokátorok már korábban is tettek kísérletet arra, hogy a demokratikusan megválasztott, legitim nemzeti kormányt megbuktassák, és helyére saját szervilis bábjaikat ültessék. A Soros-hálózat aktivistái céljuk elérése érdekében sem a kisebbségi csoportok hergelésétől, sem a roma-magyar együttélés akadályozásától, sem pedig a joggal való visszaéléstől nem riadtak vissza.

Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom romlása, valamint a magyar állam anyagi megkárosítása valamennyi hazaszerető és józan gondolkodású honfitársunknak szúrja a szemét. Éppen ezért tartom kiváló ötletnek az újabb nemzeti konzultáció indítását, amely egyfajta kommunikációs csatornaként funkcionál az állampolgárok és a kormányzat között. Ily módon pedig a magyar emberek széles tömege mondhatja el véleményét a mindennapjaikat meghatározó kérdésekről.

Bízom benne, hogy a nemzeti konzultáció lehetőséget biztosít egyetértési pontok kialakítására a közbeszédet meghatározó és a társadalom igazságérzetét súlyosan sértő ügyeket illetően. Világossá kell tenni mindenki számára két dolgot: egyrészt azt, hogy hazánkban a bűnösöknek nem jutalom, hanem büntetés jár, másrészt pedig azt, hogy senkinek sincs joga a magyar emberek hétköznapi életébe beleavatkozni belső feszültségek szándékos generálásával.

Az elhangzottakra tekintettel kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy miként védhető meg a társadalom konszenzusos békéje a Soros-hálózat támadásaitól. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Megítélésem szerint a nemzeti konzultációk az állampolgárok demokratikus véleménynyilvánítási jogának kiszélesítését jelentik. A kormány ily módon a tervezett intézkedéseit az állampolgárokkal folytatott konzultáció, párbeszéd során alakítja ki. Ez egyfajta visszacsatolást is jelent a választások közötti időszakokban.A korábbi nemzeti konzultációk, mint például a 2012-es gazdasági konzultáció, a 2015-ös, a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció mind olyan többletinformációt hozott a kormánynak, mely a jogalkotásokban is éreztette hatását. Bízom abban, hogy a tervezett nemzeti konzultáció is olyan eredménnyel zárul, hogy ennek nyomán jogszabályi védelemben lehet részesíteni a nemzetközileg pénzelt Soros-hálózat támadásaival szemben a magyar társadalom igazságérzetét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a közbizalmat az országban. Államtitkár úr, a válaszát tisztelettel elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Ház előtt fekvő javaslat több célt foglal magában, melyek közül az egyik legfontosabb a közigazgatási bürokráciacsökkentést szolgáló szabályok megalkotása. A függő hatályú döntés jogintézménye 2015-ben született meg a jogalkotó akaratából. Az említett jogintézmény bevezetésének célja a közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése és gyorsítása volt. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai megmutatták egyrészt, hogy a függő hatályú döntés jogintézménye jelentős bürokratikus terhet ró a hatósági jogalkalmazókra, másrészt pedig az esetek túlnyomó hányadában az ügyfelek számára is nehezen értelmezhető volt.

A tapasztalatokat alapul véve és a bürokráciacsökkentés jegyében a függő hatályú döntés formális jogi aktusként megszüntetésre kerül, mégpedig azzal a kitétellel, hogy annak az állampolgárokra kiható pozitív joghatásai továbbra is megmaradnak. Ezek a joghatások automatikusan beállnak tehát formális döntés nélkül is, ily módon az ügyfél jogai nem csorbulnak.

De nézzük, miről is van szó! Ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10 ezer forintot köteles megfizetni a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is, továbbá az ügyfél  amennyiben arra lehetőség van, elektronikusan, e-mailben tájékoztatást kap a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő túllépésének jogkövetkezményeiről, és arról, hogy a hatóság a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el. Mindezzel a jövőre nézve is biztosítottá válik, hogy az eljárásokat a hatóságok a mögöttünk hagyott esztendőkben megszokott gyorsasággal és szakszerűséggel láthassák el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelném a benyújtott törvényjavaslat néhány egyéb fontos rendelkezését. A javaslat értelmében két állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenesen a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tulajdonába kerül. Emellett a közalapítvány a törvény erejénél fogva mentesül az MNV Zrt. felé fennálló vagyonkezelési díjtartozása és visszapótlási kötelezettsége teljesítése alól, továbbá a vagyonjuttatással megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

Az alapítvány tudományos kutatási, közművelődési, oktatási és a kulturális javak védelmével összefüggő közfeladatok ellátásával jön létre. Közhasznú céljaival összhangban több munkaszervezetet működtet, mint például a Terror Háza Múzeumot, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet vagy a Habsburg Történeti Intézetet. (Bangóné Borbély Ildikó folyamatosan közbeszól.)

Szükségessé vált az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása is. A hatályos jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák a nem fogalmát, ugyanis annak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) meghatározása biológiai alapokon nyugszik.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az anyakönyvbe bejegyzett nem tulajdonképp az orvos által megállapított tényen alapul, amelyet az anyakönyv deklarál, azzal ellenkező bizonyításig a bejegyzett tényeket, jogokat igazolja, tehát jogkeletkeztető hatása nincs. Az anyakönyv által deklarált nem alapján azonban már jogok, illetve kötelezettségek keletkezhetnek. Ennek megfelelően szükséges a születési nem fogalmának meghatározása. Tekintettel arra, hogy a biológiai nem megváltoztatása nem lehetséges teljesen, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség. Vagyis az esetleges nemi átalakító műtéti beavatkozások után az anyakönyvi adatok változatlanok maradnak a nemre vonatkozóan.

Tisztelt Ház! Szeretném még megemlíteni, hogy milyen célt rejt magában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítása. A 400 négyzetmétert vagy azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatása során eljáró rendeltetésmódosítási hatóság eddig az építmény fekvése szerinti járás székhelyének települési önkormányzati jegyzője, a fővárosi kerületben a fővárosi kerület önkormányzati jegyzője, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző volt. A törvénytervezet javaslatot tesz arra, hogy rendeltetésmódosítási hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatal járjon el a jegyző helyett. Éppen ezért elengedhetetlenné válik a vonatkozó eljárásjogi szabályozás módosítása oly módon, hogy az eddigi szakhatósági állásfoglalás szakkérdésben tett nyilatkozattá válik.

Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy számomra szívet melengető azon döntés, miszerint a mátraverebély-szentkúti és a máriapócsi nemzeti kegyhelyeinket nemzeti emlékhellyé kívánja a javaslat nyilvánítani. A nemzeti emlékhelyek védelme, a jövő nemzedékek érdekében történő megóvása és zavartalan látogatása közérdek, amelyben a vallási közösségek és az egyházi jogi személyek is jelentős szerepet töltenek be. Nemzeti kegyhelyeink keresztény identitásunk hordozói és történelmi örökségünk fontos részei.

Tisztelt Országgyűlés! Nem áll szándékomban felsorolni valamennyi, a javaslat által érintett közigazgatási tárgyú törvényt. Meglátásom szerint a Ház asztalán fekvő javaslat kielégítő mértékben kívánja szabályozni a bürokráciacsökkentés, az eljárások hatékonyságának és gyorsaságának növelése, valamint a műemlékvédelem terén felmerült célkitűzéseket.

Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja a benyújtott javaslatot támogatja. Köszönöm szépen. (Taps.  Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Bravó! Bravó!  Z. Kárpát Dániel: Engem meggyőzött!)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nagy horderejű igazságügyi reform részeként az Országgyűlés 2012-2018 között három új büntetőjogi kódexet fogadott el: az új büntető törvénykönyvet, az új büntetőeljárási törvényt és az új büntetés-végrehajtási törvényt. Mint ahogyan általánosságban véve valamennyi jogszabályról, úgy ezekről is elmondható, hogy az elmúlt években bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások, az uniós tagságunkból fakadó és egyéb nemzetközi kötelezettségek, az Alkotmánybíróság határozatai, az alapvető jogok biztosának ajánlásai, illetve a jogalkalmazó szervek gyakorlati visszajelzései mind indokolttá teszik a nagy kódexek időről időre történő átfogó felülvizsgálatát. Az előterjesztő igen részletesen mutatta be a javaslat által kilátásba helyezett módosításokat, így jómagam csupán néhány példát szeretnék kiemelni szemléltetés gyanánt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Btk.-t érintő módosítások egyfelől az uniós és nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelést szolgálják, mint például a terrorcselekmény tényállásának vagy a külföldi hivatalos személy fogalmának pontosítása, a pénzmosás és az orgazdaság tényállásának teljes újraszabályozása, másfelől pedig a jogszabály-értelmezés során felmerülő nehézségeket kívánja orvosolni, mint például a korrupciós bűncselekmények tényállásának vagy a közfeladatot ellátó személy fogalmának pontosítása, a fogolyszökés tényállásának kiegészítése.

A Bv.-törvény módosításaiban tükröződnek talán legjobban vissza az ombudsmani ajánlások, valamint az Alkotmánybíróság határozatainak hatása. Példaként említhető, hogy a benyújtott javaslat az elítéltek megfelelő helyen tartózkodásának ellenőrzésére, magatartásának figyelemmel kísérésére szolgáló, úgynevezett betekintőnyílással kapcsolatosan az alapvető jogok biztosa és a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészség jelzéseinek megfelelő szabályozást tartalmaz. A büntetőeljárási kódex módosítására a hatálybalépése óta felmerülő jogértelmezési problémák, szabályozási hiányosságok érdekében került most sor. Ilyen módosítási szándékok például a leplezett eszközök szabályozásának Be.-be való beépítése, a kódex fogalomhasználatának az igazságügyi szakértőkről szóló, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló törvényekhez való igazítása, vagy annak szabályozása, hogy a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően mely jogintézmények alkalmazására kerülhet sor a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt illetően.

Tisztelt Ház! Röviden kívánok csak szót ejteni a büntetőjogi törvényekkel szoros tartalmi összefüggésben álló, de tárgyukat tekintve nem büntetőjogi törvényekről. Példaként említeném, hogy a Btk.-beli pénzmosás tényállásának újraszabályozása során az egyik elérendő cél volt a változatlan jogvédelem fenntartása, így az orgazdaság korábbi definíciójának megfelelő cselekmények szabálysértésként továbbra is szankcionálhatók, melyhez szükséges módosításokat az előttünk fekvő javaslat előirányoz a szabálysértési törvény vonatkozásában.

A rendőrségről szóló törvény módosítása kapcsán pedig kiemelendő, hogy a benyújtott javaslat megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy a rendőrségi törvény szerinti titkos információgyűjtésre a Be. alapján igénybe vett együttműködő által szolgáltatott információk ellenőrizhetőségének, valamint védelmének céljából is sor kerülhessen.

Végezetül megemlíteném, hogy a törvényjavaslat harmadik nagy vetülete, az ágazati törvényeket érintő módosítások azért váltak szükségessé, hogy a Btk.-ra hivatkozó háttérjogszabályok által használt fogalmak összhangba kerüljenek a büntető anyagi kódexben eszközölt változásokkal. Ezek a technikai jellegű pontosítások nagymértékben elősegítik a könnyedebb, egyértelműbb és biztonságosabb jogértelmezést.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, a Ház asztalán fekvő törvényjavaslatban foglaltak alkalmasnak bizonyulnak a hatályos büntetőtörvények időszerű és átfogó felülvizsgálatából eredő problémák orvoslására. A javaslatban szereplő módosítások megfelelően tudják biztosítani a hazai jogrendszer koherenciáját és hatékony működését.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(19.00)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. április 23-án tartott ülésén megtárgyalta a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/9918. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A nagy horderejű igazságügyi reform részeként az Országgyűlés 2012 és 2018 között három új büntetőjogi kódexet fogadott el, az új Btk.-t, az új Be.-t és az új büntetés-végrehajtási törvényt. Mint ahogyan általánosságban véve valamennyi jogszabályról, úgy ezekről is elmondható, hogy az elmúlt években bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások, az uniós tagságunkból fakadó és egyéb nemzetközi kötelezettségek, az Alkotmánybíróság határozatai, az alapvető jogok biztosának ajánlásai, illetve a jogalkalmazó szervek gyakorlati visszajelzései mind indokolttá teszik a nagy kódexek időről időre történő, átfogó felülvizsgálatát.

A Ház asztalán fekvő javaslatban szereplő törvények három csoportba sorolhatók. Az elsőben találhatók a büntetőjogi tárgyú törvények, melyek esetében tartalmi jellegű módosításokról van szó. Idetartoznak például a Btk.-, a Be.-, a Bv.-törvény, illetve az Európai Unió tagállamaival folytatott, a bűnügyi együttműködésről vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvények.

Másodsorban az említett büntetőjogi törvényekkel való szoros tartalmi összefüggés okán indokoltnak mutatkozik egyes nem büntetőjogi tárgyú törvények szintén tartalmi módosítása is. Idesorolható például a rendőrségről, az ügyészségről szóló vagy a szabálysértési törvény.

Harmadrészt pedig a törvényjavaslat tartalmazza számos olyan ágazati törvény kifejezetten technikai jellegű módosítását, amelyekben a módosuló büntetőjogi jogintézményekre, tényállásokra történik utalás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglaltak alkalmasnak bizonyulnak a hatályos büntető törvénykönyvek időszerű és átfogó felülvizsgálatából eredő problémák orvoslására. A javaslatban szereplő módosítások megfelelően tudják biztosítani a hazai jogrendszer koherenciáját és annak hatékony működését. Ezért a benyújtott törvényjavaslat támogatandó.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 11-én tartott ülésén megtárgyalta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló T/10748. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 8 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Embert próbáló hónapokat hagytunk a hátunk mögött. A koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági kihívások nemcsak a döntéshozók vállára róttak hatalmas terheket, hanem valamennyi állampolgártól is igen nagy türelmet és fegyelmezettséget igényeltek. Magyarország olyan szigorú intézkedéseket hozott meg időben, melyek eredményeként azon kevés országok közé tartozik, ahol a tömeges megbetegedések időszaka nem következett be, így mára sikerült a vírus terjedését kontroll alatt tartani. Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a védekezés első szakaszán sikeresen túl vagyunk. A járványügyi készültséget viszont továbbra is fenn kell tartani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus terjedése elleni küzdelem eddig példátlan kihívás elé állította az egész világot, így hazánkat is, a hagyományos, megszokott eszközök alkalmatlannak bizonyultak a járvánnyal szembeni egészségügyi és gazdasági védekezés során. A kormány éppen ezért időben cselekedve 2020. március 11-én döntött az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésével összhangban a veszélyhelyzet kihirdetéséről. Ám az alaptörvényi normaszöveg értelmében a kormány veszélyhelyzeti jogalkotása csupán 15 napig maradhatott volna hatályban.

A vírus elleni küzdelem folytatása és az állampolgárok egészségének megóvása érdekében az Országgyűlés a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény elfogadásával egyúttal felhatalmazta a kormányt, hogy abban az esetben is megalkothassa és hatályban fenntarthassa a rendkívüli intézkedéseket tartalmazó rendeleteit, ha az Országgyűlés a humánjárvány terjedése miatt nem tud ülésezni. Most pedig a jogállamiság elveinek megfelelően az Országgyűlés, élve az említett törvényben biztosított jogával, visszavonja a kormánynak adott felhatalmazást.

Mindemellett megjegyzendő, hogy hasonló körülmények közepette minden államnak jogában áll rendkívüli intézkedéseket hoznia honpolgárai védelme érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek ideigleneseknek, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, valamint biztosítani kell rendszeres felülvizsgálatukat. A kormány által meghatározott intézkedések kivétel nélkül megfeleltek ezeknek a kritériumoknak. Hazánkban az Országgyűlés a rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos ellenőrzési hatáskörét maradéktalanul tudta gyakorolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a jogbiztonság mint a jogállamiság egyik legfontosabb sarokköve mellett sem, ugyanis a jogbiztonság elve megkívánja, hogy a veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen meg annak hiányában, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásra kerülnének.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat kiemelt célja, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követően, hogy a szabályozási átmenet a bizalomvédelem elvét szem előtt tartva világos, egyértelmű és kiszámítható legyen, valamint annak változatlansága törvényi garanciákkal kerüljön körülbástyázásra. Az elhangzottak értelmében például a javaslat továbbra is kilátásba helyezi, hogy az engedélyköteles tevékenységek engedély hiányában a bejelentést követően rövid időn belül gyakorolhatóvá válhassanak. Mindezek mellett az engedélyezés teljes kivezetésére nem kerül sor, hiszen számos ügytípusban a közérdek védelme kizárólag preventív eszközökkel védhető hatékonyan, így ahol indokolt, ott az engedélyezés megmarad. Ezzel kiküszöbölődik az, hogy a közösség számára potenciális kockázatot jelentő tevékenységek esetében az állam csak utólag tudjon fellépni.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország kiváló egészségügyi szakembereinek és a frontvonalban harcolók áldozatos munkájának, valamint az állampolgárok fegyelmezettségének köszönhetőn sikeresen túljutott a védekezés első szakaszán. Egyes átmeneti rendelkezések szabályozása viszont elengedhetetlen a jogbiztonság elvének érvényesülése érdekében. Az elhangzottakra tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 11-én tartott ülésén megtárgyalta a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/10527. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja Magyarország kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró térségei fejlődésének előmozdítása, munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése, mégpedig olyan elkülönített területek létrehozásával, melyek kedvező körülményeket teremtenek a gazdasági tevékenységek folytatására.

Vészterhes időket él át a világ, benne hazánk is. Ezekben az emberpróbáló hónapokban, melyek nemcsak a döntéshozók, hanem az állampolgárok vállára is hatalmas terheket rónak, a kormány kiemelt célkitűzése a 2010 óta eddig elért gazdasági eredmények megvédése mellett a munkahelyek védelme és új munkahelyek teremtése, mely a törvényjavaslat fő céljai között is olvasható.

A törvényjavaslat által lehetőség nyílik különleges gazdasági övezetek létrehozására, melyek nagymértékben hozzájárulnak a már általam is említett munkahelyteremtő és -megtartó célokhoz. A javaslat továbbá elősegíti a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások gyors megvalósítását speciális szabályozási környezet kialakításával, valamint biztosítja a gazdasági térség vonzóvá tételét, fejlesztését, az infrastrukturális feltételek megteremtését.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat hozzájárul a gazdasági térségek fejlesztéséhez, infrastrukturális körülményeik jobbá tételéhez, mely által ezen gazdasági területek vonzóak lehetnek több száz vagy akár több ezer munkahelyet létesítő hazai és külföldi befektető számára egyaránt. Az elhangzottak ismeretében úgy vélem, az előttünk lévő törvényjavaslat előremutató célokat szolgál. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.