Felszólalás adatai

A 14., 12., 11., 8., 17., 21., 23., 34., 38., 43., 47., 50., 57., 64., 66., 70., 77. összefüggéseiben a 40., a 36., 41., 48., 52. - és majd mondom, nem az MSZP által beadott javaslatokhoz is szeretnék néhány dolgot mondani -, ezek a mieink, ezekkel kapcsolatban szeretnék, elnök úr, néhány gondolatot mondani.

A 14. ajánlási pontban a törvényjavaslat azon rendelkezéseit szeretnénk elhagyni, amelyek a nemzeti védelmi szolgálatnak és a TEK-nek, a Terrorelhárítási Központnak lehetővé tennék, hogy feladataik ellátása érdekében adatbázisok széles köréből szinte korlátlanul igényelhessenek adatot. Ilyen kérhető adatok az adótitok, banktitok, egészségügyi adatok, postai adatok, hírközlési szerveknél meglévő adatok. Megítélésünk szerint a rendőrségi törvény 68. §-a ügyészi jóváhagyással két évnél vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmények esetében engedi az ilyen széles körű hozzáférést, de egyértelmű törvényes garanciát ad arra egyrészt az ügyész személyének bevonásával, másrészt pedig azzal, hogy két évnél súlyosabban büntethető bűncselekmények gyanújánál engedi csak ezt a széles körű adathozzáférést a rendőrségnek és nyilvánvalóan a TEK-nek és az NVSZ-nek is.

A javaslatunk arról szól, hogy ezt az új bekezdést elhagyva az eredeti állapotot tartsuk fönn, és továbbra is kelljen legalább egy ügyészi kontroll, és legalább azt határoljuk be, hogy nem csip-csup ügyekkel vagy bármilyen légből kapott, és akkor még rosszabb feltételezéseket nem is tennék, esetleg nem büntetőjogi vagy bűnüldözési szempontból igényelt adatokat ne lehessen parttalanul lekérni ezeknek a szerveknek, hanem kifejezetten az ügyész bevonásával, bűncselekmény gyanúja esetén lehessen továbbra is hozzáférni ezekhez az adatokhoz ilyen mélységben.

A 12. ajánlási pontnál az ideiglenes személyi védelem tekintetében, amit Borbély Lénárd képviselőtársam kiemelt, én nem érzem egyébként a törvényjavaslat egyik legfontosabb és súlyos problémájának ezt a kérdést, de csak szerettem volna felvetni vagy rákérdezni, és továbbra sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a 30 napról lehet szakmai vitát folytatni, hogy havonta egyszer felül kell-e vizsgálni azt, hogy az ideiglenes - hangsúlyozom, ideiglenes - védelmi helyzet fennáll-e bizonyos olyan személyek tekintetében, akiknek törvény vagy kormányrendelet nem garantálja a személyi védelmét Magyarországon. Persze, lehet ez akár külföldi személy is, kérheti ezt akár nagykövetség is, kerülhet ilyen helyzetbe politikus, no pláne kerülhet mostanában kormánypárti politikus, valószínűleg fog is, gondolom, ennek szól a javaslatuk. Ugyanis a "30 nap nem elég"-ből hogy következik az, hogy 12 hónapra emelik ezt föl, erre szakmai indokot még egyiküktől sem, sem kormánytól, sem öntől, képviselőtársam, nem hallottam.

A 30 napot 60 napra vagy 90 napra fölemelni, mondjuk, arányosan szokták és még talán elfogadható is lenne, de hogy egy évre miért kéne ezt fölemelni, azt nem tudom. Én a bizottsági ülésen is kérdeztem, hogy akkor mondják meg, hogy név szerint kiről szól ez a javaslat, kinek jár vagy kinek kértek ilyen személyi védelmet, akinek annyira kényelmetlen, hogy havonta felül kell ezt vizsgálni. Nem látjuk az indokoltságát.

A 11. ajánlási pontban, ami szerintünk viszont garanciális szempontból sokkal fontosabb például, a javaslatunk, hogy az igazoltatott kérelmére kötelezővé szeretnénk tenni az igazoltatás tényének dokumentálását. Ez nyilvánvalóan egy jól felkészült személyi állomány tekintetében bizonyára nagyon-nagyon ritkán előfordulható probléma, de azért az állampolgár szemszögéből egy igenis kényes kérdés, ami arról szól, hogy az indokolatlan és visszaélésszerű igazoltatási gyakorlat elkerülése érdekében legyen továbbra is lehetősége az állampolgárnak arra, hogy ha ő egy igazoltatást törvénytelennek és vegzálás típusúnak értékel, akkor ennek a ténynek a dokumentálását törvény szerint kérhesse, és a későbbiek során például az igazának az alátámasztására ezt a dokumentumot használhassa. Valamilyen rejtélyes okból szintén elég érdekes irányba mutató javaslatként ezt a lehetőséget a kormány el szeretné venni.

A 8. ajánlási pontban a Terrorelhárítási Központ szintén parttalanná váló hatáskörbővítését szeretnénk elhagyni. Ez arról szól, hogy a Terrorelhárítási Központ most már személyi védelmi feladatai ellátása során is alkalmazhatna titkos információgyűjtést, tehát nem csak bűncselekmény gyanúja esetén, ami eddig volt. Már ezt sem tartottuk jónak, hogy a TEK-et külön titkosszolgálati eszközökkel szerelik föl, de azt, hogy ne csak bűncselekmény gyanúja esetén, hanem személyi védelmi feladatai ellátása során is ez kiterjesztésre kerül, ezt teljesen elfogadhatatlannak tartjuk. Egyelőre két embert véd a TEK, Orbán Viktort és ha jól tudom, akkor az államfőt. Nem látjuk indokoltnak azt, hogy Orbán Viktor védelme, de most teljesen mindegy, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének védelme érdekében, kifejezetten csak az ő esetében, mindenféle további bűncselekmény gyanúja nélkül titkosszolgálati információgyűjtésre adjunk lehetőséget ennek a szervezetnek. Megvan ennek a törvényes útja, eddig is működött az országban.

(10.40)

Az ajánlás 17-essel kezdődő - most nem olvasom végig újra az összefüggő pontokat - módosítói természetesen a NIBEK felállításával kapcsolatos javaslatunkról szólnak, azzal, hogy igyekeztünk a lehető legkonstruktívabbak lenni. Ez a javaslat nem arról szól, hogy töröljük ki a NIBEK-et úgy, ahogy van, mint létrehozandó formát, hanem ez a javaslat arról szól, hogy garanciális szempontból is a NIBEK azt a feladatot lássa el, amit az indoklásban a kormány egyébként leírt, tehát legyen a kormánynak egy értékelő-elemző központja, amely az információkat értékelve, elemezve a kormánynak esetleg akár javaslatokat is tud tenni.

Ezzel együtt természetesen mi a SZEBEKK-et fenntartanánk, amely - biztosan tudják képviselőtársaim - a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ; a meglévő titkosszolgálatok működésének, illetve a rendvédelmi szervek működésének koordinálását látta el eddig is ez a szerv, tegye ezt a dolgát, a NIBEK pedig valóban a kormánynak végezzen értékelő-elemző tevékenységet, de semmiképpen nem úgy, mint a javaslatban szerepel, hogy akár az Európai Tanács, az Európai Unió adatvédelmi rendszerén belül is példátlan széles körű adat-hozzáférési jogosultsággal rendelkezzen. Számtalanszor elmondtuk, de azt gondolom, nem lerágott csont, kizárt dolog és elképzelhetetlen, hogy Magyarországon minden egyes adatbázist, amit állampolgárokkal kapcsolatban hatóság létrehoz, egymással összekapcsolják, az meg pláne kizárt dolog, hogy ehhez egyetlenegy, úgymond szuper-titkosszolgálati szerv minden további engedély nélkül közvetlen informatikai úton hozzákapcsolódhasson.

Ezért - még egyszer - a mi javaslatunk személyes és különleges adatokat nem tenné hozzáférhetővé. Azt gondoljuk, az ilyen szabályozás súlyosan sérti a személyiségi jogokat, az információs önrendelkezéshez való jogot, a magánszféra gyakorlati megszűnésével jár, a legtávolabb eső, különböző célú nyilvántartásokból összehozott adatokból személyiségprofil állítható össze bármelyik állampolgárról. Ez a korlátok nélküli, készletre gyűjtött adatsor kiterjedhet az érintett valamennyi tevékenységére és az intim szférájára is, a magánéletére. Ebbe mindenki értse bele, amit bele kell érteni, most nem szeretném fokozni itt az izgalmakat a parlamentben, de valóban ebből a szempontból is bármeddig elmehetnek.

Az új szerv adatgyűjtési felhatalmazása révén totális állami ellenőrzés eszközévé válhat a megítélésünk szerint, ezért - továbbra is mondom - a NIBEK-et nem a SZEBEK továbbfejlesztéseként, hanem amellett párhuzamosan működő értékelő-elemző központként el tudnánk fogadni.

A 40. ajánlási pontban az előbb említett legkritikusabb pontokat szeretnénk elhagyni. Ezek azok a módosító javaslatok, ahol azonos tartalmú módosító javaslatot nyújtott be Kövér László fideszes képviselő, az Országgyűlés elnöke. Ez nyilvánvalóan az adatbázisok összekapcsolása és a NIBEK korlátlan hozzáférésével összefüggő javaslatok, de erről képviselőtársaim majd fognak hosszan beszélni.

Ami a más frakciók által beadott módosító javaslatokat illeti: a 6. ajánlási pontban Farkas Zoltán fideszes képviselőtársunk a nemzetbiztonsági bizottság ellenőrzési jogkörének kiterjesztését javasolja a Terrorelhárítási Központra is. Nyilvánvalóan ezt a részét a javaslatnak tudjuk támogatni. Már magának a TEK-nek a létrehozását sem támogattuk, és annak a megszüntetését támogatnánk a leginkább, és fogjuk megtenni, amint erre lehetőségünk lesz. Azért nem tudjuk ezt a javaslatot ebben a formában támogatni, mert természetesen ennek a javaslatnak más olyan módosító javaslat is része, amit viszont határozottan elutasítunk, ezért tartózkodtunk ennél a szavazásnál.

Dorosz Dávid, Mile Lajos és Szabó Timea a TEK külföldi akciói felhatalmazását szeretné kivenni a törvényből. Itt még egyszer nem ismétlem meg a TEK-hez fűződő érzelmeinket, de azt szeretném mondani, hogy akkor szóvá tettük már, amikor... (Dr. Kontrát Károly elhagyja államtitkári helyét.) Nem tudom, szünet van ilyenkor, házelnök úr, vagy mondjam nyugodtan?

ELNÖK: Amíg az államtitkár úr a teremben tartózkodik, akkor úgy kell tekintenem, hogy a házszabályi előírásoknak eleget tett, és az előterjesztő jelen van. (Dr. Kontrát Károly ismét elfoglalja államtitkári székét. - Dr. Kontrát Károly: Köszönöm szépen, képviselő úr.)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Csak szeretném kérdezni, ha szünetre van szüksége, akkor lehet... (Dr. Kontrát Károly: Nincs szükségem.) Nincs, jó.

ELNÖK: Még egyszer mondom, a fizikai jelenlét biztosítása levezető elnöki feladat.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen. De tényleg csak azért, mert államtitkár úr is órák óta ül itt, abszolút megértenénk, ha ki szeretne menni egy kicsit.

Tehát az LMP-s képviselőtársaim javaslatával kapcsolatban: nem támogatjuk, mert amikor az a híres menekítési műsora volt a TEK-nek, amit a magyar sajtó aztán tényleg bemutatott, hogy egy Malév-különgéppel kirepültek a TEK munkatársai, a repülőtéren felvették az embereket, majd visszarepültek, ez egy óriási mentőakcióként volt itthon beállítva, akkor is szóvá tettük, hogy semmilyen, még a magyar jog általi semmilyen felhatalmazása sem volt a TEK-nek arra, hogy külföldön bármit csináljon. Nem is csinált semmit egyébként természetesen. Ez a törvényjavaslat a kormány részéről pontosan azt ismeri be, hogy nem volt semmilyen felhatalmazása eddig sem a TEK-nek, hogy külföldön bármit csináljon. Viszont azt gondoljuk, hogy minden normális országban a honvédség kötelékében szokott lenni az az alakulat, amelyik az állampolgárait külföldről hazamenekíti, ha valamilyen rejtélyes oknál fogva továbbra is ezt a kommandózást, ezt a szerepet a kormány a TEK-nek szánja, akkor legalább legyen valóban jogszabályi felhatalmazása. Tehát ezt ilyen szempontból tudjuk támogatni.

Dorosz Dávidnak, Mile Lajosnak, Szabó Timeának az a javaslata, amelyik a NIBEK-re vonatkozó rendelkezés teljes elhagyását javasolja; itt még egyszer visszautalnék: értve, ha ennek a kormánypárti javaslatnak valóban a rendészeti szempontból és a kormányzati rendészeti politika hatékonyságnövelése szempontjából kezdeményezése őszinte és valós tartalmú, akkor a mi módosító javaslatunk nem egy az egyben gyepálná ki ezt a NIBEK-et a törvényből, hanem azt gondoljuk, hogy ennek megfelelő javaslatot nyújtottunk be. Tehát ezt így, ebben a formában nem támogatnánk.

Kövér László módosító javaslatairól képviselőtársaim fognak beszélni.

Még egy érdekes része van a törvénynek, és ez is több módosító javaslatban megjelenik, hogy akkor most az Információs Hivatal a Külügyminisztériumtól a Belügyminisztériumhoz kerüljön-e vagy nem. Ennek a kormányjavaslatnak is nekiment Kövér László is személy szerint. Mi azért tartózkodunk, mert egyébként az egészet nevetségesnek tartjuk, nemcsak azt, hogy másfél évvel ezelőtt ez a kormány tette a Külügyminisztérium alá, hanem leginkább azt, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban nem olyan régen hallgattuk meg a Külügyminisztérium és az Információs Hivatal vezetőjének éves beszámolóját, ahol gyakorlatilag sikerjelentést hallgattunk és azt, hogy ennél jobban még a világon nem működött az Információs Hivatal, és abszolút de nagyon jó volt az a kormánydöntés, ami a Külügyminisztérium alá rendelte ezt a szervet, és számokkal bemutatták, hogy megtáltosodott a hivatal, és tényleg minden rendben van. Ez, azt hiszem, egy keddi vagy szerdai nap volt, és vasárnap benyújtották ezt a törvényjavaslatot, ami ezzel ellentétes módon a Belügyminisztérium alá rendelné az Információs Hivatalt. Ebben tényleg az a véleményünk, azért tartózkodunk, hogy tessenek már eldönteni, hogy mit akarnak csinálni ebben a kérdésben.

Gulyás Gergelynek van még egy nagyon érdekes kapcsolódó módosító javaslata, ami árulkodik szintén a Fidesz hozzáállásáról is a kormánnyal szemben meg a törvényjavaslat mélységéről is. Gulyás Gergely szeretné kivenni azt, hogy a NIBEK felhívására a sajtó munkatársait forrásuk megjelölésére lehessen kötelezni. Egész furcsa időszakot idéz ez az egész törvényjavaslat, ez a része szerintem meg a legárulkodóbb a történetben, az meg pláne, hogy Gulyás Gergely mint harcos jogvédő fideszes képviselőként jegyzi ezt a javaslatot, amit természetesen támogatni fogunk.

Összességében még egyszer azt gondoljuk, módosító javaslataink abba az irányba mennek, hogy ezt az új titkosszolgálati szervet így, ahogy van, európai országban, XXI. században normális körülmények között nem lehet megszavazni, és egyelőre örülünk neki, hogy a fideszes többség is ezt az álláspontot támogatja. Amennyiben a kormánynak őszintén az a szándéka, hogy terrorgyanú esetén és egyébként az állampolgárok védelme érdekében egy szorosabb értékelő-elemző munkára van szüksége a kormánynak, akkor tessenek támogatni azon módosító javaslatainkat, amelyek a NIBEK-nek ezt a lehetőséget megadnák, de nem engedi, hogy példátlan módon férjen hozzá minden egyes állampolgár személyes és titkos akármilyen adataihoz.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)